Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-22 / 295. szám
ARA 5 TAXA POŞTALA PLĂTIT A ÍN NUMERAR No- 141.164/193* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatai és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Teiefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ÉVFOLYAM, 2 9 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2to, félévre 420, éveat* 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülöabözettei tdbbt 193 5 DECEMBER 22. .«aszom fiai (art Hl c (iríitfeit 1 adás“ A iaslszte nagytanáéi határozata,—Anglia kérdésem I »íc£- kdzMengerl államokhoz az olasz támadás esetén neki nyuitandó segítségre vonatkozóan M A keletafrikai háborús válsággal kapcsolatos londoni események után az uj helyzet egyelőre csak kialakulóban van. Még nem lehet világosan látni, hogy Anglia, mely a párisi béketervet nagy eréllyel utasította el magától, milyen pozíciót fog a közeljövőben elfoglalni. Az uj külügyminisztert sem neverték uiég ki, valósziniileg várnak vele, ansig Foiisban is tisztázódik a helyzet. Addig ideiglenesen Baldwin veszi át a tárca vezetéséi. Még mindig Austen Chamberlain a legkomolyabb jelölt erre a tárcára. Eden- nek is nagy pártja van, de ebben a pillanatban, a lemondott Haare kímélése miatt, Eden kinevezését nem tartanák ildomosnak. Szó van Neville Chamberlain pénzügyminiszter küUigyminiszíerségérőI is, aki egyik tegnap! beszédében erélyesen hangoztatta, hogy a békés megoldás kísérletei nem jártak sikerrel, vissza kell tehát térni a megtorlások politikájához. A külpolitikai válság másik főszereplőjének, Lavaínak helyzete még szintén nagyon bizonytalan. A francia minisztereinö£ visszaérkezett Géniből, jelentést tett a köz- társasági elnöknek, de nem mutat hajlandóságot a visszavonulásra. Erre különben is csak a karácsony utáni nagy külpolitikai vitánál kerülhet sor, amikor teljes erővel készülnek fölvonulni Laval ellenfelei. A francia miniszterelnök helyzetét meglehetős súlyossá teszi az a hir. melyet egy nagy londoni hírügynökség, az United Press jelent, hogy az angol kormány Lavalial, akit Hoare beugratásáért felelőssé tesz, lehetőleg nem akar többet együtt dolgozni. A francia—angol arcvonal helyreállításával ezért várni fog, amíg Laval lemond. Ez a hir, melyet hivatalos helyről természetesen nem erősíthetnek meg, ha igaznak bizonyul, végleg megingathatja Laval amugyis nagyon bizonytalan helyzetét. A francia radikális párt, melynek magatartásától a kormány sorsa függ, Herriot-t szeretné a kormány élére állítani. Tegnap ezért újra bizalmat szavazott neki, kérve, hegy továbbra is vállalja a pártelnökséget. Herriot az utolsó képviselőházi szavazás után ezt összeférhetetlennek tartja miniszteri szerepével, az újabb bizalmi szava* zaí azonban kétségtelenül annyit jelent, hogy a baloldali pártok Herriot minisztereiroökl jelöltségét tolják már előtérbe. Több napi hallgatás után a válságnál első sorban érdekelt Rónia is megszólalt tegnap. A fasiszta nagytanács ülést tartott és az ülés befejezése után hajnali három órakor közzétették a határozatot, mely lendületes szavakkal hangsúlyozza az olasz ellenállási készséget, a béketervre azonban nem terjed ki — pillanatnyilag ez céltalan is volna — és nem zárja ei az utat az ezután jövő hékefáradozások elől sem. A nagytanács határozata megállapítja, hogy a szankciós államok tapasztalatlanságára alapult magatartásával szemben az olasz nép egységesen áll célkitűzései mellett és lelkes üdvözletét küldi Afrikában küzdő katonáinak, akik diadalmas harcot folytatnak a műveltségért és Olaszország jövőjéért. Olaszország törhetetlen akarattal folytatja akcióját a Mussolini által kitűzött célok érdekében. Az olasz nemzet egységes és ezen az egységen megdőlt és meg fog dőlni minden megfojtási akarat — állapítja meg erélyes hangon a fasiszta nagytanács határozata. Az angol kormány különben tegnap megtette az első lépést, hogy további külpolitikája számára a helyzetet tisztázza. Kérdést intézett a földközi-tengeri államokhoz, hogy tettek-c katonai intézkedéseket a szankciókkal kapcsolatban és hajlandók-e segítségnyújtásra abban az esetben, ha a szankciók alkalmazása miatt Olaszország megtámadná az angol flottát. Ez a nyílt kérdés is bizonyítja, hogy angol részről a továbbiakban meglehetősen egyértelmű és félreértéseket kizáró külpolitikára készülnek. Anglia üCriísc a föltiftOzMengerl államokhoz Ui szellők fujdogdlnak és mi halavámj reménységgel npekedünk, vajha tisztitó szélként dagadnának fekete vitorláiba. Uj szellők lengedeznek. íme az északi légáramlat. Massaryk Tamás, a kisebbségi múltú és a kisebbségbecsülési jelenü rtagg államférfi megválik az államfő irigyelt méltóságától s búcsú levelében a világért sem feledkezik meg a kisebbségekről. Nemcsak j nem feledkezik meg, de gondoskodva emlékezik meg róluk. Mikor az egész cseh népet említi más államok ily magas nyilatkozatainak példát állítva, rögtön hozzáfűzi a többi nemzetiségek polgárait: „Az egész csehszlovák népet és a többi nemzetiség polgárait \ kérem*. A «52 soros bucsunyiiatkozatbon még egyszer visszatér a kisebbségekre és azt mondja: „Nekünk szükségünk ixin egy jó külpolitikára és bent igazságosságra minden polgár irányában, tekintet nélkül, mily nemzetiséghez tartozik“. És üt még külön felötlik, hogy az általános külpolitikai tételhez rögtön hozzáfűzi, mint a belső politika legfőbb föltételét a kisebbségek tényét és jogát az egyenlőségre. Ezekután érthető, hogy ahol ilyen hatalmas szózat lengedezik, ott Rcnes, a jövendő államfő magához kéreti a magyar kisebbség vezéreit, akik másutt fél évszámra nem kapnak kéri kihallgatást futó miniszterelnököktől és kijelenti, hogy szükségét érzi a magyar szav xzaö: kr. :k. Ünnepélyesen megígéri, hogy a békeszerződéseken alapuló kisebbségi követelményeket biztosítani fogja. Sőt külön levelet küld a pápai nuncius utján a keresztény szociálista magyar párthoz, hogy bár többségét egg újabb fordulat már biztosítja, mégis fönntartja a magyar szavazatok igényét is. Saját Ígéretét. A magyarok vámnak, a magyaroknak jogosultságuk van, a magyaroknak járó jognak érvényesülni kell . . . És érthető, ha Szüllő Géza dr., a mi városunkból elkerült csehszlovákiai magyar kisebbségi vezér kijelenti, hogy a magyarság természetszerűen vett részt az elnökválasztáson, mert minden közjogi mozdulatban megjelenik: „mindig élt a kritika jogával, nem hunyászkodott meg és nem tagadta meg magyarságát*. Minthogy a demokrácia kizárólagos biztosíték a kisebbségi jogok érvényesülésére, érthető, ha most a magyar szavazatok Benesre estek, a cseh demokrácia kitűnő képviselőjére. Szavai nekünk is szólónak, ezek a szavak bizonyítják, hogy itt és, mindenütt a kisebbség csak a demok- áciába vetheti reményeit és a kisebbségi jö- )ő nem lehet más, mint követése Csehszlovákiának az eddigi ösvényen és méginkább a jövendő „országúton Ne legyünk azonban igazságtalanok a román közélet egy-egy fehér hollója iránt se. Béli szelek is fújnak. Boila Zakariás a napokban Memento Hungáriáé címmel érdekes cikket irt, amelynek lényege, hogy Magyarország bukását a nemzetiségi politika okozta és ennek a megismétlődését akarták bevágni az Alba-Julia-i nemzetgyűlés hírhedt határozatai. 17 év telt el és ezekből a határozatokból nem lett semmi. A jóakarata tör- 'ények szellemét is meghamisították a kisebbségekkel szemben, mint az a magyar nemzetiségi törvénnyel is történt. A román nép nem ment tönkre, amikor négy országra oszolt, mi fenyegethetné most, mikor egy államban egyesült7 Pedig úgy tesz, mintha ez volna a helyzet és látható jelek vannak, hogy Magyarország másik nagy hibáját, a nép- és szabadságjogok elnyomását utánozni akarják. Egy reakciós rendszer nem válik hasznára Romániának, ellenben fölszabadítja majd az ellenséges erőket. Boila is hivatkozik a Massaryk búcsú üzenetére, eszerint nyilvánvaló, itt is égető szükség van a nemzetiségi egyenlőség, a szociális igazság és a népuralmi szellem erősítésére és fejlesztésére. Jól esik gondoktól és fájdalmaktól kínosan égető fejünket fölüditeni ezekben a jótékony fuvallatokban. Reméljük, hogy a totalitás túlszárnyalt a tetőponton és visszatérünk a bölcs józansághoz és törvényes igazsághoz. PÁRTS. (íRador) A Havas jelenti: az angol kormány lépéseket tett a földközi-tengeri! államoknál, kérdést intézve hozzájuk, vájjon tettek-e katonai és tengerészeti óvintézkedéseket a szankciók alkalmazásával kapcsolatban és szükség eáetén hajlandók-e kölcsönös segítségre, ha az angol flottát megtámadnák. Londonban azt akarják, hogy ezzel a kérdéssel tisztában legyenek, mielőtt még Géniben a szankciók kibővítésének kérdésére rátérnének. Egyébként Hoare is említette ezt tegnapi beszédében. Chamberlain a külpolitikáról LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Neville Chamberlain pénzügyminiszter, a külügyminiszteri tárca egyik legkomolyabb jelöltje, Birminghamban beszédet mondott, amelyben többek között hangoztatta, hogy továbir- ra is a Népszövetség marad az angol külpolitika kulcsa. Vissza kell térni a megtorlások politikájához, mert az olasz—abesz* szín viszály békés megoldására törekvő kísérletek nem jártak sikerrel és ezért befejezettnek lehet tekinteni. Baldwin fogadta sir Robert Vansittart külügyi államtitkárt, akinek lemondása hírét az utóbbi napokban szintén kolportál- lák, A miniszterelnök audiencián volt György királynál, akinek jelentést tett a helyzetről. A kihallgatás befejeztével a titkos tanács rövid ülést tartott. Az alsóházat és a lordok házát január 4-ikéig elnapolták. Titulescu — Genfben GENF. (Rador.) Titulescu megérkezett Genfbe. A pályaudvaron Rusdi Arras tÖTÖk külügyminiszter, PoÜtisz párisi görög követ, Puncs jugoszláv meghatalmazott miniszter, Antóniádé népszövetségi delegátus és a követség tagjai várták. Titulescu megérkezése után elnökölt a Balkán-szövetség tanácsának ülésén, amely íidvöző táviratot küldött j Beaeshe*. A táviratot Titulescu, Rusdi Arras, Politisz, Emil Russu. Rosetti és Subo- tics írták alá. Az ülés után Titulescu ebédet adott a Balkán-szövetség tagjainak tiszteletére. ! ; I' A Balkán-szövetség és kisantant tanácsai Titulescu elnökletével tartott ülésükön megvizsgálták a nemzetközi helyzetet és egyhangú elhatározásra jutottak a népszövetségi szerződés szigorú és lojális alkalmazására vonatkozólag, valamint a jelen körülmények között bizonyos közös akcióra nézve is. Harctéri jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az utolsónak megjelent hivatalos olasz hadijelentés így szól: Heves küzdelem után csapataink szétszórták és megvertek tegnap eg}’ benszü- lött katonákból álló csoportot, Abbi-Additól délre, Tembien környékén. Az ellenség veszteségei jelentékenyek. Mi egy tisztet, egy altisztet és egy benszülött katonát vesztettünk, 15 katona megsebesült. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reuter távirati iroda abessziniai forrásból közli, hogy az abessziniai támadás északon sikereket mutathat fel. A csapattestek Makallé közvetlen közelébe jutottak. A cél az áltörés teljes energiával Akszum és Adua visszafoglalására. Cisz a tjhaPgaiáson volt Dleíségénél BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Cu- za professzor — a nemzeti keresztény párt örökös elnöke — tegnap kihallgatáson volt a királyi palotában. A kihallgatásról nem szivárogtak ki részletek. Cuza ezúttal jelent meg első Ízben királyi kihallgatáson 40 éves politikai pályafutása óla. itafblboHsás pusztította ei a svéd kereskedelmi h^gó legénységéi SANTOS. (Az Ellenzék távirata.) A brazilia! Santos kikötőben tegnap felrobbant a Brit Maria nevű svéd kereskedelmi hajó. A hajón nagymennyiségű vegyianyag volt be- raktározva és ezeknek robbanása fokozta a katasztrófa nagyságát. A robbanásnak számtalan áldozata van, de eddig egyetlen egynek sem sikerült a holttestét megtalálni. \ hajó egész legénysége meghalt. Nemkülönben sok rakodómunkás, akik s robbanás pillanatában a hajó fedélzetén tartózkodtak. A hajó elsiilyedt és a kikötő forgalmában nagy zavarokat idézett elő. . lljabíb szerencsétlenségek ci Fekete-tengeren PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Moszkvai jelentés szerint a Fekete-tengeren újabb viharok diihöngenek. Huszonnégy órán belül 11 halászbárka és 8 uszály siilyedt el és igen sok más vizijármii súlyosan megrongálódott a viharban.
