Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-25 / 297. szám

TAXA POŞTALA PLÄTTTA I fN NUMFRAR No. i41.y6Utoj«. ’ Karácsonyi széer ARA 6 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4. Fiókkíadóhivctal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9, síim. — Tekfonszám: 109. Levélcím: Cluj» postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 73, negyedévre 2to, félévre 423, eveaţ» S40 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 23, évente 4» pengő. A többi külföldi államokba csak a portokülänbozectet :óbht mm in in Min mii 111111111 ni 3LV1. ÉVFOLYAM 297. SZÁM. SZERDA f es Irtai DE, TAVASZY SÁNDOR Itt van ismét szent Karácsony ünne­pe és megindul világszerte ismét a szó­áradat szeretettől, békességről és jóság­ról. Különben is juldoldik már az em­beri lélek a szavak tenger-árjától, mely sok száz és ezer csatornán keresztül ömlik a szegény megviselt emberiség felé. Az emberi szó és népes családja, a beszéd soha olyan hitelveszteiten nem állott az élet nagy vásárcsarnokában, mint ma. Soha olyan felelőtlenül nem éltek vele és soha úgy vissza nem éltek vele. Az uralkodó nagy szóözönnek az a borzasztó bűne, hogy a legnagyobb szavakkal él vissza, azoknak érteimét homályositja el, füröszti bele saját zűr­zavaros, szennyes levébe. így vagyunk különösen a szeretet édes szavával és áldott jelentésével. Lássuk, hogy va­gyunk? Vájjon a karácsonyi ünnep ideje alatt, Erdélyszerte, hány és hány templom­ban. vájjon hányszor és hányszor fog elhangzani a szeretet szav ■? — Bizo­nyára sokszor, oly sokszor, hogy ha mindenütt komolyan hangzanak, min­denütt komolyan hallgatnák és fogad­nák, akkor olyan erővé tudna válni, hogy elégséges lenne az egész ország gyökeres megújítására. Mégsem lesz ek­kora evővé, még kevesebbé sem, mert a szeretet szava el fog hangzani és nyo­mában megjelenik ismét a gyűlölet. — Pedig a szeretet és a gyűlölet annyira ellentmondanak egymásnak, hogy ugyan abban az emberi szívben egymás mel­lett meg sem állhatnak. Ha pedig vala­ki azt hiszi, hogy igen, az vagy csalódik, vagy hazudik, mert nem ismeri a való­di szeretet igazi értelmét. — Beszéljünk tisztán és egyenesen, mondjuk meg, óogy fajszeretet és fajgyűlölet egymás mellett meg nem állhatnak. Nem úgy a dolog, mintha a saját fajszeretetem mértékét az jelezné, hogy mennyire gyű­lölök egy idegen fajt, amelyet 'ellenség­nek tartok, hanem úgy, hogy a fajgyű­lölettel együtt fellépő fajszeretet való­ban nem szeretet, hanem — nevén ne­vezve — alacsonyan álló önző érdek- hajhászat. A szeretet és a gyűlölet úgy állanak egymás mellett, mint vagy-vagy. Vagy a szeretet, vagy a gyűlölet? Hiszen a szeretet az az erő, amely elnyeli a gyűlö­letet; mint ahogy a gyűlölet az az erő, amely elnyeli a szeretetet. Ebből nyil­ván köveiaezik, hogy ahol gyűlölet van, ott nincs szeretet, ott csak szó, tehát hazugság az, amit szeretetnek nevez­nek. Nem szeretet még akkor sem. ha a templom falai között hangzik s on­nan hozza magával valaki a. gyűlölettel megférő úgynevezett szeretetet. — Az ilyen szeretet csak ront, rombol, pusz­tít és fertőz, mert megingatja a bizal­mat a valódi szereiéiben, kiábrándít és léhává tesz. Ha a Karácsony az Ige megtestesülé­sének az ünnepe, úgy abban a legna­gyobb szeretet nyer kifejezést. „Mert ngy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hi­szen 0 benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen“ — mondja a János evangyéliuma. Mekkora az a szeretet, amely az Isten szentsége ellen lázadó világ bűnét győzte le? Az első Kará­csony óta a szeretetnek