Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-13 / 287. szám

ÂP.M 3 3 fi TAXA POŞTALA PLATTTA ÍN NUMERAR No. tji.tSv'roíOi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fi ókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. f2am. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BART HA MIKLÓS UBBm PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözettel több. XCfetMCBf 1935 DECEMBER 13. ÜMfffWF!ffTOgZaEaSiűa'~ TTtMTIWMBfMBlBBMMHi élünk, hiába, teli nagy-nagy veszedelmek kínzó ígéretével! Nem is a magunk gazda­sági és politikai helyzete súgja ezt, nem az emelkedő drágaság és nem a szélső jobbol­dalnak a hatalomra jutása tudatától fütött megélénkülése. Nem is a keletafrikai háború főleg, amelynek számos következménye égeti már az emberiség fehér és fekete bőrét, mint a megtorlásos politika számos nehézsége és rémitése, mint az egyiptomi zavargás, ami­kor csak a diákleányok hatalmas gyűrűje ké­pes egyedül megóvni a férfi fiatalságot a sortüz pusztításától, pedig egyébről sincs szó, csak az 1923. évi látszat alkotmány hely­reállításáról s a burkolt parancsuralom le­bontásáról, mint az Északkinában lángoló politikai és katonai polgárháború, mint a franciaországi fegyveres szervezetek újból na­pirendre hurcolt kérdése. Sok egyéb. Ahová nézünk, mindenütt a zavaros egy-egy uj eleme. Mikor lesz már vége? Úgy látszik, ma­gától nem és amig szerencsés fordulat nem rázza föl lényegesen a helyzetet, egyre fog tombolni és terjedni a zűrzavar, most a La­val—Hoare-f öltét elektől táplálva, melyeknek karácsonyra fegyverszünetet, újévre békét kell varázsol niok Keletafrika bombáktól szántott földjére, az olaszok javára s az abesszinek súlyos kárára nyilván. De újsá­got mondunk-e mindezzel? Vált őzt atunk-é az olvasó állandó hangulatán? Megosztiuk-e a megállapítás segedelmével a közös meg­próbáltatások súlyát? Sikerül-e az értelme­zés bőségével a belátást itt a magunk ható­körében annyira biztosítani és fokozni, hogy a hatalom tényezőit újabb nehézségek létesi tésétől elriasszuk és vagy egyetlen téglá­val erősíteni az emberi megértés, a tisztessé­ges megélhetés, a keresztény méltóság, a szellemi belsőség rogyadozó kupoláját? Mind a mellett szemlélődünk és magyará­zunk. Hiszen most az állandó és veszedel­mes zavar egyik legfőbb bizonyítéka dögö- nyöz bennünket. A bizonyíték, hogy a pénz­ügyi válság alapjába nem enyhül: ha két helyen javul és tisztul, akkor uj két helyen annál is jobban romlik és összekuszálódik. Franciaország a félszáznál több gazdasági törvény-rendelet ellenére mind inkább a pénzügyi zavarba kászálódik. A pénz puf- fasztás és hígítás hívei szemben a pénz sű­rítés és apasztás hőseivel, a rögzítés és a le­értékelés táborai szinte egyenlő erővel har­colnak, de a tavaszi választásokra való te­kintettel senki sem meri a kezdeményezés felelősségét vállalni. Ezalatt a papírpénz vá­sárló ereje a belföldön is gyöngül és igy a drágaság rohamosan növekszik,- a rejtett bankjegyek napvilágra jönnek és hirtelen megnövelik a forgalmat, ezért az aranyfede­zet 80-ról már 70-re zuhant és az elfutó arany egy hónap alatt 3 milliárdnyi lesz, ami a 82 milliárdos takarót 66 milliárdra kurtítja meg. Nyilvánvaló, hogy az arany- standard rendszernek hamarosan itt is pót­tartalékba kell helyezkednie, ez hatással lesz legalább is az „aranyos“ Svájcra, de nehéz következményeket zúdít a román pénzpiac­ra, mely névleg az arany szövetséghez tar­tozik s talán ezen a elmen vergődik most már átlagban 30 százalékos áremelkedésben. Le az arany keresztről! De segit-e minden­kin? Németországon aligha, mely nemcsak levált az aranykeresztről, de már szinte tel­jesen el is pocsékolta. Régen fenyegető válságnak most hcdalmas lökést adott az Auslands-Mark hazavitelének betiltása, olyan intézkedés, mely régóta nem ismeretlen mi- nálunk. A német közgazdászok már elvont müértéknek, mumiálizált pénznek, puszta aranytüneménynek minősitik a márkát s ez­zel sejtetik a közelgő csődöt. A pénz eszerint nem segítő barátunk többé, hanem ellensé­günk: zavaros létünket csak sötétíti. Hol az ezüst esik a láthatár szélén, aminek csillo­gását már Stresemann szeme káprázta és hol peng az ezüstgolyó, mellyel a pénzügyi há­borút meg lehet nyerni? A világtengereken túl. Pedig itt a fehér 6-világban kellene vé- getvetni a zűrzavarnak, hogy elmezavarrá ne fajulhasson és háborús háboruadottságot zú­dítson a távoli világrészekre, a csönd biro­dalmaira. Az utánpótlási vonalakat kell kiépíteni, csak azután indul- hatnak iá mádé hadműveletek. — Ma a tízen­kerüli sa petróleum-szankciók kérdése Az afrikai háborús frontokon jelentős hadmozdulat tegnap sem történt. BadogUo marsall olasz főparancsnok azonban meglepő őszinteséggel világított rá az olasz tét- j lenség okaira. Asmarábói érkező jelentés szerint fogadta az újságírókat és kijelentette I nekik, hogy előtte is ugyanazok a nehézségek állanak, amelyek De-Bono előtt állot- ; lak. Ezek a nehézségek jóval nagyobbak, mint ahogy7 a harctérre érkezése előtt elkép- I zelte. Az északi fronton is százötvenezer ember élelmezéséről és épségéről kell gondos- j kodnia s amig ezt teljesen meg nem szervezi, be kell szüntetnie minden hadmozdu- j latot. Előbb az utánpótlási vonalakat kénytelen teljes biztonsággal kiépíteni, támadó I hadműveletekre csak azután gondolhat. Géniben ma kezdődik a 18-as bizottság ülése, melyet a petróleum-szankciók elha­tározására hívtak össze, amelyen azonban, minden valószínűség szerint, a petróleum- I szankciókról szó sem fog esni. Lávái és Haare, akik a párisi béketervet szombaton létrehozták, arra számítottak, hogy a bizoltság összeilléséig olasz részről már választ is 1 kapnak Rómába juttatott indítványukra. Ebben az esetben a 18 tagú szankciós bizottság elhalasztotta volna a szankciók tárgyalását, ha az olasz válasz igenlően hangzik, viszont I eredeti programjának tárgyalásába kezdett volna, ha Rómából visszautasító válasz ér­kezik. Az események nem igy folytak le. A párisi terv bizonyos ellenállásokba ütkö­zött az angol kormány részéről és a Paris és London közötti újabb tárgyalásokhoz szükséges idő miatt a béketervet csak tegnap nyújtották át Rómában és Addis-Abebá- ban. Mussolini a késő délutáni órákban fogadta egymásután a francia és angol nagy­követeket, kijelentette előttük, hogy nagyra értékeli a két nagyhatalmi kormány fára­dozását és a neki átadott tervezetet beható tanulmányozás alá veszi. Géniben, ahova több vezető diplomata ínár megérkezett, az a vélemény, hogy Mus­solini válasza nem lesz visszautasító. Ez a válasz azonban általánosságban lesz tartva és hiteket vehet igénybe, amig az olaszokkal csak a részletkérdéseket is megtárgyal­ják. Abesszin részről az eddigi jelek szerint is határozott visszautasításra lehet várni. Genfben nem tudják, hogy erre az esetre az angol és francia kormányoknak mi a ter­ve. Londoni beavatott körökből érkező jelentés szerint, ha egyik vagy másik fél visz- szautasitja a párisi békejavaslatot, akkor a Népszövetség tovább halad eddig megkez­dett utján. Viszont Londonban is meg vannak győződve róla, bőgj7 az olaj-szankció­kat egyelőre el fogják halasztani. Ez pedig annyit jelent, hogy az egész olaj-szankciós kérdés holtvágányra jutott. Layal fáradozása tehát, bőgj’ az olaszokat megkímélje ettől a keserű pohártól, egyelőre teljes eredménnyel járt. Úgy látszik, hogy Hoare angol külügyminiszter is túlságosan kockázatosnak látta az olaj-szankciók életbeléptetését. Most csak az a kérdés, hogy Eden, aki eddig szilárdan ragaszkodott az olaj-szankciókhoz, hogy fog viselkedni Genfben. Londoni jelentések szerint Eden teljhatalmat kapott az angol kormánytól eb­ben a tekintetben. Nem valószínű azonban, hogy ez a teljhatalom túlter jed jen" a nép- I szövetségi és ideiglenes külügyminiszter tegnapi elutazása előtt tartott minisztertanács határozatain. Genfben a Laval- Hoare javaslatot előreláthatólag vagy a tizennyolcas, vagy az ötös bizottság elé fogják terjeszteni. Ezeknek a bizottságoknak a tárgyalásán az ola­szok nem vesznek részt. Viszont a népszövetségi tanács 15-ikére összehívott ülésén Aloisi báró képviselni fogja Olaszországot. Tegnap elterjedt Genfben annak a hire is, hogy a Svájcban üdülő Hoare külügyminiszter esetleg átlátogat Olaszországba. a kőolaf-szankciók vMájáf GENF. (Az Ellenzék távirata.) J6! érte­sült népszövetségi körökben tegnaip délben \ azt a nyilsrtkozajlót adták, hogy egyelőre I nem lehet szó a 18-as szankciós bizottság ülésének elhalasztásáról. A 18-as bizottság ülésén azonban nem fogják felvetni a szank­ciók szigorításának kérdését. A tagállamok közül eddig a következők nyilatkoztatták ki elvi hajlandóságukat a szankció-szigorításban való részvételre: In­dia, Argentina, Ujzeland, Oroszország, Hollandia, Románia, Csehszlovákia, Sziám, irak és Finnország. Ugyancsak jól értesült népszövetségi kö­rökben azt hiszik, hogy Mussolini válaszát a Laval—Hoare béke tervre ma vagy holnap jutottját el Londonba és Párásba. Az átadás minden esetre megtörténik 48 órán belül. Római jelentések szerint a Du­ce elfogadja a párisi megegyezésben fog­lalt ajánlatokat. Tiltakoznak az abesszinek PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A párisi abesszin ügyvivő kormányától kopott utasí­tásához hi ven tegnap megjelent Láváinál és közölte vele, hogy Abesszínia nem fogadhat el olyan béke­feltételeket, amelyek területi sérthetetlen­ségét érintik. Ha az angol—francia ja­vaslatok egyeznek az újságokban kőzöl- tekkel, akkor nevetségesek. Az abesszin. ügyvivő a Reuter tudósítójá­nak kijelentette, hogy ha a nagyhatalmak mégis Olaszország javára szakítanak ki te­rületet Abesszíniából, Abesszínia utolsó em­beréig folytatja a harcot, de nem enged tá­madójának. ADDIS-ABEBA. (Radar.) A négus még nem nyilatkozott a Laval és Hoare közt lét­rejött megegyezésről. Azib hiszik azonban, hogy visoza fogja utasítani a javaslatokat, miután visszatért a frontról. Kormánykörök tiltakoznak minden területi koncesszió ellen, amiről annál kevésbé lehet beszélni, mert az abesszin hadsereget nem győzték le. Baldwin nem ad felvilágosítást LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Bald­win miniszterei nők a párisi békejavaslatok ügyében az alsóház ülésén tegnap újra hoz­zá intézett kérdésekre kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatára nem ismertetheti a béke javaslatot mindaddig, amig azt a Népszövetség meg nem vitatja. Nem adhat fel világosi tálsít Angliának Fran­ciaországgal kötött és a földközi-tengeri haderők megoszlására vonatkozó megegye­zésről sem. ADDIS-ABEBA. (Rador.) Hir szerint egy angol pénzcsoport 1 millió fontsterling köl­csönt ajánlott fel Abesszíniának, az ország természeti kincseinek 3 éves koncessziójáért. Harctéri jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Hiva­talos harctéri jelentések szerint a fron­tokon semmi újság. A hadtápszolgálat megszervezése és az utak építése folya­matban van. Addis Abeba. (Rador.) Az. abesszin fő­város lakosságát tegnap pánik fogta el arra a hírre, hogy olasz repülők köze­lednek. A kórházakból a betegeket föld- alatti menhelyekre szállították és min­denki készen állott a menekülésre. Csak délfelé nyugodtak meg a kedélyek, ami­kor kiderült, hogy nem jeleztek olasz repülőket. Az abesszin hadvezetöség elrendelte Dagoben városka megerősitését, amely az abesszin harcvonalak fontos védelmi pontja Ogaden és Harrar között Párbajügyek a parlamentbe BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Cos- tinescu dr. kereskedelemügyi és ipari mi­niszter a kamara folyosóján összeszólalko­zott Han szobrász-képviselővel, aki párbaj­ra hivta a minisztert. Lovagias ügy kelet­kezett Robu antiszemita képviselő és Fotino képviselőházi alelnök között is. Robu ugyan­is kifogásolta, hogy az alelnök őt fegyelmi bizottság elé utalta. Az utóbbi ügy Goga és Cuza közbelépése folytán békés elintézést nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents