Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-26 / 272. szám

rSZttiNXÉK íf39 tiovmhír 29. im Marót Sándor A íwjmmi sors ha került s több oldalról N-oronjfato>tt Wus»sW>s*^i magyar ujoágirás egyik kţft'u\k,ik«v»eJjâ) uiunkifcui récveaüi .‘wansokára szerény ikmeptás u*‘gtüítél**:- J Ami íiz egész céh dicsőségére VÄ- ; uV. Marót Sáluk*-. aa Oradea-4 S/<ü>udá»Hg kitűnő felelős szerkesztője most 1ü4tl be ujsügirtSi «nüködésénctk 30-ik óvót. amely­nek kezdetét Aradon ól te ólt, jarvjurésp/ót luostii'uj helyén és mosrkuri Kzerkesztósé- gében. Az első pilkuiattóJ kezdve tisztedet övezte körül a (külsejére is érdekes és vaa- zó attakját. A belső értékek szinte s/oik al­jún sorozzKtiát vitte az újságírói pólyára. Egészen f ölik észül t ember volt szellemére nézve és a kristálytiszta jellem valóságos megtestesülése. A jóletöcü, de szilárd és harcos emberek ritka csoportjából került ! elő. Senkit meg nem sértett, senkit élet­útjában nem akad ályo zott s maiidon igazi értéket, h« szükség volt, nemcsak aneglxí- csöSö, hanem tiü is méretezett, mert tudta, hogy igy leivel igazi és ártatlan örömöket szenemi a jóifruiulö+u törekvéseknek. Ön­zetlenül és következetesen szolgált minden igaz ügyet. Föllépése nyugodt, higgadt, vonzó, megnyerő volt mindig. Az a fajta, mely népünk vezérletének igazi szükség­letei* kezdte pótolni. Ami talláb azonban megbecsüJdietetleniné tette, amiért a legké­nyesebb újságírói feladatokkal biziíiák meg s ami újságírót ritkán érő különös megbe­csülést szerzett neki. volt szakadatlanul •megingathatatkui iga zságsizer etette és tör­hetetlen meggyőződése. A legélesebb köz­életi küzdelemből is mocsok és kár nélkül kikerült. Csak a nagyon gyöngék, csak a nagyon elnyomottak, csak a nagyon ineg- érthetők botlásai vagy hihái esetén tran- zigáit a mély és bölcs ember-szeretet pa­rancsára. Mkrt ahogy temetéseknél a do­bért fátyoBod takarják ie, szerencsétlensé­gekéi könnyes szemekkel nézik ... A po- ütódcaá s rrodakni élet gen-tlenrímje. .Abban is, hogy a kifejezési forrna tekintetében tár­gyilagosság, megfontoltság, világosság, vá­lasztékos csín vök a törekvése. Bár töb­bed szerkesztett, mint irt kora ifjúságától kezdve, trónok is jeles volt. Egy pór ön­álló kötete nagy hatást gyakorolt; egyik elmélkedő és boncoló novellákkal teli kö­tete vidéken szinte szokatlan sikert arai ott. Pályájának nem utolsó jeden tősége, hogy* a tökéletes bajtársat, ivodóságos testvér- szedleanü kartársát az újságírói közélet ve­zetői sorába fogadta testületi érzéke és kari összetartása: ismételten volt elnöke az Újságíró Szervezet Oradea-i tagozatá­íVJdU ás hartov vnzérta.ifrxplője <ut újaiéirói koagnmk i unok na k. Mami Sándor szerénységért' és szemérme Icsségére jellemző, bogy elzárkózott ii terv tői, amely az egész Erdély részéről szóló üon«|>lést kívánt neki megszerezni. Nein volí hajlandó ogyelaM elfogadni, mint hx Omdear-i újságírók, az ottani magyar párt és a város magyar társadalmának a szere­idét és megbecsülését’ kifejező egyszerű s közvetlen ünnepet. Ezért most egy Ora- dea-i bizottság készíti elő Marót Sándor ju­bileumát. Ennek tagjai közt vannak az összes Oradeaá lapok szerkesztői, Hege­dűs Nándor vo*1 képwnseW, Tabéry Géza íróval és PeródV György szervezeti elnök- kel az élén; aztán tagjai Sulyok István re­formátus püspök, Kocák cm éti Liipót dr. főrabbi, Bánáss IAszló dr. pápai kamarás, Markovit» Manó dr, és Soós István dr., magyurpárti elnökök, Némethy Gyula dr. preiei tus kanonok, mint a Szigligeti lárs«- ság elnöke, Farkas István, a kereskedelmi csarnok vezetője és a magyar kisebbségi társadalom számos más kiváló tényezője. Természetesen a helyi ünnep ellenére is részit fognak venni Marót Sándor üdvözlé­sében nz összes újságírói tagozatok, a szervezett veztősége és bizonyára Erdély magyar közéletének sok számottevő em­bere, máskép nem lehet a távolról menő üdvözlet formájában. Egy harminc éves újságírón pálya egy Marót Sándor életében — általános ünnepnapot jelent. A hönvttS'-'cl'ís c^od^ia! Paul de Kruíf: BACILLI) SV AD ASZOK Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere!, Az orvostudomány 12 naty hőce: Ehrlich, i-och, Pasteur, Behring, Leeuwenhoek, stb. életének és munkáss.ágának csodá a- tos története. — 1 ex kona’ak, félbőrkötés 350 o.dal, rengeteg fényképpel . csak Í20*— lej az Ellenzék hönyvoszíályában, Cluj, Plata Unirii. Korlátolt példányszám van csak raktáron! V dé<i rendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk! — Kérje az olcsó könvvek mg ven es e^vzékét! ! ’ Egy fizó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Allástkeroőknek egy szó X kj, vastagabb bérűvel szedve 2 t*j — Csak vasárnapra feladott hirdetések után îţ 93Ír talék felárat számítunk fd. Díj előre fizetendő. Házasság m 30 ÉVES, jómegjelenésü, róm. kát. fiatalember, aki járási székhelyen levő jólmenő gyógyszertárral rendelkezik, végzett gyógyszerésznő ismeretségét keresi házasság céljából, akire a gyógyszertárt tu­lajdonjogilag átruházhassa. Levelet fényképpel „Biztos megélhetés“ jeligére a könyvosztályba. Gy. 1806 Leve r_ ■ ■ ; • ' " •­TANÁRJELÖLT tanít középiskolai tárgyakat és német nyelvet. Értekezni Bucsy hangszer üzle­tében, Gluj, Ser. Regina Maria 3c. K. 50$ BŐRKABÁTOKAT méret után olcsón készí­tek. Bőrkabátok festését, javítását jutányosán vállalom, í. Hirsch, Cluj, Calea Monachal Fcch 5. _______________________________Gy.1749 KERESÜNK brail» üzemünk részére perfekt német—román gyors- és gépírót^ gyakorlat és igé­nyek megjelölésével. Industria Sârmei S. A. Cluj, Str. I. Maniu 25. Gy: 1808 Másáéi el ? KELIMFÜGGÖNY két ablakra, kifogástalan, uj állapotban és egy zsákért mellénnyel, olcsón el­adók. Baba Novac 1.. földszint 2. G. 921 ANTIK szalongarniturát és ebédlő bútort ve­szek. Ajánlatokat „Jókarban“ jeligére könyvosz- táiyba. Ko. ?o6 Apróhirdetések feladhatók: * kiadóhivatalban, helyi és vidéki bizományosainknál, bármely hirde­tési irodában. „Csak váiaszbélyeges kérdezősködésre válaszolunk. Cimet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott cimre kell irányitani osman* ^i««a(gaaaar/;rv7ri^ jBBBMBKatga^^vzar.^Migiaaaa Alkalmazás FESTÉKSZAKMÁBAN jártas kereskedősegéd alkalmazást nyerhet Rados &t Co„ Cluj. Ko. 1309 ÜGYVÉDJELÖLTET azonnali belépésre keres dr. Jakabfy ügyvéd, Alesd, jud. Bihor. Praxissal bíró és gépírást tudó előnyben. Gy. 1807 SMOKING legfinomabb angol szövetből telje­sen használatlan, olcsón eladó. Cim a kiadóban. ___________________________________G. 926 ELADÖ világos tölgyfa ruhaszeknény 1200, vas­ágyak rézdiszitéssel darabja 1000, régi nagy író­asztal soo. Str. Elisabeta 18. F, 72. GYAKORLOTT KOZMETIKUSNó jól beren­dezett modern kozmetikában állást keres. Ajánla­tokat „Gabi“ jeligére könyv osztályba kér. __________________________:____________G. 9*5 BETEGÁPOLÁSBAN jártas, intelligens, ko­moly, középkorú nő ajánlkozik beteg, vagy egye­dülálló urinő mellé. Címeket „Becsületes“ jel­igére könyvosztályba kér. G. 927 VEGYES I 15c.coo LEJ kölcsönt keresek belvárosi ingat­lanra. Első helyi bekebelezés. Cim a könyv osz­tályban G. 922 Levelezőpartnert ncrese5*: F Z9-IK KÖZLEMÉNY Nem látta Póter bátyját 1928 ó>ta, mi­kor Pesten utoljára találkoztak. Akkor Magda kia gimnázistaiány volt, Péter pedig előkelőén fölényes egyetemi hull- gató. Kezet fogtak és idegenül néztek egymásra. Aztán Péter megkérdezte Magdát, hogy mi a véleménye az uj- rendszerü dinamókról. Magda elpirult és azt válaszolta, hogy azt még nem ta­nulták. Erre Péter vállat vont és azt kérdezle: Hát akkor miről beszéljek ve­led? Szóval akkor kicsit idegenül vál­tak el. De azóta állandóan leveleztek. Nagy időközökben írtak ugyan egymás­nak. de azért életük minden fontosabb eseményéről értesítették egymást. Bátyó tudta, hogy Magdát az Erdélyi Hírek leszerződtette. Viszont ő is megírta Magdának, mikor egy-egy vizsgája fér nyesen sikerült a Műegyetemen és azt is, mikor dicstelenül elbukott, mert „Olyan szerelmes vagyok kisliugom, mint egy ló". Talán a távolság volt az oka, de olyan leplezetlen, őszinte bizalmassággal tár­ták fel egymás előtt magukat, mint senki másnak. Magda a legtitkosabb gondolatait is megirta Péternek, akinek a véleménye döntő volt és megfellebbez­hetetlen. Hasonlítottak egymáshoz. Nem fizi­kailag — Péter valóságos férfiszépség volt —, hanem beLsőleg, a furcsa érzés- világukkal, különös gondolataikkal és a világról való egyéni véleményeikkel. Aztán közös volt az életük egyetlen nagy vágya is: utazni, rengeteget akar­tak utazni mind a ketten. Kevés közös emlékük volt, az is gye­rekkori, elhomályosodó. Mikor Magda 3—4 éves volt, a „másik nagyapánál" nyaralt Csikban, egy nagy gőzfürész- telepen, amelynek nagyapa egyik igaz­gatója volt és mindig ott sétált a faraká­sok között, a nagy bajuszával és közben a kezével veregette le magáról azokat a fürészpor-szemeket, amelyeket a dol­gozó favágógépek felöl ráfujt a szél. Nagyon szép volt Csikban, a nagyapa házában és Magda életének ebben a periódusában, mikor még olyan magá- tólértetődően csodálkozott rá a világra, tökéletesen boldog volt. És erre az időre jobban is emlékezett, mint a később kö­vetkezőkre. Világos emlékei voltak Gsikról és ezek között az első emlékek között szerepelt Péter bátyó is, aki akkor rövidnagrágos kamasz volt, hangos, gumipuskás, vere­kedő, de az ő szemében valami felsőbb- rendű lény. Bátyó házinvulakat és selyemhernyó­kat tenyésztett, titokzatos állatokat, amelyeket néha Magdának is szabad volt megnézni — persze csak tisztelettel­jes távolságokról. A nvulakat félelem­mel, vegyes respektussal figyelte, de sze­rette őket. A selyemhernyóktól ellenben undorodott, de azért hűségesen eltette számukra a földre hullott eperfalevele­ket. Néha kimentek a Maroshoz Báty óval j horgászni. Azaz Bátyó horgászott és | Magda a sekély vizben valami különös j szenvedélynek áldozott a kövek között, j amit ő úgy hivott, hogy pestyézés. Ez a j pestyézés abból állt, hogy egy ócska vil­lával bökdösött az apró halak és rákok után, amelyekből soha, egyetlen egyet sem sikerült megfognia. Akkor élt nagymama is és Klára néni, aki olyan gyönyörű volt és csupa illat és kacagás, mint egy tündérkirályné és Magdának mindig vigyáznia kelleti, hogy össze ne piszkolja a szép ruháit. Estefelé a hintára vette őt Klára néni az ölébe — milyen boldogság volt ez — és megtanította a divatos slágerekre, hogy: A lányok, a lányok, a lányok an­gyalok és hogy: Túl az operencián ... Aztán tyúkok és kis csirkék és libák voltak Csikban, meg séfák a vonatok elé, amelyeken néha beteg, össze-vissza kötözött, nagyon csöndes vagy nagyon kiabáló katonák utaztak és akiknek Klára néni süteményt és cigarettát vitt mindig, aztán sok-sok eper volt és Bátyó, akitől néha titokban egy-egy csí­pést kapott, de akit olyan nagyon szere­tett és csodált azért. Egy ilyen csípésre olyan tisztán erűié kezett Magda, mintha tegnap kapta volna csak. A félszerben gyaluja voll Bátyónak, harapófogója, kalapácsa, szegei, melyek­nek a segítségével kicsi ketreceket ké­szített a nyulaknak, lürt, faragott, min­denféle furcsa tárgyat, dobozokat, ládá­kat főleg. Ilyenkor Magda nyitvafelej- tett szájjal nézte a mesterkedését és cso­dálatosan nagy és hatalmas embernek érezte Bátyót, majdnem olyan nagynak, mint az asztalost, aki nagymama kertl- butorait csinálta. Ügyes volt Bátyó és rettenetesen erős. Elbírta a kalapácsot! Ö csak a kicsi ka­lapácsot tudta felemelni és sokszor vá­gyott rá, hogy egy szeget beverjen vala­hová. Szépen ráillesztené a szeg fejét a fához — mint az asztalos —, egyet ütne rá, kettőt, a szög szépen besétálna a fába. A végén a feje látszanék csak. És a fában szeg volna és az biztosan na­gyon hasznos. A kicsi kalapács ott volt a közelben. Csak szeg kellene. Egyetlen egy. Hoppl Most Bátyó megnézi a láncos óráját, amit Csíkszeredából hozott nagy­apa a születésnapjára és ami azt mond­ja, hogy tik-tak. Nyuletetés jön — mondja hangosan és elmegy hátra, ahol a nyitlak vannak. (Folytatják) hogy Griegnek, a hires komponistának, öz­vegye most ünnepelte 90-il: születésnapját. A kitűnő egészségnek örvendő uriasszonyt ren­get egenkerest ék fel jókívánságaikkal; hogy Fedák Sári hosszabb szünet után újra fellép. Szilágyi-Eisemann Ezüstmeny­asszony cimü uj operettjének főszerepét fog­ja eljátszani a Royal Színházban Budapes­ten; hogy Jehudi Menuchin, a leghíresebb ggermek hegedűművész, két évre visszavo­nul a nyilvánosságtól. Ezt a két évet sporto­lással és tanulással akarja eltölteni a már 18 éves hegedűs; hogy Andai Ernő, több sikeres színdarab szerzője, legközelebb mint rendező mutatko­zik be a magyar főváros közönségének. An­dai rendezi G. Láng Erzsébetnek, egy pesti ügyvéd feleségének darabját, a Barátja a mi­niszterelnök cimü vígjátékot, amely a Royal Színházban fog s zinre kér ülni; hogy Molnár Ferenc Nagy szerelem című szinjátéka karácsonykor kerül színre Bécs- ben a Joseph Städter Theater ben, a fősze­repben Darvas Lilivel és Hans Járóival; hogy óriási feltűnést keltő botrány zajlott le a párisi Nagyoperában, amelynek szóló- táncosa a hires orosz Serge Lifar. Az opera díszelőadást rendezett abból az alkalomból, hogy Franciaország most 300 éve hódította meg az Antillákat. Az előadáson Lebrun köz- társasági elnökkel az élén megjelentek Páris vezető emberei. Amikor Serge Lifar balett­jelenete következett, hosszú időre megsza­kadt az előadás. Ugyanis a szeszélyes tánc­művész a színfalak mögött parázs veszekedést rendezett és kijelentette, hogy nem hajlandó táncolni a színpadon felállított díszletek kö­zött. mert a próbákon más díszlet volt meg­beszélve. Mikor hosszas rábeszélésre nFgre kiment 0. színpadra Lifar, akkor sem tán­colt, hanem bejelentette a közönségnek az okot, amiért nem hallandó táncolni. Köz­ben még az elnök páholya felé sem hajolt meg, amire még nem volt példa a francia színházak történetében. A közvélemény most erélyesen követeli a primadonnáskodó tán­cos elbocsátását. & írtéra mttwra: Hétfőn, november 25-én: AIDA. NÖÍ ŐSZÍ DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá» ban kaphat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents