Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-20 / 267. szám

A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók ip»­MAGYAR POLITIKAI ALAPÍTOTTA: BART HA NAPILAP MIKLÓS F.lőfizctési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi .államokba csak a portókülönbözette! több. LVL ÉVFOLYA M, 2 6 7: SZÁM. SZRRDA 19 3 5 NOVEMBER 2 Ü. Â tegnapra sokéiig fogunk emlékezni, mert következmé­nyeit is sokáig fogjuk érezni a lelkűnkben és bőrünkön. Ki tudja nem lesz-e sokkal több, mint csak a:z olasz történelem egyik fordulópontja és a világtörténelem egyik ér­dekes, jellemző, átalakító eseménye? Hátha csakugyan gyásznap lesz, mint a fasiszta nagytanács hirdeti, nemcsak az olasz önérzet és igazságtudat gyásznapja, hanem az embe­riség sorsának egy sötét és borzalmas bo­nyodalmát okozó szerencsétlenség? Mit le­hessen tudni — mondhatnék a fegyelmezet­len közbeszéd henye kifejezésével. Soha nem tudhatjuk előre, hogy az elhajított kő hol áll meg és az elrepített bumeráng kit kolint fejbe körives pályáján. Most ez az elmozdí­tott fegyver a megtorlások alkalmazása s ez most már másfél napja végzi bizonytalan kimenetelű történetét. A Népszövetség egy tagállam szabálytalan megtámadása címén az alapokmány 16-ík szakasza szerint álta­lános gazdasági háborút indított Olaszország ellen. A megtorlások ezt jelentik. Nemcsak kész és nyers hadianyagot, do a legfontosabb kész cikkeket és fői dolgozatlak termékeket sem szabad visszavonásig és csaláson innen, Olaszországba szállítani. Ez a gazdasági megtorlás eddig se volt ismeretlen szer, de ilyen mértékben, mint most, alapvető kez­demény. Napoleon szárazföldi zárlata egy­kor Anglia ellen kötelezni akart n avan min­den államot, ue csak a saját önkényes ciha tarozása alapján, meggyőződéses helyeslés Idám A legújabb kor bojkottjai, mint pél­dául a bolsevista Oroszország kizárásakor az európai gazdaság forgalmi éle télmi, csak az államok többé-kevésbé fontos és kiterjedt l-evékenysége volt, de a tömegnyomor nem­zetközi segítségével s a világ amugyis vál­ságos helyzetéből folyó kényszer más neve alatt. A vámháboruk, a gazdasági háborúk, az általános ás részleges bojkottok több­nyire két fél párbajai voltak. Most sincs nagy hangulat és nincs egyhangúság. Min­den zárlat, tilalom, áruiildözés különben is eredendő hibákkal szokott vesződni, külö­nösen fegyelem és következetesség szempont­jából. Alkalmat nyit a csempészésnek és csalásnak. A népszövetségi megtorlás alakjában je­lentkező általános háború Olaszországgal szemben túlnyomóan elvi jelentőségű: mene­külés egy bizonytalan kényszerűségbe, me­lyet a rokonszenv ezernyi jelével édesitenek meg és kicsinyesen elhatárolnak. Nem bosz- szu, nem büntetés, nem üzlet: egyetlen célja, hogy megrövidítse a háborút és nem az olasz nép kiéhezietésével — hiszen az élel­mezésről gondoskodnak a megtorlást nem alkalmazó vagy a Népszövetségen kívül kerüli gazdasági területek —, hanem belá­tásra kényszerítő háborús anyaghiány létre­hozásával. A háttérben ott a gondolat, hegy­im sikerül hamarosan csöndet teremteni Af­rikában és elhárítani az európai veszedelmet, akkor Olaszország megrendített közgazda­ságát közös erővel és gyorsan rendbehozzák. De valamit már végül is tenni kellett egy vezeklő tagállam érdekében, amelynek az a szerencséje, hogy aránylag közel van Genf- hez és szomszédja francia és angol érdekte­rületeknek. Ez magyarázza meg, hogy a Népszövetség most se szégyenkezik, amiért hasonló eszközöket nem nem alkalmazott a délameríkai harcoló felekkel szemben, ahol ■igazán kinyomozhatatlan volt, kinek az ol­dalán is van az igazság és a kínai—janán háborús viszályban, ahol meg ellenkezőleg igen is könnyű lett volna az igazság meg­állapítása. Mind a két körülmény egyazon magatartást sugallta. Ne feledjük el aztán, hogy most a világrészekben gondolkozó és határozó Anglia haragudott meg heves er­kölcsi és még hevesebb anyagi érdekből, mi­kor észbe kellett kapni, hogy még maga­sabbra kell emelni — egyszer rnár kellett valamit tenni — a Népszövetséget, a magyar —szerb és Ruhr-vlszály sikerének a szintje fölé. Végre is egyszer próbálkozni kell a fe­nyegető és megtorló szakaszokkal. Ámde kérdés, micsoda tapasztalatokkal kerül ki majd az emberiség ebből a nagy kísérletből? Hivatalos gelentések az olasz náp i&gos felháborodásáról beszéljek. Bad&siio tábor esmoaS&k ui főparancsnoka, elindult Afrikába A külpolitikában a futólagos apró lázak «tán most már komoly hőemelkedés mu- j tatkozik. A megtorlások bevezetése Olaszország ingerültségét veszedelmes fokra hajtotta. I Rómában különösen a fasiszta ifjúság részvételével erős utcai tüntetések folynak az angol és francia követség ellen, melyeket erős rohamosztagokkal kellett körülvenni és környéküket is katonai erővel biztosítani, A félhivatalos sajtónyilatkozatok hangsúlyoz­zák, hogy megvédik az exterritóriumokat és idegen alattvalókat, „ámde érthető a tömeg jogos felháborodása6'. Ezek a szavak határozottan élesek külpolitikai vonatkozásokban. Természetesen Olaszország a megtorlásos államokkal való minden forgalmat megszün- I íet és javában folyik az idegen származású és féiig-meddig nélkülözhető áruk bojkott- I ja. A megtorlásos államok frontján a leglényegesebb esemény, hogy Anglia már szi- I goru ellenőrzést gyakorol az idegenből, különösen Németországból érkező árukkal szem- j ben. A német behozatalnak az áru származását megbízhatóan kell igazolniok. így akar- I ják megakadályozni, hogy olasz eredetű árukat hozzanak az angol piacra. A németek I azonban tiltakozna’- ez elice ^ korlátozás ellen. Az általános izgalom egyik jele, hogy Anglia kezd közeledni Oroszország felé. Az angol—orosz kereskedelmi összeköttetések megerősítéséről van szó. Ez jelentheti, hogy a Németország felé tekintés lanyhul, másrészt a rendkívül veszedelmes jelleget ölteni kezdő japán—kinai viszony is közrejátszik a dologban. Ami a katonai helyzetet illeti, De-Bono tábornok már elhagyta a harcteret és Eritreába utazott s az uj főparancs­nok, Badoglio utcákéit Afrika felé. Már ez is érthetővé teszi, hogy a fronton egy ideig különös eseményekre nem várhatunk. Avesséiwesíeíeít anw&l és frauda követségek RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az Olasz­ország ellen életbeléptetett megtorló rend­szabályokkal egyidejűleg az olasz kormány rohamsisakos katonai csapatokat rendelt ki az angol és francia követségek védelmére. A csapatok nem­csak a kél követség épületéhez vezető ut­cákat szállták meg, hanem a szomszédos házak tetején is el vaunak helyezve. Az angol követséggel szemben lévő palotá­ban pedig, minden eshetőségre készen, egy század katona van elhelyezve. A tegnapi nap folyamán diákcsoportok több helyen tüntettek a megtorlásban résztvevő államok ellen és megkísérelték az angol és francia követség épületét is megközelíteni, a rendőrség és a katonaság azonban résen volt és a tüntetők csoport­ját szétszórta. 30 diákot őrizetbe vett. Olasz kormánykörökben azzal magyarázzák az angol és francia követség fokozott vé­delmét, hogy a kormánynak kötelessége megvédeni a Rómában tartózkodó külföldi államok képviselőit még akkor is, ha az olasz nép érthető és jogos felháborodásá­ban felelőtlen cselekedetekre ragadtatja magát, Hadszíntér! jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Radaglio marsall, az uj kelet afrikai- főkormányzó és hadseregparancsnok Nápolyban hajóra szál­lott, hogy Eritreaban elfoglalja uj hivata­lát. De-Bono tábornok AdLgratban elbúcsú­zott vezérkarától s elutazott Asmaraba. RÓMA. (Rador.) A frantrói ma kiadott hi­vatalos jelentés szerint a II. hadtest arcvo­nalán több abesszin különítményt szórlak szét Timehet község közelében és átkergel- ték a Takazze-folyőn. A Takazze és Mai- Udri folyó egyesülése környékén egy másik abesszin különítményt verlek meg az ola­szok. Az abesszinek számos halottat hagytak j há'Hra s vezérük Bifau Ras foglyul esett. ! 1 Ogaden tartományban az olaszok által elfog I lalt hadállások kiépítésén dolgoznak. A repü­lők felderítő szolgálatukat folytatják, na­gyobb távolságokat kutatva át. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Asmarabói jelentik: Maravigna tábornok csapatai uj taktikát követnek: kisebb csoportokba oszol va tisztogatják a Takazze-folyótól északra fekvő területet, ahol abesszin különítmények tartózkodnak. Tegnap két harcot is folyta­tott egy olasz osztag, amelynek sikerült az ellenséget átüzni a folyón. Egyébként Adua környékén és a Takazze-tól északra számos törzsi önök egyre-másra hódol be az olaszok­nak. Akszumban néhány levelet találtak, amelyeket a négus és Seyum herceg váltot­tak egymással és amelyekből kitűnik, hogy az abesszinek tartani akarták a -szent várost, de nem tették meg a szükséges intézkedése­ket a tankok előnyomulásának megakadá­lyozására. Ezért hódították meg oly köny- nyen az olaszok a várost. RÓMA. (Rador.) A Szomáliái frontról ér­kezett hírek szerint Nashibu herceg csapatai ellenállásra készülnek Harrartől nyugatra, egészen Curedelliig elhúzódó, továbbá Dzsid- zsigától délre, Garamulet—Bugássá—Garaibu vonalon, amely általában 1700 méter magas­ságban van. Az egész vonal meg van erő­sítve számos erődítménnyel és gépfegyverrel. A vonal kiépifését még májusban kezdte meg néhány svéd tiszt. Azt hiszik azonban, hogy az abesszinek harcos szelleme nem fog meg békáiba a lövészárokból való harccal, mert jobban szeretik a nyilt mezőn történő ösz- szecsapásokat. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu- ter-ügynökség asmarai tudósítója jelenti: Az első olasz harcvonalban az utóbbi napokban rengeteg tüzérségi anyagot és lőszereket hal­moztak fel, ami arra vall, hogy Badoglio tábornok megérkezése után erélyes támadás­ba fog kezdeni. Badoglio szakítani fog az ed­digi taktikával és a lassú, fokozatos előnyo­mulás és útépítés helyeit az olasz erőket villámgyorsan fogja előre vetni, hogy az abesszin erők felfejlődését megakadályozza. Japán százmillió lakosú területei szakit le Eszakkináról A i&kiol kormánykîsxâmlîkatailan kihreikexménvO tépése. — Megalakulóban az északiéinál anionom kormány LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sanghaj­ból érkező jelentések szerint a japán kor­mány a megszállott északkinai tartományo­kat végleg le akarja szakítani a kinai biro- j dalom testéről, hogy Pu-Yi mandzsu császár J uralma alá helyezze. Erre a célra erős csa­patok állanak készen, hogy szükség esetén az ellenszegülő kőzépkinai tartományokkal szembeszáll janak. Doihara tábornok, az északkinai japán csapatok vezetője, bejelen­tette, hogy öt hadosztályt fog liopey ős Şan­tung között összevonni, ha Észak-kina rövi­desen nem mondja ki önkormányzaiát. Doi­hara tábornok Pu-Yi mondzsu császárt Pe- kingbe akarja hozni, hogy Eszak-kina trón­jára ültesse. Japán egy matróz megöletése és bolsevista irányzatok nehézményezésével előbb diplo­máciai viszályt idézett elő, most pedig meg­kezdte Észak-kina még erősebb katonai meg­szállását és követeli egy százmilliós lakos­sága óriási téridét „függetlenitését tf, pénz­ügyi, katonai, közigazgatási tekintetben Ja­pán gyámság alatt. Nyilvánvaló, hogy ezt a területet Mandzsukooval igyekszik egyesíte­ni s ennek a területnek császárát Pu-Yi t előbb-utóbb vissza akarja ültetni a pekingi trónra, amelynek anyja gyámsága alatt, cse­csemő korában már ura volt. Halaimat drá ma kezdetén állunk, amelynek követ kezmé nyei kiszámit hat at fanok. Nemcsak ázsiai kél désröl van itt szó és a mennyei birodalmi: külön sorsáról, hanem olyan óriási érdé Izei ről, amely egyaránt érinti Oroszország. \r. glia és az Egyesült-Államok külpolitika! és gazdasági, érdekeit. (Folytatás a 10 old.

Next

/
Thumbnails
Contents