Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-22 / 269. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ j ÍN NUMERAR No. j 0P ám 3 í El Mm, ......—............... '---------- *"' *~ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9„ szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. X-VI. ÉVFOLYAM, 2 6 9. SZÁM. MAGVAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. PÉNTEK 193 5 NOVEMBER 2 2. 4z agg Barabás Samut ünnepelték a székely múzeum városában. Majdnem káprázik a szemünk, amikor ezt a hirh olvassuk. Szinte hihetetlen! Igaz, hogy Barabás Samu kitűnő név volt a magyar történetírás siirü személyzetében; Igaz ismét, hogy magasra emelkedett az országos levéltár ranglétráján s a Magyar Akadémia tagjai sorába iktatta és igaz viszont, hogy nemrég megjelent Székely Oklevéltára, mely Szabó Károly és Szá- deczky Lajos munkájának folytatása s igy ő a 80-ík életéven túl is „tettekkel tényező1’, igaz végül, hogy ö székely és a székelység jobban összetart, mint a magyarság többi eleme, aztán megbecsüli az apró-cseprő „Klein arbeitet“, hiszen úgyszólván minden, embere ezermester kedést is üz a tulajdonké- peni foglalkozása mellett és valószínűleg ezt tátja meg a történeti kutató részletimádő kútfő böngészéseiben is. Mégis meglepő! Ma egyre nagyobb területet önt el az érdektelenség álmositó, meleg iszapjával. Korunk nem kedvez az öregeknek s nem ismerjük Sparta erényét, „ahol öröm volt megöregedni“. Aztán Barabás Samu, hogy nemrég hazajött, inkább az elvonulás vodt a célja, mint beavatkozás ebbe a mai életbe, amely oly idegen neki és kortársainak, még az ifjú erőknek is inkább friss fájdalmaiét £9 ’ kiábrándulásokat tartogat, mint az újrakezdés valami csábítását és parányi sikerét. A vissza- vonultság hőseit könnyen és szívesen elfelejtik. Aztán Barabás, a történetiró, túlhaladott ember. A történeti tudomány és a történetírás messze elébe vágott annak az iskolának, amelyhez Barabás Saum tartozott, aki a bécsi kutató intézetben tanulta meg igazi alapossággal az oklevél megfejtés munkáját és a Pauler Gyulák pozitív irányának szellemében hűvös tárgyilagossága értekezéseket irt különálló Erdélyt alapitó Marin- nuzzlról és az Erdélyt gazdagító Rákóczi Györgyről. Ma mereven más uj iskola: szellem, történelem bölcselkedik, magyaráz és lelket irányit nagy kérdésekkel viaskodva, nem részletekkel bíbelődve s ágy óhatatlanul lenézni a szorgalmas hangyákat és méhe- ket, a pozivitisla elődöket. E diadalmas fiatalokat olvassák, követik és ünnepük, úgy mint a nagy elődöket sohasem. Mindezért jólesik tudni erről az ünneplésről. A régi tudós megtiszteltetéséről és „elavult“ rendszere értékéről, a száraz igazság s a pontos részlet gyönyörűségének hordozóiról. Mert hitük szerint politikát csinálni az adatokkal és bölcseleteti keverni közéjük, mindenkinek lehet, ha összehordták az anyagot a szerény kutatók. Az ifjúság, mint szervezet és érték idején’ az öreg ember megbecsüléséről, aki nem vétkes, hogy történetet írva nem egyben nemzetének a történetét intézte jól a hozzátartozó nemzedékkel együtt. Igaz és jó történetei írni nem fenhéjázó kijelentés, hiszen a história szerény tudomány, melyből ezt a rangot is elvitatják, művészetnek csúfolják, vagy lelketlen adathalmaznak minősitik. De „történetet csinálni“, ez a kifejezés és ez a meggyőződés már veszedelmes önhitség is, valami öuimádatszerü lelki betegség. A történelem alakit bennünket, nem pedig mi, akik csak elősegíthetjük, vagy hátráltathatjuk, színezzük és minősítjük. A végzeté a felelősség. Még a hatalom ténye- zőil) is csak egy korlátozott bűntudat nyomhatja. A Barabás Samuk nemzedékei dolgoztak a maguk tisztes helyén, hogy ez a történelem balul ne üssön ki reánk nézve, hogy a rendelkezésre álló idő lehetőleg szép és gazdag legyen. Azontúl már élet és történés más hatáskörbe tartozott. Az ilyen pátya ünneplése vallomás arról, hogy az öregeink tömegét csak fen tartással és óvatosan vádolhatjuk. Az ilyen életpályák értéke pedig vitathatatlan: maradványa néhány könyv, amelynek adatai szükségesek és mindig használhatók lesznek. A szorgalom, az alaposság, a tisztázás ez a tudománya becses volt és művelője értékes marad. Barabás Samu megérdemelte a megemlékezést és az ünneplést. Csatlakozunk hozzá meleg lélekkel. Az tsiűsnaiEimra kisiicsa részeiül sméjqj nem adliésk ráiássd, die & tárgyalásul* folynak»“ A nankingi kormány faiéba a leli ér kőfalénak iá mog a iá sá L— A fiijgellenség*© kényszerűéit kínai tartományok nem kérnek eIbiséi m függetlenségből A feszült külpolitikai helyzet előterébe pár nap óta megint a szélsőkeleti kérdés került. Az olasz—abesszin háborns viszály, mely változatlanul megy a maga utján, rövid időre háttérbe szorult. Szélsőkeletca azonban. Japán kezdeményezéséből, farkas- szemet néznek egymással a kínai óriásbirmlalom feloszlása körül érdekelt nagyhatalmak. Valószínűnek látszik, hogy a hely színéhez legközelebb álló Japán kerül ki pillanatnyilag győztesen a játékból és az ellenlépések az éppen elfoglalt nagy vetélytársak részéről csak utólag fognak bekövetkezni. Közben a tehetetlen Kina kénytelen megelégedni tiltakozó gesztusokkal és minden erőfeszítését abban éli ki, hogy halasztgatássa! igyekszik kitolni 3 ránehezedő sorsot pár nappal. Az Észak-Kinában lévő japán hadsereg által küldött ultimátum határideje tegnap lejárt. A nankingi kormány azonban, ugyanúgy, mint a japán részről a függetlenségük kikiáltására kényszerűét* északi f"££!!;< _ kormányai még nem adtak választ az ultimátumra. A nankingi kormány tudja, hogy az Észak-Kinában uralkodó japán katonák gyakran más politikát folytatnak, vagy legalább is brutáiisabb eszközöket használnak, mint a tokiói kormány, mely megegyezéses utón szeretne döntő befolyáshoz jutni Kínában. Gsang-Kai-Csek marsall, a még valamennyire független Kina legfőbb vezetője ezért a diplomáciai úthoz fordult és az ultimátumot küldő Doihara tábornok helyett a nankingi japán követtel kezdte meg a tárgyalásokat. A japán diplomácia valamivel enyhébb hangot ütött meg, mint a tábornokok diplomáciája és ezen az alapon megindulhattak a tárgyalások a lejárt ultimátum ellenére is. Természetesen a tokiói diplomácia célja nem sokban különbözik a Japánt megszálló katonaság céljától.  különbség csak a módszerekben van. És ezen ©z alapon most már azt jelentik Tokióból, hogy’ széles? keretek közötti megegyezésre vsn kilátás Japán és Kina között. Csang-Kai-Csek marsall és Ariosi nankingi japán kövei tárgyalásai az öt északkinai tartomány Függetlenségére vonatkozólag kedvező körülmények között folynak tovább. A tegnapi eszmecsere után Csang-Kai-Csek a kínai nemzeti pártnak, a Koumintangnak kongresszusán azt a szenzációs kijelentést tette, hogy „sem lehetetlen, hogy mai ellenségeink holnapi barátaink lesznek“. Ez a kijelentés annyit jelent, hogy Csang-Kai-Gsek elkerülhetetlennek látja Kina teljes derékbeadását Japánnak, Nanking várta, hogy a többi hatalmak támogatni fogják. Ez azonban nem következett be és katonai ellenállásra a japán követelésekkel szemben nem is gondolhat. Anglia pillanatnyilag az afrikai kérdések miatt van lekötve, Amerika, mely elsősorban érdekelt, úgy látszik nem tartja a pillanatot alkalmasnak arra, hogy szembeszálljon Japánnal. És Szovjet-Oroszország szintén hallgat. A tokiói diplomácia tehát minden valószínűség szerint ellenállás nélkül fogja megszerezni zsákmányát, mely egy százmilliós birodalom az ázsiai szárazföidön. 11 úgy ennek a lépésnek súlyos következményei lesznek a világ erőviszonyainak további alakulásában, az természetesen nem is kétséges. „Hal ellenségeik, holnapi barátok“ LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Tokióból jelentik: Úgy látszik, hogy a Kina és Japán közti viszony fordulópontra jutott. Mértékadó körök szerint a tokiói és nankingi kormányok között az utóbbi napokban folytatott tárgyalások igen széles alapon való megegyezésre fognak vezetni. Különösen nagy fontosságot tulajdonátanak Csang-KaiSek és Arioshi japán nagykövet megbeszélésének kapcsolatban az 5 északkinai tartomány függetlenrtési tervezetével. A mai újabb eszmecsere után Csang-Kai-Sek a Kuomintang párt kongresszusán a következő szenzációs kijelentést tette: — Nem lehetetlen, hogy mai ellenségeink holnapi barátaink lesznek. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az északkinai vezetők még nem érkeztek meg Pekingbe s igy a függetlenség proklamálása néhány napi halasztást szenved. Más hirek szerint Csang-Kai-Sek marsallnak a nankingi japán követtel folytatott s még be nem fejezett tárgyalásai késleltetik a különválás kimondását. SANGiHAI. (Rador.) Észak-Kina független- ségének kikiáltása késedelmet szenvedett. A japán ultimátum lejárt anélkül, hogy az 5 I tartomány nyilatkozott volna az uj rezsim- I rői. A késedelmet annak tulajdonítják, hogy ! bevárják Csang-Kai-Seknek a nankingi ja- j pán követtel való találkozása eredményét, I valamint annak is, hogy Shan-Tung és Shan- Si tartományok nem hajlandók elfogadni a Japán védnökség alatti függetlenséget. Han- Fu-Csu, Shan-Tung tartomány kormányzója és Sung tábornok, az autonómista mozgalom vezére ma este találkoznak egymással. A csapatok mozgolódása megszűnt, a feszültség engedett. Pekingi nemzetközi körök felvetik a kérdést, hogy a nagyhatalmak nem fognak fellépni az északkinai függetlenségi rendszer ellen, mert a Kínának adott nemzetközi kölcsönöket az egész köztársaság vámjövedelmei garantálják. Ellenállás? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Washingtonban sir Ronald Lindsay angol nagykövet az északkinai helyzetről megbeszélést folytatott amerikai kormányférfiakkal. Beavatott washingtoni helyről cáfolják azt a hirt, hogy az Egyesült-Államok vissza akarná rendelni északkinai helyőrségét és követét. GENF. (Az Ellenzék távirata.) Hirek vannak arról, hogy Kina a távolkeleti helyzet uj fordulata miatt a Népszövetséghez készül fordulni. PEKING, (Rador.) Nankingból kapott utasítások alapján az 5 északkinai tartomány kormányzói közölték tegnap este Doihara japán tábornokkal, hogy lemondanak az 5 tartomány függetlenségére vonatkozó magánjellegű tárgyalásokról. Doihara tábornok igen rossz hangulatban utazott el ma reggel Pekingbői, mert Ho-Pei és Shan-Tung tartományok kormányzói nem akartak vele érintkezésbe lépni tárgyalások folytatása végett wmmmtmmmammmmm 1 ........—— ■ Kizuhant a pár vonatból Kernéi  francia iiizkes’esztesek áikakozndk a fenyegető feloszlatás ellen PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A ma reggeli francia lapok szenzációs hirt közölnek, melynek titokzatos körülményeire még nem tudnak fölvilágositást adni. A Par's—Calais-i expressvonat egyik elsőosztályu kocsijából tegnap útközben megmagyarázhatatlan módon kizuhant egy fiatal nő. A szerencsétlent súlyos sebesülésekkel szállították kórházba, ahol k derült róla, hogy Kemal Ataturk-nek, a török köztársaság diktátor elnökének a leánya. A súlyosan sebesült leán)r még nem tudott fölvilágositást adni a szerencsétlenség körülményéről. A különös balesetet igy még teljes homály fedi. A sajtó csak az első táviratokat közli, részleteket a szerencsétlenségről még nem ad és fölvilágositást sem tud adni a súlyosan sebesült előkelő török hölgy állapotáról. Az esetről azonnal értesítették a párisi török követséget és a török köztársaság elnökét. Kemal Ataturk szerencsétlenül járt lánya, akit Gretra-nak hívnak, Angliában tartózkodott hosszabb ideág és most útban volt visz- sza Törökország felé. PÂRIS. (Az Ellenzék távirata.) De La Rocque ezredes, a Tüzkereszt frontharcos szövetség főirányitója felkereste Láváit s tiltakozott az ellen, hogy a baloldal követelésére a 700 ezer tagot számláló szervezetet a kormány feloszlassa. Ha a feloszlatás mégis bekövetkeznék, a jobboldali frontharcosok nem állanak jót a következményekért. Laval igyekszik megnyugtatni a tüzkereszteseket. hogy elkerülhesse a ko molyabb és esetleg fenyegető ellentéteket
