Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-15 / 289. szám
ELLENZÉK /93Ü éécémher 1 4. mmmmmmmmmmmmam S A'.IT IK A ROMAN SAH JavjfcUt. Karzat, Demokrácia. I l RFNTill : Nchánv minis uei • vezető uszt V'víí* r:*% ik minisztériumból ks/tllt imink.í sv'kJin/, okik hevese: lu',s.oln:k v, többéi dolgoz- nak. A Ws/állásnak igen egyszerű oka volt. Az iptrtörvénv tervezete - mclv annyi elkeseredést szült már nem veszett el a parlament irattárában, abban A temetőben. melybe, annyi ţo terv is pihen. Megindult a lakodalom az országban. Hol a/ egvik, hol „ másik városban tartanak gyűléseket, hogy megállapítható legyen ennek a tbrvenvU" vezetnek hub'-valóság hiszen első ir.»pon bukásra volt ítélve. Méterrel szabták ezt a javaslatot azok, akik meg akarják fojtani az iparé,sjgot és tanoncok.it. Mi értelme van gyilkos paragrafusoknak, a taksamámán-nk, meb nem enged egy lépést sem, inig ki nem ri- z,:i a mesterember taksákat. Csupán ez volt a célja a törvény j.ivaskitnak. Hogy munkások, zsebébő; többsz a .'.millió, .alapot kisajtoljon oly c. lókra, méhek tőlük távol állnak. Nem fogadba év el a lényeg . jgy elesik maga a javaslat is. A lényég csak törvénytervezet által kedvezménye. 7.ctt -zcmélvek érdekét szolgálja. Mi értelme van tehát az. rszágos sétának? Nistor munkaügyi minis tier kérdést intézett a munkások képviselőihez Roman-ban arra nézve, van-c a tervezet ellen valami kifogásuk? Furcsa, kérdés ez, s nem v. zet célra. Sokkal helyesebb lett volna, egy más törvénytervezet alkotása végett köznemüködést kern a munkásoktól. Csak az. olyan ipartörvény lehet ió. melynek előkészítésében az iparosok összes szerve; resztvettek. Ha a törvénytervezet készítője nem tudná, eláruljuk, hogy a liberális kormónv előtt a tanoncok mesterüknél megértésre és támogatásra találtak. Nem szedtek ezért semmiféle taksát s meg’s jól, olcsón és sokat dolgoztak: Jorga állapított.; meg. hogy a látszólagos demokrácia mindig az ipari szervezetek pusztulását okozza. Nem értjük miért viszik lakodalmi menetben körül ezt a bukott .örvény- tervezetet az országhan. UNIVERSUL: Senki sem véthet többet par. kamen.cá-rizmus ellen, mint azok, akiket a parlamentbe választottak. Szomorú, szégyenteljes kép ez. Néhány napon át az ellenzéki pártok képv:- seiői egymást szidják, pofozzák zsúfolt karzat közönjének szemelártára. Lehetetlen, hogy a többség a parlament tekintélyét és nyugalmát ne tudja megmenteni. Lehetetlen, hogy ne szólaljanak meg c miniszteri padokban, s ne Ítéljék el az ismétlődő zavarokat. Bizonyos, hogy tiszteletben keá tartani a parlamenti szólásszabadságot, ezzel szemben azonban a pari£ment{ intézmény tiszteletben tartása is kötelező, mert hiszen törvényhozási munkára s nem verekedésre küldték a parlamentbe a képviselőket. Milliókra nvenő napidijakat emésztenek fel ezek a harcok1. Lehet, hogy a kormánypárt politikai érdeke igy kívánja. Helytelen számítás azonban ez, a jelenlegi ál- í lapot ugyanis nem használ a parlamentarizmus eszméjének, mely a liberális párt programjának alapja. A közvélemény nevében Írjuk ezeket a sorokat, mely nem engedi meg, hogy látványos- sági hellyé ofekitsák parlamentünket. Az elnökség idegen személyeknek nem ad ki jegyet már a karzatra. Legalább ennyit tegyenek meg, ha már nem lehet végét szakítani a: cávakodásnak. Ne lássa a közönség ezt a szégyenletes állapotot, j Zárjátok be az ajtót, mig a botrányok tartanak, j LUPTA: A jobboldali pártok nem elégednek meg annyival, hogy gyöngítik a kormányképes pártokat. Rohamot intéznek 3 hatalom megszerzésére, majd egy adott pillanatban, aztán nem válogatnak eszközeikben, hogy tönk rátegyék el- j leníejeiket. Ugv látszik, nem vette ezt még észre a romániai demokrácia. Sem a kormánypárt, sem Mihajache pártja, sem a többi demokratikus csoportok, melyek mind pillanatnyi érdekekkel vannak elfoglalva! s nem méltatják kellő figyelemre a jobboldalt a politika miatt. Ha ez az összefogás győzni fog és kormányra kerül néhány hónap múlva, akkor már késő lesz a1 demokratikus erők koalíciója. A kormánypártot sem a mult, sem a jövő nem érdekli. Csupán a jelennel foglalkoznak. Mr történt ma? A kormány azt hiszi, hogy hasznára van, ha a jobboldali Mihakche pártját támadja. Ez a taktika a kormány életét néhány hónappal meghosszabbíthatja, de meg is rövidítheti, ugyanakkor egy harmadik javára. Lehetséges, hogy nincs semmiféle megegyezés a kormány és * jobboldaliak kö- zört. Nagyon lehetséges. Ez azonban a helyzetet j még jobban súlyosbítja mert felületességet bjzo. i nyit a kormány és ai liberális párt jövőjére vo- i ma®kozóan. Értjük meg egymást. Valami érdek j fűződik a jobboldali pártok megerősítéséhez? Bi- j zonytára: — nem. A liberálisok mégis oly utakra f ttóiják Mihakche pártját, melyektől eddig mindig \ őrizkedett. Tetszene-c «• kormánypártnak, ha Mi- j hal ache Bratáanu Györggyel és más demokrati- i kus csoportokkal fogna össze T-atarescu ellen? — j Miért tehát & játék? Goga maga kijelentette a ka- j mázában, hogy bukottnak tekinti ia kormányt, f Azt hittük, bátorságában azt is bejelenti, hogy a j kinevezés zsebében van, ‘ FÉMSZÁLAS SELYMEK választékban a I m - nai, CLUJ. Sír. Gén. Neculcea No. 2. (Renner-patola.) Am******! A hél világpolitikája A párisi béketerv és a való helyzet London és Paris vezető diplomáciai köreiben már a mult héten arról beszéltek, hogy legkésőbb karácsonyig megindulnak a béketárgyalások. Állítólag teljes erővel sürgeti ezt György7 angol király is, aki szokott karácsonyi rádió-beszédében, melyet olyan tisztelettel hallgatnak az óriási angol birodalom egész területén, békeüzenetet akar a világ közvéleményéhez intézni. Az angol szankciós politika hirtelen alábbhagyása is ennek az ideális okokkal magyarázott béke- szükséglelnek kifejezése, mely Londonban főleg olyankor érvényesül, mikor a brit érdekek jól átgondolt védelmével haladhat párhuzamosan. A változás meglepő és tisztán a belső angol kormánypolitika szempontjából som egészen veszélytelen. A Bald- win-kormány népszövetségi politika jegyében aratta nagy választási győzelmét és ugyanebben a jegyben engedte, hogy a közvélemény a szankciós politikáért magas hőfokra hevüljön. Most egyszerre Abesszínia rovására keresi a békét — máskép nem keresheti — és tisztes visszavonulási utat akar biztosítani az olaszoknak, akiket pedig a Népszövetség majdnem egyhangú határozattal támadónak bélyegzett. A munkáspárti ellenzék már érzi is az angol közvélemény megdöbbenése által nyújtott lehetőséget s a népszövetségi hűség frontján folytat éles támadást a kormány ellen. Az eddig jó politikai pszihológusnak bizonyult Baldwin azonban bízik a béke varázsigéjében és meg van győződve arról, hogy György király karácsonyi üzenete, ha a béke közeli lehetőségét jelentheti be a világnak, le fogja csillapítani az angol közvélemény esetleg veszedelmes ellenzéki hullámverését is. A párisi béketerv Az angol kormány külpolitikai szempontból is nagy sikerrel dolgozott eddig a békés idealizmus érveivel. A párisi béketerv azonban szükségképen realitásokra épül, ideszámítva az angol és francia nagyhatalmak nem mindig egy vonalon haladó érdekeinek összehangolását is. Nem lehet ugyanis feltételezni, hogy Laval és Hoare és a szakértők rendelkezésükre álló hadserege a béketerv felállításánál ne lettek volna teljesen informálva a valódi helyzetről. S ezek az információk nem szükségképen felelnek meg a különböző érdekek által erősen befolyásolt sajtóhirszolgálat értesüléseinek. A béketerv látszólag óriási területeket juttat az olaszoknak. E területek túlnyomó nagy részét azonnali már a háború előtt felajánlották az angolok, valószínűleg abesszin beleegyezéssel, Olaszországnak. Eden sikertelenül járt Parisban és Rómában ezzel az ajánlattal, mert Mussolini kijelentette, hogy ő nem gyűjt sivatagokat. A mostani ajánlatban viszont csak az olaszok által már tényleg megszállott Tigre tartomány jelent többletet, mert a szintén felajánlott Ogaden és Danakil tartományok nagyrészben sivatag területek. Azonban nem valósulhat meg az ajánlat szerint Róma eddig erősen hangoztatott vágya, hogy olasz Eritrea és olasz Szomáli között széles összekötő földsávot kapjon. Ez előny az abesszineknek, akik a párisi terv szerint nekik juttatandó tengeri kikötőtől igy nen\ volnának elvágva, de előny Angliának is, melynek India felé Nézető tengeri útját igy kevésbé fenyegetheti az. olasz terjeszkedés. Nem kapná meg Olaszország a tigrei Akszum szent várost és környékét sem, ami mellesleg szintén igen jól szolgálná az angol érdekeket, távolabb tartva az olaszokat a Tuna-tó környékétől. A háború Olaszországnak eddig is óriási áldozataiba került. Angliának a fent ajánlott megoldás alapján belátható időn belül nem volna oka arra, hogy a háború elején hangoztatott nagy olasz tervektől, az Imperium Romanum földközi-tengeri és afrikai újjáépítésétől féljen. Róma részéről a most folyó flottakonferencia előtt értesítették is Londont. hogy Olaszország a Földközi-tengeren nem akar versenyre szállani Angliával és más irányú megegyezések esetén hajlandó úgy tengeri erejének arányszáma, mint a hajótipusok kérdésében az angol kívánságokat elfogadni. A háborús áldozatok által megnyirbált szárnyú Olaszország ellen nincs kifogása a brit birodalmi politikának, mely európai játékában nem könnyen nélkülözi az olasz sakkfigurát sem. Pont került a kibőjtülés politikája után De más okai is lehetnek Londonnak és ezúttal Parisnak is arra, hogy a békét a népszövetségi ..idealizmus“ részletes feláldozása árán is keressék. A Szélsőkeleten súlyos események folynak le és Hoare külügyminiszter, aki ebben a kérdésben az utolsó hetek alatt élénk tárgyalásokat folytatott a washingtoni külügyminisztériummal, legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Anglia még nem döntött arra vonatkozólag, milyen álláspontot fog elfoglalni, ha Japán továbbra is arra törekszik, hogy ,,Kina politikai fejlődését és közigazgatását átformálja“. Az egyiptomi helyzetnek szintén szerepe lehetett London békés politikájának serkentésében. Hogy a belpolitikai teljes függetlenséget biztositó 1923-as alkotmányt London Egyiptomnak újra megadta, szintén bizonyítja, hogy az angol világbirodalom intézői a Szuezi-csatorna és Vörös-tenger környékén kétségtelenül fontos okokért mielőbb rendet akarnak teremteni. Szerepet játszhatott végül Hoare és Laval megegyezésében az európai helyzet is, ahol a két nagyhatalom külpolitikai lekötöttsége miatt egészen az egyes európai országok belpolitikájáig mind fenyegetőbben emelik fel fejüket olyan szélső irányzatok, amelyeket sem Londonban, sem Párisban nem látnak szívesen. A nyíltan nem mutatott, de a valóságban fennálló angol és francia európai nyomás enyhülése, vagy megszűnése által lehetővé tett változások egyáltalán nem látszanak kívánatosnak sem Anglia, sem Franciaország számára. A békés kibőjtölés politikája után tehát, melyet Londonban különösen a szankciók alkalmazásával akartak egy ideig Olaszország ellen alkalmazni, n párisi béketervvel alighanem pont került. A való helyzet A béke lehetőségére következtet a francia és angol külpolitika a háborúskodó országuk tényleges bely/etélWíl is. \iiiint mai 1 m- liletliik, ez a helyzet minden valószínűség •szerint nem felel meg a propugamli -./tikié, céllal világgá bocsátott híreknek Abess/ima tényleg nagy szívóssággal áll ellen a kitűnő technikai felkészültséggel megindított olasz támadásnak. De a/ abesszin központi halaimat ujra erősen fenyegeti a szorosan eddig sem összetartó határvidéki tartományok lázadása. A megtámadott szerepe kissé túl ideális s/.inben tünteti lel a világ közcélé ménye előtt Abesszínia urait és uralkodó né pét, az arnharákat, akiket az alrcsszin birodalom népeinek többsége a legnagyobb gyűlölettel néz. Galla, Danakil és Szomáli tartományok népei, akiknek eddig a fegyver- viselés is meg volt tiltva s akiket az arnbara urak adósurcoló hadjáratai időnként, koldussá nyomorítottak, mindannyian készen állanak arra, hogy az. első kedvező pillanatot felhasználják a fölkelésre. Más tartományokban, megbízható tanuk szerint, hasonló a helyzet. A békéért követelt áldozatokat visszautasító abesszin ellenállás hátterében tehát egyáltalán nem szilárd a talaj. A motorizált háború nehézséget Az olaszok számára a valóságban szintén súlyos csalódást jelent az eddigi háború. Abesszíniának mintegy nyolcadrészét kezeikbe kerítették anélkül, Hogy egyetlen nagyobb csatái vívtak volna érte. De ezen a területen is állandó belső harcot kell foly- tatniok a hol itt. hol olt felbukkanó ellenséggel, hadműveleteik jövője pedig . meglehetős bizonytalannak látszik. Mindenekelőtt a benzin-kérdés az. mely különösen nyugtalanítja az olasz had vezetőséget A motorizált háború annyi benzint fogyaszt, amennyire az abessziniai hadműveletekre minden részletében elkészült hadvezetőség legmesszebbmenő elképzelésében sem gondolt. A háromezer méteres hegyekre felkapaszkodó és onnan minduntalan mély szakadékokba leszálló tankok, fegyveres autók, szállító gépkocsik s a nagyszámú repülőgép is valósággal pusztítják a tápláló uny’agot. Az olasz hadvezetőség pedig nehezen kockáztathatja meg, hogy a még mindig fenyegető petróleum-szankciók miatt esetleg akkor fogyjon ki a motorokat tápláló hajtóanyagból. amikor nagy áldozatok árán már mélyen behatolt Abesszíniába. Emellett, amint Badoglio marsall pár nap előtti meglepően őszinte kijelentése bizonyítja, az olasz vezérkar alighanem túlméretezte abessziniai háborújára megállapított kereteket. Négy7 évtized előtt Aduánál olasz ezre- dek azért pusztultak el, mert Rómában kevésre becsülték Abesszínia erejét és aránylag egészen kis katonai erővel akarták felvenni Menelikkel a harcot. Az akkori olasz főparancsnoknak kevés embere volt, Badoglio marsallnak minden valószínűség szerint igen sok az embere. ‘Mert a helyzet ebben a különös országban az, hogy minden egyes, olasz katona, akire a hadvezetőségnek nincs, feltétlenül szüksége, de akit táplálni és ellátni kell. nehéz teher az olasz hadviselés számára. Kisebb, nem százezres hadsereggel, amelynek törzsét a gyarmati éghajlatot inkább eibiró afrikai katonák telték volna ki s amely könnyebben kockáztathatta volna, hogv ékszerüen hatoljon be az abesszin birodalom belsejébe, minden valószínűség szerint jóval távolabb tartana az olasz had-vezetőség. mint ma. A másik nagy teher A másik teher pedig, mely szintén erősen hátráltatja az olaszokat, éppen az, amitől legtöbbet reméltek: a motor. A motor szüntelenül még nagyobb utánpótlást kíván ellátásban és fölszerelésben, mint az ember. Emellett tömegesen pusztulnak el a lehetetlen hegyhátakon, ahol nincsen javitó műhely s ahol szemtanuk szerint az olaszok állal épített merész szerpentin utak mentén, a motoroknak valóságos temetői láthatók. Ezenkívül a motornak teherbíró ut kell s az útépítés ilyen sziklákon keresztül hallatlan áldozatokat követel. A sokat dicsért európai haditaktika csődöt mond a vad Afrikában, ahol nem is a benszülöttek ellenállása, hanem a természet veszi föl a harcot ellene. Akik az afrikai viszonyokat ismerik, eddig sem kételkedtek, hogy7 minden bizonnyal meg volt a jó oka annak, hogy az angolok számára különösen fontos területen fekvő Abesszínia nem lett angol gyarmat. Az olaszok most európai háborúhoz illő fel- készültséggel kísérelték meg ugyanitt a gyarmatosítást. Nem lehet azt mondani, hogy7 sikereket nem értek volna el. De céljuk megvalósításától még mindig beláthatatlan távolságban vannak. Laval és Hoare párisi béketervük megszerkesztésekor kétségtelenül tisztában voltak ezzel a helyzettel. A reálitás, mint alap. nem hiányaik ebből a tervből, melyről azonban még mindig nem lehet tudni, hogy legalább az afrikai küzdőtéren békét hoz-e ennek a békéden világnak. —s FEJ-, VÁLL- ÉS ÁGY ÉKRHEUMÁN Á L, ischiásnál, idegfájdalmaknál, szaggatásnál és zsá. bánál a természetes ,,FERENC JÓZSEF' keseríi- viz rendkívül hasznos háziszer. mert korián reggel ege pohárnál bevéve, az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja és méregtelenitj. — Az orvosok ajánlják.
