Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-14 / 288. szám
ELLENZÉK MILYEN A GENFI ELET? A „vörösek“ és polgárság vérteSen harca iil .N I'' i A/ I lU'ii/ t k tudósítójától.i Genf bon két élet folyik egymással párhuzsuno- san: a/ idegeneké és a városiak»-, lgnzi keveredés a lakosság kőt eleme közöli nincs. Kölcsönösen lenézik és unjak egymást és nem vés- nek egymásról tmlomásl. Maga a varos földrajzilag is megoszlik. \v. idego- neké a tó jobb partja a nag\ szállodákkal, a nemzetközi hivatalokkal és a diplomáciai kiivndeltságekkcl. Néhány lépéssel a part mögött a genfi kispolgárság és munkásság lakik. »I»' épp úgy nem menne a tó partján a munkájára, mint ahogyan a/ idegen nem rövidíti le az utját ezeken a s/.iik és kevéssé vendéglátó ideákon keresztül. Máshol vásá rol az idegen és más helyen a genfi hon szülöd. \ kereskedő és az iparos persze hasznot lát a nemzetközi intézmények hivatalnokaiból és hozzátartozóikból kitevödö néhányezer jó jövedelmű külföldiből, meg a/ ülésszakokra (ienfbe jövő diplomatákból, de alapjában nem szíveli őket. Munkájukul naplopásnak tekinti és a nemzetközi |x>liti- káról a genfi ember alig tud többet, mint egy erdélyi kispolgár. V genfi lapok, a francia újságok mintájára. az első és az utolsó oldalt tartják fenn a nemzetközi eseményeknek, a helyi és a svájci hírek a belső oldalakon állanak. Ha másról nem. arról feltétlenül meg lehet különböztetni a külföldit a genfitől, hogy az idegen ki sem bontja, hanem csak átfordítja az újságot, mert csak a fedőlapok híreit futja át. inig a helybeli meg se nézi, hogy kívül mi van az újságokban, de belső részében a másodiktól az utolsó előtti oldalig átböngész minden betűt. Politikai harc A genfi ember nem veszi jó néven, ha a nemzetközi események megzavarják az ő életbeosztását. A külföldi elcsodálkozik, ha ráeszmél, hogy Genf nemcsak angolokból, spanyolokból és kínaiakból áll, hanem száz- egynéhányezer genfiből is és hogy ez a ben- sziilött lakosság éli és olykor igen zajosan éli a maga éleiét. A belpolitikai ellentétekre csak akkor ébred a Genfben tartózkodó idegen. ha. mint most három éve novemberben, a szocialisták és a polgáriak egymásnak mennek, amikoris tizenhárom genfi halva maradi az utcán, jó félszáz pedig megsebesült. Két év óta. hogy Nieole-al az élén szocialista kormány jutott uralomra — azzal az Nieole-al, aki az 1932-es novemberi események miatt néhány hónapig ült — a belpolitikai ellentétek különösen kiéleződtek. A szocialisták és a polgári pártok újságjai között parázs vitatkozás folyik hónapszámra és minden egyes szavazás körül — ami épp úgy a vasárnapi programhoz tartozik, mint a futballmérkőzések — hatalmas propaganda harcol az ellentétes világnézetet képviselő u. n. népi kezdeményezés által szavazat alá bocsátott, vagy pedig a kormány által elgondolt törvénytervezetek eltga vagy mellett. A város szivében Az elmúlt hetekben azonban aránvlagos szélcsend volt a genfi belpolitikában. Különösebb tüntetéseket, vagy összejöveteleket nem tartottak és a helybeli parlament vitái sem keltettek visszhangot a közvetlenül érdekeltek körein kívül. December elején azonban a rendesen bárom napon át tartó nagy vigalmak között folyó genfi „Escalade“ ünnepségek előhetén, a Cornavin-állo- más mellett korán reggel nagy csődület támadt egy öreg, kopott, roskadozó háztömeg körül. Éppen az első hó esett sűrű, nagy pelyhekben. kitűnő vasárnapi si-időt Ígérve. Az összeszaladt emberek nem az eget bámulták. hanem azt nézték, mi folyik a kopott épülettömb házainak tetején és miért kiabálnak a lakók? A magasban harminc munkás csákánnyal, baltával, kalapáccsal olyan buzgón bontotta a tetőt, hogy a negyedik emelet lakói a behulló hó és főleg a törmelék miatt nem maradhattak szegényes lakásukban és leszaladtak az utcára. A munka teljes erővel folyt és a felkiabáló embereknek a munkások nem adtak felvilágosítást. Végre előkerült egy rendőr is. Cornavin — Genf központi vasúti állomása — a város szivében fekszik, hol a kora reggeli órákban is nagy a jövés-menés. A legtöbb villamosvonal keresztülmeg%? az állomás előtti téren és úgy a forgalom, mint Most rendeljen könyvet karácsonyra LEPAGEnâl Clul, Most válogathat, cserélhet, visszaküldhet. — Cm: LEPAGE, CLUJ. Kérjen ingyen jegyzéketlí az idegenek miatt minden sarkon posztói rendőr. \z előkerült rendőr telefonált csendőrökért es a kivonult csendörség fel akart menni a háztetőkre. \ kapualjakat azonban addigra a házlelöbonlók gondosan eltorlas/olták. a padlásfeljárókat lerombolták s a kaiba taloni nem tudott feljutni a tetőre. Troiicliet-fivérek Kilenc, felé mát a rendőrkapitány is tudomást szerzett a Cornavin körüli eseményekről. Azonnal utasítást adott embereinek hogy ostrommal vegyék be az épü le ttöm hőt és fogják le a rendzavarokat. I vek. amint közben kiderült, a fa és épület munkások szindikátusának emberei voltak Munkanélküliek, akik a szindikátus vezetői, a Tronchet-fivérek parancsára jártak I el. A Tronchet-fivérek a szocialista munkásság sorában vezető szerepet játszanak és arról nevezetesek, hogy az 1932-es noveni- I bori utcai harcok után, amikben szintén részt vettek, a rendőrség napokig hiába kérésié őket. A város legforgalmasabb utcáin papi reverendában. piszkos fekete abbé-kalappal fején járt az egyik, szelíden mosolyogva a járókelőkre, balján egv csupaszképü. diák- sapkás fiúval, de a detektívek csak akkor ismerték lel bennük a Tronchet-fivéreket, mikor néhány nap múlva önként jelentkeztek a rendőrségen. ..Tüntetés • A háza1- szakszerű és gyors lebontásával a Tronchel-i .érek úgy az egészségtelen lakások, mint a munkanélküliség ellen akartak tüntetni. A város, mint a nyomortanyák tulajdonosa, egy szocialista képviselő javaslatára maga is elhatározta, hogy lehordatja ezeket a lakhatónak alig nevezhető épületeket. Idővel azonban kiderült, hogy néhány lakás még megfelelő, mindenesetre hoz vagy 8000 frank évi házbért a városnak, Ezt az összeget a szocialista uralom alatt tönkrement Genf többségi baloldali városatyái megbecsülendő jövedelemnek tekintették és a javaslatot maga a kezdeményező ismét visszavonta. Ezért bőszültek fel ezután a munkanélküli fa és épületmunkások és elhatározták, hogy rövid nton maguk teremtenek rendet. Ostrom A rendőri kirendeltség, melynek a háztömböt ostrommal be kellett volna vennie, a szomszédos épületek tetőin át próbált a Tronchet-különitmény közelébe férkőzni. De CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Városunkat valami túlzott helyi hazafiassággal Erdély fővárosának szokták nevezni. A cim meg is van, a jelleg azonban hiányzik ehhez a megtisztelő titulushoz, mert hogy egyebet ne is említsünk, városunk egészségügyi intézmények tekintetében még igen messze áll. Nincs például egy tüdőbeteg kórháza, pedig nem tulzunk, ha azt állítjuk, hogy legalább ötezer tüdőbeteg él orvosi kezelés nélkül a városban. De nincs járványkórháza sem. Van ugj’an egy alig néhány ágyra berendezett elkülönítő osztálya az egyetemi klinikáknak és van egy úgynevezett „járványkórháza“ a városnak. Ennek az intézménynek csak a neve jár- ványkórliáz, valósággal egy ósdi barak- épület, amely már akkor sem felelt meg rendeltetésének és csak ideiglenes volt, amikor építették. Isten csudája, hogy eddig ebből nem származott a városra nézve semmi katasztrófa. Mert ha egy komoly járvány ütötte volna fel a fejét, ebből az intézményből az utcára szorultak volna ki a betegek. .Nincs ennek az úgynevezett járványkórháznak megfelelő fürdőberendezése, étterme, légfűtése. Nincs az orvos és ápolószemélyzet számára megfelelő lakóhelyisége. Még kétszáz évvel ezelőtt sem felelt volna meg rendeltetésének* nemhogy most és ha még ehhez hozzá vesz- szük azt, hogy a járványkórház a deszkapiac közepén, trágyadombok közé ékelve és a vágóbidtól alig kőhajitásnyira van, tisztáolyan szapora tégla és nialtrrtüz fogadta, hogy kénytelen volt incghátráliii. A rendőrök erre a tűzoltókat akarták rajvonalba liivili. Az egyik Troncliel-fivér fegy- versziinelcl javasolt erre délutánig, mikor a genfi parlamentnek amngyis ülése volt. hogy az intézkedjék haladéktalanul a nyomor la nyák kérdésében. A parlamentet azonban csak fél négyre hívlak össze, addig is tenni kellett valamit. A rendőrség legfőbb feje. Nicole miniszter elnök aki egyben az igazságügyi és rendőri tárcát is magának tartotta meg, nein volt (leniben. \z ügyészség vezetője tehát elhatározta, hogy maga veszi kezébe a dolgot. Itrndörfisztek és egy esendörkiilünitniéiiy kíséretében kivonult a helyszínére, hogy tárgyalásokat kezdjen az ostromlóitokkal. Feltételek \ párbeszéd az ügyész és az idősebbik Tronehcl-fivér között igen barátságos módon folyt le. Trónéból jó darabig nem akart elegei tenni az ügyész felszólításának, hogy vezényelje le embereit a magasból. Biztosította azonban tárgyaló felét, hogy a hideget jól állják. élelemmel egy hétre »llátták magukat* csak bort felejtettek el magukkal vinni, ami feltétlenül hibának bizonyult. Végül elfogadható feltételeket találtak. \/ ügyész megígérte, hogy nem tartóztatja )<■ sem Tronchet-t. sem csapatát, csak majd eljárást indit ellenük. Néhány pere múlva aztán levonultak az utcára, ahol szétoszlottak. A rendőrség az adott szó alapján még csak nem is igazoltatta a házbo: 'ókat, ugv hogy az eljárást a közismert vezetőkön kivid jórészt ismeretlen tettesek ellen kellett megindítani. Politika... Az ügynek a genfi parlament előtt volt folytatása. Az első interpellációt Lachenal közoktatásügyi miniszter mondta. Lachenal a héttagú kormány három polgári minisztere közül való. előkelő genfi család leszármazottja és a ..vörös“ Nicole miniszterelnök egyik legerősebb ellenfele. Felszólalásában Nicole-t magát lette felelőssé a lehetetlen közállapotokért, azzal vádolta, hogy titokban Tronchet-t és a hozzá hasonló rendbontókat támogatja. Tűri. hogy a kantonális hivatalokban felbujtó plakátokat ragasszanak ki és két év alatt olyan rendetlenséget és fegyelmezetlenséget teremtett Genfben. hogy Kongóban bizonyára nagyobb a közbiztonság és a tekintély. Mivel azonban a munkanélkülieknek ez a különös tüntetése inkább humorosan folyt le és tényleges baj nem származott a házbontásokból, a polgári Genf alapjában örvend, hogy Nicole terhére újabb érveket gyűjthetett, mert igy reméli, hogy a lakosság megelégeli a szocialista rendszert és a hároméves uralom leteltével: jövőre ismét polgári kormányt fog választani. Szekula Agues. ban lehetünk azzal, hogy a köz veszélye nélkül ez az intézmény jelenlegi formájában nem tartható fenn. Az eddig városi kezelésben álló egészség- ügyi intézmények újabban állami kezelésbe mentek át. Az állam nagyobb anyagi erőkkel rendelkezik, mint a város és igy lehetőség nyílt arra, hogy ezeket az egészségügyi intézményeket a kor színvonalára helyezzek. Az egészségügyi minisztérium már tervbe is vette, hogy a járvány-kórházat még a tavasz folyamán kibővíti. Az erre vonatkozó tervek már elkészültek. A tavasz folyamán emeletes épületben helyezik el az orvosi és ápoló személyzetet és uj épületeket emelnek a jelenlegiek helyén, A nyár közepére az uj épületek elkészülnek és ekkorra már a deszkapiac sem lesz itt, hanem a Motilor-ut végén, mert a városi tanács 640 ezer lejért megfelelő területet vásárolt itt a monostori gazdáktól. A deszka- piac helyét díszfákkal és virágokkal ültetik be, úgy hogy az uj járványkórháznak a környezete is megfelelő lesz. Egyébként a járványkórházban élénk a forgalom. A beteglétszám állandóan 110 és 120 között váltakozik, úgy hogy alig van üres ágyA kórházi személyzet átszervezésével van kapcsolatban az is, hogy az egészségügyi miniszter a kórház élére igazgatófőorvossá Gavrila loan egyetemi tanárt nevezte ki. aki eddig is vezette a kórház ügyeit. A párisi világhiáltitác; margómra ... Egyik párisi újság Ix-s/.áinotót közöl az 1937-re tervezett, nagyszabásúnak igéik<ző párisi világkiállításról. Néni kevesebb, /unt 65 részre fog osztani a kiállítás, amelyen klip visel ve li-.sz minden, ami művészeti -'s teelm kii 'újdonság, épitkezesi, ix-reudez Ni és dekorációs újításokat mutatnak be és az. iparnak és kereskedelemnek minden ága képei s»d ve lesz a kiállításon. Külön nagy pás illőid tartanak fenn. a reklám művészetének Immimjtat ásóra. Hatalmasnak, rendkívül nagyszabásúnak ígérkezik az 1937-es párisi •. iiág kiállítás, egészen féleliu«:l»-snek a maga nagy m éreteiben. A párisi világkiállítás nem félelmetes hely. Nyolc évvel ezelőtt, 1928 nyarán meglátogattam az akkori kiállítást és ez a látogatás élénken eínLékez»>1 emben maradt V kiállítás akkora területet foglalt el. mint cgv középnagyságú erdélyi városka kiterjedése. Megszámlál hatatlan kapu vezetett a pavillonok labirintusába, ahová á frankért mérték a belépőjegyet. Öl frank sok pénz, Akkoriban egy komoly ebéd ára és mi kelten akartuk megtekinteni a kiállítást. Odamentem az egyik zordképü jegy szedőhöz, igyekeztem kedvesen mosolyogni, miközben eiö- nuitattam magyar nyelven megfogalmazott, egyik nagy budapesti napiliip levélpapírjára kiállított ujság'róigazolvánvomat. A jegyszedő nézegette a tépett papírlapot, forgatta az ujjai között, azután intett1: bemehet. De ketten 'vagyunk— mondottam és érni hirtelen eszembe villant a budapesti Nemzetközi Vásárok jegyárusító bódéja, az u, komor hadsereg, amelyen keresztül jut csak be az ember a vásár területére és egészen összerázkódtam a «nlígam vakmerőségétől. .Vkkor már ott állt mellettem kísérőm, a magas, barna férfi, aki mindeddig messziről figyelte tárgyalásomat. A jegyszedő megnézett mind a kettőnket, sokat jelentőén hunyorított a szemével, azután gyorsan betessékelt a pavillonok irtvesztőjébe. Ott azután hamarosan kiismertük magunkat. Az egyes cégek kiállítóhelyem mintákat osztogattak — cipiikrémet, selyemcukrot, c«észe feketekávéi, léggömböt, minden elképzelhető tészta nem üt, még szendvicset is. Ailltposan megrak »Adtunk paradicsom, zöldborsó és egyéb konzervckkel, azután az ital- pavillon. felé tartottunk. Itt már szigorúbb rend uralkodott. A hatalmas csarnokba csak borkereskedők és nagybani vásárlók léphettek kóstolóért 1; pult mellé. En egyik pult mellé álltam és ékes francia nyelven kóstolót kértem. Madame borkereskedő? — kérdezték. — Igen — mondtam tőlem telhetőén bor- kereskedői képet vágva. Nevettek és vörösborral, pezsgővel kínáltak. Ekkor inár tudtam mit kell tenni. — De kelten vagyunk — mondttin és a tömegből előhúztam kísérőmet. A franciák hunyorítottak, nevettek és vidám megjegyzések közepette átnyújtották a második pohár pezsgőt is. Egy helyen megkérdezték, mifélék vagyunk. Magyarok — mondtuk — magyar borkereskedők. Ez a bűvös mondat szájról-szájra járt, most már egyik paviUon- tól ti másikhoz hívtak, megfenyegettek az ujjúkkal a kedves franciák: ahogy maguk borkereskedők, na itt van egy pohár francia pezsgő, egészségükre . . . így tántorogtunk végig az italcsarnokon, majd kijutottunk a friss levegőre. A térség közepén rövid, sikkes kabátkájában állt a párisi rendőr. Egyenesen hozzámentem. — Én úgy he vagyok csípve — mondtam neki. A rendőr szalutált, ő is egészségemre kívánta a dolgot és mentünk hazafelé. Otthon öis&zesz ámíáltuk a kapott ajándékokat. •Mintegy 16 kis doboz konzervünk volt, nyolc csomag befőzni való tésztt, három kis zacskó bonbon és négy léggömb. Megittunk fejenként 5 csésze feketekávét és mintegy 10 pohár vörösbort és remek francia pezsgőt. Az 1937-es párisi világkiállítás még na- gvobbszabásunak ígérkezik az 1928-as ki- áilitásnál. Ott ivalószinüleg egy esztendőre ellátják majd a látogatókat konzerv vei és emii-innivalóval az utolérhetetlenül kedv« francia kereskedők. Th. Zs. A HAS GYAKORI TELTSÉGE, a rekesz erősebb feltolódása, májtájéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhurut és sárgaság a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata által megszüntető etők és az agy, & szem, tüdő vág)' szív felé irányuló vértódulasok ellensulyoz. hatók. Nagynevű orvosok igazolják hogy a „FERENC JÓZSEF* vízzel, kiváltkép az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál és a kritikus kor betegségeinél feltűnően jó eredményeket lehet elérni. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa* Újjáépítik a tavasz folyamán a járvány-kórházat A íérvány-kórház álbndóaii zsúfolva van