a gyűlölet fö­lötti győzelem a feladata. A szeretet nem állapot, hanem erő és éppen arra irányuló erő, hogy mint a hullám az útjában álló szirtet szakadatlanul mos­sa, hogy elmossa, úgy a szeretet csak addig szeretet, mig kész a szembenálló gyűlölettel felvenni a harcot, eladdig címig győz felette. Ezért a szeretetben van hősi vonás, amely elszánttá teszi, hogy vagy maga vész el, vagy pedig győz, mert a szeretetre nincs harmadik eset, vagy ha van, úgy az már megal­kuvás, ami pedig nem más, mint a sze­retet elárulása. Jó lenne ezekben az időkben, a gyű­lölködésnek az idejében sokszor és so­kat foglalkozni a szeretet és a gyűlölet viszonyával és jó lenne leszámolni az­zal a vagy-vaggyal, amelyet élénkbe vet ez a kérdés. Jó lenne leszámolni a magyarkodó magyaroknak és a román- kodó románoknak is egyformán. Mert igaz, hogy ma magyar érdek a gyűlölet legyőzése, de ma is, holnap egyformán román érdek is, mert minél tovább gyűl a gyűlölet egy társadalom lelké­ben, annál bizonyosabb, hogy a gyűlö­let genny-fészke eiőbb-utóbb megfertő­zi az állami, az egyházi és a nagy tár­sadalmi élet egész élő szervezetét. És végül, hadd kérdezzem azt, hogg elviselhetö-e egy magát kereszténynek nevező társadalomra nézve, hogy an­nak közösségében annyira közömbös 19 3 5 DECEMBER 25. legyen a kölcsönösen megértő és meg becsülő szeretet? Szólhatnak-e itt jog­gal a harangok? Nevezhető-e itt a sok ünnepi kultusz istentiszteletnek? Ünne­pelhetünk-e mi itt karácsonyt? — Sza­bad-e nekünk résztvenni az angyali karban: „ Dicsőség az magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat?“ És egyáltalában szabad-e. lehetséges-e az Isten nagy karácsonyi szeretetéről beszélni, amikor a szív felszínén, látha­tóan, vagy a rejtett mélyén, láthatatla­nul a gyűlölet indulata dúl? — Feleljen helyettem a Szentirás, mondván: „Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, ha­zug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti a: Istent, akit nem lát? — Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos azlf‘ Az Incarnatio nagy csodája nem azért tör­tént meg, hogy gyilkosságra neveljen, hanem azért, hogy a testvériség méltó­ságára emeljen! TCrei MtmmitM fire terfeli cl a lfMal hat lei# angol is olasz c§ap§!®h kdzfttt Jelentéktelen hetáristddens a alapja. — Anglia a kölcsönös segiiségnwuitás kérdéséi fölveti a nép­szövetségi tanács ülésén is Edén külügyminiszteri kinevezése foglalkoztatja továbtsra is a külpolitikai kedélye­ket. Rómában meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadják a szankciós elvek főképviselő­jének angol külügyminiszterré való kinevezését, bár itt sem hiszik, hogy a Baldwin- kormánynak, melynek Eden eddig is tagja volt, ezzel teljesen megváltozna a külpoliti­kája. A helyzet feszültségére azonban jellemző a tegnap elterjedt hír, hogy az Egyip­tom és Lybia közötti határon angoi és olasz katonai erők között véres összeütközések történtek. A hirt Londonból leghatározottabban cáfolják. Egyiptomi jelentés szerint azonban, ha nem is volt komoly összeütközésről szó, határincidens tényleg történt, sőt fegyverhasználatra is került sor. Több lybiai benszülött katona átszökött Egyiptomba, ebből az alkalomból használták olasz határőrök fegyvereiket, A másik, vitára alkalmat adó külpolitikai hír az, hogy Anglia, mely a Földközi- tenger parti államaihoz már kérdést intézett az olasz támadás esetén esedékessé váló kölcsönös segítségnyújtás kérdésében, ugyanezt a kérdést a népszövetségi tanács január 20-i ülésén Ls fel fogja vetni. Ezzel a népszövetségi alapokmány 16-ik szakaszában előirt kölcsönös segélynyújtás kérdéséi általánossá teszi, ami előreláthatólag még nagy vitára fog alkalmat adni. feletti üdvözli Lmwml 1 ,r„4 22 PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Eden kül­ügyminiszterré történt kinevezése alkalmából Laval üdvözlő táviratot küldött az uj angol, külügyminiszternek. Laval tegnap fogndta Cerniţi párisi olasz nagykövetet, majd Rüzs- di Áras török külügyminisztert s utána Po­li tis párisi görög követet. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az Ex­change Telegraph római tájékoztatója szerint olasz politikai körökben nem keltett megle­petést Eden külügyminiszterré történt kine­vezése, hiszen már előzőleg az esélyes jelöl­tek sorában szerepelt. A Popolo di Roma azt irja a kinevezésről, hogy eddig sok fél­reértésre és félrefogásra szolgáltatott alkal­mat az a tény, hogy ketten vezették az an­gol külpolitikát. Mqst legalább Eden egyedül _vise1i a felelősséget is. Más jelentések sze­rint viszont Rómában Igen rossz hatást) kel­tett Eden kinevezése, A földközi-tengeri kölcsönös se* gitségnyujtás LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Jól in­formált helyről származó közlések szerint az utóbbi napokban Párisban a francia és az angol vezérkar megbízottai közölt a Föld­közi-tengeri helyzetet illetően tárgyalások folynak, amelyeknek kimenetele hir szerint az angol hivatalos köröket teljes mértékben kielégíti. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Politikai körökben úgy hírlik, hogy a Földközi-ten­geri: segítség ügyében feltett angol kérdések­re erőtlen- volt a visszhang. Úgy tudják, hogy a gyengeségét még érző Görögország I és a belső válsággal küzdő Spanyolország I olyan válaszokat adtak az angol kormány- » nak. amelyek nem haladják túl az udvarias, 1 de általános jellegű, ködös ígéretek határait. MADRID. (Az Ellenzék távirata.) Spanyol kormányrészről közölték, hogy a spanyol külügyminisztériumnak nincsen hivatalosan tudomása a Földközi-tengeri segélynyújtás ügyében angol részről feltett kérdésekről s igy ezzel a problémával a spanyol minisz­tertanács ülésén nem foglalkoztak. RÓMA. (Rador.) A lavoro Fascista kérde­zi, mit akar Anglia olaszellenes magatartá­sával, amely csak egy európai háborút ered­ményezhet. Ebből viszont csak a nemzetkö­zi antifasizmus és a bolsevizmus remélhet hasznot. Teljes abszurditás, ami történik: Égj’ imperialista és -konzervatív hatalom a zavar és anarchia uralmáért dolgozik, amely azután őt is meg fogja semmisíteni. A lap nem hiszi, hogy a francia nép a négus se­gítségére fog sietni. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu- íter-ügynökség alexandriai tudósítója érd« kés táviratban számol be arról, hogy Egyíp tómban angol részről milyen kiterjedt ka­tonai előkészületeket tesznek. Ezek az elő­készületek a külpolitikai helyzet újabb ala­kulásával állanak kapcsolatban és minden bizonnyal kapcsolatban állanak azokkal a jelentésekkel is. melyeket az angol hadveze- tőség Olaszország lybiai katonai előkészüle­teiről szerzett. Az angoloknak ugyanis mód­jukban áll közvetett módon ellenőrizni, hogy Olaszország szállit-e csapatokat Lybiába. A keletafrikai harctérre szállított csapatok ugyanis a Szuezi-csalornán mennek át. Mint­hogy ped'g az utóbbi időben a Nápolyból J elindult olasz csapatszállító hajók nagyrész­ben nem mentek át a Szuezi-csatornán, nyil- vánvalónn Lybia felé vették útjukat. MMi.üz.4. SS <£. SS.<m .kí.%3^0.» 151 oiitíiiUűfcil.tíJ. ÍÉt«$ «.Hűéül« — ifcíi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents