Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-30 / 276. szám

BLLBNZßK 1933 november 30. 2 t :> site norao« 'JiAünMMuaziatd#rvujxatjw<nx "itatta A H IR A ROMÁN SAITÓ S.-.»boi.í/.\. Válasz. I rdi-ly. \ HTOKUL: Ur) Hiszik, hogv Mihalaclw partja ismét s-'-iborálai fogja a parlament műn* K.i Mt erős.- .ikos, irt keltő obsti ukciőj.vv.il. A Mjlvdache-pirthoz közelül'ó sajtó bcí/áinol or- ié>' , v. elleniről, méh ebben .1 leírtban uralko­dik ig) megtudjuk, mily taktikát tog a pírt parlamenti csoportja követni. A gyűlölet ross/ tanácsadó, Az ellen/ekjeskedés rútságba hajrája a parlament tekintélyét csorbítja. Normális vi- »onyok között ez a neg.itiv-magatarrís, erősza­kom -ga/vágtahrn fellépés és a törvényhozói numkatól való tartózkodás magától értetődően is kedvezőtlen fogadtatása találna. Ma azonban belső nehéz állapotban s a zavaros külpoliti­kai helyzetben — többet jelent egys'/erii „takti­kánál“ Mi halache-pártjának elhatározás. Ellen­séges viselkedésükkel kétségtelenül parlamcn.- tárizmus azon ellenségeinek malmára hajtják a vizet, .kik minden alap nélkül állítják, hogy a népképviseletet meg kell szüntetni. Ez volna egy demokratikus párt célja? Nem gondolnak arra, hogy a parlamentarizmust szabotálva, bi­zonyítékot szállítanak annak a tábornak, amely hadilábon áll a demokráciával? Hihetetlen. Ki­vonatos lenne, hogy ez. az igazság világosítsa meg útjaikat. DREPTATEA: A Viitorul akkor veszi védel­mébe a .szabadságjogokat, midőn az állampolgá­rok feje fölött Damokles kardja lóg az ostrom­állapottal. Akkor védi a sa jtószabadságot, midőn cenzúrát alkalmaznak. Védi a demokrata, rend­szert, midőn ezt két év óta megbatnásitja. Leg­utóbbi cikkének tárgya a parkunen tár izmus. Mi­dőn egymásután szorított* meg a gyűlések tar­tását s a sajtószabadságot, most Mihaiacbe-párr- ja dien védői minőségben akar eljárni. Azzal vádol, hogy szabotálni akarjuk a parlamenti tárgyalásokat. Honrvto ve*n) ezt? Mit tudnánk mi szabotálni? Hiszen nem lebet szÖ igaz- p»r- lamentárizmusról. Már a válaszzások első per­cében terrorral és soha nem tapasztalt erősza­kossággal állottunk szemben, meghamisították a nép akaratát, mely egyedül von igazi parlamen­ti képviselet alkotására hivatva. A kormány fél a legnagyobb ellenzéki párt munkájától. Jó dó­ré szabotálásc kiált, mikor * leleplezéseket és tá­madásokat várja. ROMANIA NOUA: Az erdélyi és bánsági románok — az itt letdepedett regátiakat is ezek közé sorozva — összegyűltek, hogy Erdély gaz­dasági helyzetét megvizsgálják és kellő megol­dást találjanak a felmerülő problémákra vonat­kozóan. Nem akarunk rámutatná a magunk ré­széről a megoldás módozataim, célunk csupán az, hogy üdvözöljük Erdély népének képviselőit, akik nem tévesztik össze * politikát a kultúrá­val. Szeretnénk megállapítani, nk tujajdonképen a baj, mert en-elkü] nem lehet orvoslásról be­szélni. A gazdasági válság — s eze Std»n Po- pescu is elismeri, aki nem nevezhető regjonaüs- tának — itt érezhető Erdélyben legjobban. Mi­ért? Mindenekelőtt a centralizáció miatt, melyet érvényesíteni igyekeztek * közjogi változás óta- Aztán azok tudatlansága miatt, kiket a gazda­sági ügyek élére állítottak. Végül * bűnténynek bdllő hanyagság miatt, mely Erdély leszegényc- dését és megalázását akarna más országrészek ja­vára, S mindezért mi, erdélyiek vagyunk bűnö­sök elsősorban. Siettünk, hogy egy tál lencséért eladjuk jogainkat. Csak a földgáz-ügyre gon­doljunk. Ez a földünkben rejlő kincs fejlődé­sünknek elképzelhetetlen lendületet adhatott volna. Jelentősége mégás semmire zsugorodott csak személyi harcok forrása. így foly ez to­vább a korona-beváltástól kezdve s a „Grupaj“ nevű szállító vállalatig. Erdély gazdasági téren maga választotta a gyarmat szerepét. Nem az ó- királyságbeliek okai ennek. Hibáztunk, mikor tuiságba vittük az „altruizmust" és „egoizmust“, amit „parazitizmusnak“ lehet nevezni. A gazda­sági ‘elszabadulást tehát mindenekelőtt politikai feiszabaduláls kell megelőzze. Egyesek lehetnek képviselők, szenátorok, miniszterek, a ncp azon­ban nyomorban van. A nép ieszegényedése meg­szünteti a forrásokat, melyekből napidijak és tiszteletdijak folynak így kerül sor a helyzet újabb megvizsgálására, melynek végén javulást csak akkor lehet réméin', ha belátjuk, hogy nem élhetünk gyarmat sorban s alkotó része vagyunk az országnak. Fölüli épitörnüvészeíi havi lap. — Évi előfizetés L. 1122. Egyes szám L 132. Korábbi mutatványszám 80’— Lei Postán utánvéttel. Kérjen ingyen szakjegyzéket. Trói*l»eszé<Iei fart december tiarmadikán az angol király Évszázados hagyományok szellemében nyitották meg az angol parlamentet LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az angol királyi trónbeszéd az uj parlamentet november 26-ra hívta össze, pontosan dél­után 2 óra 45 perc kezdettel. Óriási tömeg gyűlt össze a parlament épülete előtt, nagy érdeklődéssel nézte az uj parlamenti tagok érkezését. Lord Hailsham, a parlament uj elnöke 3 óra előtt foglalta el a helyét a ha­gyományos gyapjuzsúkon és a háznagy ut­ján a korlát elé idézte a/ aLsóház hígjait, akikkel közölte a király üzenetét. Ezalatt az alsóház üléstermében már összegyűltek a képviselők, hogy megválasszák az úgyneve­zett Speaker!., a Ház elnökét. A baloldali padsorokban a munkáspár! foglalt helyet, míg az ellenzékiek a karzat alai ti sorban tö­mörültek. A konzervatív párt tagjai — kö­rülbelül négyszázan — összezsúfolva szo- 1 rongta-k a jobboldalon. Miután a Speakert még nem válaszolták meg, az ülés forma- szer bili megnyitása elmaradt, úgyhogy meg­nyitó imát sem mondottak. A .jogart pedig, mely a Speaker hatalmának jelképe. a: asztal alá rejtették, ahelyett, hogy ma­yára az asztalra tették volna. Mikor a kormány. vagyis a végrehajtó hatalom szimbolikus képviselője, a Black Rod, a/ ülésteremhez közeledett, bevágták előtte a terem tölgyfa-ajtaját, amelyet csak háromszori kopogtatásra nyitották ki újra. A Black Rod a lordkancéllár üzenetét hoz- <ta. amelyet egyik képviselő vett át tőle. Ezután a képviselők a lordok tanácster­; mének korlátjai elé állottak, hol a kancel- j lár ősi normán kifejezésekkel tarkított nyel­ven elmondta, hogy í a király december 3-án trónbeszédet foy tartani, amikor is közölni fogja a parla­ment feladatait és célját s addig is kívánja, hogy a képviselők vá­lasszák meg maguk közül az elnököt, kinek nevét megerősítés végett terjesszék fel hoz­zá. Ezután a képviselők visszamentek ter- rnüklsen és Spender-Clay ezredes rövid be- szédlven Edward Rizlroy kapitány n. „vá­lasztását javasolta, aki hét év óta megszakí­tás nélkül töltötte l*e a Speaker szerepét. A kapitányt egyhangúlag választották meg a Ház elnökévé. Ekkor régi szokás szerint két képviselő a Speakerhez járult, megragadták csuklóit és az elnöki szék felé ráncigálták. A jövendő Speaker tagadókig rázta fejét, vonakodást színlelt, mig csak be nem ültették a székbe. 1 Ez. a különös jelenet a XVI. századbeli al­I kotmányos küzdelmek emléke, mikor a ház jogait védő Speaker gyakran életével ját­szott és ezért nem szívesen vállalkozott a tisztségre. Ezután a Ház asztalára helyezték a jo­gart. A Speaker rövid köszönő beszédére Bald­win miniszterelnök válaszolt elsőnek, aki hatásos beszédben ismertette a Ház történe­tét és feladatait. „ Gyöngyvirág“ A masxar isko'a lelkes tandönárdijának áldásos munkája BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.> Makkai Sándor, a reformátusok költő- püspökének Gyöngyvirága leszállótt teljes udvartartásával, tündéreivel, udvarhölgyei­vel. ördögeivel Bucuresti-ben . . . száz. ártat­lan gyermekszereplővel. Bemutatkozása a nagy siker jegyében zajlott le: hatszázan, felnőttek, gyermekek tapsoltak boldog örömmel minden jelenetnél, táncnál, ének­nél. A Bucuresti-i magyar iskola lelkes Lanitó- gárdája egy idő óta szerencsés kézzel találja meg az utat a fővárosban élő magyarok szi­véhez. Első nagyszabású rendezvénye, a nyári iskolamaiális, olyan hatalmas sikert aratott, amely méltán szolgálhatott ösztön­zésül és egyúttal bizonyítékául is annak,, hogy Bucuresti-ben lehet társadalmi utón is megmozdítani a magyarságot, ha ennek az akciónak az élére valóban arravaló fér­fiak állanak. Az iskolamajális összetoboroz­ta a felnőtteket, a vasárnap délutáni elő­adás a gyermekeket. Vasárnap délután a Liedertafel nagyter­mében a fővárosban élő magyarság sz.ine- java jelent meg. Vagy személyesen, vagy pedig képviseltette magát a „fiatal generá­cióvar'. Kipirult gyermekek élénk zsivaja, csengő nevetése töltötte meg a termet. A színfalak mögött száznál több kis iskolás várta a jelt, hogy Makkai püspök kedves, bájos darabját előadja. Száznál több gyermekszereplővel rendezte meg de. Kövemé Kásás Maliid tanítónő a darubot Munkások, ördögök, manók, tündérek, katouák — egytől-egyig iskolá­sok, akiket dr. Kövérné és férje, dr. Kö­vér .Jánas tanított be nagy-nagy fárad­sággal. Énekek, tündértáncok tarkítják a mesejáté­kot, amelyet Erdélyben inár többször adtak elő, de Bucuresti-ben és hozzá még gyer­mekszereplőkkel, most mutatták be először. Az ördög és tündértáncokat Maradi Vil­mos tánctanár tanította be, mig az ének­számokat Bitay Sándor igaz.gató-tanitó. A tündértánc figurái elragadnak; a kis tün­dérkék világoskék ruhában, az ördögök pi­ros és fekete selyemöltözékben a nagyszerű fényeffektus sok világában a kis nézők so­rában lelkes, örömteli izgalmat, a felnőttek­nél őszinte elismerést váltottak ki. A darab elejétől végig a három felvonáson keresztül kitünően, zökkenő nélkül gördül. Vass Mag­da mint Gyöngyvirág, Vass Lajos mint Mir- kó, Héjjá Árpád a számadó juhász szerepé­ben, Kövér Magda, Németh Karmen és a kis négyéves Kövér Gyöngyike mint tündér­kék arattak megérdemelt tapsot. De az ősz- szes többi szereplő egytől-egyig igazán ki­tűnő volt. A 600 néző — nagyok és kicsik — öröm­mel élvezték a szép előadást és lelkes taps­sal jutalmazták a játékot és a rendezők eredményes fáradságát. A református ma­gyar iskola tanitószemélyzete nem végzett hiábavaló munkát. Meggyőzte — immár má­sodszor— a főváros magyar közönségét, hogy ebbeh nz iskolában valóban eredni/- I nyett tanító és nevelő munka folyik ho! nein I elégednek meg »/. egyszerű tanítással, ha ] nem éppen olyan gondot fordítana!, a gyei j mekel: iskolán kívüli nevelésére s/óiakoz- tafására is. Az előadás anyagi sikere is bizonnyal ki fogja elégíteni n rendezőket. Nem is kell mondanunk, hogy újra nélkülöző, szegény gyermekek javát szolgálja az előadás ered­ménye. Minden elitmcrés és dicséret a Bucuresti-i magyur iskola vezetőségének, mely feladata magaslatán áll és a legjobb utón hajad, hogy ezt az iskolát az itteni magyarság között népszerűsítse és tekintélyre emelje. Reméljük, hogy a „Gyöngyvirág“ csak kez­dete az akciónak, amely megérdemli, hogy minden oldalról a legmelegebben támogas­sák. Ov. Kovács Jenő. A fényreklámokról tar­tott előadást az Qradea-i viUamosmü igazgatója ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) All« kán ős, a város ken-skedütársadahnána-k élénk érdeklődése mellett tartotta meg az il­leni «villamosnál kiváló igazgatója Baziii Mi­hály, a Kereskedelmi Csarnok nagytermében, a modern ki rakat rendezés és fényreklám cí­men előadását. A nagyszerű szakember és pompás előadó rövid másfél órán át tömören és szelleme­sen magyarázta meg a kirakatrendezés és hatásos világítás mikéntjét, kiindulva---azok­ból a fiziológiai és pszihikai okokból, melye­ken tulajdonképen az egész nyugszik. Párhuzamot vont a kirakat és a színpad között, kihangsúlyozva a lényeget, hogy’ a kirakat — nem raktár, hanem az ízlés, fi­nomság, szépség és diszitőmüvészet területe legyen, amiben: élet. mozgás, szin és fény domináljon. Különösen felhívta a figyelmet j a nem-fényreklámra, mely célszerűsége mel­lett külsőleg is tetszetős, j Előadása második részében külföldi ta- I pasztalalairól számolt bo és több. dijat nyert, > hatásos kirakatot mutatott be vetített képek- j bon. A szellemes kirakat megfogja a járóke- I löt — mondta. Es példaképen felemlítette, I hogy egyik németországi előkelő férfidivat- üzlet kirakatában egy óriási fénylő almát helyezett ei. Persze nap-nap után rengeteg ember tolongott a kirakat előtt, mert sehogy’- sem tudták megérteni az összefüggést a fér- fidifa [cikkek és az alma közt. Az érdeklő­dőknek a kereskedő ezt a feleletet adta: i — Ha Éva nem harapot volna bele az al- j mába, sohasem lett volna férfidivatüzlet. j A mindvégig szellemes, közvetlen és ér- i -tökös előadást a szépszámú közönség meleg tapssal köszönte meg. VÉR-, BOR- ÉS IDEGBAJOSOK igyanak he- j ténként többször, regjei felkeléskor egy pohár I természetes „FERENC JÓZSEF" keserüvizet, mert ez mindig ílaposan kitisztítja és meregte- leniti a gyom or bélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anvagcserét is jórékonvan befo­lyásolja- Az orvosok ajánlják. Mozgószínhá^ak műsora : PÉNTEK: C A VITOL-MCZGÚ: A szezon legkimagas­lóbb filrneseménye! Jan Kiepura leg­újabb filmsikere: MINDEN ASSZONYT SZERETEK. Partnerei: Lien Deyers, Adélé Sandfoek, Theo Lingen. EDISON-MOZGÓ: I. MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harry Baur. Annabella. II. MA ÉJSZAKA VÁRLAK. Fősz. Paul Horni­ger, Jenny Jugo. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. A PÁL UTCAI FIUK. Teljesen uj átdolgozás. II. AZ ÉGBOLT DÉMONAI. Főszerep­ben: Richard Cromwell, Dorothy Wil­son és Robert Amstrong. Előadások kez­dete fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: Î. ORLEAN- SI SZŰZ. (Jeanne D'Arc.) II. VIGYÁ­ZAT. DINAMIT! Georg O Brien-el. Elő­adások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II, 5, 8. 11 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: I. KADETTSZERELEM. Nagy operettfilm. Pazar kiállítás. H. A KIS EZREDES. Fősz. Shirley Temple. Us Stefan ZwBig kőieí: EMBEREK Gyűjtemény 11 kis regényből és tanul­mányból. (Veszedelmes mesterség. Parancs. A döntő pillanat. Eldoraro felfedezése. Harc a Déli Sarkért. Könyvmoly. L-eporella. Epi­zód a genfi tavon. A láthatatlan gyűjtemény. A néma fivér szeme. Ráhel szembeszáll Is­tennel). Olcsó kiadás, fűzve 96 lej, kötve 129 lej az Ellenzék könyvosztályában. Cluj. Piaţa Unirii. Többi Zweig-k ötetek: Stuart Mária 264 lej, Maria Antoinette 125 lej. Lé­lek orvosai 125 lej, Fouche 158 lej. Kérje a könyvszenzációk jegyzékét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents