Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-09 / 258. szám

ELLENZÉK 71JS nnvomh»r f. KM I MIT ÍR A ROMÁN SAjTŐ VILABSZEMZACIÚ!' L. és E. SA1ÎIARA VILÁGHÍRŰ zsonglőrök, KOMIKUSOK LS PARODISTÁK Csak 3 napig az „U“ klubban (r'lrada Memorandu ni 1. szám ala t) folyó hó 8-ától (p nick estétől) kezdödöleg ! ! Iparosítás. 1 .link. Ar«ny tojás. \KGl S: I con iivui vs k. rcskedelci'nügy i ál- Unuitkár vij ipariörvenvtcrviveten dolgozik. A 4|X'k részleteket ko/olnck javaslatából. mely bi- . onv.u ; módost! okát Ex; szenvedni. Kégtő! J/ Ilit él az országban, hogy nem képez nemzeti érdekét az. -par támogatása, mely mesterséges es parazita életet folytat .< mezőgazdasági ország­ban. Most bizonyára ismét felüti fejét ez a gyanúsítás. A \ ligh.iboru után, különösen az 1929. évi válság folyamán a világon mindenütt felbukkant az iparfejlesztő gondolata. A cél a gazdasági elszigetelődés volt. mehet mindenütt tel lehetett találni. íz aztán arra ösztönözte a mezőgazdasági államokat, hogy a belső fogyasztás kielégítésére ipart létesítsenek maguknak. Ter­mészetes következménye volt ennek aztán, hogy az pari államok mindinkább fejlesztették ki sá­lit mezőgazdaságukat- 11} körülmények között e kerül he tét ienné vált Románia iparosítása, Ezt . ónban nem tudták s nem leintett teljesen meg- valósitani. Az ipartej észté- ugyanis nagy áldó iátokat kívánt az. állam részéről, mely nem tudta biztosítani, hogy az. országos ipar lépést rartson az. pari államok üzemének technikai fejlődésével, ahonnan továbbra is gépeket es félkész árukat kell behozni. A mezőgazdasági országok tehát továbbra is az ipari országoktól függnek, akármilv nagy az erőfeszítés és bár­milyen áldozatokat is hoznak. Helyes volna te­hát. hogy most, *z uj ipartörvény tervezet meg­fogalmazása alkalmával, különbséget tennének az egyes ipar ágak között s elejétől fogva két részre osztanák ezeket: 1. A nyersanyagfeldolgo­zó üzemek — bánya és fűrészüzemek — m«ly kül- és belfogyasztásra dolgoznak. 2. A tisztán bclfogyasztásra dolgozó üzemek, melyeknek ter­méke: csak állam! segítséggel juthatnak ki az or­szágból. Az első csoportba tartozó üzemeknek nincs szükségük a kereskedelemügyi és pari mi­niszter tervezetének szabályaira. Ezeknek műkö­dését a világpac irányítja. Legfeljebb a belső piacra szánt termelést lehetne szabályozni. A második csoportba tartozó üzemek között ismét különbséget keli tenni. Vannak olyanok, ame­lyek — mint a cukor, alkohol és posztógyárak — kivitelre is dolgozhatnak. Ezek részére kü­lön fejezetet kel! a törvénytervezetben alkotni, minek sorin mérlegelni keli az előnyöket és az ezekért hozott áldozatokat. Vannak végül oly üzemek, melyek egyedül vámprotekc óra vann"k .-lapítva. Életük ehhez van kötve s így az ál­lamnak joga van részt követelni az ellenőrzés­ben és haszonban. Nem lehet tehát minden parüzemmcl szemben egyformán felállítani tor­sé ny-eket és rendszabályokat. PORUNCA VREMII: A falu az ország aiap- ja, itt lakk a románság nagy tömegben. Nyuga­ton mindenütt a falu az országos politika köz­pontja, ezért emelkedtek 2 faluk magasabb szín­vonalra. Nálunk, sorsunkra vannak hagyva. Amennyiben parasztjaink jelenlegi és háború előtti helyzetét vizsgáljuk, nem tapasztalunk na­gyobb különbséget, sőt megállapíthatjuk, hogy visszafelé haladunk. Erkölcs: szempontból szo­morú kép tárul fel szemeink előtt. A becsület, mely a román paraszt büszkesége volt, úgyszól­ván teljesen eltűnt. A lapok híre bizonyítják állításunkat. Hazugság foglalta el a tiszta igazság helyét. A vallás t.sztélére eltűnt a falvakból s ki tudja, hova jutottunk volna, Ha Pctrache Lupa te nem tűnik Maglavitban. Most a templomok ismét telve vannak. Jótékonyság szintén alig látható. Ha gyakorolják is. ennek csak személyi hiúság az oka. Az öregek és más vagyonának tiszteletével is csak ritkán találkozunk. A falu mind jobban sülyed az erkölcstelenség fertőjébe. Az asszonyok könnyelműek. Falvaink a háború előtti színvonal alá jutottak. Sok más baj is van. A falu, valóságos pokol. Hol van a- régi erő? A sorozások szomorú képet nyújtanak. Fele elhal fiainknak, még mielőtt sorozásra került volna- Tüdővész. vérbaj, pálinkától kapott elme­baj pusztít. Nem törődött a politika a faluk­kal. STEAUA TRANSILVANIEI: (Averescu—Gh- Bratianu „alkotmányos frontijából kivált Ion G. Stoian hpj-a) Az adóbehajtás ügye a kormány fogondja. A pénzügyminiszter azért izzad, hogy egyensúlyozott költségvetést tdjon az országnak S nincs tekintettel arra, mily veszélyt jelent az adó fokozott behajtása, mely a hatalomhoz való ragaszkodást bizonyítja. Midőn hehajtá-sról van szó, nem ismernek kegyelmet. Ebben a cél szen­tesit! az eszközt, midőn szekérre rakják és el­szállítják a lefoglalt holmikat. Ha ezt a képet látná -a pénzügyminiszter, bizonyára lemondana a költségvetés egyensúlyban tartásáról. Közben a j drágaság nő, a tisztviselők kevesebb f zetést ! kapnak s természeti elemek pusztítanak. Az or- j szag egyik végétől a másikig nyomor van minden 1 vonalon. így' merül fel a kérdés: „Hova me- j gyünk“ — „Mi célja van a holmik elvitelé- | nek?" Az aranytojást tojó tyúknak nyakát vág- j ják el a valóságban. I it Ducisrcsfi-i Oli§Z KÖICÍ cáioBfo a román-olasz fizetési egyezmény felmondását „ffti a Népszövetség megtiltaná a petróleumtermé- beknek Olaszorszá gba való szállítását, úgy Itália Észak- amerikában vásárolna“ Bl CEREŞTI, november 8. Ugo .Sola, Olaszország Bucuresli-i követe hosszasabban nyilatkozott a lapok munkatársai előtt a román—olasz kereskedelmi és pénzügyi kap­csolatokról.- Mindenekelőtt határozottan kijelentem mondta Itália követe — hogy a külügy­minisztériumban kapott autentikus értesü­lésem szerint nem felel meg a valóságnak az a legutóbb elterjedt hir, hogy az. 1935 au­gusztus 2-án aláirt román—olasz, fizetési pótegyezményt bármelyik állam is felmond­ta. Ezt a pótegyezményt a Tatarescu-kor- mány kívánságára kötöttük meg és ebben mi fenntartás nélkül hozzájárultunk az uj román külkereskedelmi rendszerhez, az önök állami tartozásainak fizetési részleteit 10 százalékról 20 százalékra esőken tettük, a régi kereskedelmi tartozásokra piaiig el­fogadtuk az f> százalékos törlesztést, holott azelőtt 20 százalékot kellett Romániának nálunk törleszteni. íme. tehát