Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-12 / 260. szám
1 1933 neveWBe? 77/ ' wli "iTi \ • ~ flWnWWt ■iftittvi’ffiiiiW igaBaaagaaBMM fdlavattah az criilpi Sdorasates EggitâiberftKt diakonissza-Inteleiének n| otthonát >* A* iái reálisan, aki vállalja az áldozatot“ Makkal püspök beszéde OL'UJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Erdélyi (Református Egyházkerület (Diakonissza Intézete bensőséges ünnepségek keretében avatta fel tegnap uj otthonát. A felszentelést a délelőtt folyamán dr. Makkai Sándor püspök végezte az otthon imatermében. Délután az alsóvárosi kéttornyú templomban tartottak templomi ünnepélyt. Az ünnepségeken résztvett Er. Hoch, a riehi diakonisz- szaintézet lelkipásztora is, aki az uj otthon felszentelése alkalmából a diakonisszainté- zetek egyetemes szövetségének meleg üdvözletét hozta el. A diakonisszaintézet terve Erdélyben már Nagy Károly püspök idejében felvetődött. Gyakorlati megvalósítása azonban dr. Makkai Sándor püspök nevéhez fűződik, aki 1928 június 1-én Tg.-Mures-en megnyitotta az intézetet. Öt év múlva városunkban felépült az intézet kórháza, a Református Kórház. A diakonisszaintézet 1933-ban ide is költözött át. iMostanáig azonban nem volt megfelelő otthona, ahol az intézet céljait, különösképen a kiképzést, kellőképen megvalósíthatta volna. Ez év tavaszán megvásárolták a Reformálás Kórház mellett fekvő kétemeletes lakóházat, melynek átalakításához azonnal hoz- záfogtak. Szeptember hónapban az épület — az intézet céljainak teljesen megfelelően átalakítva — készen állott a diakonissza testvérek befogadására. Még abban a hónapban beköltözött a kórházban szolgálatot teljesítő húsz lestvér. Október hónapban aztán kebelébe fogadta az intézet nyolc uj diakonisszajelöltjét is. A tegnap tartott felszentelő ünnepségen az erdélyi református egyház intézményei teljes számban képviseltették magukat. A zsúfolt imateremben az ünnepség istentisztelettel kezdődött. Az Igét dr. Makkai Sándor hirdette ,az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 2€-ik részének 24-től 32-ig terjedő verseinek alapján. Az egyházfő kifejtette, hogy a világ bolondságnak tartja, ha valaki Krisztusnak áldozza életét, mégis az lát reálisan, aki vállalja ezt az áldozatot. — Az. otthon, amelybe a diakonisszák jönnek, a szeretet börtöne — mondotta beszédében. — A benne lévőket, mint Pál apostolt, a szeretet tartja fogva. A bilincs: a Krisztus szeretetének bilincse. A felszentelő ima után dr. Makkai Sándor püspök a diakonissza otthont átadta dr. Bene Ferenc egyházkerüieti főgondnoknak, a diakonisszaintézet kebli tanácsa elnökének. Dr. Bene Ferenc beszédében kifejtette, hogy a diakonisszák milyen fontos munkát végeznek a mai világban. Isten áldását kérte erre az intézményre. Dr. Bene Ferenc beszéde végén köszönetét fejezte ki Fr. Hochnak, a svájci hittestvérnek, hogy személyesen megjelent a felszentelő ünnnepségen. Megköszönte, hogy a svájci diakonisszák imádkoztak az itt élő diakonissza testvérekért és szereteladomá- nyokkal támogatták ezt az intézetet. Ezután Rozália testvér üdvözölte Fr. Hochot német nyelvű beszédében. Fr. Hoch meghatott szavakban fejezte ki a kaiserswärthi egyetemes diakonisszaszövetségnek és a svájci diakonisszaintézetek üdvözletét, melyet, általa küldöttek a városunkban létesített diakonisszaolthon felavatása alkalmából. Beszédében rámutatott arra, hogy a külföldi diakonisszaintézetek szolgálatuk által milyen fontos feladatot töltenek be az egyház éleiében. Végül Borbáth Dániel, a diakonisszaintézet lelkipásztora olvasta fel Rahn zürichi diakonisszaintézeli igazgató és Kari Buxlorf svájci egyházfő leveleit, melyben Isten áldását kérték az otthonban kifejtendő munkára. Délután 5 órakor a Református Nőszövetség az alsóvárosi református templomban a diakonisszaotthon felavatása alkalmából a gyermekek karácsonyi segélyezése javára templomi ünnepélyt rendezett. A „Szivemet hozzád emelem“ cimü zsoltár eléneklése után a Református Földészek Dalkara Tárcza Bertalan vezetésével énekszámot adott elő. Vásárhelyi János püspök- helyettes ezután Pál apostolnak a róma- beliekhez Írott levele 15-ik részének 1—6. verseit olvasta fel. A gyülekezel biinvalló- imádsága után Albissy Margit mély átérzés- sel énekelte el a „Hallgass meg engem irgalmas Isten“ kezdetű éneket. Borbáth Dániel diakonisszaintézeti lelkész egyházi beszédében párhuzamot vont a külső és belső ember között. — A belső emberben a Krisztus él — mondotta a lelkész. — Nekünk a szeretetdag gyümölcsöt tereéljen. Majd az Isten nagy szeretefére mutatott rá, aki úgy szerette a világot, hogy az 6 egyszülött fiát adta érte váltságul. Albissy Margit énekszáma után Bodó György VIII. gimnazista íReményik Sándor egyik versét szavalta el. A református kollégium énekkara Tárcza Bertalan vezetése alatt énekszámot adott elő nagy sikerrel. A templomi ünnepély kiemelkedő pontját F. Hoch németnyelvű beszéde képezte, melyet Borbáth Dániel fordított le magyar nyelvre. Fr. Hoch beszédében a diakonisszaintéze- tek történetét és hivatását ismertette. — Az első diakonisszaintézet 99 évvel ezelőtt Kaiserswártben alakult — mondotta beszédében. — Megalapítója Flidner Tivadar volt. Flidner idejében nagyon lenézték az ápolónőket. így történt, hogy egy kolera- járvány alkalmával az emberek százai pusztultak el minden segítség nélkül. Flidnert rendkívül megdöbbentette ez a helyzet és megérlelte benne a gondolatot, hogy kórházat létesítsen, amelyben már diakonisszák végezték az ápolónői munkát. Ez 1836-ban történt. A kis Kaiserswärth városban sokat gúnyolták Flidnert. Kezdeményezése azonban rohamosan fejlődött. Ma már a diakonisszaintézetnek kórháza, árvaháza, aggmen- háza van. Úgyszintén intézetet létesítettek az elesett és veszélyben lévő lányok számára. Németországban ma már több mint 30 ezer diakonissza végzi rendkívül áldásos munkáját. — A diakonissza nem saját üdvösségéért dolgozik, hanem munkájával háláját fejezi ki Istennek a jótéteményeiért — mondotta a svájci lelkész. Az előadó rámutatott a diakonisszaotthon. vagy anyaház fontosságára. Az otthonBUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Bucuresti-i sajtóban nagy vita indult Ga- fencu volt nemzetiparasztpárti kereskedelmi és ipari ál-miniszter beszéde körül, melyet az elmúlt héten tartott a Bucuresti-i rádióban. j A rádióleadó már nem egy meglepetésssel i szolgált az utóbbi hónapokban s mindenki i tudja, hogy a Pamfil Seicaru alatt álló ve- 1 zetőség jobboldali célok szolgálatába álli- ! totía ezt az intézményt. Gafencu ima még a nemzeti-parasztpárt tagja, mely Titulescut népszövetségi munkájában fenntartás nélkül támogatja. így igen nagy feltűnést keltett Bucuresti-ben, hogy a volt alminiszter a Népszövetség munkáját a rádión keresztül kemény és szokatlan hangon bírálta. Mi a teendő? — Nincs baj, haszon nélkül — kezdte Gafencu beszédét, — Csak le kell vonni mások szerencsétlenségéből a következményeket. Az olasz-—abesszin viszály gondolkozásra és megfontolásra késztet tehát bennünket. Pamfil Seicaru helyesen irta lapjában a Gurentul-ban, bőgj’ jó volna, ha a román vezérkaritisztek a helyszínen, Abesszíniában figyelnék meg, milyen hasznát veszik a modern harci eszközöknek napjainkban. A diplomaták, politikusok szintén nagy figyelmet kell szenteljenek a most folyó véres háborúnak, mert ezzel nagy küzdelem indult itt is Európában. A Népszövetség nehéz megpróbáltatáson megy keresztül. Igyekezzünk tárgyilagosan megvizsgálni munkájának eredményét. Végső Ítéletet ugyan csak a harcok befejezése után hozhatunk, mégis sok dolog akad, amit már most tisztázhatunk. — A Népszövetség körül csoportosult államok összefogtak a béke biztosítására. A szankciók vitája során elhangzott beszédek célja az volt, hogy véget vessenek a háborúnak. Az összes államok bizalmukat fejezték ki a Népszövetséggel szemben s főleg Anglia tulajdonított nagy jelentőséget az igy elérhető általános biztonságnak. így aztán úgy magunk, mint a kisantant kapcsolatát kimé- lyitettük Angliával. Azonos felfogásunk sóban végzik a kiképzést. Itt győződnek meg arról, hogy alkalmasak-e a gyülekezeti munkára. Innen bocsátják ki munkára. Az otthon visel gondot a diakonisszákra. Betegség idején gyógyíttatásáról gondoskodik, az öregség idején gondját viseli. A diakonissza munkájáért pénzt nem fogadhat el. Az ellenértéket az intézet kapja, amely viszont mint családtagról gondoskodik a testvérről. Örömét fejezte ki, hogy a helybeli diakonisszaintézet is hivatása magaslatán áll. A rendkívül érdekes előadás után a református földészek Bethlen Gábor dalkara énekszáma következett, majd Vásárhelyi János közvetítette a svájci vendégnek a helybeli nőszövetség üdvözletéi. A templomi ünnepélyt áldás és gyülekezeti ének zárta be. hasem került még ilyen alapos s pontos meghatározásra. Franciaország szintén hozzájárult a Népszövetség tekintélyének emeléséhez. Ez nem annyira lelkesedésnek, mint a nemzetközi szerződésnek volt a folyománya. • Maga Itália sem hagyta el Genfet. így a Népsziövetség a világbékének továbbra is egyik fontos szerve maradt. — Ez azonban nem jelenti, hogy figyelmen kivül hagyjuk hibáit, melyeket nyitott szemmel állapítottunk meg az elmúlt hónapokban. Kérdések... — A béke elrendezése nem egyeztethető össze a népszövetségi alapokmány rendelkezéseivel. Az ötös bizottság azt ajánlotta, hogy a felek közül az egyik mondjon le politikai önállóságának és területének egy részéről. Lehet, hogy ez az indítvány politikai szempontból megindokolható. Ki tudja azonban, nem fog-e elkövetkezni az idő, midőn a Nép- szövetség a béke kedvéért még nagyobb előnyöket kényszerít ki Abesszíniától? Mi lesz akkor az alapokmánnyal, amely egyenlő biztonságot és jogot nyújt a Népszövetség minden tagjának? — De menjünk tovább. A népszövetségi j alapokmány szankciókat tartalmaz. Gazdasági és katonai szankciókat. Amennyiben a gazdasági szankciók nem vezetnek eredményre, blokád következik. S itt jelentkezik a veszély. Az érdekelt állam ugyanis akként védekezik ez ellen, ahogy lúd. Miután pedig Itália tud védekezni, kikerülhetetlenül bekövetkezik a Népszövetség alapokmánya értelmében a háború. Nem afrikai, de európai háború, a katasztrófa. A sors iróniája az, hogy az uj háború magva éppen a Népszövetségi alapokmányban van elvetve. Az államok bölcsessége főleg Franciaország munkája, megvédte a Népszövetséget a genfi veszélytől. Nemcsak a jogi kérdést, de a vita politikai részét is megvizsgálták abból a szempontból, hogy a szankciók nem vezet- , nek-e általános háborúhoz. így, a magyarázatok révén meggyöngült minden állam biztonsága. Gyöngités — A nagyhatalmak diplomatái között lefolyt jegyzékváltások során történt magyarázatok szintén hozzájárultak a Népszövetség tekintélyének gyengítéséhez. Bebizonyosodott, hogy Genf inkább az elvont és ideális békét védi s a „reális“ háborúval szemben nem nyújt kellő menedéket. Egyrészt meghosszabbította a tárgyalásokat, másrészt elkésett az alapokmányban foglalt rendszabályok alkalmazásával s megvilágította, mennyire korlátozva van nemzetközi téren munkájában, Litvinov szerint a béke „oszthatatlan“. Ha ezt elfogadjuk, akkor sem tagadhatjuk, hogy több különböző oldala van, melyet az országok különböző színben látnak. Ezek ugyanis az általános érdekek mellett, saját érdekeiket sem tévesztik szemelől. A helyzet — Ki hinné el, hogy a nagyhatalmak katonai versengése közepette megvalósulhat mindaz, amit a népszövetségi alapokmány tartalmaz? Elég, ha felfigyelünk Baldwin, Hoare, vagy Edén beszédeire megállapítjuk, hogy a nagyhatalmai: egy irtás sál ellentétes érdekei miként szó por ódnak. Ugyanakkor Itália óriási erőfeszítését látjuk, midőn bámulatra méltó munkával és az olasz nép minden kockázatra és áldozatra kész lelkesedésével uj lapot akar irni dicsőséges történelmébe. Azt is látjuk azonban, mikén't összpontosítja tengeri erejét Anglia, hogy keresztül vigye akaratát. Anglia nem akar európai szomszédot a Nílusnál. Látjuk Franciaországot, melyet egyedül a német fegyverkezés és az európai béke foglalkoztat. Azt akarja, hogy mielőbb békésen nyerjen elintézést az afrikai háború, hogy Olaszország ismqt visszarendelje haderejét Európába és Angliával és Franciaországgal együtt itt a békét fenntartsa. Ez aztán nem maradhat hatás nélkül Németországban. — Az olasz—abesszin háború kapcsán Anglia Genf nélkül tette meg intézkedéseit. Uj tárgyalások kezdődtek, mert a támadó fél megbüntetése az olasz fascizmus leromlását jelentené, ami uj világháborút okozna. Ez egyedül Franciaország és főleg Laval érdeme. ki a helyes mértéket nem tévesztette szem elől a vitákban. Ha a béketörekvések sikertelenek maradnak. Genf feleslegessé válik, úgy Középeurópában, mint szélső Kele ten erőszakosságra lehel számítani. Védekezés — Meg kell adni Genfnek azt, ami az övé. Közben azonban nem szabad összetéveszteni a nagy színpadon játszó személyeket a ku lisszákkal. akármilyen jó is a rendezés. A nagy és kisnépek ma is, mint mindig, élni akarnak. A Népszövetség nem képes a gyűlölködés! megszüntetni. Románia, maga kell gondoskodjék arról, hogy hajója, melyen a tengeren jár, egészséges és erős legyen .Ha nem tesszük, nincs az a genfi ,.komitét“, vagy „subkomitét“. mely veszély esetén megmentse az elsülyedéstől hajónkat. A külpolitikái csak az ország erkölcsi és anyagi erején lehet felépíteni. Helyes pénzügyi politikára és jól fel fegyverzett hadseregre van tehát mindenekelőtt szükség — fejezte be előadását Gafencu alminiszter. Az Epoca azt irja. hogy Gafencu előadása miatt a kormány a Bucuresti-i rádió vezetőségét leváltja. „Az uj háború magva a népszövetségi alap- okmányban vateíefcleíre“ Vita Gtzleneu exmimszier rádióbeszéde körül
