Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-23 / 270. szám

2 ELLENZÉK 1935 november 23. un MIT IR A ROMÁN S.AITÓ Program. Bíkt. Parlament. Eberlein. VIITORUL; llcnnc van a kormány progrJm- t.ttrai: c- ,i kü/vulrmény is kivin jj: — twtózkod- jn kell v törvénygy Irtástól, melyek végül is mindent össvr/uvarnak és- minden jó törekvést mcghusLuuk. A Mihuhdve-jviic uralma idején •> törvények különböző magyaráz-itot es szc- Ivt érdekekor »szolgáltak. A jövőbe vetett hit nél­kül minden mérték,1' nélkül rürvcnyT-rörvényre halmoztak. Bebizonyosodott nv.tán, hogy káros és felesleges • volt köztük s legtöbb törvényük nem is került alkalmazásra. A zűrzavar nőtt, ezért kellett programba iktatni a ritka, de hasznos törvényhozatalt. Főleg közigazgatási ós gazdasági téren. Az idő nehánv katonai jellegű törvény al­kotását is parancsolta. Sok módosítást is kellett eszközölni, hogy véget vessünk bizonyos csalások - nak. M már befejeződött a muh lábéinak kija- v'tjsa, a törvényeket a veszedelmes és alkalmaz* hatatlan rendelkezésektől megtisztítottuk. — Az őszi parbmenti ülésszakot megnyitó crónbeszéd kevés törvényt cmlit meg. Sor fog kerülni a tör­vény egy ségcsitésre, mely oly régóta vár megváló­ra sra. Az. állami háztartás megfelelő közigazga­tási és pénzügyi törvényeket igényei, ezeket is meg fogjuk szavaztatni. Kiegyensúlyozott állami költségvetést alkottunk, mely a hadfelszerelés ügyé s megoldj'. E célból nemcsak pénzre, de az érdekelt ipari termelés megszervezésére is szükség van. Nem fogunk idegenbő hozni teóriákat, hogy ezekkel a rendet és az elmék« megzavar­juk. Sokkal komolyabb a helyzet El kel! kész.ülrr minden irányban. LUPTA: Mind többet írnak. Franciaországban bizonyos szélsőséges alakulatok megszüntetésének szükségességéről. Ezek a csoportok a demokrácia és a parlamentarizmussal ellenrétes elveket j rítok zászlajukra. Az országnak meg van a hadserege, mellyel megvédi határait, nincs tehát szükség ilyen alakulatokra. Ezeknek nincs más céljuk, mint a belső béke felfordítási. Ezért oszlatták fel a katonai magánalokulatokat Angliában. — Nekünk is van törvényünk. Duca tragikus halá­la után szavaztatta meg az a kormány, mely a jobboldali előretörések e:őt> most szemet huny. A francia törekvés utat mutat Romániá­nak orra, hogy ezt a törvényt miként alkal* mázza. ADEVÉRÜL: A parlament megnyitását egy hónappal rókák ki. Ennyit enged meg az alkot­mány, különben a iiaksztás még nagyobb volna... Az ilyesmi állandó szokás lett az utóbbi évek­ben. Bár az alkotmány nem követeli meg az in* dokót, a kormánynak mégis kötelessége tájékoz­tatni az ország közvéleményét. Ez ér őszén nem lehet ezt feltalálni. Mégis beletörődtünk a halasz­tásba, mert azt hittük, hogy az egyszer megnyi­tott parlament el kezd majd dolgozni. Szomorúan Jártuk tehát, hogy a megnyitás után nyomban egy heti szünidőre küldték a törvényhozókat. — Még szomorúbb, hogy ú jabb s „csak“ három na­pos halasztásról van szó. joggal kérdhetjük tehát: van-e parlamentünk a valóságban? S miért nem tartjuk tiszteletben, ezt az intézményt úgy-, mint a többi parlamentáris államokban? A jobboldal indokokat sorol fel a parlamentarizmussal szem­ben. Annak dacára, hogy ez volt a nyugati mű­velődés alapja. Ha vannak is hibái a rendszernek, azt néhány technikai rendszabály kiigazíthatja. Nálunk azonban nincs szükség erre. A baj éppen az, hogy ® parlamentarizmus alapgondolata nincs «alkalmazva. Nem száki tha t a kormány érveket a demokrácia ellenségeinek s a szélsőséges alakula­toknak- Szeretnénk, ha a parlament a szünetek befejezése után végre munkához látna. NA flONALUL NOU: A francia, közvéle­mény most a Stavisky-üggye! van elfoglalva s igy nem szolgál c ég figyelmet Ebcricin szovjetágens letartóztatásának. Most kezdenek hozzá ügyének kivizsgálásához. Eberlcir, Stalin meghitt barátja, tagja a III. internationale végrehajtó bizottságá­nak s vezére az curópa: kommunisa propagandá­nak. Eddig Zürichben volt, hol Niisen névre szó­ló dán útlevéllel tartózkodott. Letartóztatása élénk fényt vet az orosz politikára;, mely ai kommu­nista propagandát tovább folytatja. Nagy fon­tossággal bír a ma-i oroszbarát légkörben elfoga­tass. és ennek jelentősége reánk is kihat. Nem le­het feltételezni, hogy a kommunisták néhány új­ság és folyóirat behozatalán kívül mást nem akar­nak. Figyelmeztet, hogy ügyeljünk a hivatalában kacagó Ostrovskira. Ebedéin letartóztatása a kom­munista propagande mértékét mutatja. Bucures- tj-ig terjed nevének visszhangja. Medizinal Index I-11. 800 ln L. ?30*— Taschenbuch u..Therapie 1933 L. 230— Wiener Med. Kalender 1936 L. 140*— Post n utánvéttel. Kérje az uj orvoskönyvek ingyen j gyzékét. <v \ Most N-.v-\ Kellő időben védje meg a borét ffit ^ * **,. N N. kezdődik V a \ ■ nedves, hideg időjárás . I . ,\'y X NIVEA -eremmel Nincs más olyan bőrápoló króm, amely Euceritot tar­talmaz, sozórt pótolhatat­lan a Nivoa cróme. HIVEH-CRtME dobozba» P.S TUBUSBAN Lel - 72—­MIVEA-OLAJ - 79—*J Ahonnan a szerencsében sorsú Burbca karrierje elindult... Szenzációs odatok a öankfőtlszfviselö fragcűiájáitők ioegíeffésélsez íüurrffica Vfiiftile — úgy ahogy osztálytársai, tanírai és nevelő- szülei bemutatjáL — Hol van Burtica naplója? — A nevelő­szülők szerint szó sem lehetett öngyilkosságról TG.-(MURES. (Az Ellenzék tudósítójától.) Burtica Vasile, a Cluj-i tragikus dráma hőse Targu-Mures-ről került Cluj-ra. Itt végezte középiskolai tanulmányait a későbbi bank- tisztviselő. akinek Targu-Mures-i életéről és annak egyes mozzanatairól nem írtak még a lapok. Pedig ezek az adatok értékes bizo- nyitokokat képezhetnek a vizsgálóbíró bo­nyolult kutatásaiban. Első utunk a „Papin lliarian“ állami lí­ceumhoz vezet, amelynek igazgatója kész­séggel áll rendelkezésünkre. 1921 őszén jelentkezett Burtica Vasile a Targu-Mures-i gimnázium második osztályá­ban, miután az első osztályt az Oradea-i „Gojdu“ gimnáziumban elvégezte. Az ütöit- kopott. félénk gyermek hivatalos irattal jött a Targu-Mures-i intézethez. Oradea-rói a Targu-Mures-i .Miron Cristea“ nevű árva­házhoz utalták, át az apátlan-anyátlau árvát, akinek apja a háborúban esett el. Ö maga idősebb volt három évvel kor­társainál. 1905-ben születeti a Bihor-megvei Sumugiu nevű községben és ki tudja mi mindenen ment keresztül, mennyit hányó­dott a szerencsétlen hadiárva, amíg a hiva­talos irattal a zsebében és egy egyszerűen ácsolt, ajándékba kapott faládával a Targu- Müres-i gimnáziumban jelentkezett. Az ..előmenetel*' A gimnázium második osztályúban — az 1921—22-ik iskolai tanévben — nem tana­— Tiz. évvel ezelőtt éppen nekem, mint fiatal tanárnak volt „afférom“ iBurticával —- mondja és a jegyzőkönyvből kitűnik az is, hogy miért. Burtica Vasile ugyanis a katedra elé ál­lott, amikor Bertia Lazar, akkor tanár be­lépett a tanterembe és ezeket mondotta ta­nárának: Tanár ur, Ön tapasztalatlan és nem tud helyesen osztályozni! A jegyzőkönyv még a sürgősen összeült tanári konferencia eredményéről is beszá­mol. Eszerint Burtica Vasilet az év végéig kicsapták az iskolából. A kővetkező iskolai évben aztán Cluj-ra ke­rüli, ahol a kereskedelmi érettségi után a kereskedelmi akadémiát is elvégezte. Nagyszerű pályafutás Oltean kereskedelmi iskolai tanár is diák­társa volt Burticának. Jókedvű, behízelgő modorú és főleg optimista hangulatú ember­nek ismerte. A véletlen folytán Oltean tanár csak majdnem tíz év múltán, az idén nyáron találkozott volt osztálytársával Cluj-on. Rövid ideig beszélgettünk az utcán, amikor megismertük egymást — mondja a liatal tanár. — Kíváncsian érdeklődtünk egymás sorsa felől. Burtica, aki akkor már j nős ember volt, a legmegelégedettebbcn nyilatkozott hely­zetéről és látszott rajta, hogy el vau ra­sitolt jó előmenetelt az uj diák. Németből j és latin nyelvből buktatták el tanárai s j földrajz tanára is felhívta figyelmét, hogy a következő évben javuljon meg, különben elbuktatja. A harmadikban aztán latin és német nyelvből már elégséges minősítést nyert el, ez évben azonban a földrajzzal következett be a beígért tragédia. Negyedik gimnáziumban már jó közepes tanuló volt Burtica Vasilc, kinek két osz­tálytársa tanít jelenleg véletlenül a Targu- Mures-i gimnáziumban. Radu tin loan és Ormenisan Teodor taná­rok, Burtica volt kollégái szívesen mondják el nekem, hogy milyen diák volt — Jómagaviseletü, vidám, mindenre vál­lalkozó szellemű gyermek, aki már ekkor, gimnazista korában fejlett üzleti érzékről tét t tanúságot. — Abban az időben egy varrógép-akció során — mondja egyik osztálytársa — in­gyen zsebórákat kaptak a vásárlók. Burtica összevásárolta olcsón az ingyen zsebórákat és azokat jó pénzen értékesítette. Első ..affér* (Burtica Vasile a kereskedelmi iskolában jobb előmenetelt tanúsított. Úgy látszik — tényleg, csak a kereskedelmi vonatkozású gyakorlati tárgyak érdekelték. Igaz. hogy ekkor már életviszonyai is ja­vultak. már nem az árvaházban lakott és nem a Targu-Mures-i 82. gyalogezred kazán­jánál táplálkozott, hanem egy családnál la­kott. Rendesebben öltözködött s volt kar­társai szerint a félszeg, rossz megjelenésű gyermekből jó fellépésű fiatalember lett, kinek éppen ezért gyűlt meg következő év­ben a baja egyik tanárával. A Targu-fMures-i kereskedelmi iskola igaz­gatói irodájában az intézet fiatal igazgatója: Bertia Lazar a tanári konferencia jegyző­könyvét keresi ki, amikor az intézet volt növendéke felől érdeklődöm. gadíatva a saját életétől. Beszélt vezető pozíciójúról, vagyonáról, nagy lakásáról és autójáról és pillanatokig kényelmetlen helyzetben is voltam, mert ügy tetszett, mintha Burtica sajnálná, hogy én csak kis tanár lettem, inig neki ennyire kedve­zett a szerencse. Éppen mert ennyire boldognak és meg­elégedettnek látszott. nem hiszem el. hogy el tudta volna magát határozni arra, annyi nélkülözés és szen­vedés után végre révbe jutva, végezzen éleiével, A gimnáziumban és a kereskedelmi isko­lában is felhívják figyelmemet, hogy Bur­tica Vasilet, a kereskedelmi iskola első évei­től kezdve egy magyar család vette ki az árvaház búi és vette pártfogása alá. Burtica Vasilenek tehát „nevelőszülői“ élnek Targu-Mures-en, akik talán sok érté­kes uj adatot, támpontokat szolgáltathat­nak a vizsgálat számára. A nevelőszülők A véletlen folytán sikerül megtudnom, hogy Targu-Mures-en élnek Burtica Vasile nevelőszülei. Néhány akadály elhárítása után itt ülök egy Ízlésesen, egyszerűen be­rendezett polgári lakásban egy magyar csa­ládnál, mely nem akarja, hogy névieg meg­nevezzem e lap hasábjain. — Nem is tettünk olyasmit — mondják .— amiért elismerés járna. Felneveltünk egy szegény, éhező fiat, aki éppen annyira szivünkhöz nőtt az évek i során a fajkiilönhség ellenére, mint amennyire ő minket megszeretett és most, amikor már legnagyobb örömünkre révbe jutott, amikor már annyi örömünk volt benne, mintha az édes fiunk, vágj' az édes testvérünk lett volna, amikor egymásután érkeztek megelégedett, boldog levelei, akkor egyszerre csak elvesztettük!,.. — Hogyan került házukba? Ti/ évvel ezelőtt atnikoi fluid. kedelmLstu volt, két osztálytársának adtunk lakást és kosztol. Ebben az időben kezdett járni hozzánk „László“ aki kollégáit látó gáttá meg. Egy alkalommal azt vettem <■' ,/. re éppen ebédidő volt - hogy «gyA koszi ősi mk a levesét, a másik a sültjét adta át a látogatónak, aki valósággal habzsolta az ennivalót. Nem sokkal ezután, éppen zsi dó hosszunap volt, amikor délután öt óra tájban két fiatal lakónk berohant hozzánk. — Kérünk vizet és ecetszeszt, mert Lász­ló elájult! -— kiáltották. Ijedten berohantunk, fellocsoltuk az ájult fiút és megkérdeztük, zsidó9 Azt hittük ugyanis, hogy a böjttől elájult. — Nem vagyok zsidó! — mondotta a fia­tal gyermekember — de én a zsidók helyett is böjtiünk, mert két nap óta nem ettem. Aztán elmondta élettörténetét Az apja a háborúban halt meg, az. anyja szőlőjükben felakasztotta magát, mikor apja halálhíre megérkezett és a két gyer­mek: László és a húga inenhetvre kerül­tek. — Elhatároztuk, hogy magunkhoz vesz- sz.ük a szegény fiút ágyat velünk neki a fiuk szobájában, akik örömmel vették az uj lakótársat és egy porció étel neki is ju­tott . .. Másnap aztán át is költözött hoz­zánk László . . . Egy kis katonai faládával jött amiben néhány rongyos ing és fehérnemű és sok iskolai könyv volt. Ez volt az egész vagyona . . . — A kapcsolat László és közöttünk az utolsó pillanatig sem szakadt meg. Még a nyáron is itt volt pár napig nálunk, de rend­szeresen minden ünnepet nálunk töltött. Mi is nagyon gyakran felkerestük és örvend- tünk kitűnő anyagi helyzetének és sokat hangoztatott megelégedettségének. Burtica nem volt öngyilkos — Az olyan ember, mint László, nem lesz öngyilkos, mert mi jól ismertük. Pár évvel ezelőtt meghűlt, kisebb influenzája volt. Irt, hogy kérdezzük meg diszkréten Hatieganu professzort aki őt megvizsgálta, hogy nem tüdőbajos, mert nagyon fél. Így féltette az életét... Revolver már tavaly is volt nála. amikor nálunk volt. Megkérdeztük, miért hordja magánál s ka­cagva felelte: — Nyugodjon meg „kicsi Mama", nem azért, hogy öngyilkos legyek! Annál job­ban szeretem az életemet! Nem tudja az ember, hogy mikor van szükség erre. — Szeretnénk megkérdezni a vizsgálóbíró úrtól, nem talált-e egy fekete noteszt László hagyatékában. László ugyanis egy fekete táblája könj*vben már keres- kedelmista kora óta naplót vezetett pon­tosan minden eseményről. Ha ez a napló megvolna, támpontot szol­gáltatna a nyomozásnak. A hangulat mind nyomottabb lesz. László nevelőanyja könnyes szemekkel hangoztatja: — Meg mernék esküdni arra. hogy László nem lett öngyilkos. mert akkor nekünk biztosan irt volna búcsúlevelet. Egy szó. egy hang nélkül nem hagyhatott igy itt minket az a hálás fiú, aki még akkor is, amikor a diplomáját kéziiez vette és a fiuk nevében beszédet mondott, azt mse• dotta, hogy mindent nekem és nekünk kö­szönhet A beszélgetés befejeződik. A sok érdekes adatból, amelyet a magyar család elmon­dott, sok következtetést lehet levonni... Benczel Béla. ARANYÉRNÉL és az ezzel járó béldugulás, végbélre pedés, kedés, terhes vizelési inger, máj* duzzad tság, derékfájás, meii szorulás, szívdobogás és szédülési rohamok esetén a természetes .FERENC JÓZSEF' keserüvíz használata csakha­mar kellemes megkönnyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású FERENC JÓZSEF vizet gyakran mindennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. Mozgószínhánk műsora : PÉNTEKi CAPI TOL-MOZGÓ: A szezon legnagyobb premierje: SHANGHAI. A forró szere­lem és lángoló gyűlölet filmjei Fősz. Charles Boyer, Loretta Young és War­ner Oland. EDISON-MOZGÓ: I. SZÍNES FÁTYOL. Fő­szerepben: Greta Garbo, Warner Oland. II. LE AZ ÁLARCCAL. Harry Piel-el. III. MICKY MAUS. 3. 6. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A LEVEGŐ HŐSEI. Fősz. James Gagney, Pat 0‘Brien és Margaret Lindsay. II. EGY BORZAL­MAS ÉJSZAKA. Fősz. Boris Karloff és Gloria Stuart. Előadások: 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Különleges premier! Az első szovjet dráma. A \TI1AR. A szov­jet filmtechaika diadala. Főszereplők: a moszkvai Miivész-Szinház tagjai. 3, ■>. 7, 9 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Szerdától: A DIADAL­MAS IFJL'SÁG. Cecil B. de Mille világ­filmje. Fősz. Richard Cronwell, a Ben­gali felejthetetlen bőse. Judit Alien. 3, 7f 9 órakor» -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents