Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-19 / 266. szám
1935 n&v<emli é? vzzEff riw GARA ERJVŐ RIPORTSOROZATA: a fejezetei százhetven szerelmeslevél igazi töríénete CLUJ. (Az iEllenzék tudósítójától.) Fel kol 1 huzni a kárpitot, amely egy házaspár magánéletét fedi, mert csak igy lehet elindulni a iBurfica-dráma megfejtésének az utján, A vizsgálóbíró asztalán is szerelmes levelek. elkobzott fényképek: nagy érzelmek apró dokumentumai jelzik, hogy a hivatalos eljárás sem lehetett kíméletes és a „magán - ügyek“' felé kutatott. Az a vád, amelynek alapján Pintilescu asszonyt letartóztatták, úgy látszik megdőlt. A vizsgálat során hamarosan beigazolódott, hogy Burtica vagyona mintegy öt-hatszázezer lej volt, korántsem olyan összeg tehát, amely egy nagyon szép fizetésű tanárnőt ilyen szörnyű cselekedetre csábíthat ott volna. Ellenkezőleg: anyagi szempontból nagyon is érdeke volt Pintilescu asszonynak, hogy a férje éljen. Nagyon jól kereső ember volt, aki szívesen áldozott a háziüartásna. Nyolcvanezer lejes lakást bérelt, azt pompásan te bútorozta, a felesége születésnapjára egy finom, drága rádiókészüléket vett például „ . . Elképzel heteden, hogy ilyen kőmknényak között egy professzor nő nébányszázezer lej megtakarítás áriak a reményében megölje a férjét. Erről a brutális felfogásról szkrte azonnal Ír kell óérni tehát és le is Sért a vád, amely most a szerelmi téren kutatja az indokokat, amelyek a tragédiát kirobbantották. Itt már tágasabb terep kínálkozik. j * Százhetven levelet foglaltak, le egy fiatalember lakásán. Ahogyan ez a hir néhány nappal ezelőtt frissen a nyilvánosságra került, valósággal kórtünetnek hatott. Arról Írtak ugyanis a lapok, hogy Buticané a háromhónapos házassága alatt irta a százhetven szerelmes levelet Rónai Antalnak, a Román Opera karmesterének. Naponta átlag két szerelmes levél ahhoz, aki ugyanabban a városban lakik, akivel tellát ezenkívül még vizenyős • gyakori 'találkozások is történnek — itt már nem a házasságtörés ténye a főbenjáró megállapítás, hanem egy olyan palo lóg'kus lelki állapot, amelyből nem nehéz meghúzni a vonalat a halál thoz 6 revolvergolyóig. igen ám, csakhogy nem igy történt. A kínálkozó, könnyű megoldási folyamai megszakad ott, amikor Rónai Antal azt mondja: — Ugyan kérem, azok a levelek egy régi, ötéves barátság idejéből valók. * Piát persze, hogy azt kellett volna tenni, a nyit a fiatalember mond: — Miért nem jött hozzám valaki, hogy megkérdezze? Csak írtak a lapok százhetven .szerelmes levélről, amit néhány hónap alatt J aptam. Dehogyis kérem. A dolog a következőképen áll . . . Jól érzi a fiatal karmester, hogy most nem volna helyes „férfias diszkrécióval“ elkendőzni a valóságot, most leplezetlenül d kell mondani, hogy: — Diáklány volt még, amikor egymásba szerettünk. Talán az hozott össze bennünket, hogy Viorica nagyon szerette a zenét, én meg az ő nagy műveltségét, intelligenciáját csodáltam, Egy-egy levele olyan volt, mint valami gyönyörű novella . . . Ezekről a levelekről, amelyek mos* szenzációnak bukkantak fel a bűnügy során a ládafiáiból, azt mondja Rónai: — Öt esztendő alatt gyűltek össze. Ha \ lorica otthon volt vakáción, vagy én volán valahol a színtársulattal turnén, természetesen leveleztünk. Persze, hogy ez egészen más kép. Ahogyan először nyilvánosságra került ez a százhetven szerelmes levél, azzal a kommentárral, hogy egy fiatalasszony lázas levelezése tiltott szerelméhez, három hőnap alatt — beteg lelki jelenségnek hatott. És adódott a logikai folyamat: egy egzaktéit idegrendszerit asszony, aki naponta két szerelmes levelet is irt az egyvárosban lakó szerelméhez, hisztériás nő felindult pillanatában elsüti a kezeügyébe eső revolvert. „Egy bestia" . . . Ezzel szemben: — Céltudatos, komoly, higgadt nő. Dehogyis egzaJtált Inkább frigid és nagyon ia meggondolt. A levelei is emellett tanúskodnak, kár, hogy nem tudok egyet sem megmutatni, mind az ügyészségen ven. Rónai még azt szeretné elmondani azokkal a levelekkel kapcsolatosan: — Olyasmit is hallottam, hogy a leveleket el kellett volna égetnem. Miért? Lám, Viorica is megőrizte az én leveleimet, pedig férjhez ment. Éppen ezen a nyomon tartottak nálam házkutatást. * Igen, őrizték egymás leveleit és most már ezen a nyomon van kérdezni való. Arra kell gondoláin, hogy a tragédia során szerepük volt talán azoknak a leveleknek. Vagy tar Ián folytatása volt ennek az ötéves barátságnak ... A fiatalember nyíltan áll szemben a kérdéssel, jól tudja, hogy ez e pállana than nem kiváiícsiskodás: — A barátságunk márr több mint egy esztendeje megszakadt. Azaz helyesebben, a feará&, a jóbarábi érzés él még . . . — A férj talán ... — Óh dehogyis. A férje diót! mesa volt titok, hogy mi azelőtt szerelmesek voltunk egymásba. Egy napon azt mondta nekem Viorica, hogy meg akar ismerbct»i egy fiúval, aki megkérte a kezét. Ez meg Is tőrtéavt Autókirándulásra mentünk. — Hármasban? — Igen. Vioriea talán azért hívott d, hogy megtudja a véleményemet a fiúról... — Nos igen, ez egy kissé különösnek tetszik ugyebár. De tessék jól figyelni. Vioriea és én akkor már, hogy úgy mondjam, vége felé jártunk. De megmaradt a barátság és az egymás becsülése. Úgy látszik, Vioriea súlyt helyezett a véleményemre. Rónainak tetszett a fiú és ezt közölte Vioricával . — Kellemes humora volt és sokat viccelt a volán mellett. Vioriea mellette ült egész utón és átölelte. Tetszett neki a fiú. Aztán ez történt a két régi szerelmes között: — Én láttam, hogy komoly a dolog és több meghívást visszautasítottam. Nem Kovács ©ezsll emlékére snárvány- emíéldáblát állítattak szülőfaluja templomában TARGIÜLdLAPUSULUÍ. {Át Ellenzék kiküldött munkatársától.) Bensőséges, meleg ünnepség keretében avatta fel tegnap Tar- gul-Lapusului község szülöttjének, Kovács Dezsőnek az emlékezetére a református templomban felállított márványtáblát. Az ünnepségen képviseltette magát az Erdélyi Református egyházkerület, a Dej-i Egyházmegye, a Cluj-i református kollégium és a különböző erdélyi irodalmi társaságok A család részéről a felavatási ünnepen részk vett Kovács Dezső két leánya és a faluban élő távolabbi rokonság. Az özvegyet betegsége akadályozta, hogy az ünnepségen részt- vegyen, A felavatási ünnepség istentisztelettel kezdődött. Vásárhelyi János püspökhelyettes Kovács Dezső kedvelt bibliai igéje „És ő SELECT-PSOZOOf Rendkívüli film! a gyanú Árnyékában Izgalmas kai ndörtoríénet. —■ A főszerepeket játszák: Virginia Bruce és Riccarúo Cartez 1! MŰSORON KÍVÜL ELSŐRANGÚ HANGOS PÓTKÉP akartam, hogy Burtica talán félreértse a dolgot. Holott: Burtica is mindig hivott ide, oda, kirándulásra, azt mondta, hogy nagyon szimpátikus vagyok neki. Lehetőleg nem mentem el. Jobbnak láttam igy . .. Ha igy áll a dolog: aligha lehet a dráma motívumai között azt a féltékenységet keresni. Sőt: — Az esküvőjük után, ha találkoztam velük, mindig hívtak látogatóba. Nézzem meg, milyen szép lakásuk van. Én mindig megígértem, de egyszer sem voltam náluk. Azt sem tudom, hol laknak. Egyszer mégis: — Amikor meghallottam, hogy Viorica beteg és a szanatóriumban fekszik, meglátogattam. Most utólag azt mondom, hogy szerencsére — nem egyedül látogattam meg. i íElvittem magammal egy közös barátunkat. ! A betegség felől érdeklődöm. Ez az első eset a beszélgetés során, hogy a kérdésemre — hallgat a fiatalember... — Nem panaszkodott a férjére a betegségével kapcsolatosan? Választ erre a kérdésre sem kapok, * Az a feltevés, hogy a dráma egy féltékenység! jelenet tragikus kifejlődése lett volna, vonatkozhatna még egy egyetemi tanárra, akiről ugyancsak sok szó esett a bűnügy hivatalos és publikus tárgyalásának során. Itt azonban arra kell gondolni, hogy j az illető professzor idősebb ember, a férj ellenben csinos és fiatal, nagyon valószínűtlen tehát, hogy a háromhónapos ifjú asz- szony szerelme a jóképű férje mellől az idős professzor felé fordul. Annál is inkább, mert — amint majd látni fogják, a szerencsétlen Burtica Vasile jól értett ahhoz, hogy előbb fordult 6 el a nőktől, mint megfordítva.. A)ö hagyja maját b.fol ásoini, mert a valódi gyermek-hintőpor 1 doboz Lei 16'I II I Ilii Hill III I Mi szolgái szolgálnak néki“ alapján tartott ha- í tásos egyházi beszédet. A püspökhelyettes a | templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezeteié j állította Kovács Dezső igazi arcát. Kovács \ Dezső életének alapját irSzolgálni annak, i akit szeretünk“ mondás képezte. — Kovács Dezső egész élete szolgálat I volt — mondotta a prédikátor. — Kovács j Dezső szolgált egyházának, szolgált iskolá- \ jának és szolgált az erdélyi irodalomnak. ! Az istentiszteleten énekszámokat adott elő a dr. Mezey Mihály református lelkész állal ) betanított I. K, E. vegyeskara, ezután kéz- j dődött meg a leleplezési ünnepség, melyen ; Kovács László Dej-i esperes Kovács Dezső életének útmutatásait állitota a gyülekezet elé. Dr. Bene Ferenc egyházkerületi főgond- j nők hatásos ünnepi beszédében megmutatta Kovács Dezsőt, mint az egyház kiváló munkását, mint tanárt és mint írót. Ezután lehullott a lepel az emléktábláról. „Magyarlápos hü fia Kovács Dezső, a k. ref kollégium igazgató professzora és iró emlékezetére. 1866—193-5‘‘ — a márványtábla felirata. Finta Gerő ezután a ref. kollégium nevében mondott közvetlen, szép beszédet. — Kovács Dezső emlékét nemcsak ez a már vány tábla örökíti meg, hanem ennél sokkal jobban be van írva azoknak a szivébe, akiket a kiváló tanár tanított — mondotta Finta Gerő. I — Kovács Dezsőnek mindene volt az is- I kola. Kisdiák korától, élete utolsó órájáig I féltve őrizte a nagymultu intézetet. Jelmondata volt: — Nincs rossz diák, csak a gyer- ; meknek a szivéig kell hatni, j Az Erdélyi Irodalmi Társaság üdvözlő be- ; szédét Walter Gyula távollétében Brüll Emá- nuel tanár olvasta fel. A Helikon és Pásztoanfeaz iróá óévében dr. Tavasz y Sándor tartott megemlékezést, — Kovács Dezső emléktáblája a legmél- I tóbb helyen van — mondotta az előadó. — I Kovács Dezső élete szorosan ehhez a templomhoz volt kapcsolódva. Egy Éró számára a legnagyobb megtiszteltetés, ha esaléktábláj ját templomban állítják fel. Végül Vásárhelyi János tottná csattá a Kemény Zsigmond Társaság megemlékezését. Az emléktáblát ezután megkoszorúzta Ko vács Dezső családja, a Ref. Kollégium és 8 Helikon és a Pász tortü z. A felavató ünnepséget közebéd zárta be A közebéden több pohárköszöntő hangzott el, amelyek Kovács Dezső nemes alakját igen sok oldalról világították meg. Itt ol vasták fel dr. Gyaíui Farkasnak »z Ellenzék vasárnapi számában megjelent megemlékező sét is. Az ünnepély megrendezéséért dr. Mezei Mihály református lelkész, a Református Nőszövetség, Férfiszövetség és IKE a legnagyobb elismerést érdemlik meg. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzés» HATÓSÁGILAG ENGEDÉLYEZETT VIGKIÁRÜSITAS!------Raktárunkat ÜZLETFELOSZLATÁS miatt ggdri áron alnl kiárusítják!
