Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-08 / 257. szám

AMT IR A ROMÁN SAJTÓ Cl1RI N 11) I : \ magyar -.uitólvin igfn érde­•><•< vita indult arra ne/ve. mi volt jelentősége indok. azoknak ,i i.\: gy.tl.tsokn.ik, melyeket 1'inz.i Iv.ván grót i oly tatot t 1014 tavas/an a'/ erdélyi romám nemzeti-párt kiküldötteivel. Igno­tus a-'L mondja. ltog\ To/a grót ay osztrák-ma- ».var külügymlnis. tér sur„ilma/.is.ii a indított: meg e.'ckrt . tárgyalásokat, méhek a/.ert sza­kadtuk meg. mert véleménye sze/int Magyaror­szág nem kényszerült még arra. hogy engedmé- nveket tegyen a nemzetiségek javára. Hegedűs Nándor viszont azt állítja hogy I ivz.át külügyi >. emponiok Befolyásolták s mndig a .románok­kal szemben érzett szimpátia vezette munkájá­ban. A kérdés rendkívül érdekes, nemcsak törté- nrlmi, de a jövendő roman—magyar viszony szempontjából is. Abban ;ur. cserben ugyan s, lia be les.- bizonyítva, mikép Tisza Románia s a központi hatalmak közötti kapcsolat k«mélyítésé érdekében kezdte • meg tárgyalásait, ezr/el az is beigazolóst nyer. hogy nem latort más megoldást az egykori magyar állam megmentésére, mnt azt, bék toe ki a nemzetiségeket. Miután pedig ez nem sikerük, logikusan következett be Magyar- ország felosztása mnt egyedid« megoldási mód a Duna-mcdence nemzetiségi kérdésének megol­dására. Tiszát nem akarta megjelölő annak indo­kát, miért lépett az erdélyi roman nemzeti párt kikü’fdöztoirel közvetlen érintkezésbe, akik ak­kor törvényen kívül voltak helyezve. 1 iltakozom az edlen. — mondta 1914 január 31-én a magyar parlamentben — hogy vállalkozásom é> a kül- ügyek között kapcsolatot keressenek. Más indo­kaim is vannak. Nem akadályozhat meg semm abban, hogy* mindent megtegyek, amit hasznosnak iátok az ország érdekeire. A tárgyalások anyaga még mindig nem került nyilvánosságra. Maniu — az cgyedii ki a három román delegátus kö­zül még életben van —, * Curentul 1933- évi január a-ilci számában mintha azt mondana- hogy Vilmos császár sugalmazta Románia megnyerését a központi hatalmak számára. Cons­tantin Kiritescu „A világháború története" című munkájában azt állítja, hogy AJ. Gonstantinescu vök a kezdeményező, Scton Watson pedig ® Bucuresti-i német követnek. Bethmann Holwcg kancellárhoz irt levelére hivatkozik s azt hiszi, hogy ezt maga Jonel Bratianu is jóváhagyta. — Tény. hogy Vilmos csiszár 1915-ben megbízást adott Erzbergcrnek arra, hogy- lépjen ér étkezés­be az erdélyi románság vezetőivel s kérdezze meg őket, hajlandók volnának-e összes követeléseik éles mérésé esetén befolyást gyakorolni Romániára oly célból, hogy- ez a központi hatalmak oldalán cpjen be a háborúba? Ez is bizonyítja, hogy Németórszág különleges fontosságot tulajdonított erdélyi problémának. Tisza gróf parlament: nyilatkozatából, —-v mellyel meg akarta nyugtat­ni a magyar közvéleményt — nyilvánvaló, hogy du'ihzmust akart az erdélyi románokkal s azt szerette voina. mondjanak ic az állam berende­zésének megváltoztatásáról s területi igényeikről. Oly célra törekedett tehát, mely tuiment a bel­politika keretein s az osztrák-magyar s a szom­szédos államokká! való viszonyt érmtette. Más­ként nem lett volna értelme annak, hogy az er­délyi románokkal történt megbeszélésről beszél­jen a külügyi delegációban. Czernm Ottokár, Take Jonescu és Nie. Fjiipescu 1914 január hó 25-én -,Az Est"-ben oiyformán nyilatkoztak, hogy „az erdélyi románok politikai helyzete el­viselhetetlen és igazságtalan“ s ha a Tisza által kezdett tárgyalások meghiúsulnak. Romána ba­rátsága örökre elveszett az osztrák-magyar mo­narchia számára. Azt hisszük, hogy ezt Maniu- nak s a többi erdélyi vezető politikusnak emlék­irata lógják kellően megvilágítani. Bethlen István gróf 19T4 január 31-én következő kérdéseket in­tézte 5 magyar kormányhoz: 1. Von-e tudomása Tisza miniszterelnöknek arról, amit „Az Est" című lap irt „Beszélgetés Czernin Ottokár gróffal“ címmel?“ 2. Egyetért ezzel? 3. Hajlan- dó-e felfüggesztem a tárgyalásokat? Tisza gróf válaszában elutasította a Bucuresti-i meghatalma­zott miniszter felfogását s tagadta, hogy az er­délyi románságnak fájdalma jogfosztásra vezethető vissza. Megígérte hogy sohasem fogja a kiilügy- m-niszrernek megengedni, hogy az ország bel- ügyejbe avatkozzon s sohasem fogja a nemzeti­ségi-törvényt végrehajtaná, mert csalatkozott en­nek feltételeiben. (Bethlen István gróf beszédei, Budapest 1933. I- kötet, 103. oldal.) Nem erő­szakolt azonban ki külügyminiszteri cáfolatot Czernin gróf nyilatkozatára s az ezzel fennálló s feltételezhető kapcsolatra vonatkozóan s a tár­gyalásokat tovább folytatta az erdélyi románok­kal. Tisza munkájának nem volt személyi meg­győződés az alapja. A külügyi helyzet kényszeri- tette erre, mely a Baikán-háborubm Romáma terhére elkövetett hibák miatt kritikus vo! \ A berlini s bécsi körökben jól látták, hogy szükség van a szomszédos kis államok barátságára s en­gedményeket óhajtottak. Tisza azonban meg akarta hiúsítani a tárgyalásokat, hogy bizonyo­sa mikép a magyar közvélemény nem hajlandó semmiféle engedményre a nemzetiségek javára. ärLES; j leaniabb filmé, az elképzelhető legpompásabb, Hmvalißp r,«|j meq rFntúir MÖZGÖ IHHÉ Mul krurdrţtol 1 Mai kc/dottel 1 A női főszerepekben A női föl terepekben íUScple Óboron és ünn Sothern! MŰSORON KÍVÜL A LEGÚJABB HANGOS FOX HÍRADÓ Holtpontra iutott a Turnu-Severin-i merénylet ügyében elrendelt nyomozás Vo rvvreanuképviselő a sasát masa által fütött politikai légkörnek volt az RT CEREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Turnu-Severin-i merénylet ügyében be­vezetett nyomozás máig sem vezetett ered­ményre. Megírta az Ellenzék, hogy az isme­retlen merénylő öl lövést adott le este az utcán hátulról a Turnu-Severin-i liberális­párti tagozat elnökére, Vorvoreanu képvi­selőre. ki sérüléseibe néhány nap múlva helehalt. A bűnügyi eljárás során letartózta­tott személyek között szerepel Trocan fő­szolgabíró. volt vármegyei prefekturai direk­tor is. akire azonban a merénylet elköveté­sét nem lehetett rábizonyítani. Vadászpus­káját és cipőit Bucuresli-be küldték a me­rénylet helyéről felszedett homokkal teli zsák kíséretében, az állambiztonsági hivatal azonban megállapította, hogy a gyilkosság előtt körülbelül nyolc nappal használta fegyverét, amint ezt a gyanúsított kihallga­tása alkalmával vallotta. A cipő talpán lévő homok pedig annak felelt meg. mely a gya­núsított udvarán s nem az utcán van felhal­mozva. Úgy látszik tehát, hogy Trocan fő­szolgabíró ártatlan. Ki a gyilkos? Kétségtelen, hogy tervszerűen végrehajtott gyilkosságról volt szó. A merénylet helyén lévő utcai villanylámpát a gyilkos fegyveré­nek csövével leverte, igy húzódott meg a sötétben az egyik ház árnyékában, ahonnan halálos lövéseit leadta. A nyomozó közegek továbbra is fenntartják azt a feltevésüket, hogy a gyilkost a volt közigazgatási tisztviselők sorában kell keresni. Mind valószínűbb, hogy Vorvoreanu politi­kai okból eredő magán bosszúnak volt az áldozata. Közvetlenül a gyilkosság elkövetése előtt ugyanis a liberálispárti tagozat közbenjárá­sára a belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a prefektura 1927—28. évi pénzkezeléseire vonatkozóan. Ebben az időben P. Babeanu volt a megye főnöke, ki mellett a gyanúsí­tott Trocan direktori minőségben dolgozott a központban. Mindketten iskolasegélyek jogtalan felhasználásával, sikkasztással vol­tak gyanúsítva. Aki ismeri az ilyen természetű ügyek hát­terét. jól tudja, hogy az ilyesmi két ellen­tétes táborra választja a vidéken élő politi­kusokat. akik a vizsgálat menetéhez mérten mind nagyobb ellenséges érzülettel néznek egymással farkasszemet, mig a tragédia ki nem robban. A belügyminiszter által elrendelt vizsgálat során Demetrescu Constantin és Anghelescu Gheorghe központi vezérfelügyelők megálla­pították, hogy I*. Babeanu volt prefektus egy millió 200 ezer lej összeg felhasználását nem képes igazolni. Ezzel szemben Babeanu azt állította, hogy az erre vonatkozó összes nyugtákat és számadásokat távozása után az uj liberá­lis prefektus a vármegye irattárából el­lopta. Babeanu ellenbizonyítást kért s azt szerette volna, hogy az Inculet belügyminiszter által kiküldött vezérfelügyelők ne állapítsák meg bűnösségét, mig a megyében lévő összes köz­ségek számadásait át nem vizsgálják az is­kolaépítésekre vonatkozóan. Ez az indítvány az eljárást természetesen meglassította volna. A közigazgatási vizsgálat azonban nem a bírói eljárásra vonatkozó szabályok szerint történik. Sok mindenféle érdek és elsősor­ban pártpolitika játszik ilyenkor szerepet, melynek a meggyilkolt Vorvoreanu Turnu- Severin-ben egyik föexponense volt. A ..konfliktus“ A Turnu-Severin megyei liberálispárti ta­gozatnak elnöke: Franasovici közlekedés- ügyi miniszter már hosszú idő óta. A tago­zat régtől két táborra szakadt. Egyik cso­portnak Babeanu volt prefektus, másiknak a meggyilkolt Vorvoreanu képviselő volt a vezére, akiknek vezetésével időnként össze­csaptak. Babeanu gazdag ember, aki vagyo­nának javarészét költötte már liberális part- célokra. Volt prefektus és képviselő, ki hosszú ideig alelnöke volt a helyi liberális­párti tagozatnak. Jó barátságban élt egy ideig Vorvoreanuval. kivel együtt járt isko­lába. Babeanu fájdalommal vette észre, hogy Vorvoreanu jobban ért az, organizációhoz s vaskézzel kezd rendet teremteni az osz­lásnak induló tagozatban. Igv tört ki a ..konfliktus“ közöttük. Babea­nu lapot indított, melyben egyebet sem tett. mint saját pártjának másik vezérét, a meggyil­kolt Vorvoreanut támadta. Vorvoreanu ugyanígy tett. ő is lapot indí­tott s legjobb barátját gvalázta. Ráadásul aztán kieszközölte azt is. hogy Inculet bel­ügyminiszter vizsgálatot rendelt el az iskola- segélyek jogtalan felhasználása miatt. Győzött az áldozat Mindenki tudta, hogy Babeanu és társai a harcban végül is alul maradnak. Annak dacára, hogy ..jogilag“ a liberális párthoz tartoztak, nem hivták meg Babeanuékat a legutóbb Franasovici közlekedésügyi minisz­ter elnökletével tartott megyei pártkongresz- szusra. A tragikus végű Vorvoreanu boldo­gan könyvelte el győzelmét s Babeanu alel­nöki székét is elfoglalta. Egyedül volt. úgy­szólván teljhatalomra tett szert a megyében és a tagozatban. A liberális párt szabályai szerint ugyanis élet-halál ura a megyében, aki egy aktiv miniszter háta mögött ilyen méltóságot elfoglalhat. Tlv körülmények közölt dördült el a va­dászpuska Turnu-Severin utcáján. Teljesen világos, hogv Vorvoreanu a maga által- fű­tött politikai légkörnek volt az áldozata. Mást akart tönkre tenni s maga pusztult el a kíméletlen politikai harcban. Ki volt a gyilkos? . . . Egv — a sok közül. Az sincsen kizárva, hogy többen lőttek rá Vorvoreanura. A bon­colást végző orvosok ugyanis kétféle nagy­ságú golyót találtak testében, ami azt bizo­nyítja, hogy két fegyverből lőttek egyszerre a szerencsétlen politikusra. A nyomozás holtpontra jutott. Úgy lát­szik. nem derül soha világosság a szörnyű bosszú által vezetett borzalmas gyilkosságra. (st.) Felmentették a parasztgazdát, aki leszúrta támadóját. Mult év októberében Barta János Muscat községbeli gazdát, amint a falu fő­utcáján haladt végig, megtámadta Petruci loan gazdálkodó, aki részeg állapotban min­den indok nélkül több ütést mért a megle­pett emberre. Barta védekezni akart az üté­sek ellen, mire a felbőszült támadó neki­esett és öklével arcába vágott. Barta ekkor szorongatott helyzetében előrántotta kését és mellbeszurta támadóját, aki véresen ro­gyott össze. A törvényszék, miután beigazo­lódott. hogy tettét önvédelemből követte el, felmentette Bartát a vád és annak következ­ményei alól. Az ítélet ellen azonban az ügyész felebbezett és igy az ügy az Ítélő­tábla elé került, ahol helybenhagyták a fel­mentő Ítéletet. FELEMELIK A NYERSANYAGOK VÁM­TARIFÁJÁT. A pénzügyminisztériumban teg­nap foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy a nyersanyag és a szükségleti cikkek vámta­rifájának emelésével növeljék az állam be­vételeit. A kormánynak ez a terve a Népszö­vetség szakértőinek véleményén nyugszik, amely szerint a nyersanyagok vámtarifája Romániában a legalacsonyabb. Az értesülé­sek szerint a pénzügyminiszternek az a ter­ve, hogy a vastömbök és vasmdak, ólorule- meze.k. gyapjú és gyapohfonáí, gyapjú gya­potszövés. valamint a fényképezőgépek be­hozatali vámját felemeli. Az erre vonatkozó munkálatok már folyamatban vannak és a felemelt behozatali vámtarifa valószínűleg még a hét folyamán ismertté válik. Dunca prefektus beszámolója a vár- megyei közmunkákról CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A vár megye törvényhatósági bizottsága <■ hó első napjaiban tartotta meg őszi közgyűlését dr. Stefan Kabin« időközi bizottsági elnök veze­tése alatt. Mielőtt az érdemi tárgyalásra ke­rült volna sor, hz időközi bizottság elnöké­vé Rosea 'Pavelt, alelnökévé dr. Rush Sep- timiut és Simon Nemest, titkárává Titu Mo­gul és dr. Aurel Tamásiul választották meg. Ezután dr. Dunca Eugen vármegyei pre­fektus részletes beszámolót tartott a leg­utóbbi közgyűlés megtartása óta végrehaj. tott közmunkákról. Felemlítette, hogy a romladozó vármegyeházát a pénzügyi nehézségek ellenére i« a pincétől a pad­lásig renoválták. Az irodahelyiségekben lévő bútorokat is kija­vították. A vármegye területén 50 iskolát renováltak és hat uj iskolát építettek. Rá­tért ezután a prefektus a mezőgazdasági töhhtermelés érdekében végzett munkálatok­ra és jelentette, hogy a szigorú rendszabá­lyok következtében a vármegye egész terü­letén a községi legelőket feljavították, ki­irtották a tövisbokrokat és megkötötték a vízmosásokat. A inezőségen pedig nagy gon­dol fordítottak gyümölcsfák ültetésére. lágy év alatt közel kétmillió csemetét ül­tettek el a különböző községek határában. Felemlítette a prefektus az adóbehajtások körüli nehézségeket. Közölte, hogy a nehéz­ségek elhárítás^ érdekében érintkezésbe lé­pett az uj pénzügyigazgatóval. Számot adott ezután a megyei utak hely­reállításáról. Közölte, hogy a nyár folyamán másfélmillió lej értékű követ helyeztek el a különböző utakon. Negyvennégy hidat állí­tottak helyre, ennek költsége közel egymil­lió lej volt. A községi épületek helyreállí­tására 80! ezer lejt használtak fel. A végrehajtott közmunkák értéke össze­sen négy és félmillió lejt tett ki. A prefektus beszámolójáért dr. Stefan Fabius mondott köszönetét. Örömmel álla­pította meg. hogy amióta dr. Dunca Eugen vette át a vármegye ügyeinek intézését, az­óta lüktető élet van a vármegyeházán és a munka eredménye meglátszik a vármegye külső képén .is. Az ülés végén dr. Porutiu Valentin tette szóvá a megismétlődő forgalmi baleseteket, amelvek napról-napra előfordulnak. Dunca prefektus utasítást adott a főszolgabíróknak és jegyzőknek, hogy fordítsanak fokozottabb gondot a forgalmi törvény rendelkezéseire. Mozgószinhá^.k műsora: CSÜTÖRTÖK: CAP1TOL-MOZQÓ: A KERESZTES HADJÁ­RAT. Minden idők legcsodálatosabb filmje. Ehhez hasonlót a filmtechnika eddig nem produkált. A film előtt: Vi­lághírűdé. EDISOX-MOZGÓ: I. \V. S. Van Dyke: ESZ­KIMÓ. Az északi sark ..Trader Horn“- ja. II. ERA DIAVOLO. Stan és Bran. Ezen előadások látogatása iskolásoknak engedélyezve van. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ ÜGYVÉD DILEM­MÁJA. Főszerepben: Mvrna Loy és Wil­liam Powel. II. KÉTARCÚ ÁYORON- ZEFF. Főszerepben: Brigitte Helm és Albrecht Schönhals. Előadások: hétköz­napokon 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÖj Szenzációs premier: KIS MAMA (Kleine Mutti). Főszerepben Gaál Franci. Verebes Ernő. Huszár Pufi és Pest kedvence, a kis Baby Bandi. Jegyelővétel délután 3-tól. Könyvujdonság,minden át érde­kel! Az egyetlen román zseb­szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, amely minden román szó nyelv­tani alakját pontosan feltünteti DR. CHERESTES1U VICTOR: ROMAN-MAGYAR IIJ ZSEBSZÓTÁRA Ára: fűzve 60, vászonkötésben 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám alatt. — Vidé­kiek pénzt eló're küldjék be. plusz 10 lejt portóköltségr/ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents