Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-29 / 275. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. î4t.t6^t<si9. 0? ÁRA 3 ifi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, 1 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, Calea Moţilor 4. Piaţa Unirii 9. postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. £*VI. ÉVFOLYAM, 2 7 5. SZÁM. PÉNTEK 1935 NOVEMBER 2 9. Nagy esemény I il Mi Mrc Uvaf a* olasz és angol szakértők mali festi megállapo­dását alánlla tárgyalási alapul.»»Rémébmn sem többé egész itees színi meghódításáról Hegmés'geziéSc a jeirenizáli ai>esszin császári 'Az afrikai harctéren tegnap sem történt különös esemény. Badoglio marsai! átvette az olasz csapatok főparancsnokságát és valószínűleg rövidesen megkezdi a támadást az északi fronton is. Az olasz repülők fokozott tevékenysége is valószínűvé teszi ezt. Az asm arai olasz csapatok különben tegnap diszmenetben vonultak el Badoglio és De-Bono előtt, ami után a volt olasz háborús főparancsnok hajóra ült, hogy visszatérjen Euró­pába. A deli frontról ellentétes jelentések érkeznek. Abesszin részről továbbra Ls nagy sikereket jelentenek. Az olaszok kéiségbevonják ezeket a jelentéseket és hangoztatják, hogy Desta Ras támadása meghiúsult. A mogadiscioi olasz főhadiszálláson továbbra is nyugodtan nézik az eseményeket, egyáltalán nem tartanak attól, hogy abesszin gueriüa- támadások elvághatják az olasz csapatok összeköttetését Szomálival. Minden esetre az abesszinek helyzetének javulására mutat az a jelentés, hogy a déli csapatok főparancs­noka, Nasibu herceg főhadiszállását I> vH Zsigából a délebben fekvő Daghaburba helyezte át, melyről az olaszok a műit héten azt jelentették, hogy kezeikbe került. A diplomáciai fronton tovább tart a mozgalmasság. Hivatalos cáfolatok ellenére is bizonyosnak látszik, hogy London és Róma között újabb tárgyalások indultak. Laval is újra munkába kezdett ebben az irányban. Párisban úgy látják a helyzetet, hogy az idő talán már alkalmassá vált a háború megszüntetésére, vagy legalább is ennek meg­rövidítésére. A félhivatalos Temps római táviratot közöl, mely szerint az olaszok most már hajlandóságot matatnak a tárgyalásokra és nem beszélnek többé egész Abesszínia meghódításáról. A tárgyalások előfeltétele azonban Róma szerint az, hogy az elfoglalt területek olasz fenhatóság alatt maradjanak. Ez a feltétel legalább részben azért is tel­jesíthető, mert Ogaden tartományt az abesszin császár beleegyezésével a háború előtt is felajánlották az olaszoknak. Laval tegnap ujra hosszasan tanácskozott ebben az irányban Sir George Clerk angol nagykövettel, akinek azt ajánlotta, hogy a hékefáradozásokat az angol és francia szakértők imiltheti tanácskozásainak eredménye alapján indítsák meg. Angol részről hir szerint, nincs kifogás Lavaí indítványa ellen, London azonban a tárgyalások megindí­tása előtt azt kívánja, hogy az olaszok előbb pontosan körvonalozzák, hogy mit akar­nak. Természetesen kérdéses, hogy a párisi derülátó hangulat nem szolgál elsősorban arra, hogy Lavaí megrendült belpolitikai helyzetén segítsen. Békésebb hangú megbeszélések mellett nincs hiány a fenyegetésekben sem. ilyen fenyegetésnek tekinthető az a hír, hogy Badoglio marsall támadását egyenesen a Tana­ié irányába fogja vezetni, ami súlyosan érintheti Angliának a tő vízállásától függő egyiptomi érdekeit. A fenyegetés, úgy látszik, érzékeny pontot érintett Londonban, mert rögtön angol hivatalos nyilatkozat jelent meg, mely hangsúlyozza, hogy Olasz­ország ebben az irányban már a háború megkezdése előtt garanciát adott Angliának. A nyilatkozat, melynek szűkszavúan erélyes hangja angol eltökéltségre enged következ­tetni, kétségtelenül Róma kötelezettségvállalására vonatkozik, hogy a Tana-tó vidékére nem formál igényt, amit különben Mussolini is többször kijelentett. Római lapok a Tana-tóval való fenyegetést valószínűleg válaszul szánták a petróleumra vonatkozó szankciós tervekkel szemben, melyek ellen Róma teljes erővel védekezik. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szankciós bizottság ülését, melyét Laval kérésére bizonytalan idő­re elhalasztottak, most Clerk párisi angol nagykövet Lavalial folytatott megbeszélése után, december 5-re tűzték ki. lis Jasu Jeíronizáií császári megmérgeztélc zajlik le ma városunkban. Erdély román ol­dalú gazdasági életének minden fontosabb testületé és tényezője, az összes pártok er­délyi vezérfér fiainak társaságában szokatlan méretű tanácskozásra ül össze. Megbeszéli a gazdasági válság következményeit és Erdély különleges gazdasági sorsából folyó követ­kezményeket. Aztán a legjobb tenni valókat. Szóval a hasonló gyűlések példájára ez is két fő tételt fog kiteregetni: a sérelmek ren­geteg tömegét és a gyógyítás lehetőségét. Ta­gadhatatlanul nagy jelentősége van, mind az összes erdélyi román erők összefogózkodása és ezzel a nagy méretüség miatt, mind az időpont folytán, mert egész országunk leg­égetőbb és most leginkább ható gondja az egész ország gazdasági életének az átépítése és ezzel a gazdasági válság főleg pénzügyi és kereskedelmi részének a megjavítása. Az er­délyi kérdés ennek a főfejezete. Bizonyára nagy hatással jár majd ezért is, mini ahogy már eleve nagy érdeklődést és komoly izgal­mat ébresztett. Minket, a kisebbségieket nem hívtak meg erre a nagygyűlésre, pedig idő­szerű lett volna és az erdélyi jelleg igazi ki- d om borit ásóhoz hozzá is tartozott volna; de az idők ma nem kedveznek az ilyen bölcs, de merész kezdeményezéseknek, mikor már a gazdasági életbe is betör a nemzeti munka- védelem és a numerus valachicus orvén a túlfeszített nemzetiségi elv; mindez azonban mit sem von le a szükségből, hogy n\. szin­tén és éberen érdeklődjünk e gazdasági gyű­lés anyagi célkitűzése és lefolyása iránt. Itt aztán minden különösebb indokolás és rész­letezés nélkül jó, ha leszögezzük, hogy ily nagy gazdasági gyűlést a kisebbségeknek együttesen, ha pedig erre éretlenek és félén­kek, külön-kfílőn is kellett volna már eddig, annál inkább kell majd ezután rendezni. A jövőben az élet küzdelme, de a kisebbségi külön harc is főként gazdasági jellegű lesz. Meg kellene egyszer már beszélni hangosan és nyomatékosan, hogy a pusztán gazdasági okokon túl mi sok minden senyneszt el ben­nünket és meg kellene csinálni már egyszer a gazdasági szervezkedést, mely a végleges pusztulástól megoltalmaz. Nem tudjuk e pillanatban mit és hogyan fog tárgyalni ez a román gazdasági közgyű­lés. Sok minden elfér e cim alatt: gazdasági válság, gazdasági szükség, erdélyi feladat. De az kétségtelen, hogy meg kell vizsgálnia mind az egész román közgazdasági életet és pontosan meg kell állapítani, mi most a legsürgősebb feladat. Aligha fogunk tévedni, ha föltételezzük, hogy kívánni fogják az egész gazdasági és pénzügyi politika gyö­keres lebontását, aztán „sachlichic ujra föl­építését: egyszerű, világos és erős stílusban. Minthogy nyilvánvalón megbukott a túlságos autarkiázás és megbukott a túlságos kötött pénzforgalom, nincs más okos tenni való, mint visszatérni az elhagyott útra. Ha talán a klasszikus szabadelvüség szabad kereske­delmét és szabad iparát nem is lehet már teljes egészében föltámasztani, mégis köze­ledni kell lehető legtökéletesebb helyreál­lítási módjához. Szó is van már a devizaforga­lom szabadságának helyreállításáról, kiviteli jutalmak és a felárak eltörléséről, a kartel­lek letöréséről, a tarthatatlan Iparnemek dé- delgefésének a megszüntetéséről, ami az alibe- ralizmus félredobása. Az egyéni kezdeménye­zés és az egyéni kockázat, a szabadverseny és a szab ad használat érvénye jelentkezik; ha ellentéte csődöt mond. Ezt kell ma román közgazdászainknak sürgetni. Emellett köve­telni az adózási rendszer egészséges föluál- tását és a közélet általános megtisztítását. 1 Mert a bizalmi és hitelválság nálunk foko­zottabb mértékét sokban a közélet tiszfáilan- sága és a nemzeti jövedelmek jó részének ci- gányidra való tévedése okozta. Erdély gaz­dasági válsága különleges az egyetemes ro­mán gazdasági válságiam. így különleges gyógyszereket kell alkalmazni, ha most már mindenki tisztában van a betegség összes tit­kainál. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz la­pok sokat írnak Lis Jasu Abesszínia volt császárának haláláról, akit a jelenlegi négus fosztott meg trónjától és azóta börtönben sínylődött. A volt császár halálával végetértek a né­gus környezetében uralkodó nyugtalansá­gok, mert az utóbbi időben mind gyakrab­ban mutatkoznak a népfelkelés tünetei a detronizált császár érdekében. Valószínűnek látszik, hogy Lis Jasu halá­lát nem általános p araliz is okozta, mint ahogy azt hivatalosan jelentették, hanem lassanként megmérgezték. A mérgezés úgy történt, hogy a volt császár ételeibe egyre nagyobb mennyiségű, erős hatású mérget csempésztek. A volt császár lakhelyét több­szörösen megváltoztatták, minthogy híveinek csoportja többizben megkísérelte 'kiszabadítását mialatt az addis-abebai bör­tönben sínylődött. Az átszállításokat az éj leple alatt, a legnagyobb titokban végezték a négus megbízható emberei, hogy senki se ismerhesse uj lakhelyét. A leg­utóbbi időben .Tasn excsászárt az addis-abe­bai királyi palotából, ahol életének utolsó hónapjait töltötte, a harriri Garamulota bör­tönbe szállították át. Abesszin vereség RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Szomáliái frontion véres csata folyt le a Dololól északra száz kilométernyire lévő Chlindi helység kö­zelében olasz benszülött csapatok ás Desta Ras hadereje között. A Giuba területéről ér­kező abesszinek oldaltámadást intéztek az olaszok ellen. Heves harc után, amely több órán át tar­tott, az olaszok megfutamították az abesz- szineket, akik több mint 100 halott visz- szahagyásávol menekültek el. ! Olasz részről a csata négy halott ás öt se­besült áldozatot követeli Harctéri jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A frontról ma a következő hivatalos jelentést adták ki: Az I. hadtest hatósugarában az olasz kiren­deltségek, amelyek Dolo irányából jöttek, el foglalták A menit illa és Sechet városokat, elérve az abesszin fensi'k keleti határát, Gal­la és Uegerat területei mellett. A gyarmati hadosztály is folytatja hadműveleteit Tem- hien tartomány elfoglalása végett. A repü­lök az Ascianghi-tó vidékén végeztek felde­rítő utakat. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz sajtó és propagandaügyi minisztérium a leg­határozottabban megcáfolja azt a hirt, hogy az olasz csapatok kiürítették volna az észa­ki fronton Makaóiét, délen pedig Gorahait és Geríogubit. ADDIS-ABEBA. (Rsdor.) Dagabxrr felett elrepült egy olasz gép és 10 bombát dobott le. Emberáldozatai nincsenek a bombázás­nak. Az északi fronton egy benszülött tiszt és 12 gyarmati olasz katona megadta magát Seyum hercegnek. Dolgozik a genfi 12«ős bizottság GENF. (Rador.) A szankciók alkalmazá­sának ügyében kiküldött népszövetségi szak­értők Westmann berni svéd követ elnökle­te alatt ma délelőtt összeültek. A bizottság­ban a következő 12 állam megbízottai fog­lalnak helyet: Anglia, Franciaország, Romárua, Jugo­szlávia, Spanyolország, Oroszország, Len­gyelország, Törökország, Görögország, Bel­gium, Hollandia és Svédország. A bizottság kebeléből két albizottságot kül­denek ki, amelyek egyike n gazdasági és pénzügyi jellegű, másik pedig a hadianyag betiltása folytán alkalmazott »szankciókkal fog foglalkozni. leve rá ék a íbrszíliai loara dia!sí*a! s a Zeppelin leszáll» hatott BERLIN. (Rador.) A Graf Zeppelinről ma leadott távirat szerint a brazíliai lázadást le­verték és a kormányozható léghajó 24 órája már Pernambuco állam felett repül. A lég­hajó parancsnoka azt hiszi, hogy ma leszáll­hat Pernambucoban. Egyébként a léghajó igen kevés benzint használt el és készen, áll arra, hogy szükség esetén — ha mégsem szállhat le Brazíliában — visszatérjen Afri­kába. BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Legújabb jelentés szerínít a Graf Zeppelin a pernam- bucoi lázadás miatt 119 órát töltött Brazilia levegő rétegében való körözéssel végre le tu­dott szállani Pamambuco repülőterén. A lég­hajó ezzel a teljes.itménnyél rekordot javí­tott a leszállás nélküli levegőben tartózko­dásban. Közben élelmiszert vettek fel az Es- pagna hajótól, valamint ivóvizet is.

Next

/
Thumbnails
Contents