Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-11 / 234. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. I4i.i6ţ/i9»9. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetést árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókiilöntózettel több. UVI. ÉVFOLYAM, 2 3 4. i'iri SZÁM. A 3 Dehoíiay A dua továbbra is az olaszok kezében van Adigratba meglepetésszerűen betörtek az abesszinek. — Mára szélcsendet jelentenek az — francia ellentét a szankciók kérdésében Olaszország kétmilliárd lírát Németországban bevásárlási célokra Tegnap az a hir terjedt el, hogy általános abesszin ellentámadás indult meg, melynek során sikerült az abesszineknek visszafoglalni Ádua és Adigrat városokat is. A hir ebben a formában nem bizonyult valónak. Aduát nem foglalták vissza az abesz- szinek, Adigratba azonban rajtaütésszerűen betörtek és amint ellenőrizhetetlen híradá­sok jelentik, az ott lévő olasz katonaság egy részét lemészárolták. Hosszasan nem tud­ták tartani a várost, mely újabb jelentések szerint továbbra is olasz kézben van. A helyzetről ma még bizonytalanabb képet lehet alkotni, mint tegnap. Addis-Abebaban távirati cenzura lépett életbe és megszakadt a távirati összeköttetés is az abesszin fő­város és a front között. Valószínűleg ola'^ repülőgépek szakították meg bombáikkal a táviró vonalakat. Az abesszin ellenállás erejére azonban minden esetre jellemző, hogy a megerősített olasz frontvonal egyik legerősebb pontjára meglepetésszerűen még be tudtak törni. Az utolsó harctéri jelentések különben nem emlékeznek meg Adigrat el­foglalásáról. A tegnap esti abesszin jelentés sem tesz erről említést, ami azt bizonyítja, hogy különösen fontos eseménynek Addis-Abebaban sem tekintik a dolgot. Az nagol sajtó, mely eddig legelfogulatlanabbul Ítéli meg a harctéri helyzetet, ma azt jelenti, hogy a különböző frontokon enyhébb csatározások vannak. Mindkét részről előkészületeket tesznek a további harcokra. Akszunt, melynek elfoglalását már többször jelentették Rómából, úgy látszik még nem foglalták el, mert a legújabb olasz jelentés szerint a város elfoglalása csak rövid idő kérdése. A keleti fronton a Mussa-Ali hegy elfoglalása után különös események nem történtek. A déli fronton is csak guerilla-harcokra ke­rült tegnap sor. Az abesszin megkerülő mozdulatról, mely olasz Eritreában igyekszik De-Bono tábornok csapatainak jobb szárnya mögé jutni, nincsen újabb hir. Az afrikai harcokkal kapcsolatos diplomáciai események központja tegnap megint Genfbe helyeződött át. Délután megnyílt a népszövetségi közgyűlés, amelyen az érde­kelt országok egyenként nyilatkozhatnak a szankciókkal szemben elfoglalt álláspont­ról. A kérdésben végső fokon a népszövetségi tanács dönt egyhangú szavazattal. Ezt megelőzőleg azonban a közgyűlési delegátusok körvonalozzák országaik álláspontját. A tegnapi közgyűlésen Ausztria és Magyarország delegátusai jelentették be, hogy országaik az Olaszország ellen tervezett megtorló rendszabályokban nem vehetnek részt. Erre a népszövetségi alapokmány 16-ik pontja is megadja a lehetőséget. De úgy látszik, hogy közvetlenül a szankciók elhatározása előtt angolok és franciák között sem teljes az egyetértés. Anglia komoly szankciókat akar, Franciaország szívesebben venné, ha a szankcióknak csak tüntető jellege volna. A franciák azzal érvelnek, hogy Németország úgy is lehetetlenné teheti minden gazdasági szankció hatályát, mert összevásárolhatja azokat az anyagokat is, amelyeknek szállítását Olaszország számára megtiltják és egy­szerűen ő adja el az olaszoknak. Egy ellenőrizhetetlen hir szerint az olaszok már is kétmilliárd lírát tettek le erre a célra Németországban. Az angolok ezzel szemben vál­lalni akarják, hogy megfelelő szankciók elhatározása esetén ők fogják követelni Né­metországtól, hogy üzleteivel ne keresztezze a Népszövetség megtorló rendszabályait. Eden és Laval különben a közgyűlés ma délelőtti tanácskozásán szólalnak föl. Abesszin ellentámadás és egy Foxiusz-nevü német állampolgár ügye élesiti-köszörüli váratlanul a viszonyt Belgium és Németország közt, noha legutóbb már a baráti és meg nem támadási szerző­dés lehetőségét kezdték pengetni. A három Dehottay testvért és Foxiuszt pörbe fogta hosszú előzmények után a belga ügyészség és az alsófoku bíróság el is ítélte őket, még pedig a belga állampolgárságtól való meg­fosztásra. Most a négy német kisebbségi polgár ügye felebbezés folytán a lüttichi fel­ső bíróság elé kerül, ahol talán holnap ki­mondják az utolsó szót, még pedig szabály­talanul, mert a továbbvitel útját a semmitő- székhez külön intézkedéssel bevágták előt­tük. A négy vádlottat kisebbségi voltuk mi­att akarják megfosztani az állampolgársági jogtól és az Ítélet után állandó politikai fel­ügyelet alá vetni, hogy végül a legkisebb ki­fogás esetén kiűzzék őket az országból. Ez a pör bár nem olyan nagy arányú, mint a nemrég lezajlott memeli volt, ahol 120 vád­lott állt a bíróság előtt, mégsulyosabb fölte­vésektől terhelve — hiszen négyet halálra is ítéltek — de föltétlenül rokona ennek és nyilván uj súlyos viszály magva lesz Bel­gium és Németország között, ha elmarasztal, ami valószínű. Legfontosabb jelentősége azonban, hogy a kisebbségi jogvédelem ha­nyatlásának, sőt bukásának egyik kiáltó bi­zonyítéka és elősegitője: más hasonló eset­tel együtt iskolai példa, miként járjanak el mások és másutt hasonlókép. Szóvai a nem­zeti öntudat és bosszú tobzódásának előre „haladását“ állapíthatjuk meg újból. Mi volt a bűne a négy üldözöttnek azon­kívül, hogy németnek született és Eupen- Malmedy területéről való, amelyet a béke- szerződés elvett Németországtól és Belgi­umhoz csatolt? A négy vádlott főbenjáró bűne: szerepet játszott a helyi német keresz­ténypártban, a terület német gazdasági egy­letében és élt a sajtó és szabadság jogával. Szóval félig-meddig intéző tisztséget töltött be a kisebbségi sorstársaik élén. Most ez elég ok ott az állampolgári jogtól való meg­fosztásra, holott a Versaillesi szerződés Eu- pen és Malmedy területének Belgiumhoz va­ló csatolását egy szigorú feltételhez fűzte: a német lakosságot jogegyenlőségben kell ré­szesíteni s a német nyelv használatát a köz­élet minden pontján biztosítani kell. Igen, kell! A versaillesi békeszerződés 36-ik pont­ja különben a leghatározottabb módon le­szögezte még, hogy az uj belga terület min­den német polgára, minden további nélkül, tökéletes belga állampolgárságban részesül. Ezt nyilván súlyos infámiák nélkül nem le­het elveszíteni, igy ez a politikai pör súlyo­san megsérti a békeszerződést. Bármely irányból vizsgáljuk az írásokat, nyilván­való, hogy amit most csinálnak a kisebbsé­gekkel, békeszegés. Az Eupen-Malmedy pör- ben várható következmények és az eljárás megismétlése másokkal szemben, akik csak politikai jogaikkal élnek, a világ mostani er­kölcs-politikai rendjét fölborító sérelem. De miért is ne következnének ezek a sú­lyos sérelmek, amikor a békeszerződéseket már többször, főleg a kisebbségi védelem szempontjából, de más helyt is meglékelték. A világ külpolitikai találkozóhelyein ma már szállóige: „a sebesült béke“. Ebben a vérontó hangulatban és könnyű hősiség ide­jén miér ne kezdene ki az állig felfegyver­zett hatalom a kisebbségiekkel, mondjuk Memelben vagy Eupen-Malmedyben vagy Trent óban vagy lengyel Ukrajnában, ami­kor a kisebbségi jogvédelem legfőbb őre, a Népszövetség tehetetlenül áll már a kisebb és nagyobb viharokban is, amikor most a puszta létért két karral kell verekedni? Mi­ért is nem hoznák közelebb a háború ve­szedelmét a kisebbségi jog tiprásával, ami­kor a háború más okból már itt áll szétve­tett lábakkal és dögönyöző öklökkel a tárt ajtó előtt? Amikor a nemzeti gondolat tul- tengése, mint a bibliai vízözön árad még a jámbor helyekre. A halálos légkörbe döntött kisebbségi jogélet fölébreszti a gyűlölet ama szörnyetegét, amely a világháború vérebei­vel megy sétálni szörnyű útjára. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angol lapok tegnap Addis-Abebából azt a hirt kö­zölték, hogy az abesszin ellentámadásnak teljes sikere van és az olaszok elveszítették Aduát és Adigrát is. Csakhamar kiderült, hogy a hir egy erősen túlzott kétségtelen abesszin si­ker, melynek azonban különös jelentősége a hadműveletek további folyására nincs. Abesszin katonák éjjel intéztek támadást Adigrart ellen, hir szerint teljesen nesz­telenül, hogy a hegyekből zaj nélkül kö­zelíthessék meg a várost, melyet rövid időre sikerült is visszafoglalni. Részleteket a harcról nem lehet kapni. Adig­rát azonban minden jel szerint az olaszok kezében van, mert a tegnap esti abesszin hadijelentés már nem emlékszik meg a vá­ros elfoglalásáról. Angol lapok tudósitói sze­rint pillanatnyilag az összes abesszin fron­ton aránylagos szélcsend uralkodik. Minden arra mutat, hogy , nagyobbszabásu hadműveletek csak napok múlva fognak megindulni. A százezres had­seregek támadásairól szóló hírek, már azért is valószínűtlenek, mert Abesszíniá­ban nincsenek olyan utak, amelyek ilyen hadseregek fölvonulását lehetővé tenné. Az abesszin védekezésnek éppen az az ereje, hogy a legtöbb helyen nagy fronton az olaszok sem támadhatnak, mert az elő­nyomulás minden felé szűk hegyszorosokon keresztül kell végrehajtani. Újabb jelenté­sek szerint erős csapatokat összpontosítanak abesszin részről a délen fekvő Dzsizsigáhan is, hogy az Ogaden felőli olasz támadással vegyék fel a harcot. Olasz repülők sürü fel­derítő járatokat rendeznek az ország belse­jébe. Az olaszok tervei A Reuter addis-abebai jelentése szerint az abesszin kormány semmiféle újabb értesü­léseket nem kapott három arcvonalról. A hirek hiányát annak tulajdonítják, hogy megszakadt a telefon és sürgönyi össze­köttetés a fővárossal, mert a huzalokat az olasz repülők bombázása tünkretette. A hivatalos sürgönyöket kengyelfutók to­vábbítják, akik naponta 50 kilométernyi utat tesznek meg. Másrészről azt a hirt köz­lik, hogy egy olasz repülőraj felderítő re­pülést végzett a fővárostól 130 kilométernyi távolságra lévő Desio helység fölött. Harrar tartományban, Direadautól délre szintén olasz repülőgépeket jeleztek. Ezek az állan­dó földeritő szolgálatok arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az olasz hadsereg legfőbb célja az Áddis-Abebat Dzsibutival összekötő vasútvonal meghódítása lesz, hogy Abesszí­niát teljesen elzárják francia Szomálitól és az angol Szomálitól. Ennek a célnak eléré­sére a keleti és déli hadseregek előre kije­lölt terv szerint nyomulnak előre. A déli olasz hadsereg előőrsei mintegy 50 kilomé­tert nyomultak előre Ogaden tartományban. Az ország északi részében az olasz repülők szintén állandó földeritő szolgálatokat végez­nek. Vinci olasz meghatalmazott minisztert hivatalosan felkérték, hogy szombatig hagy­ja el az ország területét. Olasz harctéri jelentések IRÓMA. (Rador) — A Popolo di Roma az I. hadtest parancsnokságától kapott jelen­tése alapján írja, hogy az Adigratot és Ada- gát meghódító csapatok ellen az abesszinek elkeseredett ellentámadást indítottak Deb- raison irányában. A harc igen véres volt az abesszinek számára, akik visszavonultak hadállásaikba. Az olasz repülők, amelyek felderítő szolgálatot teljesítenek, közük, hogy’ Makale és az olaszok által jelenleg tartott állások között abesszin alakulatok mutatkoznak. A repülők több bombát dob­tak le ezekre a formációkra. Tegnap első- izben végzett abesszin repülő felderítő utat az olasz hadállások felett, de igen magasról. ,A sajtóminisztérium mai, 16-os jelentése a következőket mondja: Október 8-án nyu­galom volt az egész fronton, csak jelenték­telen akciók voltak folyamatban a benszü- lött csapatok által tartott vonalon. A repü­lők Makale városig jutottak el egész a Ta- kazze folyó medréig. A felderitő repülőgé­pek nem állapították meg az ellenség vala­milyen összpontosítását. A 23-as benszülött zászlóalj akciójánál az abesszinek súlyos veszteségeket szenvedtek vezetőik körében is. Az élelmezési szolgálat szervezési mun­kálatai serényen folynak a front mögött. Magyarország és Ausztria tartóz­kodnak a szankcióktól GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi közgyűlés ülését nagy érdeklődés előzte meg. A teremben minden hely fog­lalt, a karzatok zsúfolva vannak. Benes el­nöki megnyitójában ismertette a tanács azon határozatát, amely Olaszországot nyilvánítja támadó félnek s közölte, hogy a közgyűlés elnöksége irányvonalakat állapított meg az elkövet­kező közgyűlési vitára vonatkozóan is. E szerint szólási lehetőséget biztosítanak mindazoknak, akik kormányaik képvise­letében be akarják jelenteni, hogy ellen­tétes álláspontra helyezkednek a tanács egyhangú határozatával szemben, vagy pedig fentartásaik bejelentését eszi; zölni kívánják. (Folytatása a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents