Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-29 / 275. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. î4t.t6^t<si9. 0? ÁRA 3 ifi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, 1 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, Calea Moţilor 4. Piaţa Unirii 9. postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. £*VI. ÉVFOLYAM, 2 7 5. SZÁM. PÉNTEK 1935 NOVEMBER 2 9. Nagy esemény I il Mi Mrc Uvaf a* olasz és angol szakértők mali festi megállapodását alánlla tárgyalási alapul.»»Rémébmn sem többé egész itees színi meghódításáról Hegmés'geziéSc a jeirenizáli ai>esszin császári 'Az afrikai harctéren tegnap sem történt különös esemény. Badoglio marsai! átvette az olasz csapatok főparancsnokságát és valószínűleg rövidesen megkezdi a támadást az északi fronton is. Az olasz repülők fokozott tevékenysége is valószínűvé teszi ezt. Az asm arai olasz csapatok különben tegnap diszmenetben vonultak el Badoglio és De-Bono előtt, ami után a volt olasz háborús főparancsnok hajóra ült, hogy visszatérjen Európába. A deli frontról ellentétes jelentések érkeznek. Abesszin részről továbbra Ls nagy sikereket jelentenek. Az olaszok kéiségbevonják ezeket a jelentéseket és hangoztatják, hogy Desta Ras támadása meghiúsult. A mogadiscioi olasz főhadiszálláson továbbra is nyugodtan nézik az eseményeket, egyáltalán nem tartanak attól, hogy abesszin gueriüa- támadások elvághatják az olasz csapatok összeköttetését Szomálival. Minden esetre az abesszinek helyzetének javulására mutat az a jelentés, hogy a déli csapatok főparancsnoka, Nasibu herceg főhadiszállását I> vH Zsigából a délebben fekvő Daghaburba helyezte át, melyről az olaszok a műit héten azt jelentették, hogy kezeikbe került. A diplomáciai fronton tovább tart a mozgalmasság. Hivatalos cáfolatok ellenére is bizonyosnak látszik, hogy London és Róma között újabb tárgyalások indultak. Laval is újra munkába kezdett ebben az irányban. Párisban úgy látják a helyzetet, hogy az idő talán már alkalmassá vált a háború megszüntetésére, vagy legalább is ennek megrövidítésére. A félhivatalos Temps római táviratot közöl, mely szerint az olaszok most már hajlandóságot matatnak a tárgyalásokra és nem beszélnek többé egész Abesszínia meghódításáról. A tárgyalások előfeltétele azonban Róma szerint az, hogy az elfoglalt területek olasz fenhatóság alatt maradjanak. Ez a feltétel legalább részben azért is teljesíthető, mert Ogaden tartományt az abesszin császár beleegyezésével a háború előtt is felajánlották az olaszoknak. Laval tegnap ujra hosszasan tanácskozott ebben az irányban Sir George Clerk angol nagykövettel, akinek azt ajánlotta, hogy a hékefáradozásokat az angol és francia szakértők imiltheti tanácskozásainak eredménye alapján indítsák meg. Angol részről hir szerint, nincs kifogás Lavaí indítványa ellen, London azonban a tárgyalások megindítása előtt azt kívánja, hogy az olaszok előbb pontosan körvonalozzák, hogy mit akarnak. Természetesen kérdéses, hogy a párisi derülátó hangulat nem szolgál elsősorban arra, hogy Lavaí megrendült belpolitikai helyzetén segítsen. Békésebb hangú megbeszélések mellett nincs hiány a fenyegetésekben sem. ilyen fenyegetésnek tekinthető az a hír, hogy Badoglio marsall támadását egyenesen a Tanaié irányába fogja vezetni, ami súlyosan érintheti Angliának a tő vízállásától függő egyiptomi érdekeit. A fenyegetés, úgy látszik, érzékeny pontot érintett Londonban, mert rögtön angol hivatalos nyilatkozat jelent meg, mely hangsúlyozza, hogy Olaszország ebben az irányban már a háború megkezdése előtt garanciát adott Angliának. A nyilatkozat, melynek szűkszavúan erélyes hangja angol eltökéltségre enged következtetni, kétségtelenül Róma kötelezettségvállalására vonatkozik, hogy a Tana-tó vidékére nem formál igényt, amit különben Mussolini is többször kijelentett. Római lapok a Tana-tóval való fenyegetést valószínűleg válaszul szánták a petróleumra vonatkozó szankciós tervekkel szemben, melyek ellen Róma teljes erővel védekezik. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szankciós bizottság ülését, melyét Laval kérésére bizonytalan időre elhalasztottak, most Clerk párisi angol nagykövet Lavalial folytatott megbeszélése után, december 5-re tűzték ki. lis Jasu Jeíronizáií császári megmérgeztélc zajlik le ma városunkban. Erdély román oldalú gazdasági életének minden fontosabb testületé és tényezője, az összes pártok erdélyi vezérfér fiainak társaságában szokatlan méretű tanácskozásra ül össze. Megbeszéli a gazdasági válság következményeit és Erdély különleges gazdasági sorsából folyó következményeket. Aztán a legjobb tenni valókat. Szóval a hasonló gyűlések példájára ez is két fő tételt fog kiteregetni: a sérelmek rengeteg tömegét és a gyógyítás lehetőségét. Tagadhatatlanul nagy jelentősége van, mind az összes erdélyi román erők összefogózkodása és ezzel a nagy méretüség miatt, mind az időpont folytán, mert egész országunk legégetőbb és most leginkább ható gondja az egész ország gazdasági életének az átépítése és ezzel a gazdasági válság főleg pénzügyi és kereskedelmi részének a megjavítása. Az erdélyi kérdés ennek a főfejezete. Bizonyára nagy hatással jár majd ezért is, mini ahogy már eleve nagy érdeklődést és komoly izgalmat ébresztett. Minket, a kisebbségieket nem hívtak meg erre a nagygyűlésre, pedig időszerű lett volna és az erdélyi jelleg igazi ki- d om borit ásóhoz hozzá is tartozott volna; de az idők ma nem kedveznek az ilyen bölcs, de merész kezdeményezéseknek, mikor már a gazdasági életbe is betör a nemzeti munka- védelem és a numerus valachicus orvén a túlfeszített nemzetiségi elv; mindez azonban mit sem von le a szükségből, hogy n\. szintén és éberen érdeklődjünk e gazdasági gyűlés anyagi célkitűzése és lefolyása iránt. Itt aztán minden különösebb indokolás és részletezés nélkül jó, ha leszögezzük, hogy ily nagy gazdasági gyűlést a kisebbségeknek együttesen, ha pedig erre éretlenek és félénkek, külön-kfílőn is kellett volna már eddig, annál inkább kell majd ezután rendezni. A jövőben az élet küzdelme, de a kisebbségi külön harc is főként gazdasági jellegű lesz. Meg kellene egyszer már beszélni hangosan és nyomatékosan, hogy a pusztán gazdasági okokon túl mi sok minden senyneszt el bennünket és meg kellene csinálni már egyszer a gazdasági szervezkedést, mely a végleges pusztulástól megoltalmaz. Nem tudjuk e pillanatban mit és hogyan fog tárgyalni ez a román gazdasági közgyűlés. Sok minden elfér e cim alatt: gazdasági válság, gazdasági szükség, erdélyi feladat. De az kétségtelen, hogy meg kell vizsgálnia mind az egész román közgazdasági életet és pontosan meg kell állapítani, mi most a legsürgősebb feladat. Aligha fogunk tévedni, ha föltételezzük, hogy kívánni fogják az egész gazdasági és pénzügyi politika gyökeres lebontását, aztán „sachlichic ujra fölépítését: egyszerű, világos és erős stílusban. Minthogy nyilvánvalón megbukott a túlságos autarkiázás és megbukott a túlságos kötött pénzforgalom, nincs más okos tenni való, mint visszatérni az elhagyott útra. Ha talán a klasszikus szabadelvüség szabad kereskedelmét és szabad iparát nem is lehet már teljes egészében föltámasztani, mégis közeledni kell lehető legtökéletesebb helyreállítási módjához. Szó is van már a devizaforgalom szabadságának helyreállításáról, kiviteli jutalmak és a felárak eltörléséről, a kartellek letöréséről, a tarthatatlan Iparnemek dé- delgefésének a megszüntetéséről, ami az alibe- ralizmus félredobása. Az egyéni kezdeményezés és az egyéni kockázat, a szabadverseny és a szab ad használat érvénye jelentkezik; ha ellentéte csődöt mond. Ezt kell ma román közgazdászainknak sürgetni. Emellett követelni az adózási rendszer egészséges föluál- tását és a közélet általános megtisztítását. 1 Mert a bizalmi és hitelválság nálunk fokozottabb mértékét sokban a közélet tiszfáilan- sága és a nemzeti jövedelmek jó részének ci- gányidra való tévedése okozta. Erdély gazdasági válsága különleges az egyetemes román gazdasági válságiam. így különleges gyógyszereket kell alkalmazni, ha most már mindenki tisztában van a betegség összes titkainál. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz lapok sokat írnak Lis Jasu Abesszínia volt császárának haláláról, akit a jelenlegi négus fosztott meg trónjától és azóta börtönben sínylődött. A volt császár halálával végetértek a négus környezetében uralkodó nyugtalanságok, mert az utóbbi időben mind gyakrabban mutatkoznak a népfelkelés tünetei a detronizált császár érdekében. Valószínűnek látszik, hogy Lis Jasu halálát nem általános p araliz is okozta, mint ahogy azt hivatalosan jelentették, hanem lassanként megmérgezték. A mérgezés úgy történt, hogy a volt császár ételeibe egyre nagyobb mennyiségű, erős hatású mérget csempésztek. A volt császár lakhelyét többszörösen megváltoztatták, minthogy híveinek csoportja többizben megkísérelte 'kiszabadítását mialatt az addis-abebai börtönben sínylődött. Az átszállításokat az éj leple alatt, a legnagyobb titokban végezték a négus megbízható emberei, hogy senki se ismerhesse uj lakhelyét. A legutóbbi időben .Tasn excsászárt az addis-abebai királyi palotából, ahol életének utolsó hónapjait töltötte, a harriri Garamulota börtönbe szállították át. Abesszin vereség RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Szomáliái frontion véres csata folyt le a Dololól északra száz kilométernyire lévő Chlindi helység közelében olasz benszülött csapatok ás Desta Ras hadereje között. A Giuba területéről érkező abesszinek oldaltámadást intéztek az olaszok ellen. Heves harc után, amely több órán át tartott, az olaszok megfutamították az abesz- szineket, akik több mint 100 halott visz- szahagyásávol menekültek el. ! Olasz részről a csata négy halott ás öt sebesült áldozatot követeli Harctéri jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A frontról ma a következő hivatalos jelentést adták ki: Az I. hadtest hatósugarában az olasz kirendeltségek, amelyek Dolo irányából jöttek, el foglalták A menit illa és Sechet városokat, elérve az abesszin fensi'k keleti határát, Galla és Uegerat területei mellett. A gyarmati hadosztály is folytatja hadműveleteit Tem- hien tartomány elfoglalása végett. A repülök az Ascianghi-tó vidékén végeztek felderítő utakat. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz sajtó és propagandaügyi minisztérium a leghatározottabban megcáfolja azt a hirt, hogy az olasz csapatok kiürítették volna az északi fronton Makaóiét, délen pedig Gorahait és Geríogubit. ADDIS-ABEBA. (Rsdor.) Dagabxrr felett elrepült egy olasz gép és 10 bombát dobott le. Emberáldozatai nincsenek a bombázásnak. Az északi fronton egy benszülött tiszt és 12 gyarmati olasz katona megadta magát Seyum hercegnek. Dolgozik a genfi 12«ős bizottság GENF. (Rador.) A szankciók alkalmazásának ügyében kiküldött népszövetségi szakértők Westmann berni svéd követ elnöklete alatt ma délelőtt összeültek. A bizottságban a következő 12 állam megbízottai foglalnak helyet: Anglia, Franciaország, Romárua, Jugoszlávia, Spanyolország, Oroszország, Lengyelország, Törökország, Görögország, Belgium, Hollandia és Svédország. A bizottság kebeléből két albizottságot küldenek ki, amelyek egyike n gazdasági és pénzügyi jellegű, másik pedig a hadianyag betiltása folytán alkalmazott »szankciókkal fog foglalkozni. leve rá ék a íbrszíliai loara dia!sí*a! s a Zeppelin leszáll» hatott BERLIN. (Rador.) A Graf Zeppelinről ma leadott távirat szerint a brazíliai lázadást leverték és a kormányozható léghajó 24 órája már Pernambuco állam felett repül. A léghajó parancsnoka azt hiszi, hogy ma leszállhat Pernambucoban. Egyébként a léghajó igen kevés benzint használt el és készen, áll arra, hogy szükség esetén — ha mégsem szállhat le Brazíliában — visszatérjen Afrikába. BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Legújabb jelentés szerínít a Graf Zeppelin a pernam- bucoi lázadás miatt 119 órát töltött Brazilia levegő rétegében való körözéssel végre le tudott szállani Pamambuco repülőterén. A léghajó ezzel a teljes.itménnyél rekordot javított a leszállás nélküli levegőben tartózkodásban. Közben élelmiszert vettek fel az Es- pagna hajótól, valamint ivóvizet is.