az ezévi au­gusztusi fizetési pótegyezmény Románia ér­dekeit szolgálja és már ezért sem mondhat­ták fel önök. De ha fel is mondaná a Tata- rescu-kormány. úgy az 1934 augusztus 27-i régi egyezmény maradna érvényben, ami önökre kedvezőtlenebb. — Hangsúlyoznom kell ez alkalommal, hogy az olasz kormány nem korlátozta n Romániába irányuló árukivitelt, sőt, szep­tember 15-én megszüntette az olasz, deviza- átutalási külön láttamozási, igv tehát most minden formaság nélkül lehet Olaszország­ból Romániába exportálni. Különösen a nép­szövetségi megtorló határozatokra való te­kintettel ápoljuk önökkel a jó gazdasági összeköttetést, mert Titulosou kijelentése szerint Románia csak fenntartással fogadta el a retorziókat. A Népszövetség egyelőre részleteiben nem fogadta el azt az indit- ványt. hogy a népszövetségi tagállamoknak tilos petróleumot és benzint Olaszországba szállítani. Ha ezt elfogadnák, úgy ez. nagy kárt okozna Romániának, mert Itália ez­után az északamerikai Egyesült-Államokból importálná a kőolajtermékeket, tekintve, hogy Észak -Amerika nem tagja a Népszö­vetségnek. Az esetben, ha önök nem vásá­rolnának tőlünk, mi is más országokban szereznénk be a nekünk szükséges árukat. Ez időszerűit önöknél csak folyószámlára kliringrej vásárolunk és arany devizával nem fizetünk. Érdekes, hogy a romániai árak most 20—10 százalékkal magasabbak a világpiaci áraknál és ha aranydevizával, illetve készpénzzel vásárolnánk petróleumot vagy benzint, úgy azt Észak-Amerikában ven­nénk. mert ott az átlagos ár 47 silling, önök­nél pedig 09 silling. Itália árubevitelének !8 százalékát a román piacok szolgáltatták fejezte be nyilatkozatát az olasz követ. Tettlegességig fajult két G-5ieos?g2íeni-i. román ügyvéd között a politikai ellentét Nem sikerült női pofonok a nyílt utcán ás súlyos verekedés a járásbíróság épületében GEORGHENI. november hó. A szenzációi­ról mindig hires kicsi székely város megint kínos botránynak volt színhelye. Dr. Max Campianné úrnő, f. hó 5-én reggel 9 órakor nyílt utcán megtámadta Teodor Anastaziu ügyvédjelöltet és többizben hozzáütölt, mit a megtámadott csak nehezen tudott az urinő kezeinek lefogásával kivédeni, majd fél tiz órakor dr. Max Campian ügyvéd a járásbí­róságra kergette be Teodor Anastaziu ügy­védtársát és ott az egyik bírósági irodahelyi­ségben piifölte addig, mig a segítségre érke­zők és a hivatali tekintélyével közbelépő ve- zetőjáráshiró megfékezték a feldühödött em­bert. Az eset előzményei évekre nyúlnak vissza. Teodor Anastaziu, mint a San-Nicolaei álla­mi líceum helyettes tanára, évek óla szer­keszti a ..Gazeta Ciucului“ című félhavon- kint megjelenő lapot, mely az erdélyi nem- zeti-parasztpárt szócsöve és erős nacionaliz­musával méltán illeszkedik he a kulturzónás mentalitásba. Minden túlzó nacionalizmus ellenére is el kell ismerni erről a lapról ,hogy erős toll- kezeléssel és határozott elvi álláspontok kép­viseletével szerkesztett orgánum. Évek óta jelennek meg cikkek ebben a lapban dr. Max Campiannal kapcsolatban a legváloga- totlahh gorombaságok, a legmegalázóbb jel­zők és a legdrasztikusabb jellemzések, meg­jegyzések és kommentárok kíséretében, me­lyekre a képviselő, polgármester ügyvéd so­ha nem reflektált. Teodor Anastaziu közben ez év nyarán ügyvédjelöltnek jegyeztette be magát. A la­pot azonban továbbra is szerkeszti és nem szűnt meg a most már vele egv ügyvédi ka­marában levő ügyvéd társát továbbra is a régi modorban támadni. Támadásai, cikkei és állításai felkellették a belügyminisztérium figyelmét is, honnan vezérinspektor delegáltatok a városi ügyek kivizsgálására és dr. Max Campiant és taná­csát miniszteri végzéssel feloszlatlak cs a várost ma liberális összetételű ideiglenes bi­zottság vezeti. Ilyen előzmények után történt, hogy a Pa- curariu Joan ügyvéd társaságában gyannt- lanul sétáló Teodor Anastaziu! hátulról meg- 1 szólította dr. Max Campianné úrnő igv: „Domnule Anastaziu“! A megszólított meg­fordult és „Sarat mana Doamna, ce poftiti“ szavakkal és kalapemeléssel köszönt, de ak­kor már kapta . . . volna is az első pofont, ha az ütő kezet meg nem fogja, kapta volna a másodikat, ha a balkezet meg nem fogja és igy 8—10 kísérlet folyt le sikertelenül. E kis incidens után ki-ki ment dolgára, az urinő a férjéhez az iroda felé, a megtá­madott a rendőrségre. Mikor pedig onnan feljövet a bíróság elé ért, már várt rá a bí­róság kapujában a férj s — megtámadta a feleségemet — kiáltással rávetette magát és ütlegelni, rúgni kezdte. A megtámadott bemenekiilt a bíróság épü­letébe, fel az emeletre, de már nem tudta elérni a vezetőbiró tárgyaló szobáját, hanem valósággal bezuhant az egyik iroda ajtaján, hol éppen a telefonnál volt Teofil Bena ügy­véd, a,ki látva a veszélyes helyzetet, széket ragadott s mialatt Anastaziu ügyvéd mögé­je szaladt, dr. Campian belefutott a székbe. Csak pillanatra hőkölt azonban vissza, hogy' annál nagyobb erővel rontson most már mind a két ügyvédre. Hiába volt a vezető- járásbiró közbelépése, csak akkor csendese­dett le, mikor a vezető járásbiró a rendőr- j ségre telefonált. I Az esetet városszerte különböző kommen- j tárokkal fűszerezik. A vezető járásbiró a iegyzőkönyveléseket átlelte úgy az illetékes ügyvédi kamarához, mint az ügyészséghez. dmd. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá» ban kaphat! Filmbemutató A KISMAMA — Gaál Eranci"film a R«ry»l-mozgób*n. — Értékes, meleg Ixingulatu, rendkívül kedves «/ j elhagyott, Utcára tett ti/hónapos kis bébi tör tenet'.', aki-t egy fiatal leány.nté/rti növendék | szed fel a földről s miután kicsapják érte, « ta- I Iáit gyermekkel a karján ott 11 a nagyvilágban I A többi tessék elképzelni. Andajitóan finom je-1 lenetek, derűs, vidám helyzetek változnak a fot» ! dul»tos cselekmények során, amig a talált gyér- 1 mek és a mindenk által anyának hitt k csapott ; iskoláslány eljutnak a heppi-end:g. A kiserő Brodsz.ky-muzvika fülbemászó, könnyed. A fő­szerepben Gaál Franci brilliáns, úgyszintén elra­gadóan kedve, a tizhónapos kis gyermeksz.tár: 1 béby Bandi. Verebes Ernő, Huszár Pufi és a I többi szereplő is nagyon jó. A film nagy iker­rel startolt a bemutatón. (g-) A Báthory—Apor szeminárium Aporemlék- ünnepély. November 