Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-18 / 291. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Monlor 4. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v 0 s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évent« - Magyarországra: negyedévre te, félévre 23, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbozettei több. i^VI, ÉVFOLYAM, 2 91. SZÁM. SZERDA 1935 DECEMBER 18. Angol kormängrAisAg tengegtl a LataHloarc ttn mlA Baldwin <kz alsóházban holnap f>á!veifó «s bizalmi kérdési. — láváit is erősen ostromolja az elégületleei baloldali többség, — 4 négus vissza­utasítja a párisi béketervet te illái varhatOK s holnapi nimműMB Mcsilsscn letafrikai háború, melyben a harci frontokon hetek óta nem történik jelentős dolog, megint heves európai válsággá éleződik ki. És ezúttal az ellentétek közötti határ­vonal nem a különböző felfogású hatalmak között húzódik el, hanem első sorban a döntő szerepet játszó nagyhatalmak különböző irányú politikai csoportjainak arcvonalai között. Legélesebb a válság Angliában, ahol a baloldal, a közvélemény támogatását érezve maga mögött, döntő rohamra készül a kormány ellen. De éles támadásra készül a francia baloldal is Laval ellen, aki eddigi hagyományos szerencséjében bízva, a ka­mara mai ülésén akar újra bizalmi szavazatot kikényszeríteni az elégületlen baloldali többségtől is. Angliában már kormányválságról kerültek birek forgalomba. Sir Samuel Hoare a nehéz helyzetre való tekintettel repülőgépen utazott vissza Londonba, néme­lyek szerint azért, hogy lemondását terjessze elő. Más sajtóhírek szerint viszont Eden népszövetségi miniszter készül kiválni a kormányból, mert helyteleníti Hoare politiká­ját. E híreket nem erősítik meg, hogy rvonLar- az magol kormányt komoly válság fe­nyegeti még többségi pártja keretében is, sőt, hogy a kormány kebelében is ellentétek vannak, azt beavatottak sem tagadják. Egyelőre, amint hivatalosan jelentik, Eden nép- szövetségi miniszter ma Genfbe indul, hogy a népszövetségi tanácsülésen Angliát kép­viselje és elindulása előtt újabb minisztertanács fogja megállapítani a neki adandó uta­sításokat. Világosan a meglehetősen összekuszált külpolitkai helyzetben még nem lehet látni. Angol beavatott körök a közvélemény által kifogásolt kormánymagatartást azzal ma­gyarázzák, hogy az Egyesült-Államok nem vállalták az Olaszországba irányuló petró- leumszállitások betiltását és mivel Oroszország és Románia csak Amerika ugyanilyen irányú hajlandósága esetén járultak hozzá a petróleum-szankciókhoz, az angol kor­mány kényszerhelyzetbe került. Más magyarázatok szerint viszont a kormány mindjárt a párisi tervről hozzáérkezett jelentés után lényegében változtatta meg ezt a tervet és Láváit kényszeritette annak elfogadására, hogy az eddigi gazdasági szankciók az eset­leges tárgyalások alatt is érvényben maradnak, sőt, hogy súlyosbíthatják is azokat és hogy az angol kormány végleges állásfoglalását az események további menetétől teszi függővé. Ez a határozat, melyet különösen Eden kívánságára hoztak meg, bizonyos fokig Hoare külügyminiszter magatartásának helytelenítését jelenti. Állítólag ez az oka a külügyminiszter lemondási szándékának. » A genfi tanácsülésen, mely holnap kezdődik, sok tekintetben tisztázódni fog a nem­zetközi helyzet, aminek kétségtelenül befolyása lesz a londoni alsóházban csütörtökön kezdődő külpolitikai vitára is. Remélik, bogy Alois! báró, aki résztvesz a népszövetségi tanácsülésen, Mussolini válaszát hozza magával a béketervre. Más hírek szerint viszont Mussolini a terv tanulmányozása címén érdemi választ csak karácsony után fog adni. Abesszínia válasza azonban holnapra minden valószínűség szerint beérkezik Genfbe. Ez a válasz kétségtelenül visszautasító lesz. A négus már tegnap kijelentette az „United Press“ tudósítójának, hogy a neki küldött béketerv elfogadása árulás volna nemcsak az abesszin néppel szemben, hanem azon népszövetségi tagállamokkal szemben is, me­lyek a népszövetség] alapokmány elveinek sérthetetlenségébe vetették hitüket. Addis- Abeba tehát számít arra, hogy a párisi terv Genfben is komoly ellenállásra fog találni. És ez a számítás nem látszik alaptalannak, mert amint Moszkvából jelentik, Szovjet- Oroszország képviselője a népszövetségi alapokmány szigorú betartása mellett készül erélyesen állástfoglalni. Amint az United Press jelenti, Addis-Abrbában szilárdan meg vannak győződve, hogy a párisi béketervet a népszövetségi tagállamok többsége sem fogadja el. Az utolsó jelentések szerint a Laval—Hoare terv által előidézett angol belpolitikai válság óráról-órára súlyosbodik. Baldwin elhatározta, hogy az alsóház csütörtöki ülésén fölveti a bizalmi kérdést. Londonban komolyan számítanak a kormányválsággal, vagy legalább is bizonyos átalakulásokkal a kormány összetételében. Rávesznek az összes hfliflüqininiszferck a szerda? tanácskozásai Az afságiré-tetid jubileumokra készül. Ma este zajlik le sok nagy magyar törekvés kitűnő fészkében Marót Sándor, a Szabadság szerkesztőjének ünneplése 30 éves működése alkalmából. Országrészi érdekek hangstüyo- zásával, de csak szerény formában, a szó és az írás nálunk már erősen romlandó fényé­ben folytatják le. Nemsokára itt a mi váro­sunkban, talán még csöndesebben fogja kő- rülővezTŰ a bajtársi szeretet és egy pár tes­tület hálája lapunk régi, derék munkatársát: Mátrai Jánost. Ezeket az önkéntelen és magától értetődő hálás és szerető nyilvánu- lásokat önkénges felhő árnyalja be. A sietés­ben és a szerénységen valami tragikus félsz rémlik. Olyan ijedelem, aminő foiyton-fo!y- vást ismétlődik és szinte állandóan elterpesz­kedik a lelkűnkön, pedig a magunkba, tör­ténelmi végzetünkbe, a gazdagépünk igaz­ságszeretet ébe az emberiség megvilágosodá­sába vetett hitünknek mégse volna szabad egészen megrendülni. De soha ilyen borúlá­tás, soha ilyen vak reménytelenség! „Fekete éveink“ vannak. Minden uj mozgalomban és minden uj törvényben egy-egy végiiételetet látunk, lassan és pörköléssel való halálunkat. Ötmillió Idsebbségi viaskodik a megrendült lélek sápadt kísérleteivel, bizonyára túlzott elkeseredéssel. Most se újságírói jubileumra menet, amikor a Marói Sándorok boldog és boldogtalan időkben egyforma rendiiletlen- séygel és egyforma hittel végzett nagy olcsó szolgálatát akarjuk pár idétlen szóuof.jneg- ' köszönni, most se bírunk elfordulni ü’z ár- | nyékos oldaltól és folyton az uj sajtótörvény j javaslattól rémüldözünk, mely a kiszivárgó j hírek szerint majd kizsigerel bennünket — j hiszen a nagy Bratianuk hagyományait őrző j telivér kormánypártiak is húzódoznak a még \ vitás alapelvektől. — Ki tudja meddig lesz kedvünk és alkalmunk, hogy sorainkéból ki­választott érdemeseket, az ünnepeltetés nem- zeterősitö hatásáért szerénységüket föláldozzák a jövőben megtisztelni. Sújtó körülmény ez, amikor legbensőbb forrásokból is annyi vész zuhog a kisebbségi sajtóra. Mint közönsé­günk sivár közönye. Az a régi magyar virtus, hogy amikor össze kell huzni a nadrágszíjat elsősorban kidobják a közművelődés igényeit és elvesztegetik a leghatásosabb harci sze- kercét: a sajtót. A Marót Sándorok, ez a törhetetlen, derék, saját igényei folytonos leszállításával vérta- nuskodó ujságiró-rend, nem keresi a külső dicsőséget, a tömegelismerést. Miért keresné? Többnyire a névtelen hadakozók kábulatát élvezi és föláldozza legbensöbb vágyait is az egy napos munka tiszteségének, a percről- percre való újrakezdésnek, a száraz malom egyhangú ütemének. Mit jelent neki egy rö­vid este káprázata? Újságot, gyakorlati érté­ket? Amikor bőkezű tollával annyi ember értékét fokozta, túlméretezte, fénybe borítot­ta, erkölcsi és anyagi érvényesüléshez jut­tatta már. A mecénás boldogságát gyakorolja folyton, aki nem kap, de ad. Ha próbálják is a jubiiáris napok eljöttén egyik vagy má­sik toliforgatót kihalászni a kartársak töme­géből és megjutalmazni az ünneplés halpén­zeivel, rajtuk keresztül megtisztelni az egész újságírói rendet, ez úgyis hamarosan fele­désbe merül s nem viszi fölfelé az újságíró jelentőségét, amely kizárólag a személytelen munkában rejlik. Sőt a jubileum ürügy lehet az elévültség Ítéletének meghozatalára. Az ünneplés jelentősége abban rejlik, hogy fi­gyelmeztet az újság hatalmas jelentőségére. A sajtószabadság fontosságára Az írássá való politikai harcnak nélkülözhetetlenségé­re. Oly óriási dolgok ezek, hogy még a he­nye frázisok, például a sajtó nagyhatalmi szerepéről vagy az udvarló kijelentések ama barátok részéről, akik rögtön ellenségek, ha bírálatot kaprtak, értéktelen semmiségekké törpédnek; viszont nem oly kizárólagosak, hogy néha szeretet, főleg a bajtársak részé­ről vezércikket, annyi népi és emberi érde­ket szolgáló szerkesztői munkát e percben a Marót Sándor nevében összegezzünk és itt, ezen a helyen mint ünnepi zászlót lengetjük. Ez nem magyarázat, ez nem védekezés, ez a köteles, az érthető, a benső vallomás, ren­dünk egy kitűnő dísze iránt, a sajtó-jelentő­ség egy atomja iránt. ' GENF. (Rador.) Miután megerősítették a hirt, hogy Aloísi olasz delegátus résztvesz o népszövetség’; tanács szerdai ülésén, az összes ndk ezen a napon. Valószínűleg dsak Litvinov fog hiányzaiv. Lehetséges, hogy Olaszország és fog hányzani. Lehetséges, hogy Olaszország és Abesszínia válasza nem érkezik meg szer­dáig, ez esetben a tanácskozásokat egy-két nappali elhalasztják. Az olaszok kifogásait a béke ja vasiatok el­len Genfben ug,y fogják fel, hogy nem akar­ják úgy beálltam a dolgot, mintha meg len­nének elégedve. Az abesszinektőH is vissza- uiltasitó választ várnak. Kétségtelen azonban, bogy Mussolini aligha kaphat újabb enged­ményeket, miután az angol—francia javaşlpt­tail omugyis nagyon elégedetlenek számos ál­lam delegátusai. A négus visszautasítja a béke­tervet LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Addis- Abeiba-i jelentés szerOnt a jelenleg Dessl é- ben (tartózkodó négus kijelentette az új­ságíróknak, hogy Abesszínia továbbra is rendületlenül kitart a viszály békés megoldásának elve mellett. A francia—angol javaslói azonban megta­gadja és cserben hagyja a Népszövetség ahipelveit. Ez a javaslat belemegy Absszi- nia megcsonkításába és függetlenségének feláldozásába a támadó érdekében. Az ilyen megegyezés meg jutalmazását jelen­tené. Szorgalmas tanácskozások A Foreigne Office-ben tegnap kihallgatá­son jelentek meg Olaszország, Franciaor­szág és az Egyesült-Államok nagykövetei. Ugyanakkor Párisban Laval is kihallgatáson fogadta Anglia, Olaszország és Németország nagyköveteit. Sir Samuel Hoare külügyminiszter repü­lőgépen visszaérkezett az angol fővárosba sváj-.i üdüléséből és nyomban résztvett azon a miniszteri értekezleten, amelyen azok a kormányférfiak jelentek meg, akiknek tár­cái érdekeltek a keletafrikai háború ügyé­ben. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Jólin­formált helyről közölték a sajtóval, hogy Roosevelt elnök bizalmasan értesítette az angol kormányt arról, hogy nem sikerült rábírnia az amerikai termelőket az Olasz­országba szóló kőolajszállitások abbahagyá­sára. Mivel Románia és a szovjet csak ame­rikai szállítások felfüggesztése esetén vol­nának hajlandók csatlakozni a petróleum- szankciókhoz, London kénytelen lesz elej­teni a petróleum-szankciókat. Hoare szerepe és az angol kormány LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az Eve­ning Standard azt a tanácsot adja olvasói­nak, hogy ne hibáztassák kizárólagosan Hoaret a béketervért, miután bebizonyítást nyert, hogy' az angol külügy­miniszter pontosan körülhatárolt utasítá­sokkal utazott Parisba. A békejavaslato­kat, még mielőtt Hoare azokat hivatalosan elfogadta volna, a kormány magáévá tette és igy semmi külön vád nem érheti a kül­ügyminisztert. Minden logikának ellentmondana, ha most a békejavaslatokért Hoaret akarnák bűn­bakként az angol közvélemény elé állítani. Hoare ugyanolyan mértékben felelős a ter­vezetért, mint a többi mimiszterek, bele­értve Edent is. Vagy az egész kormány le­mond, vagy pedig mindenki marad a helyén — fejezi be cikkét az Evening Standard. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda értesülései szerint Grandi londoni olasz nagykövet kedden megjelenik a Foreign Officeban s tárgyalni kíván Van- sittart külügyi államtitkárral. Meg fogja kérdezni, hogy angol részről miként kép­zelik a délabessziniai telepítési és gazdasági kihasználási vidéken az olasz telepesek jö vőbeli helyzetét Harctéri jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata. Hivatalos hadijelentés szerint az északi fronton semmi sem történt néhány őrjárat-csatározáson kí­vül a Takazze folyó mellett. Az ogadeni harcvonalon az olasz repülők több abesszin tábort bombáztak Neghelli közelében, ahol jelentékeny erők vannak koncentrálva. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Addis- Abebából jelentik: Olasz légi raj a Szomáli fronton bombázta Negheilit, majd olasz mo­toros osztagok Sassabanehtól 65 kilométerre délkeletre támadást intéztek az erődvonal ellen. A harc még folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents