Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-29 / 275. szám
to ELLENZÉK ERDÉLY „NÉPÉNEK“ HATÁROZATA A Bucuresti-i nagybankok monopol- jogának megszűnte'ését és az erdélyi és bánsági bankok felsegitését követelték a mai nagygyűlésen A király elé viszla Erdély panaszát CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hónapok óta tartó hatalmas szervezési munka után ünnepélyes kerekek között nyílt meg ma a Román Operában ,,az erdélyi és bánsági nép gazdasági nagygyűlése" Nicolae Hálán dr. erdélyi uietropolcta elnökletével Erdély és a Bánkig egyházi és valamennyi .számottevő román politikai, pénzügyi, gazdasági vez'tő egyéniségének jelenlétében. A nugy- gyülés nemos;kk a román bankok vezetőinek kongresszusa volt. Részvényesek, betétesek, az egyházi. iskolai és kulturalapok. valamint ipari és kereskedelmi testületek képviselői nagy számban vonultak fel Erdély fővárosába, bőgj* itt az évtizedes békés fejlődés melléit hitet téve, további életlehetőséget követeljenek. Hét évtized alatt az erdélyi román bankok hangyaszorgalommal dol- gozhattak, s nagy eredményeket, értek el. Petro Suciu Turda-i líceumi igazgató kimutatása szeri nil már 1910-ben 97 oly román bank virágzott Erdélyben, melyek román kulturális, sajtó. iskolai és jótékonycélra összesen 109 millió aranykoronát áldozhatlak Erdélyben. 1903—1912 közötti időközben ugyanezen bankok segítségével összesen 179 ezer katasatrális hold földet vásárollak magvar kézből az erdélvi román földművesek. Mi a panasz? Mania, Vai da, Goga, Lupan, Moldovan, Vlad és a többi ismert nevű erdélyi politikus pártkülöabség nélkül egyetértenek abban, hogy or erdélyi bankok és a: erdélyi hitelélet ártirttanul és igazságtalanul pusztulásra van ítélve. A gyűlés összes szónokainak csak egy célja van: megmenteni a vészből a még megmenthető erdélyi és bánsági értékeket. Látják, hogy a bankok nagy része likvidál és tönkre meg}-. Az uj banktörvény alkalmazása után ugyanis megállapítást nyert, hogy az országban levő 1100 bankból csupán 225 felel meg a törvény követelményeinek. Vannak, akik az erdélyi kisebbségi bankokra féltékenykednek. Aránytalanságukra hivatkoznak, mintha a kisebbségi bankok helyzete rózsásabb lenne. Az igazság ezzel szemben az, hogy a többségi és kisebbségi jobb sorsra érdemes, becsületes múltra tekintő erdélyi és bánsági bankok egyformán szenvednek. Az évtizedes gyakorlat, liudás és a válságokkal való küzdelemben acélozott akarat teszi csak lehetővé a mai nehéz helyzetben létüket. Számok Ha megvizsgáljuk q Banca Naţionala- 1934- évj jelentését, megállapíthatjuk, hogy tavaly ösz- szesen 2j milliárd 458 millió 425 ezer 674 lejt tett ki a romániai bankok vissz! esz-ámi tolás! hitek s ez a következőként oszlott meg: ókirályság r8 milliárd 348 millió 716 ezer rrj lej (72.07%). Erdély 5 milliárd iji müljó 583 ezer 462 lej, (20.24%.) Besszarábia 819 millió 428 ezer 010 lej, (3.22 %.)_ Bukovina x milliárd 138 millió 69S ezer 087 lej (447%-) A csatolt területek tehát — melyek az ország területének és népének felét teszik ki — egy harmadrészét sem vehetik igénybe q Nemzeti Bank visszleszámitolási hitelének. Ki viseli ezért a felelősséget? Ez a pénzügyi politika Ma-niu igazát jelentette, alti ma megerősödve ál! ismét az erdélyi és bánsági román nép delegátusainak körében. A „nép=határozat“ A nagygyűlés azonban nem a felelősségre- vonás jegyében folyt le. A nagy bajnál, betegségnél az orvosok elsősorban gyógyszert keresnek. Az erdélyi és bánsági nyomorúságnak, hiánynak, gazdasági és pénzügyi bajnak pedig egyedül a „pénz“ az orvosszere. Ezü követeli a „nép-határozat“, az erdélyiek pártokon felül álló impozáns nagygyűlése. — Az erdélyi és bánsági „nép“ mondja a határozati javaslat — az elviselhetetlen gazdasági és pénzügyi helyzettől áthatva, igazolt képviselői utján kongresszusra gyűlt össze és megállapítja a következő pontos tényeket: 1. Az ország ezen részének román gazdasági és különösen a román hitelélet becsülettel és önzetlenül volt vezetve azon román hitelintézetek utján, melyek itt 1872 óta keletkeztek. t! 2. Működésűk következménye: a) Megerősítették a román nemzeti érzést és igy Erdély a romám gazdasági élet legszebb virágos kertje lett. b) Hosszú időre szóló olcsó hitelt adtak és megerősítenék a földműveseket. c) Serkentették és segítették a városi román elemet, int eile ktuel, ijxiros, kereskedő osztályt létesítettek. d) Egyházi, iskolai, kulturális és júté- konyeélu alapokat teremtettek. Erdélyi hitelélet 3. Az erdélyi román hitelélet h „tömegek“ támogatásával tudott boldogulni. Ez a hitelélet hét évtizeden át a nép többségének munkájából táplálkozott. 4. Történelmi tradíció az, hogy egyház, iskola és a román pénzintézetek összeforrtak. Egyiknek tehát szüksége van a másikra. Nem lehet román életet elképzelni Erdélyben. ha ezen tényezők közül bármelyik is hiányzik. ö. A jelen nem ítélheti halálra a jövőt. 6. Ma nemlétezönek kell tekinteni az erdélyi és bánsági hiteléletet. A takarékosság elve eltűnt, a kulturális alapok teljesen leszegényedtek, a falukat uzsorások emésztik, az ipar és kereskedelem pedig tehetetlenül áll a ,,străinek“-kel szemben. 7. Ezt a helyzetet nem lehet tovább tűrni, mert az erdélyi román elem sorsára hagyását jelenti. Feltámasztás 8. Az erdélyi és bánsági román hitelélet feltámasztása tehát nemzeti kötelcség. Kártalanítani kell az egyházi, iskolai, kulturális alapokat, a kisiparosok és kiskereskedők testületéit azért a kárért, arait szenvedtek. 9. Ez az állam kötelessége, ezt csak az állam teheti. Meg kell adja a román hitel- intézeteknek a lehetőséget, hogy eleget tehessenek hivatásuknak, aminek hasznossága be van bizonyítva. A nagygyűlés meg akarja tartani, a;n! megtartható, hogy a törvényhozó ezt életben találja akkor, midőn szükség lesz az idők által parancsolt reformokra. Az újjászületést nem lehet csupán néhány pénzintézetre korlátozni. Vidéki, községi ban- kócskák ügyét is fel kell karolni. Módosítani kell tehát a jelenlegi kormány által adott banktörvényt, mely halálra ítélte ezeket. Végleges pénzbeli segélyt, vagy hosszú időre szóló kamatmentes kölcsönt kell részükre adni. Az állam vezetői meg kell találják az ehhez szükséges forrásokat. „Nem lehet!“ („Non possumus!“ — ilyet nem szabad mondani. A nagygyűlés kéri: Az egyházi, iskolai, kulturális alapok, ipari és kereskedelmi testületek teljes kártalanítását. Kamatmentes, hosszú időre szóló kölcsönt a jelenlegi pénzintézetek számára. Az erdélyi és bánsági kisbankok fenntartását. A fővárosi nagybankok monopoljogainak (különleges autorizációk, engedmények slb.) megszüntetését azzal, hagy ne vonják ki az erdélyi és bánsági pénzintézeteket a banküzletekből. A király védelme alá! Az erdélyi és bánsági román nép. látva a nehéz helyzetet és ezeknek a határozatoknak fontosságát, mindezeket az intézményeket sürgős segítség végett a király védelme alá helyezi. Megbízza Nicolae Bálán dr. erdélyi me- tropolitát, Valepiu Traian Frentin dn, Qradea-i püspököt, dr. Vlad Aurélt, a „Solidaritatea“ nevű bankegyesület elnökét és dr. Ilié OHeanu főtitkárt, bogy Károly királynál járjanak közbe segítség elnyerése végett és adják át ezt a határozatot a kormány elnökének. Erdélyi „tanács* Ugyanakkor egyhangú határozattal egészen uj erdélyi szervet: gazdasági „tanácsot“ („Sfat economic“) állít fel a nagygyűlés ezeknek a problémáknak állandó tanulmányozására Nicolae Bálán dr. erdélyi metropolita elnökletével. Bueuresti-ben Hivatalos jelentés szerint a Cluj-i gazdasági értekezlettel kapcsolatosan az erdélyi berális parlamenti tagok inegbeH/éléHt tar lőttük u s/emíliislnui, amelyen ré&2tvcttek l.upedntu, Hop Valér dr. és Anlonescu miniszterek is. Lapedutu ismertette azokat az intézkedéseket, melyeket a kormány a Banca Nationalávul karöltve az erdélyi bankok megmentése érdekében eddig foganatosított. • Összesen közel 1 milliárd lejt bocsátottuk márts az erdélyi román bankok rendelkezésére. Lnpedntii felhívta a kormánypárti képviselőket arra, hogy ne engedjék megtéveszteni n közvéleményt s akadályozzák meg, hogy ez u kérdés politikai agitáció tárgyát képezze, miután u kormány segítette és a jövőben is támogatni kívánja az erdélyi bankokat. Victor Antonescu pénzügyminiszter « maga részéről is Ígéretet tett arra, hogy a kormány támogatni fogja az erdélyi hitelintézeteket. (k. L) Kirabolták a prágai tzoviet követség páncélszekrényét PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) Több prágai lap szenzációs botrányról ad hirt, mely a prágai szovjet-orosz követségen történt. A követség irodáiból pár nap dőtt egymillió cseh koroxin értékű csehs/Jovák és külföldi pénz és fontos okiratok tűntek el. __ Valószínűnek látszik, hogy a tolvaj a követség egyik volt alkalmazottja. — Az esemény szenzációs volta azonban nem a sikkasztásban, hanem a következményekben áll. A prágai rendőrség fölajánlotta a követségnek, hogy a sikkasztót rádió utján körözteti és átkutatja még idejében az összes külföldre menő vonatokat. A követség azonban köszönettel elhárította magától az ajánlatot, A Prager Tageblatt szerint a sikkasztó, aki diplomáciai útlevéllel utazott el, fontos okiratokat is elvitt magával, sőt tulajdoniban van a prágai szovjet-követség levelezései titkos írásának a kulcs* m. A LEGNAGYOBB SíKERl LEGÚJABB VILÁGFILMJEI JAN KI EPURA Minden asszonyt szerelek/..« Tömeg mérgezéseket lepleztek le Timisoara-n Két elvetemül asszony meggyilkolta gazdag ismerőseit TIMISOARA. (Az Ellenzék távirata.) A tiszazugi tömeggyükossághoz hasonló borzai- i más tömegmérgezésről rántotta le a leplet Timisoarán a legjobb detektív: a véletlen. — Bebizonyosodott, hogy a Ivíihai herceg-negyed két elismert lakónője: Neukem Mária és WeLsz Bitenbnder Erzsébet maszlagos nadragulya gyökerével a negyedben több ismerősüket megmérgezték. Az áldozatok mind köztiszteletben álló dúsgazdag emberek, akiknek váratlan, egymásután bekövetkezett halála megye- szerte keltett óriási feltűnést. Sorban halkak el: Weisz András mészáros, Grossmajer Péter, Száva Padi és Schuszter Erzsébet. Grossmajer Péter Neukem Máriának, az egy k elvetemedett lelkű gyilkosnak volt a vadházastáraa. Az életerős férfi halálára már ekkor felfigyelt a közvélemény és suttogni kezdtek az emberek, hogy valami van a háttérben. Amikor aztán kiderült, hogy Grossmajer Péter nevére Neukem Mária hatalmas életbiztosítást kötött a legnagyobb Timisoara-i biztosító intézetnél, a rendőrség is a legnagyobb titokban nyomozást indított. Hamarosan kiderült azután, hogy valamennyi elhunytnak ugyanennél az itézetnél volt nagy összegre szóló életbiztosítás; kötvénye. Ekkor már mindenki előtt nyilvánvaló lett a borzalmas bűntény. Megállapították, hogy Neukem Máriának bűntársa volt a mérgezésnél legjobb barátnője is. Még aznap letartóztatták a két asszonyszörnyeteget, akik egyelőre tagadnak, de a rendőrségnek kétségtelen bizonyítékok vannak a kezében bűnösségük mellett. Az ügyészség valószínűleg még holnap elfogja rendelni a mérgezettek holttestének kiemelését, hogy a mérgezési kétségtelen módon beb zonyitsák. Azt hiszik, hogy a két minden emberiességéből kivetkőzött asszonynak még számos áldozata van, akikről mindezideíg nem tudnak, éppen ezért elrendelték, hogy az utóbbi időben Timsoara-n elhaltak nevét keressék meg a biztositó intézetek könyveiben, nem voltak-e azok is biztosítva és nem álltak-e összeköttetésben Neukem Máriával és Weisz-Bitenbinder Erzsébetid. Szerencsétlenség az asztalosmühelyben. Tegnap délután négy óra körül súlyos munka baleset történt az Avram Lancu-utca 38. szám alatt levő asztalosmühelyben. Egv körforgó fűrész e'kspta Man Ferenc r8 éves aszralossegéd kezét és mutató és nagy ujját tőből lemetszette. A kihivott mentők körözték be az erősen vérző fiút és szállították be a sebészeti klinikára, ahol kezelés alá vették. jótékony lelkek ügyelnek arra, hogy lassan, de biztosan gyűljön a pénz az egyenruha nélkül: kis diák sóvárgott ruhájára. M. G. jelzéssel érkézért a napokban a kiadóhivatalba a legújabb adomány: 200 lej. Ez már az utolsó összegekhez tartozik. Nincs már sokra szükség, hogy az egyenruha ára egybegyüljön. Ezúton közvetítjük a kisdiák forró köszönetét a két, nem sokat mondó betű mögé rejtőző jótékony léleknek, kifejezve hálánkat és elismerésünket. 1 fiZINKOQ MOZGÓ jj1 BÁL A SAVÓIBAN Főszerepben: A pár Gitta, Hans* Járay, Bársony Rózsi, Ha mu*, FeVx Bre*sar1. — Zene: Áhrvhám Pét. —Helyárak: 15*— és 22’— Le:. Szombaton ülést tart az árvizsgáló bizottság. Az utóbbi időben az elsőrendű közszükségleti cikkek árai lényegesen emelkedtek. 1 Emiatt több panasz érkezett be a városi j polgármesteri hivatalhoz és a polgármes- j tér ezért szombat délelőtt 10 órára össze- I hívta az árvizsgáló bizottságot, hogy tanulmányozzák a helyzetet és megvizsgálják, hogy mesterséges árdrágításról van-e szó, vagy az egész országban észlelhető általános áremelkedés a helyi drágaságnak eredménye. Uj olasz konzol. A helyi olasz konzulátus vezetőségében változás állott be. A konzulátus eddigi vezetőjét, Carlo Alberto Pergo-t visszarendelték Olaszországba központi szolgálatra és utódjává Tristian Aloise Cippiot nevezték ki, aki hivatalát már el is foglalta és a hatóságoknál a bemutatkozó látogatásokat megtette. N<5/ DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK! U őszi szezon kis és nagy divatlapjai hatalmaz választékban kaphatók az Ellenzék kárrjv* leat(zményben részesülnek' Felelős szerkesztő: dr. GSQIS LÁSZLÓ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK »X, « &K EUenxék »Concordia“ műintézetének körforgó nyomása.