13-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmise a piaristák templomában, mondja gróf Majláth Gusztáv Károly püspök, éneke! a róm. kát. főgimnázium énekkara. Szent­beszédet mond dr. Balázs András kanonok, pápai prelátus, előadó. A szent mise végeztével Apor István emléktáblájának felavatása. — A róm. kát. főgimnázium dísztermében délelőtt 11 óra­kor: i. Imnul Regal, énekli a róm. kát. főgimná­zium énekkara. Vezényel Szántét Béla.. 2. Ünnepi beszéd, mondja dr. Gyárfás Elemér Szenátor, az Egyházm.gyei Ttnács világi elnöke. 3. a) Rötsch János: 13c. zsoltár; b) Beethoven: Szentoltárod zsámolyán, énekli a Báthory-Apor szeminárium énekkara. Vezényel Szabó Lajos. 4. Apor István emlékezete, óda, irla és előadja P- Jánossy Béla, az Egyházmegyei Tanács titkára. S- Apor István pályája, Ismertet: dr. Biró Vencel, kegyesrend. rendfőnök, a Báthory-Apcr szeminárium igazga­tója. 6. Kélcr Béla: Nyitány, előadja a Báthory- Apor szeminárium zenekari. 7. Dr. Kászonyi Alajos kanonok, káptalani pre'átus, róm. kát. papnevelői rektor felszólalása. 8. Halmos László: Minden földek Istent dicsérjétek, előadja a róm. kát. főgimnázium énekkara. SZÍVBETEGEKNEK ÉS ÉRELMESZESEDÉS­BEN SZENVEDŐKNEK reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ kese- rüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biztosit, a gyomor és a belek működését elősegíti 5 az emésztés renyheségét csakhamar megszünteti. Az orvosok ajánlják. Mozgószinházik műsora: PÉNTEK: CAPITOL-MOZGÓ: PEER GYNT. Ibsen re­mekműve filmen. Zenéje Griegtől. Fő­szereplők: Hans Albers, Olga Tscheeho- wa. A film előtt: lTj világhiradó. EDISON-MOZGÓ: I. W. S. Van Dyke: ESZ­KIMÓ. Az északi sark „Trader Horni­ja. II. FRA DIAVOLO. Stan és Bran. Ezen előadások látogatása iskolásoknak engedélyezve van. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ ÜGYVÉD DILEM­MÁJA. Főszerepben: Mvrna Lov és Wil­liam Powel. II. KÉTARCÚ WORON- ZEFF. Főszerepben: Brigitte Helm és Albrecht Schőnhals. Előadások: hétköz­napokon 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Szenzációs premier: KIS MAMA {Kleine Mutti). Főszerepben Gaál Franci, Verebes Ernő, Huszár Pufi és Pest kedvence, a kis Baby Bandi. Jegyelővétel délután 3-tól. PÁRISI SIH AT novemberi száma 20 lejért következő tartalommal: Módéra prémes holmi*. Elegáns ruhák, eres hölgyek szá­mára. Ujszabásu sikkes pongyolák. 12 o'dal kézimunka mellékút, nágyitott minta­ivekkel. Gyermekruhák. Beküldött receptek. Egyszerű meleg házicipők otthoni elkészí­tése. Finom hideg konyha. Likőrkészités otthon. Gyermeknevelés. A modern ebédlő. A jó kávé és tea. Négyszemközt. Modern szépségápolás. Otthon készült játékok ka­rácsonyra. Kapható az Ellenzék könw- oszíá yéban, Cluj, Piaţa Unirii. Elő­fizetési árak: negyedévre 63*—, félévre 120-—, egész évre 240-— lej. VADÁSZOK Remsk n] vaddszkön^vefi: Berger: Das lustige Jägerbuch géb. L. 3 0 Koi linski: Bunte Strecke. Aus dem Leber, eines ostpreussischen jaegers geb. L. 23' Schwerin : Berge der Verheissung. Auf B.T Elch u. anderes Hochwild in Kanada sp L. 225. Postán utánvéttel. Kérjen i <j jegyzékeket. LEPAGE

Next

/
Thumbnails
Contents