Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-10 / 233. szám
M / : L 1. / A / / /v / 0 ./ 5. o Jt I o b c r 10. HÍM Komon m«Ovnr hufturhSzeleifé Nem szabad Babits Mihálynak Kernésiy Zsigmond Irodalmi saság dobogóján a székely fővárosban szerepelni iVi Ml IU IS .\/ lllen/ék In«1 <SsiIőjii(ól.) Rahils Mihály es felesége, Török Sophie kivaló költő-házaspár székely fővárosi szereplései a kultuszminisztérium szépművészeti osztálya nem engedélyezte. \ kiváló magyar köllö házaspárt szeptember hó folyamán liivla ine^ irodalmi szereplésre a Komáin Zsigmoml Társaság buzgó f«>titká ra. Somi 1.ászló. A költő-pár szerepléséhez az engedélyt isao Emil szépmii vészeli főfelügyelőtől akarták megszorozni, ki az ügyöt áttette a kultuszminisztériumhoz, honnan tegnap érkezett meg a válasz. \ kulin' minisztérium sz.épmüv'észeli osztálya október ö-án kelt 4502. számú leiratában őrlésiti a Kemény Zsigmond Társaság vezetőségét. hog\ Babits Mihály, valamint fele- | sége. Török Sophie irodalmi szerepléséi nem engedélyezi. ; Menekülés i A Csáklány-család minden egyes tagja büszke volt Kálmánra, mert ő volt a család reménysége. Meg is hoztak minden áldozatot érette. Nem lehetett kívánsága, melyet a lehetőségek szerint ne teljesitettek volna, lés Kálmán mégse szenvedte környezetét. Menekülni szeretett volna a családból, pedig jóformán maga sem tudta, hogy miért. Csak annyit érzett, hogy jó lenne elkerülni otthonról. valahova idegenbe, hol nem nehezedik reá kibírhatatlan környezete. Előre érezte, hogy a dolgok folyása kedvezőtlen eredményre vezet, amennyiben nem tud megbarátkozni s nem tudja magáévá tenni a család nézeteit. Nem tudott belenyugodni apja könnyelműségébe. Lehetetlennek tartotta, hogy mindennap éjfélkor térjen haza azzal az indokolással. hogy a kaszinóban, klubban tartózkodott. vagy éppen el volt utazva a város területéről. Kibirhatatlannak érezte, hogy apja kávéházak füstjében, bárhelyiségek mámorában tisztelje a családi szentséget. Hogy napról-napra újabb és újabb adóságokba verje fejét, mikor tisztességes fizetést élvez, melyből gondtalanul eltarthatná családját. Anyja mindezt szó nélkül tűrte, mert szabadkezet adtak egymásnak. Anyja is a nagyvárosi hölgy szerepét játszotta. Apja nélkül jelent meg estélyeken. Egyedül járt a színházba, moziba. Ilyenkor torkába szökött szive. Érez/e, hogy többé nem tudja kimondani ezt a szót: Édesanyám! Évi húgának viselkedése sem volt kifogástalan. Gyümölcs volt Évi. őt inkább sajnálta, mintsem haragudni tudott volna reá. Tudta, hogy csintalan, gyermekes játékainak keserűen fogja megfizetni az árát. Öccsét sem szerette. Nem mert a család jövőjére gondolni. Valahányszor foglalkozott ezzel a gondolattal, mindig szomorúan állapította meg, hogy kikerülhetetlen a katasztrófa. Az erkölcsi bukást lehetetlen volt megakadályozni, az már bekövetkezett. Az anyagiakon tán még lehetett volna segíteni. Az adósság még nem haladta meg az ingatlanok értékét, bár az is rohamosan nőtt. Fájdalmas volt szembe nézni családjuk sorsával s előre megjósolni a szomorú bukást, ha nem is élő szóban, mert azt még egyelőre nem telte, de annál fájóbb érzésekben. Hiába okoskodott, a lejtő egyre meredekebb lett s fenyegető tények sorakoztak fel. mint megdönthetetlen valóságok. Nyugodtan tépte el a családi köteléket. Tudta, hogy nyerni nem fog, veszíteni még kevésbé. Lehetetlenek tartotta azt, hogy oly családban éljen, mint az övé volt. Elgondolta, hogy huszonkét éves és semmi keresete sincsen. Restelte, hogy apja fizetéséből élt eddig, minden gond nélkül. Döntött: Menekülni!... Szabó La jos. Néhány példány még könyvnapi áron! PINTÉR JENŐ: Magyar irodalom története !! (A magyar irodalom a XX-ilc században.) Képes kiadás. Lexikon alak. 3A0 oldal. Csak 550 lej, az Ellenzék könyv osztály a, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, utánvéttel is. Kérje a könyvnapi szenzációk j jegyzékét. í ?Jr. Boros György püspök a Plaüesíi-i egyházközség papi-ház szentelésén TURDA. (Az Ellenzék tud.) A Turdame- gyclxm levő piaiesti unitárius egyházközség hívei egyetértőén nagy áldozatkészséggel szép és modern uj papi lakást építettek, melynek felavatására dr. Boros György püspököt is meghívták, ki ok tói km- 0-án dr. Varga Béla egvbá/i főjegyzővel együtt részt is vett ezen a szép és impozáns ünnepélyen. amelyen a környék egész lakossága és vezetősége is jelen volt. Az ünnepségeken ott volt dr. Gál Miklós kamarai képviselő is. mint az egyházkor egyik felügyelői gondnoka. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen imát és alkalmi egyházi beszédet a zsúfolásig megtelt templomi gyülekezel előtt Kővári Jakab chinusui lelkész tartott. Az istentisztelet után a még nagyobb szánni gyülekezet az uj papi ház udvarába vonult, ahol az egyházközségi dalkör énekének elhangzása után Fikker János helybeli lelkész ismertette az építés történetét és jelentést lett arról a nagyarányú adakozásról. melyet a hívek anyagban, közmunkában és pénzben áldoztak azért a nemes célért. hogy a piaiesti impozáns középületek sorában méltó díszben legyen kedvelt és szeretett papjuknak is a lakása. Azután a gyengélkedő Lnrinczy Dénes köri esperes képvisclelélx n Árkosi Tamás cornestii lelkész mondott köszönetét az egyházközség híveinek az áldozatkész munkáért, melyet a hívek teljesítettek. Dr. Boros György püspök felszentelő és felavató beszédében második templomnak nevezte el a papi házal és arra buzdította a híveket, hogy azt keressék mindig közvetlen bizalommal és ragaszkodással, mert ahol olyan örvendetes egyetértés és bizalom van a hívek és a pap között, mint ebben az egyházközségben, ott mindenki jó tanácsot. útbaigazítást és irányítást talál, amidőn arra szüksége van. Isten áldását kérte a pap és a gyülekezet további egyetértő munkájára. Délben közebéd volt, a délutáni órákban pedig kulturális összejövetel, amelyen dr. Varga Béla egyházi főjegyző tartott értékes és tartalmas előadást és az egyházi dalkör is több számmal szerepelt. LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZNÁL ... Gróf László, a színház uj főrendezője, művészi terveiről beszél Szűcs László október végén utazik Bécste CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Magyar Színház irodahelyiségei előtti lépcső- házban kis görl szólítja meg a telefonfülkéből elösietö Gróf László főrendezőt: — Főrendező ur. kérem — mondja kétségbeesve — nem megy a táncszám. Borzasztó baj van... — Azt, hogy baj van, nem szabad mondani, amig én itt vagyok — mondja a Magyar Színház rokonszenves, uj főrendezője — mert itt nem lehet baj. Felmegyünk Gróf László irodájába egy kis beszélgetésre, miután a megnyugtatott lány-csapat a színpadra megy vidáman abban a biztos hitben, hogy ha a főrendező azt mondja, hogy nincs baj, akkor nem is lehet baj. Célkitűzések Tényleg Gróf Lászlóban van valami olyan nyugodtság, hogy úgy érzi az ember, hogy egy olyan darabnál, amelyet ő rendez, nem lehet semmi kisiklás, semmi baj. — Mik a célkitűzései•? — kérdezem Gróf Lászlótól. — Csak szépet és jót adni mindig — feleli a főrendező — talajt készíteni azoknak, akik majd utánunk jönnek. — Mik a legközelebbi újdonságok? — Az, aki mer, az nyer szombati bemu- latójáitól sokat várok, habár úgy átdolgoztam a darabot, hogy igazán nem tudom, hogy a szerzők mit szólnak majd hozzá. Teljesen revüszerüen irtuk át az operettel. A második felvonás fináléja külön meglepetés lesz. Nem annyira az értelemnek, mint a szemnek és a fülnek lesz kedves az uj Aki mer, az nyer. Gróf László és az uj műsor — Hogy érzi magát nálunk? — Nagyszerűen. Boldog vagyok, hogy itt dolgozhatom, habár Bucurestiben is igazán megbecsültek. Csakugyan a Teatrul Majestic volt direktora a (legnépszerűbb Bucuresti-i színházi ember volt, aki elérte azt, hogy olyan fogadtatásra talált az ország fővárosában, mint előtte egyetlen más nyelvű színész sem. — Mi következik az Aki mer, az nyer után? — A Történnek még csodák cimii operett, amelynek Sándor Stefi és Jenei János lesznek a főszereplői. Beszélgetés Szűcs Lászlóval Ezután a színpadra megyünk, ahol Sziics László, a neves operaénekes próbál éppen egy jelenetet Sólymosán Magdával, aki angol kosztümjében szemüveggel olyan, mint egy angol diákleány. Igaz, hogy az angol diákleányok közül valószínűleg senki sem tud olyan csengőén, kulturáltan és szépen énekelni, mint a mi primadonnánk. Gróf főrendező jelenése után a színfalak mögé hívja Szűcs Lászlót, aki igy két jelenet közt rövid intervjut ad az Ellenzéknek.- Mikor kell jelentkezzék a Teather an der Wiene-ben? — Október 20-án kellene tulajdonképpen jelentkezzem, mert a Venus im Seile című Stolz-operettben debütálok, de utazásom eltolódik. mert október 25-én a Rigolettót énekelem a Román Operában. — Az itt játszott szerepeim nagyon kedvesek nekem, valamennyi 80—100 szériával került színre Budapesten. A Denevér viszont első szereplésem volt a budapesti Operaházban. Az intervju alatt Sziics László egy tiszta zsebkendővel törülgeti a szemét, amelybe próba közben valami belehullott és igy csupa könny most az egyébként jókedvű és nagyon népszerű, gyönyörű hangú énekes szeme. Most a paróka-készitő mester szakítja félbe a beszélgetésünket, utasítást kér, hogy hogyan süssön ki egy fekete parókát. Szűcs László szakértelemmel ad neki választ, mi pedig búcsúzunk, mert ebben a lázas tempójú munkában igazán semmi szükség arra, aki mindig kérdez és igy mindig csak félbeszakítja a munkát. (—) Jókai Mór olcsó könyvnapi kiadásai: AZ UJ FÖLDESUR, fűzve 66. ízléses vd- szonkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, kitűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még néhány példány kapható az Ellenzék könyv- osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk ingyenes jegyzékét. Mit hallgassunk megV Szerda, október 9. BUCUREŞTI. 18: Marcii Sándor zenekara 20.15: Román dillcmc/ek. 21.15: Coo>rascu M-y da zongorázik, Auguuin Gabriella énekel. 22.10 Rádiózenekar. —■ BUDAPEST. 1440: Berg l.ilí zongorázik. 18: F.lőadá 18.50: Berciid Endre jaz/.-zenekarának műsor . 19: Plautus-vigjáúk bemutató Rómában. ,.A kísértet.“ (MosiclLa’ia.,) Helyszíni közvetíti', Kr. e. 194 év ápr:!i> 9-én. 20.45: Rclle Gabriella énekel. 21.45: A/. Opcr.- ház tagjaiból alakult zenekar. 25.20: Hanglemezek. BECS. 17-05: Uray Károly I.ajo« zeneszerző müveiből. 20.50: Szimfónikus zenekar, Fencr- mann cscllómüvésszci, BERLIN. 1 nekar. — BRUSS/I.í [9,30: Mozart: ( szimfónia. 20.15: Haydn: C-dur, hegedű és zenekari verseny. — MILANO. 21.40: Vjttadini: La ssgredo, 4 felv. opera- — PRÁGA. 21.05: A filharmonikusok első hangversenye. — VARSÓ, 22: Chopin: G-mo!l zongoratrió. Csütörtök, október 10. BUCUREŞTI. 15: Lemezek. 18: Kis rádiózenekar. 20.15: Francia dallemczek. 21.15: A filharmonikusok hangversenye. — BUDAPEST. n.2c: Felolv ásás. 13-05: Hanglemezek. 14.40: Koller Alfréd hegedül. 17.10: Előadás. 19.30: Magyar szalonotok 21,10: Hámory Imre magyar nótákat énekel. 22.35: Postászenekar. 24: Pjtyó József jazz-zenekaránsk műsora. BECS. 18.40: Drazdik Emma zongorázik. 20.20: Rádió zenekar Michalsky szopránnal. — BERLIN. 23.3c: Rádiózenekar. — HAMBURG. 24: Beethoven: F-dur vonósnégyes. — PRÁGA. 18.15: Gselhofer zongoraművész játéka. — VARSÓ. 19: Hölscher Lajos csellózik. A heietafrikai háborít súlyos hatáséi Egyiptomban és Palesztinában BUCUREŞTI. fAz Ellenzék tudósi tójától.) A keletafrikai háború gazdasági és pénzügyi hatása, a gabona- és nyersanyagpiacokon mutatkozó általános élénkülés mellett, különösen a hadszíntérhez közeleső országokban mutatkozik. Az Egyiptomból és Palesztinából érkezett jelentések szerint e két ország gazdasági nyugalmát már az utóbbihetekben erősen megzavarta a fenyegető konfliktus hire. Alexandriában és Tel-Aviv- ban főkép nagymérvű betétkivonások mutatták már szeptember utolsó napjaiban, hogy a hadszíntér közelsége és különösen a Szuez-csatorna forgalmának bizonytalansága idegesíti a gazdasági életet. A vezető bankok szolidaritási nyilatkozatot tettek a gyengébb bankok érdekében, mire a közönség egy része a már kivont betéteit visszavitte, de azokat nagyobbrészt nem mint takarékbetéteket helyezte el, hanem mint safe bérlő. Egyiptomban a mezőgazdasági lakosság megtakarított pénzéből régi arany fontérméket vásárolt és azokat elásta. Az érmék ára a nagy kereslet következtében 1.55 fontról 21/« fontra emelkedett. A kairói, alexandriai, telavivi és jeruzsá- lemi bankok biztonságuk és likviditásuk érdekében szigorú hitelkorlátozásokat vezettek be és a felajánlott váltóanyagot alaposan megrostálják. Ennek további hatása természetesen a gazdasági tevékenység csökkenésében nyilvánult. Különösen az építkezési tevékenység akadt meg. A narancsexportot is kellemetlenül befolyásolja a szokásos előlegezések korlátozása. Sokkal szélesebb körökben mutatkozik a háború hatása a szállítási szakmában. A nagy export- és importcégek utasítják szállítóikat, hogy a küldeményeket ne a földközitengeri kikötőkön át irányítsák. Az északi kikötők forgalma erősen élénkül. Október 26-án kezdődik a dohánygyár kisebbségi tisztviselőinek nyelvvizsgája. Lapunk egyik régebbi számában beszámoltunk arról, hogy a helyi dohánygyár kisebbségi alkalmazottainak szeptember 10., majd 20-ra kitűzött nyelvvizsgáját illetékes helyről bizonytalan időre halasztották el. A vizsgák lefolytatásának állandó halasztása miatt a kisebbségi alkalmazottak között az utóbbi időben az a feltevés alakult ki. hogy a rettegett nyelvvizsgák teljesen el is maradnak. A bizakodó hangulat azonban nem tartott sokáig, mert az elmúlt hét folyamán leérkezett Bucuresti-ből a pénzügyminisztérium végleges döntése, mely szerint a nyelvvizsgák folyó hó 26-án visszavonhatatlanul megkezdődnek és pedig 26-án az Írásbeli, 27-én pedig a szóbeli. Ez a rendelkezés egyelőre csak a gyár tisztviselőire szól, a munkások vizsgájának pontos határideje még- nincs megállapítva. Minden valószínűség szerint azonban az is megtörténik még pedig november első napjaiban. A tisztviselők vizsgája a gyár egyik földszinti termében fog végbemenni, egy öttagú vizsgáztató bizottság előtt, mely középiskolai tanárokból és magasrangu pénzügyi hivatalnokokból áll. A gyár igazgatósága által megindított esti nyelvtanfolyam október 20-án ér véget.
