Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-12 / 235. szám
/. / /. / /V l /J A ■IMII I min ii iiiiii— { I J S. o k t o b 0 r 1-1. R/PORTSOROZAf A SZÉKELYFÖLDRŐL székely legények a józan és nemes erkölcsnek nem aluszékony barátai, de pompázó virágai“ Wesselényi lángeszcneh újabb bizonyiléhai Vili. liiHN'lXVKl. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Kiskükiilló völgyének t*jíyik legszebb rs leghíresebb falu iában \ynnk. Mindönki ismeri ennek a kö/segneL. a nevét a hatni - inas Dozsa-esaládról, mely az 1514-bcli párás/1 vezér, Dózsa György utódaitól szánnak. Vinint vegigmcgyüuk a falun, különös jóleső érzéssel olvassuk le minden második- barmadik kapuról, vagy házról, hogy Dósa vagv Dózsa ma is kétféleképen írják' építette es lakik benne. A Dózsáknak több iga leszakadt erről az itthoni törzsről, valamennyi a magyarság szellemi életének ki- váló irányítója lett, de az itthonmaradottak is folytonosan fejlődtek tovább és erősödtek. A székelyek legnagyobb jogtudósa is itt született. Ez a szép nagy falu egyike azoknak, melyek a legjobban megőrizték a székely jellemvonásokat, úgy építkezésben, mint ruházkodásban és szokásokban. V hires marosszéki viselet itt és a szomszédos C.hibed községben látható a legszebben. Különösen vasárnap valósággal virit a falu a zöldhajtásos és sárgavarratu piros lájbiktól. amelyeket kicsi gyermekek és öreg emberek egyformán viselnek. Az utcák két oldalán egymást váltják a díszesebbnél díszesebb faragott kapuk. Itt minden második, harmadik ember született művész, őstehetség, ha nem is ismerik valamennyiüknek ugv a nevét, mint Vass Áronét, kinek szobrai nem csak Erdélyben és Magyarországon közismertek. hanem még Hollandiáig is eljutottak. Nem csoda, hogy ilyen intelligens ennek a falunak a népe. mert mindig voltak öntudatos és lelkes vezetői ugv a múltban, mint a jelenben. „Şcoala primară de Stat Wesselényi“ Hires iskolája van ennek a falunak, a nagy Wesselényi Miklós alapítványa, mely a régi időkben gimnázium számba ment. Az öregek igy beszélnek róla és az egész környéken büszkén dicsekszik el vele az a székelv gazda, aki ide járt. Nemcsak az idevalósiak tanultak ebben az iskolában, hanem a tehetősebb gazdák a messzi falvakból is behozták ide gyermekeiket, hogy többet tanuljanak. Az iskola szép nagyr épülete ma is áll, habár eléggé megrongált állapotban és egy évvel ezelőtt még olvasni lehetett homlokzatán az emléktáblába vésett érdekes feliratát: .,Adták a székelyek hazufiságáért Wesselényinek, adta hazafiság kifejtésére a nemes székely nemzetnek Wesselényi“. Wesselényi adományából, a református felekezeti iskolából azóta állami iskola lett és a felekezeti iskola két osztálya csak mint megtűrt vendég szerepel benne. Ennek az iskolaelvételnek érdekes története van s már csak nagy múltja miatt is kötelességünk foglalkozni vele. Az 1800 lélekből álló község túlnyomó részben református vallásu és hatalmas felekezeti iskolát tartott fenn. Az iskola egyik része a felső osztályokkal a Wesselényi- féle „kollégiumban“ működött, az alsó osztályok pedig egy újabban épített, szép oszlopsoros bejáratú iskolában nyertek elhelyezést. így működött az iskola zavartalanul a világ érdeklődésének központjában: Monfreid : A rejtelmes Abesszínia (240 old. 23 érdekes fénykép) fve 100, kve — — 145 Lei Schrenzel: Abesszínia—Afrika Kánaánja (albumalak 258 old. 45 érdekes fénykép, 10 térképmelléklet) kve — 158 Lei Abesszínia térképe szinnyomásos --------------40 Lei KAPHATÓK AZ ELLEN ZÉK könyv osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre azonnal szállítjuk, utánvétlel is!!! — Kérje a könyvszenzációk jegyzékét!! cgés/cn a múlt évig. mikor aztán Angelescu közoktatásügyi miniszter állami iskolákat létesítő politikájával kapcsolatosan feltűnt, hogy ily nagy községnek nincs állami iskolája. \ tan felügyelőség kiadta a rendeletet, hogy sürgősen állami iskolát kell létesíteni, még pedig amiatt, hogy a felekezeti iskola (két hatalmas épület) nem elegendő a gyermekek befogadására. Vagy még egy tanerőt állítanak he, vagy állami iskolát kell létesíteni — szólt a rendelet. Az egyháznak azonban arra sem volt ideje, hogy a kívánt uj tanerőt kinevezhesse, mert közben létrejött az állami iskola, igy tehát nem maradt választás. A régi Wesselényi-féle épület igazgatói lakása mellett elfoglaltak egy, majd két szobát, most pedig már az a helyzet, hogy a református iskola számára nem marad egyetlen terem sem. Minden eshetőségre számítva, a felekezeti iskola igazgatósága már azon gondolkozik, hová helyezze a felső három osztályt. V tanfelügyelőség ugyanis kijelentette, hogy a Wesselényi-alap elveszett a háború alatt, az iskola igy gazdátlanul maradt, tehát az államé. Az egyház vezetősége hiába követelt el mindent ez ellen az okoskodás ellen, nem érhetett el eredményt. A tanfelügyelöség kijelentette: még abban az. esetben is, ha visszaállítanák az alapítványt, amely elveszett, a Wesselényi-iskolában románul kellene tanítani, mert az az állam nyelve s a közel százéves alapítólevél úgy intézkedik, hogy az iskolában az állam nyelvén kell tanítani. Az állami iskola jelenleg kéttanerős, de már kérték a harmadik tanító kinevezését is. Állítólag 150 tanulója van. A református felekezeti iskolának ugyanis megszabták, hogy 155 gyermeknél többet nem vehet fel, a többinek az államiba kell mennie. Az állami iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy állandó, biztos tanítványai legyenek. A gyanús hangzású nevii gyermekeket ösz- szeirta, hogy román eredetitek. Ilyenek a Bánok és a Dózsák. A Ne«es Székely Ifjúság Önképző Társulata Ezek az emberek itt megszokták az együtt dolgozást, az egymáson való segítést és a lelkűk művelését. Fogyasztási és hitelszövetkezet, meg tej- esarnok van a faluban, nőszövetség, dalárda és most van alakulóban a fúvószenekar. A szövetkezetek számára épitelt csinos, Ízléses épületben van a falu másik büszkesége, a Gazdakör, mely több mint hatvan év óta áll fenn. Világos, emeleti olvasóhelyiségében összegyűlnek a falusi emberek és a gazdasági kérdések megtárgyalása mellett újságokat, meg könyveket olvasnak. A szövetkezetek és gazdakör gondos vezetője Gál- falvi Pál ref. iskolaigazgató. Az ö lelkes munkájának köszönhető, hogy ezek a régi és a falu életében annyira nagyfontosságu intézmények a többi falvakban lévő társaik mintájára nem mentek tönkre a mai nehéz időkben sem. Mindezek mellett azonban legérdekesebb a falu ifjúsági egyesülete, mely a jövő évben fogja megünnepelni fennállásának századik évfordulóját. Még Wesselényi Miklós idejében, a hires iskolával majdnem egyszerre, 1837-ben alapították s azóta megszakítás nélkül működött az ifjúság nevelése érdekében. A százéves alapszabályzatot olvassuk, amelynek címlapján az egyesület neve áll: „Nemes Makfalvi Székely Nemes Ifjúság önképző Egyesülete“. „A makfalvi székely nemes ifjúságot éltesse az isten sokáig — kezdődik a bevezetés — virágozzék és haladjon, bogy a kor haladó szellemének mindég és minden tekintetben kellőleg meg tudjon felelni“. Az ifjúság alatt természetesen csak a legényeket értették, mert leányok nem lehettek tagjai. Viszont, ha valamelyik legény megházasodott, nyomban ki kellett lépnie az ifjúság önképző társulatából. ‘ így van ez ma is. Az alapszabály ugyancsak gondoskodik arról, hogy a virgonc székely legénykék ne vonhassák ki magukat az önképzés alól, I zigoi'it remls/abál yok ;i I tartalmú/ a mii lusztók számára. \ '.’ti il, pont ilyen erkölcsi megrovást kő vctcl „Valakik pétiig elégséges ok nélkül maradnának ki, n/ok is jegyeztessenk fel, mini a jó/.an vilúgosoilas és nemes erkül- siik alus/ékony barátai és elhervadt virágai“. Jelenleg harminchat tagja van az egye süléinek, akik „a józan világi,sntlá.s és nemes erkölcsök“-nek nem alus/ékony. hanem buzgó barátai és lelkes, uagv munkát végeznek. Ezeknek az. ifjaknak az . ifjúsági bíró“ a vezetőjük, aki a köztük felmerülő nézeteltéréseket is elintézi, a feleket kibékíti. Drága föld, sovány kenyér Csoda, hogy a maguk művelésére is van idejük ezeknek az embereknek, hiszen a megélhetésükért a legelkeseredettebb harcot kell vivniok. A faluban lakó 1800 emberre csak 2200 hold föld esik. de ebből is csak 600 hold szántó. A falu lakosságának csak egyharmada tud megélni a földművelésből, qn—tr—I——f ■ mi nan 11 a másik kétharmad kénytelen más jóv< ib'lnii forrást keresni A < seréplazét ké zi lése hi/nrivull a legmeglelelöbbn' 1 mert < terméketlen begyek csupa kitűnő minőségit agyagból állanak \ cserépedények ipata különösen az utóbbi években lendült fel ebben a faluban s ma a lakosságnak több mint egy harmadrésze fazekas. Az itteni rv répeilény már mindenben felves/i a ve senyt a Corund-i edényekkel. Igen nevezetes emellett a falu szövőipar > l’os/.tós/üvéssél foglalkoznak leginkább és a posztókat nagyban szállít ják i ludasra. Fellendüli a gyümölcstermelés is, a mult évben például egyetlen gazda két vagon al rnát adott el. A föld éppen azért, mert kevés van, hihetetlenül drága. Ilurinineöt-negyvenez.er lejt adnak egy olyan hold földért, ami a szomszéd községben 6—7000 lej. Egy öreg gazda, akivel az utón megyek, felsóhajt: Sok a gond, sovány a kenvér, de — élünk. Bözikll György. LÁTOGATÁS A DZSIU-DZSlCU AKADÉMIÁN Hogyan védekezzünk, ha revolver, vagy kés van támadóink kezében? A dzsin-dzsicu japán jelvénye — cseresznyefaág, mely meghajlik a ráhulló hó súlya alatt CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Az unitárius gimnázium tornaterme tele van ismerős arcokkal. Azok a komoly rendőrtisztek, kiket valamikor parádékon, vagy hivatalaikban láttunk gondterhelt arccal irataik felé hajolva, most mind itt állanak ingujjra vetkőzve, látszik rajtuk, hogy valami rendkívüli izgalmas és érdekes dolgon mennek keresztül. — Mit csinál ön, ha valamelyik sötét külvárosi utcában megtámadja két izmos, gyanús szándékú ember? — Megkérem őket, hagyjanak békén, mert ellenkező estben szólok anyukámnak. A felelet láthatólag tetszésre talált, mindenfelé mosolyognak. — Az ügyet nem lehet ilyen simán elintézni — válaszol Fleck dizsiu-dzsicu mester és kirendeli a középre a delikvenst. Melléje állít egy másikat, nekikront és pillanat múlva a két rendőrtiszt a földről tápász- kodik fel. Elismerés moraja hullámzik végig a soron és mindenki figyelmesen hallgatja a mester előadását. Baj, ha valakinek kalap van a fején — Ha kalap van a támadó fején — folytatja magyarázatát Fleck mester —, könnyű a vele való elbánás. Szemére húzzuk és arcába nyomjuk a kalapot, ugyanakkor lábunkat háta mögé téve, egy lökéssel elgáncsoljuk. Hasonlít ehhez a fogáshoz nagyon az öv-fogás. Balkézzel megfogjuk a velünk szembenálló kabátját, vagy nndrágsziját, hirtelen magunk felé rántjuk, ugyanakkor, jobb kézzel hátrafelé nyomjuk állát. Nincs ember, aki ennek a jórészt pillanatok alatt alkalmazott fogásnak ellent tudna álla ni. — Tessék megpróbálni! — adja ki az utasítást. Az egymással szembeállított párok összerohannak. Csak annyit látok, hogy7 a hozzám legközelebb eső apró rendőrtiszt nekiront óriási partnerének és elcsúszván keze, egy csapással összetöri annak ragyogó gallérját. A sor végéről nyögések és sóhajtások hal- lalszanak. Ezek azt jelentik, hogy a fogások legnagyobb része sikeresen volt alkalmazva. Hogyan védekezzünk a revolver ellen? — Ha valakinek revolver van a kezében, akkor csak villámgyors és holtbiztos munka után lehet siker. Ha azonban nem bizik magában, meg se próbálja. A revolvert emelő kezet már akkor el kell kapni, mikor az nincs egyvonalban a védekező testével. Balkézzel hátrafelé csavarjuk a csuklót, jobbkézzel átkaroljuk a revolverttartó kezet és megfogjuk vele balkezünket. Ugyanakkor jobblábunkkal belépünk az illető mögé és szükség esetén egy gyengéd csavarással hányát fektetjük. Ugyanez az eljárás a késsel támadó ember ellen is. Ha valaki botot vagy széket emel ránk, akkor villámgyorsan jobblábunkat lábai előtt elnyújtjuk, testünkkel átbújunk a széket tartó kéz alatt és egy erős karcsapással előrelenditjiik az illetőt. Kitartott lábunkban megbotlik s annak rendje- módja szerint elnyúlik a földön. Ha valaki átkarolja derekunkat és szorosan magához tartva átölel, akkor vagy orrát, vagy szemét, vagy az orra és homloka között lévő bemélyedést nyomjuk meg. Ezzel aztán elvesszük kedvét a támadás folytatásától. Lábdobás „ á Iá Tom Mix“ Gyermekkorunkban igen gyakran láttuk a reltenhetetlen Tom Mixet, aki hanyalvágód- va a földön, lábaival röpítette az égnek támadóit. Ezt a fogást a dzsiu-dzsicu is ismeri. Megfogjuk ott, ahol érjük ellenfelünk ruháját, kezét és mellére szorított lábbal hátra hengerediink, közben egy alaposat rugónk rajta. Hogy aztán ezekután hol köt ki az illető, az már az ő dolga. Mindez nagyon szépen hangzik előadásban. Hogy mennyire nehéz a kivitel, bizonyítja az, hogy mikor a rendőrtisztek neki- állnak egy-egy fogás végrehajtásának, először levegőbe néznek, elgondolkoznak, majd megkérik partnerüket, hogy igy és igy álljon és végül elölröl-hátulró! valahogy alkalmazzák a fogást. Az első tapogatózó lépéseket követik aztán a biztosabb fogások. A megtámadottak enyhe nyögéssel próbálnak kegyelmet rimánkodni. — Ne csavard úgy a kezemet, mert ütök — hallatszik jobbról-balról. Ugyanez ismétlődik meg pár perccel később, mikor a megtámadottakból támadók lesznek és fölcserélődnek a szerepek. Később aztán kezd minden rendben menni. Egy-két komoly tiszt elváltozott arccal roskad le a földre, hogy aztán visszaadja a kölcsönt a nemrég még diadalmasan mosolygó társának. Nehányan meglepően ügyesen dolgoznak. Ezek természetesen a fiatalabbak közül kerülnek ki, akik később belemelegednek a sikerekbe, már a nehezebb fogásokat is tanulgatják. Fleck mester azonban óvatosságra inti őket, mert elég egy elhamarkodott mozdulat és eltörik a kéz. A tekintélyesebb súlyú tisztek szaporán törülgetik arcukról a verejtéket. Egy-egy fogás után elmerengve csavargatják kezüket jobbra-balra és állapítják meg, bizony alaposan megdolgozták őket. — A dzsiu-dzsicunak a jelvénye Japánban egy cseresznyefaág, mely meghajlik a reáhulló hó súlya alatt. Szószerinti fordításban azt jelenti, hogy a gyönge művészet — magyarázza Fleck mester — a test gyöngébb pontjainak kihasználása. A cseresznyefaág is a majdnem súlytalan, de mégis az ágat lehajlásra kényszerítő hóréteg erejét jelképezi. A rendőrtisztek oktatása — miután a rendőrlegénység oktatását már befejeztük — nemrégiben kezdődött meg. Nyolcvan jelentkezővel folyik a tanfolyam, amelyen a rendőrtisztek felváltva, oaoportonkint vesznek részt. A fogások értékét azt hiszem nem szükséges bizonyítani. Ön láthatta, mire képes ezeknek ismeretében akármelyik megtámadott, védtelen ember. A beszélgetést megzavarják. Az egyik rend őrtiszt ravasz fogással kényszeríti oda társát a mester elé és megkérdi: — Előre, vagy hátra csavarjam a kezét? — Előre! — válaszol Fleck mester — Megelégedetten végignéz az egymást ráncigá- ló sorokon, szemmel láthatólag élvezi a felek dühös egymásra rohanását, az egyre jobban sikerülő fogásokat, a földreroskadó áldozatokat s aztán mosolyogva tovább engedi őket. Mátrai Béla. Uj kötött-ruha és pullover divailzpo?t érkeztek az ELenzék könyvosztálvába. Out- Piaţa Unirii. Darabja 6o lei. Vidékre is azonnal szállitjukl
