Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-09 / 232. szám

* V /: I. 1. 1. /V / /; A I '/ I > t) k l u b v I dkue'Jksui mmw, mnmmam m soma nr.nar ll«»ie/or hold földei (rt/nck txqi ^nnókrnnyé a mező- íiiv«ik ős inoc%ardL olásával Vj uiak Mures-megyébcn l'árgu Mures. ( \: I-'llenzék tudósítóját :áI. \ mezoségi lávák vs mocsaruk le­•sapolása a/ idén befejezési nyer cs ez /cl minleg\ .’* (> ezer holdnyi terüld I oii cl somul ii termőfölddé változni. A Komlód, inelv :i száraz hónapokban csak alig csörgedezi'» patak, tavasszal es ősszel, nagyobb esőzések alkalmával : i miszerint kilép medréből cs a kel [»áriján elterülő termőföldeken óriási károkat okoz. A patak egész völgyében hatalmas kiterjedésű tavak voltak, me Íveknek lecsapódását az lüOÖ-as évek­ben Bethlen István gróf kezdte meg Sin- eai-011 fekvő birtokainak értékesebbé tételére. A Komlód egész hosszában való s/abálvozását Sándor János volt magyar beliig v miniszter l’öispánsága idejében kezdték meg és ezeknek a munkálatok­nak köszönhető, hogy a patak lapos \ölgvében megindult a tavak és náda­sok kiszáradása, melyeknek helyén ma már kitünően termő földek terülnek el. A közjogi változás után, a tavak lecsa- polása hosszú ideig csaknem teljesen szünetelt, a vármegye ez év tavaszáig nem foglalkozott a tavak lecsapolasá- nak ügyével és csak az érdekelt gazdák takarították helyenként a patak medrét es emeltek töltéseket, hogy elkerüljék az 1 árvízkárokat. Ez év tavaszán végre Poriibskv prefektus elkészítette a vármegye miiszaki osztályá­val a patak egész hosszára a szabályozási tervet, mely szerint tavasszal a munká­latokat megkezdték s ez évben még be­fejezéshez fognak jutni. A vármegye saját költségvetésébe vette fel a műszaki irányítással járó munkálatok költségét, mig a kivitelre a Komód part- birtokosait kötelezte. A patak medrének kiszélesítését és kimé- Ivitését, valamint a töltések emelését a párholdas földműves gazdák saját ma­guk végezték el. inig a nagyobb birtoko­sok számos munkást kellett erre a mun­kára beállítsanak. ami sokszor több százezer lejes költséget jelentett. Ezt a horribilis megterhelést alig bírhatja el egy-egy mai birtok és ezért többen nem is teljesíthették a pre­fektus rendeletét. A prefektus tekintet nélkül arra, hogy a nagyobb birtokosok miként fogják tudni fedezni a partmunkálatok költségeit, több helyen a megye részéről állított be mun­kásokat, akiknek munkabérét egyszerűen a vonat­kozó birtokos adójához íratta. Az árterületek és régebb állandóan viz alatt lévő területek viztelenitésével tény­leg nagy területek váltak müvelhetőkké, azonban több partbirtokos csalódással lát­ja. hogy eddig kitűnő kaszálói és szántói, a viz mostani gyors levezetése folytán tel­jesen kiszáradnak és pár év alatt esetleg teljesen értéktelen kiszikkadt földé válnak. Épp ezért számosán ellenzik a tervek tel­jes keresztülvitelét. Tüntetést rendezett a tárgyalóterem kö­zönsége a bestiális tanitó ellen. Brasov-ből jelentik: Most hirdetett Ítéletet a Brasov-i törvényszék Enescu—Popa büntetőtanácsa a nagy port felvert Sparches-féle ügyben. Sparches Xicolae 64 éves tanitó a vádirat, valamint tanítványainak vallomása szerint 8 és 11 év közötti leánynövendékeit külön­böző fajtalanságokra kényszeriletic. majd azzal fenyegette meg a megrémült leány­kákat. hogy abban az esetben, ha el merik árulni, amit velük csinált, kicsapatja őket az iskolából, mert amit tettek, az az iskola titka. Hosszú ideig űzte üzelmeit a tanitó, végül mégis rajtavesztett. A gyermekek tár­gyalni kezdték egymás között a ..tanitó bácsi<: viselkedését és végül az egyik gyer­mek anyjának feltűnt, hogy leánya, aki kü­lönben nagyon jó tanuló volt, nem akar iskolába menni. Anyja vallatom fogta a gyermeket, aki kétségbeesve vallotta be neki a tanitó üzelmeit. Kiderült, hogy mint­egy îl gyermekkel űzte csúnya játékát Sparches, akinek felnőtt gyermekei van­nak. A törvényszék zárt tárgyalást rendelt el, majd ma délelőtt ítéletet hirdetett az ügyben. Hatalmas tömeg jelent meg az Íté­let kihirdetésénél, mig Sparches halálsápad- tan hallgaita végig az Ítéletet, melynek ér­telmében a tanács bűnösnek találta és két­évi súlyos börtönre ítélte. Amint a tanitó a lépcsőkön lefelé haladva a törvényszék épülete elé ért, a tárgyalóterem közönsége megszaporodva az utcai kiváncsiakkal, pa­rázs tüntetést rendezett Sparches ellen, kit csak nagy nehezen sikerült megmenteni a tömeg haragjától. flIlCMIlC BrofMu irásUcii interpellációban kifogásolja I if niesen orosz barátságát Átvonuljon-«* <i novjeí li«i*l*erei| román területen eqy liáliorn «tllíaliiidval? BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék távirata.) \ román orosz kölcsönös segélynyújtási szerződés küszöbön álló aláirasaval kap­csolathun Gheorgho Bratiann Írásbeli inter­pellációi küldött a parlament elnöki hivata­lához azzal, hogy tűzzék ezt az őszi parla­menti ülésszak napirendjére. Az interpellá­ció a következőket tartalmazza; A külföldi lapokban mind többet ír­nak arról, hogy román orosz szerződés készül, melynek értelmében a szovjet kato­naság szükség esetén román területen is átvonulhat. Azt mondják, hogy ezt az. in­tézkedést a magyar revízió elten való véde­kezés teszi szükségessé. A mai nemzetközi helyzet folytán sor kerülhet ennek a terv­nek a gyakorlatban való megvalósítására. Nincs tehát szó olyan diplomáciai szerző­désről. mely a külügyminiszteri irattárban marad s erre az eshetőségre valóban szá­míthatunk. A szovjet csapatok átvonulása Románián keresztül egyet jeleni a halálos veszedelemmel, nem csak az ország terüle­tének biztonsága szempontjából, de népünk fenmaradásának szempontjából is. Egy ily pgyez.ménv megszüntetné a lengyelekkel kö­tött szövetségünket, mely arra szolgái, hegy az orosz terjeszkedést megakadályozza. Ezt a törekvést ugyanis csak befátyolezzák, de nem szüntetik meg a különböző diplomá­ciai megegyezések. Az orosz csapatok bevo­nulása harcmezövé változtatná az országot s lerombolna minden akadályt a kommu­nizmus Htjából, mely nyílt ellenség«? a mi társadalmi és állami berendezésünknek. A múltban kél esőiben kerül1 sor arra, lmgv szerződést kössünk az oroszokkal. Először 1877-ben voltunk szövetségesei, mi­kor ennek dacára mégis elvetlek tőlünk Besszarábiál, majd 1910 ban, amikor szin­tén megjárhattuk volna, ha nem tör ki az orosz forradalom. Akkor az egyezmények az. ország területének ügyével s a veszéllyel voltak indokolva, ma azonban hol van ez az indok? Hol van a borzaszt» veszély? Számot vetettek az. ország vc/'d-’ii a törté­nelem és Románia elölt egy ilyen (gyez- ménv következményeivel ' — Nehogy befejezett lény elé állítsanak — fejezi be Írásbeli interpellációját Chenr- ghe Bratiann. Ezúton kérdem tehát Ti tuleseu külügyminisztert: igaz-e. hogy ilyen értelemben tárgyal s ily szerződést öntijt kötni az oroszokkal.' Kérdem továbbá: he­lye lehet ily szerződésnek mai szövetségi szerződéseink keretében ? (iheorglie Bratiann interpelláció) i nagy feltűnést keltett politikai körökben, hol ugv tudják, hogy Titulusén külügyminiszter már lekötötte magát a román -orosz szerződés mellett. A Bucuresli-i sajtó napok óta tár­gyalja ezt az ügyet s megállapítja, hogy Ghcorghe Bratiann fellépése Lengyelország védelmét szolgálja. Itt Írjuk meg, hogy a Bucuresti-i lengyel követ hosszabb kihall­gatáson volt Károly király elöli Sinaia-ban. felmentette a helybeli ítélőtábla a lázadással vadolt milhedveiöhet A Sani -í müketlvefő fakitermelő társaság története CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Érde­kes ügyben hozott tegnap délelőtt végleges döntést a helybeli ítélőtábla harmadik szek­ciója. A per vádlottjai, számszerűit tizen- ség lakói voltak, akik ellen lá/.itás címen in­dult eljárás. A Sant községbeli „lázadás“ előzményei a következők: Nasaud város közelében negyvennégy úgy­nevezett határőr (grănicereşti) község van, melyeknek vagyonát egy 1890-ben hozott törvény értelmében részben a falusi elöljá­róság, részben pedig közvagyon formájában a Bistritai erdőfeliigyelöség kezelte.. 1925- ben a közvagyon kezelésére, a határőr köz­ségek beleegyezésével, közbirtokossági erdő- kitermelési intézmény alakult. Ez a társa­ság — a „Regna” —, 1930—31-ben az álta­lános gazdasági válság idején, a faárak ka­tasztrofális esése következtében, óriási pénz­ügyi nehézségekkel küzdött. Ezek a nehéz­ségek hamarosan a Regna feloszlatásához vezettek, amely 1932-ben meg is kezdődött. Egy évvel később, a határőr falvak l>ele- egyezésével, minisztertanácsi rendelet alap­ján a feloszlatott Regna-társaság szerepét a CAPS vette át, amely ezután a közbirtokos­ság erdeit kezelte. A falusiak azonban nem voltak megelé­gedve a kezeléssel és hamarosan mozgalom indult' meg a falvakban a CAPS-féle keze­lés ellen. Ez a mozgalom 1933 őszén Sant községben kisebb zavargáshoz vezetett. I 1 ;• kiI«-1'inelö láiviMig v«-/elői «•Ib-n >/ ügy*••■•/ ség eljárást indított, V kihallgatásul: ,oiáo a társaság vezetői tagadták a/ »Henrik f«d hozott vádakat, vagy |*cdig arra Invatko / lak hogy <h Oanra l.aun-nlin ,/» nalor h l biztatására cselekedtek A Br-.lTila-i lo vénvs/ék a l.imivalloiiia ok alapjao I ilipoi Simiont, Tiea Mihaliát és Colul \ieo)a»-t I 1 havi elzárásra es 1000 1000 h | pénz büntetésre Ítélte, inig a többi nyole vádlottal felmentette a lázilás vádja alól. A incgf elcblxíZClI ítéletei a tábla !»-gaap délelőtt megváltoztatta unnnyiben h-lrn'ii tette az összes vádlottakat. \z Ítélet jogerős. Pékeií OBzáfjas Siortgrefszusán a Íaíísálí eltörléséi követedéit; BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kereskedelmi és iparkamara dísztermében tegnap nyílt meg a pékek országos kongresz- szusa. Az egylngviill kiküldöttek az érvény­ben lévő taksák eltörlését követelték s ha­tározati javaslatot fogadtak el arra nézve, miként történjen a lisztlörgalom a jövőben. A kongresszus munkája a késő esti órákig tartott. 1933 október 15-én ugyanis Filipoi Si- mion; Ticsa Mihailéi és Cotul Nicolae vád­lottak a vasárnapi templomozásról kijövő embereknek beszédet tartottak, melyben arra biztatták őket, hogy ne törődjenek a minisztériumi határozattal és az erdősé­geket vegyék saját kezelésbe. A lázitó beszédek hatása alatt október 17-én többszáz főnyi Sant községbeli ember, Filipoi Simion vezetése alatt kiment a CAPS által kezelt erdőbe, ahol a vezetők felbiztatására birtokába vette azt. .4 lakosság ezután minden engedély nél­kül erdőkitermelési társaságot alapított, melynek elnökévé Filipoit választották meg. Ugyanakkor havi 500—500 lej fizetéssel négy erdőőrt neveztek ki. akik azonnal mű­ködésbe is kezdtek és a tétlenért fatolva­joktól a társaság javára elkobozták a fát. A falusiakból alakult fakitermelési társaság ez­után emlékiratot nyújtott be a Bistritai vár- megyeházára, melyben a falu szegénységére való hivatkozással kérte, hogy többezer köb­méter fakitermelésére adjanak nekik enge­délyt. A prefektus tanulmányozni kezdte a ké­rést. azonban még mielőtt döntött volna, a falusiak tovább folytatták a megkezdett jog- i talan gazdálkozást. Az önkényesen alakított , nagy A/eMzereaz röoT£k>b re^. AZ EGYES ULT/ AlLAM OK. TOR TEA/E TE­KÖTVE 158-— Lei 4equ.tó4&ik&6ií : Seöqnados: A/ramcia ve/uzen - ' oiihvrsT6i)T£A/sr& ■AlHEHAaU/YX' Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre azonnal szállítjuk! Hogyan keíí jelcnfkeznü eéozeáes katonai leképzésre ? A helybeli előzetes katonai kiképző (premíli- tar) vezetősége az 1917-ben született és 1935 no­vember i-ig 18 évet betöltő ifjak részére a kö­vetkező értesítést közli: i. Előzetes katonai kiképzésre kötelezett ifjak hivatalos bejegyzése az illető rrndőrkomiszdriá- jusnál történik, ahol személyesen kell megjelenni, születési bizonyítvánnyal felszerelve. A városból való távoliét, vagy betegség esetén a rokonok kötelesek bejelenteni a rendőrkomi- száriátusoknál a premilitáris ifjú lakóhelyét és cimét. A szülők kötelesek értesíteni fiaikat, hogy jelentkezzenek annál az előzetes kiképző köz­pontnál, amely jelenlegi tartózkodási helyükhöz legközelebb van. A jelentkezés ideje 1935 október 9-e 8—13 és délután 3 és 6 óra között. z. Azok 37. ifjak, akiket 1933 október 9-én vesznek fel a jelentkezési szabályzatba, tartóznak szemé­lyesen megjelenni orvosi vizsgálatra. 3. Hasonló­képpen azok áz ifjak is, akik igazolt okok miatt nem jelentek meg az 1935 október 9-1 jelentke­zésen tartóznak az orvosi vizsgálaton megjelenni. 4. Meg kell jelenniük továbbá az orvost vizsgá­laton azoknak is, akik nem tartózkodtak otthon, amikor a rendőri közegek az összeírást megej­tették. j. Meg kell jelenniük azoknak is, akik ál­landó ipari, vagy más foglalkozást űznek, tekin­tet nélkül arra, hogy Cluj megyében, vagy az ország más részében orvosi vizsgálaton mentek át. 6. Tartóznak megjelenni azok az ifjak is, akik 1934—35-ben resztvettek az előzetes kikép­zésen, de nem voltak orvosi vizsgálaton. (1915— 16- ban született ifjak.) 7. Az orvosi vizsgálat az V. kerületi rendőrkomisszáriátus helyiségében, lesz Calea Moţilor 60. szám alatt délelőtt 9—1 óra között. És pedig 1935 október 14-én azok részé­re akiknek neve A—D betűvel kezdődik. 15-én az E—L betűsöké, 16-án az M—R betűsöké és 17- én S—V betűsöké. S. Azok, akiket alkalmat­lanoknak találnak, kötelesek 1935 október 19-én újabb orvosi vizsgálatra jelentkezni, ugyanazon órákban a Calea Moţilor 60. szám alatt. Az or­vosi vizsgálatot dr. Vlad Cluj város főorvosa; a cluii katonai kórház orvosa vezeti. Azt az indo­kolást hogy 1 jelentkezésre köteles ifjak közül valaki nem tudott a jelentkezési kötelezettségről, vagy hogy a rendőrközegek nem értesítették, nem fogadják el mentségnek. Akik nem jelentkeznek az összeirási táblázatokba való beírásra, 1935 ok­tóber 9-én, vagy az orvosi vizsgálatra az október 14—17. napokon valamint az október 19-i fe­lülvizsgálati orvosi viziten, az előzetes kiképzés törvénye értelmében büntettetnek meg. Ez a közlemény az iparos a munkás és mezőgazda ií- jakra vonatkozik, valamint azokra, akiknek leg­feljebb négy középiskolájuk van; de nem járnak közép; vagy kereskedelmi iskolába. ElhaSasztották a hadsrokkasitak CluH ft©í?cTe$.*>zusᣠBUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A hadirokkantak, özvegyek, árvák erdélyi tar­tományi kongresszusát november 13-ra ha­lasztották. A kongresszust Cluj-on fogják megtartani. Rövid ifít?H m :(S höryvwi áro 1 : a mmpj. irta és illusztrálta: Nagy Endre. 4 kabaré magyarországi története a legizgalmasabb re­gény s e regény hőse Nagy Endre. Hogyan került a dobogóra ö. aki vérbeli iró. hogyan lett egy szegény fiatalemberből milliomos conferancier, erről ad számot ez a könyv, mely egyben tükörképe a háboruelötti Ma­gyarország politikai és társadalmi életének. Könyvnapi ára, amíg a készlet tart 96 lej, a; Ellenzék könyvosztályában, Cluj Pinta Uni­rii. Kérje a könyvnapi szenzációk jegyzékét,

Next

/
Thumbnails
Contents