Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-05 / 254. szám

atm HILfíNZÉK I 9 3 fi november 5. niwimwi vz'uxi/onm Ami a világváros lakó égni erdei li . . Karcolatok Budapest életéből :inpadi sikerek és bit? ásó'. — Hogyan szít lelik az éjszakai karrier? P> délyiek a magyar fővárosban lud. «'/'cl szemben valami újat jelent a mi­liőből annyira kiütköző, megszédült polgári lénye rekedi, zeueietlen rikácsolása is a/ a boldog zavarodottság, amellyel som nevetést, som vaskos tréfál, som gúnyos tapsokat, lá!>- (lolnigást és csipkelődést no.m vosz tudomá­sul. Vvar Amália sztárnak képzeli magát az éjszakai Budapesten, napi nyolc pengő gá- zsival tulboldog é.s Ixjclentölapján büszkén hirdeti: foglalkozása dizüz . . . Meghallgattuk a Hákóozy-uli Ostonde-ká- véhá/ban a magyar íádióéneke.sc.k gyöngyé!, Kalmár Páll. A kávéház hétköznap este is tömve volt és tekintettel a kávéház óriási terjedelmére, hatalmas közönség előtt csil­logtatta művészetét a népszerű rádióénekes. Kalmár Pál kövér, horgasorru fiatalemlvr, aki szivhezszóló orrhangon énekli a hús ma­gyar nótákat a Rákóezv-utiak nak. Időnként maga elé állítja a szakszofonos!, átkarolja a vállát és negédesen beleénekel a szakszóim­ba. amelyet csak üggyel-hajjal tud kezelni az ily módon megtisztelt zenélsz. Máskor a na­gyobb hálás kedvéért a szakszofonos mellé a Ivndzsóst is felvezényli és a két fiatalember hátára lvnnlva zokogja: Abesszínia. AIhsszí- nia. Nem nagy terjedelmű hangját mikrofon repíti szét a kávéház legtávolabbi zugába is és igv a közönség zavartalanul élvezheti kedvencének művészetét. Kalmár Pál után a magyar ruhás Rodán Margit perdül a pó­diumra és tekintélyes derekát riszáJva ma­gyar népdalokat ad elő. Színházi sikerek és sikertelen­ségek Sikerben vezet a Belvárosi Színház. Az E-sernyös király cimii darab állandóan zsú­folt házakat vonz. A darab kizárólag felnőt­teknek Íródott, de rendezésében egészen me- seszerü. Sokban emlékeztet az írja hadnagy képeskönyv-díszletére. A képeskönyv ezúttal ékszerdobozra hasonlít, amely kulccsal nyí­lik és belsejében megelevenednek a játék fi­gurái. A színház uj naivája, Egry Mária el­ragadja a pestieket, a régiek Harmath Hed­vigre emlékeznek és az ü utódiái látják a rendkívül bájos fiatal színésznőben, l’gyan- csak nagy sikere van Romár Júliának a ,,Három ember a hóban" cimii vígjátékban, amely hála Komár Júliának, már elérte má­sodik jubileumát. Nagy, komoly és talán vá­Bl’DAPKST. Az Ellenzék tudósítójától.) \ cmlx-r megáll az Ki zsébet-hid közepén és szembefordul i Inului panorámával. A hid kot karcsú ivólx' lvleillesz.kedik a kivilágí­tott (kdlért szobor, alatta zöld lénnyel meg­világított vízesés zuhog lefelé. A középkori legendák titokzatosságára emlékeztető kép felett a harcos középkor, a megvilágított Ci­tadella tömör kőfalai. Tovább megy a szem és hosszú percekre megállapodik a királyi vor reflektorokkal megvilágított számtalan ablaksorán, a zöld kupolán, majd a Halász- bástya gótikus tornyain, kiugróin és erké­lyein. Azután szembenéz az Ors/aghá/a fény­ben« is.ró pumpáján és egyetlen pillanatra a lélegzete is eláll . . . V nappali Budapest sem kevésbé szép. \ varos zseniális fökertésze egyetlen virágos ki úté vară soita a néhány évvel ezelőtt még poros, száraz és levegőtlen magyar fővárost. A «'égi Tabán helyén kert vonul végig a domboldalon. Pázsit, néhány bokor, virág­ágyak hosszú sora, kanyargós lépesé, megint őszi virágoktól tarkálló virágágy. \ szem most belátja az egész Gellérthegyet újonnan épült villasoraival, uj utóival, néhány lép­csőn felsétálva és szembe kapja az egész balpartot, a Duna ezüst vonalát, azt az egész tümléri látványt, ami ma Budapest, az euró­pai idegein forgalom legkeresettebb városa. Budapest ma nagy üzlet, ahol kifogástalan kiszolgálásban részesülnek a vevők ame­rik‘'ak. angolok, franciák, németek. Fénye­sen megvilágított üzlet, amely kifogyhatat­lan a látnivalókban, kitűnő hangulat, világ- városi nívóra emelkedett hotelek, zene, tánc, tokaji bor és barackpálinka. Az idegenforga­lom 1 vallatta mii megn övékedét t az utóbbi években. A walesi herceg látogatása előtt három héttel egyetlen budapesti hotelben és panzióban nem voll üres szoba és a herceg látogatása után sem javult, jobban mondva rosszabbodott a helyzet. Az előkelő duma­parti hotelekben a lhftesfiutól kezdve a szo­bafőnökig minden alkalmazott legalább négy nyelven beszél tökéletesen. A konyha első­rangú és elsőrangú a hotelhallok elengedbe- tetlen riizőze. A pesti Lucienne Boyer Dizözők terén a Bristol-hall vezet. Itt lép fel estéről-estére Budapest ..irodalmi " dizőze, Sólyom Janka. Finom és tartalmas, amit csi­nál. csupa drámai erő és szenvedély. Sólyom Janka számára Buday Dénes írja a dalokat és nem kisebb nevű poéták szolgálhatják a szöveget, mint Arany János, Ady Endre. Vajda János és — Sacy von Blondei. Sólyom Jankát utánozzák a pesti kabarékban és őt igyekszik utánozni néhány tehetségtelenebb kolleganő. azonban kevés eredménnyel. Egyiknek sem sikerül olyan utánozhatatlan bájjal megszakítani az éneket, ha a teremben tüsszent valaki, vagy reménytelenül össze- csuklani, ha a pincér !ábujjhegyen odalép előadása közben egyik asztalhoz, hogy né­hány szót váltson a vendéggel. Sólyom Jan­kának mindent szabod, haragudni, ideges­kedni. veszekedni közönséggel, pincérrel, ze­nekarral, mert ha mosolyog, mindenkinek felmelegszik a lelke a szmoking és az es­télyi ruha alatt. Budaipest másik kedvence Márkus Mária, a Nevyork-bár dizőze. Sólyom Janka deka­dens, finom jelenség. Márkus Mária a kicsat­tanó élet és fiatalság. Különben most nagy útra készül — szerződése nyolc héire Lon­donba szólítja, onnan is'jnét a Riviérára utazik. Óriási gázsit fizetnek Márkus Máriának a külföldi bárok. Egy különös attrakció A Newyork-hár különben furcsa attrak­cióval is szolgái a gyanútlan idegennek. Éj­fél után a benfentesek következő hangon ki­áltozni kezdenek: Halijuk Avart! Avart! Za­var! Jöjjön már a Zavar. ... A hívásra ma­gas szőke nő jelenik meg, széles mosollyal perdül a tenyérnyi parkettre és énekelni kezd: Én és a kis öcséin. A hangja rekedt, nyers és a legkevésbé sem mondható kelle­mesnek. Megjelenése a legpolgáribb .,nap­pali“ külső, haja olcsón szőke, ruhája is ol­csó, művészete is az. Fel és alá szagul da parketten és egy re vadabból ismétli a ref­rént: Én és a kisöcsém. A közönség dobog 3 lábával, a pincérek röhögve szaladgálnak az asztalok között, a zenekar halk tónusa megbomlik, a primhegedüs levegőbe repiti hegedűjét, a zongorista a zongora fedelét csapkodja a dobos megrészegedik saját lár­májától, Avar Amália felcsipi két oldalt a v/oknyája szélét, polkalépésben ugrál előre és hátra és immáron harmincadszor dalolja: Én és a kisöcsém . . . Avar Amália a bár tulajdonosának, Tar­ján Vilmosnak felfedezettje. Avar Amáliának képzeletét elkápráztatta az éjszakai élet és tudományával jelentkezett Tarjánnál. Tarján azonnal felfedezte, hogy a lány igen keveset ,l,"i • ikei ,i/ uj Mólnáldarab amelynek minden e.gv< élőmbe.án kiteszik a , Minden jegy elkelt" táblát. Darvas Lily tinóm pú ratl.m művészetéről nehéz írni, minden jelző kevés és szürke érzékeltetni az ö egyedül álló mii vészeiéi, megjelenésinek szépségét és előkelőségét, hangjának muzsikáját. A Nem zelii Színház műsoráról beszámolói Írni szín lén nem könnyű feladni Mire postára teszi :rz ember a cikkel, már nem játszik a da­rabol. ( sonde.s méltóságteljes bukás Géraldy uj darabja, :i Christin is, amelynek csak a díszletei mminek látványosság számba és Ba­jor Gizi gyönyörű toalettjei. \ Nemzeti Szín­ház most több liemutatóra készül az uj da­rabokban bemutatkoznak a színház újonnan szerzüdtelett tagjai is. Javul a szociális helyzet Minden dival-s/cmvedéllycl dacolva, kemé­nyen tartja magát a kntyndivat, amely ör­vendetes javulást idézett elő a budapesti cse­lédlányok szociális helyzetében. Mig régeb­ben a kis ínindenevlánvök és szobalányok a délutáni órákban foltozni és stoppolnivaló- val ölükben kinn búsullak a konyhában, most az alkonyati órákban a kiskutyát sétál­tatják. Estefelé ellepik a eselédek a pesti aszfaltot, pórázon vezetik az ölebe! és kutya és lány élvezik a levegőt és szabadságol. Egy órát, másfél órát sétálnak naponta és bála a kutyáknak, sok pirospozsgás, vidám kis cselédet látni ma Budapestem. Erdélyiek a magyar fővárosban \ Kisebbségi írók Estjén hallottuk Ke­mény János bárót. Nyirö Józsefet. Török Erzsiké szép szavalatát és másokat. Az est­nek nagy és komoly sikere volt a Zenemű­vészeti Főiskola közönsége előtt. Találkoz­tunk Hunyady Sándorral, aki olthatatlan szerelemmel beszél Olajról és álmai neto­vábbjáról: ió lenne még egyszer ott élni, er- délvi újságírónak lenni, hídig Ottó a Mar­gitszigetre költözött néhány héttel ezelőtt, ott fejezi be uj darabját, amelyért már erősen sürgeti Bárdos Arthur, a Belvárosi Színház igazgatója. Tamási Sronnal a vendéglőben találkozunk. Egyedül ül egy serokaszfnlnál és vacsorázik. Még néhány hétig Budapesten marad, a-mig uj regényét befejezi é.s meg­várja az Énekes madár bemutatóját a Thália Színházban. A bemutatóra már erősen készü­lődik Márkus László művészgárdája. A da- 1 rabot Pünkösty Andor rendezi. Három dél­előtt kerül bemutatóra Tamási darabja a fia­tal ifrók és színészek kisérleli színházában. Az együttes az Énekes madáron kívül mind­össze öt bemutatót tart ebben az esztendő­ben. három magyar és két külföldi iró da­rabja kerül színre az egészen zártkörű szín­házban. T. Thnrţi Zsuzsa. XII. RIPORTSCHOZÂT A SZÉKELYFÖLDRŐL A mindent legyőző székely élnivágyás „Gyümöfcskö.zség“ a pusztulásra iléíl falu helyén, — Ahol Jósika és Kisfaîudi kaionáskodoit ATIlD. (Az Ellenzék tudósitójálól.) Ez a falu az ősi hun-székely vonásokat jól meg­őrizte. A hires keleti utazó. Jenei János sze­rint a falu régi neve ,.Etéd‘" hun, illetve párthus falunév. Itt és két szomszéd falu­jában maradt fenn legtovább az ősi székely temetkezési szokás, mely még ennek a szá­zadnak az elején is élt. Azt a férfit, aki valaha katona volt, hun szokás szerint te­mették el, ami abból állott, hogy a halott valamelyik közeli rokona, vagy együk tekin­télyesebb falubeli, oldalára szablyát kötve lóra ült, üstökét kibontva lovagolt a kopor­só elölt és kezében vitte a lefordított kopját. A temetőhöz érve a sírba lőttek, behantolás után pedig a kopját a sírra helyezték. Az öreg halottak kopjafájára fekete zászlócskát vagy' szalagot kötöttek, a fiatalokéra fehé­ret, amelyeket meg is újítottak, ha elron- gyolódtak. Az utolsó harminc év alatt aztán a sirbalövés elmaradt, de még a kopjafa is kiveszett a temetőkertből. Az utolsó, akit a régi szokás szerint temettek, Jakab Ferenc volt 1901-ben, de a sors iróniája folytán a temetkezési szertartáson, mely alig külön­bözött Attila temetésétől, német vezényszóra történt a sirbalövés . .. Ez a falu nagy szerepet játszott a kör­nyék történetében. Sokáig volt járási szék­hely és itt lakott a ,,dulló“ is, akinek fenyitő pálcájától messze földön reszkettek. Ez a magyarázata, hogy a falunak olyan sok sze­rep jutott a székely népköltészetben, egész kis betyár romantikával veszik körül, mint az alföldiek Szegedet. Mi újság a faluban? Két iskolája van a falunak: katolikus fe­lekezeti és állami. Az állami iskolához ro­mán tanítót neveztek ki mult évben, jóval fiatalabb valamennyi régi tanítónál, mégis rábízták egyúttal az iskola igazgatását. Egy szót se tud magyarul beszélni. Nem rossz­akaratú ember, meg vannak vele elégedve, próbál magyarul tanulni, hiszen egyébként semmit sem érhet el az iskolás gyermekek­ké]. A falu ugyanis tiszta székely. A csendörörmester felsőbb rendeletre hi­vatkozva kihirdette a nyár folyamán, hogy a magyar feliratokat mindenhol be kell má­zolni. Amikor kétszeri felhívása eredmény­telen maradt, harmadszor maga mcszeltette be a cégtáblákat. „Gyümölcsközség'' Az utóbbi években itt is fellendült nagy­mértékben a gyümölcstermelés. Régen szőlő­műveléssel foglalkoztak a gabonatermelés mellett, de a szőlőhegyeket tönkretette a filoxera, meg az éghajlat sem volt valami megfelelő a szőlőnek. így most a vidék adottságainak sokkal jobban megfelelő gyü­mölcstermelésre tértek át és több gazda rendezkedett be az utóbbi néhány esztendő alatt a nagybani termelésre. Péter Márton iskolaigazgató és László Imre gyógyszerész vették kezükbe a gyümölcstermelés irányí­tását és páratlanul szép eredményt értek el. Modern faiskolát rendeztek be, ahonnan évente háromezer nemes oltványt adnak el önköltségi áron 6—8 lejért a gazdák­nak. Sokezer gyümölcsfa van már beültetve a falu körüli hegyoldalakba és számuk még évről-évre szaporodik háromezerenként. Minden tavasszal beoltják a háromezer uj fát és a követ­kező évben mind el is kél. Rudolf losse H.-T. hirdetési vállalat Cluj, Calea Regele Ferdinand 8 szám TELEFONSZÁM: 14—11. Elvállal mindennemű hirdetési megbízást az ország összes napilapjai és folyóiratai ré­szére, valamint a Monitorul Oficial, Corespondenta Eco­nomica, Buletinul Bancar és a Buletinul Justiţiei közlö­A szakszerűbb gyümölcstermelés érdeké­ben a gazdák egyesületet alapítottak. Mint­egy 40—-50 család összeállóit és megalkották a „Gyüniölt skőzséget“, mely­nek az a célja, hogy tagjai jobb és szebb gyümölcsöt termeljenek, valamint az érté­kesítéséről is gondoskodjanak. A Gyümölcsközség vezetősége engedélyt kért a szolgabirótól, hogy a tél folyamán minden héten előadást tarthassanak a gyümölcstermelésről. Az engedélyt meg is kapták és már a mult évben novembertől márciusig meg is tartották az első tan­folyamot. Péter igazgató és László gyógyszerész fel­váltva tartották az. előadásokat. Munkájuk­nak máris megvan a szép eredménye és a téli előadásokat ebben az évben is foly­tatják. Különben több ifjú jár a faluból gazdasági iskolába. Ahol Jósika és Kisfalud! tartózkodott A falu lakossága józan és egészséges. Or­vos és gyógyszertár van a községben és a falu népe úgy hozzászokott az orvosi keze­léshez. hogy ha valaki az ujját elvágja, a „patikába'" megy beköttetni. Viseletükhöz és régi szokásaikhoz azon­ban nem igen ragaszkodnak. Mintha ebben a században el akarnának hagyni mindent, amit ezer esztendőn keresztül megőriztek őseiktől. Ha valaki nyáron a faluba megy, senkit sem lát a régi harisnyaviscletben, öregek, fiata­lok egyformán fehér, vagy csikós nadrágban járnak. Télen is urasabb viseletét keresnek a harisnya helyett. Ha a székelység legtöbb faluja dicseked­hetik azzal, hogy nagyszerű emberek éltek benne, Alid sem marad a többi mögött. Itt született Soós Márton, aki a XVIII, század költői között jelentékeny helyet foglal el, valamint itt ringatták bölcsőjét Csiszár Ist­vánnak is, aki a múlt század elején a ma­gyar színészet felvirágzásának egyik úttörő munkása volt. De meg kell említeni, hogy a nagy magyar regényíró, báró Jósika Mik­lós is itt katonáskodott, mint huszárkadét. Ez a vidék nagy befolyással volt a fiatai katona lelkére és későbbi irodalmi alkotá­saiban sokszor ráismerünk önkéntelenül az itteni v idékekre, melyeket helyrajzszerii pon­tossággal rajzolt le a messzi idegenben, mi­kor csak lelki szemeivel láthatta az annyira szeretett Erdély földjét. Báró Jósika Miklós éppen mennyegzőn volt a szomszédos Chis- med községben, javában táncoltatta a friss székely menyecskéket, amikor jött a pa* rancs, hogy siessen haza, mert indulni kell, Napoleon betört Oroszországba! Lett nagy ribillió a lakodalmon! így búcsúzott Jósika Miklós a Székely­földtől. A mai öregek még hírből emlékez­nek rá. Sokat beszélt nekik a nagyapjuk a sugár, fiatal, jótáncu katonatisztről, akit az egész falu ismert és szeretett. Kisfaîudi Sándor Jósika előtt tartózkodott itt a lovas katonaságnál. A fiatal iró több mint 140 eredeti, addig nem hallott székely szót irt össze, amit csak az itteni székelyek használtak. b. gy. TÉR épitőmüvészeti havi lap. Remek ház, lakás, bútor-tervek, képek, eszmék, modern kivitelek szakcikkek, stb. — Évi előfizetés Lei 1122. Lepage azon­nal küldi az idei számokat, utánveszi az összeget. Egyes szám Lei 132"— Korábbi mutatványszámot 80"— Lei bélyegküldés ellenében küld, de csak ha e hirdetésre hivatkozik. JEGYZÉK INGYEN! A legnemesebb erdélyi hú.gyo>zzuj3j"é kép viseli és szolgái ist sx Biteméi*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents