Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-09 / 232. szám

o BLL BNZfiK I 0 .1.5 október 0. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ At. állami tisztviselők#=*f BOR A po3tmgaz fiutas átszervezése Tünet. — Itália. — Vilijţbckc. — Ortodoxia. Gvilko' .tinik. DIMINEAŢA: I l.i trlkercsuik valamelyik. i;,i: vtn lunun, nagy közönséget találunk ,i to- Kosokon, ,i.- udvarban, sor meg az utcán K kö- I .ótte. Olyan tünet ez. amit néni leltet mule 1 u-kkei tnc;.u.'öntetni, akármilyen s.vgoriuk ív a na ten rendelkc.-esck. Nem sokkal előbb it- a a>la ismeri rendeletét katarrscu, melyben egtiltótra harmadik személyek közbenjárását a m;ysL-'termm kban- Ha azonban beülünk vjla- i".e \ k miniszter, vagv államtitkár előszobájába, meggyőződhetünk arro . hogy sem a Kiiárok, s. azok, -kiknél ezek megfordulnak, nem tö- róvi.iek ma már a minnz.trelnök tigyehnezteté- s. ,cl. \ folyosókon nemcsak kijárók sétálnák. \ annak olyanok is, akik napokat, sokszor hete­ket töltenek irt el várakozással, mig kérvényei­ket elintézik. Menjünk csak el egy délelőtt A k /oktatásügyi minisztériumba- Az a benyomá­sunk, hogy tanárok, tanitók, tanítónők elhagy­tak tömegesen katedra kar s elözönlőitek a mi- ;i ztérium épületét. Mindegyiknek van valami > ólja. Egyik áthelyezést, másik előléptetést, kine­vezése kér, ami mind törvény által van szabá­lyozva. Elég volna tehát, ha részrehajlás nélkül alkalmaznak a törvényeket s nem várnának sür­getésre és közbenjárásra. Ebben az esetben min­denki nyugodtan várna otthon az elintézésre. LUPTA: Frontot kell alkotni mindazok ellen, akik revíziót akarnak. Szerencsétlenségre a front utjaban hivatalos olasz nyilatkozatokkal és b zo- nyos magatartással találkozunk. Mussolini a pol­gári mozgósítás alk imával mondott beszédében ,.gyülölt“-nek nevezte azt a békét, melynek révén a román tartományok s a románok milliói az ezeréves elnyomásból felszabadultak. Nem b.gy- hatjuk figye’men ktvül az ilyen nyilatkozatot, különben nevetségesek, vagy süketek volnánk, akik nem akarják meghal ani. Az dven beszéd kedvezőtlen visszhangra talál Romániában- Mi­dőn no a veszély, minden nép oly barátokat keres, akikre számíthat. A román nép Itáliát ke­resi, de nem találja. Ez a valóság ebben a pilla­natban. EPOCA: Egy Bucuresti-i ap azt írja, hogy a v igbékc veszélyeztetve .van, ha a békcapostolok el nem hallgatnak. Ez annyit jelent, hogy Gent messzibbre ke 1 .ásson s nem szabid beavatkoz­nia az olasz—abesszin ügybe megtorlásokkal. — Másként európai háború lehet a békevágyból. — Hagyjuk tehát az abesszin ügyet a maga sorsára ; ügyeljünk, nehogy lángba boruljon Európa. Szép dolog ez. Elfelejtik azonban, hogy ez az ut is egyenlő az európai háborúval. A Népszö­vetség bebizonyítja, hogy képtelen frontot te­remteni a béke’védelmére s a támadó ellen nincs hatalma. Egyelőre csak A bessz inaiban folyik a vér, mi örténik azonban akkor, mikor támadás­ról lesz szó Európában? Vannak mások is, akik röldet igényelnek az európai államok sorában: Genf gyászjelentése bátorságot ad a revánsnak, ennek pedig „valódi“ háború jár nyomában. TARA NOASTRA: A görög keleti egyház alapgondolata az ortodoxia, a román nemzeti ér­zés lényege. Nem lehet enélkül román naciona­lizmusra gonuo'ni. Az ortodoxia a nemzeti ér­zéssel együtt terjed. Csupán az ortodoxián ke­resztül ehe e ern: nemzeti egységet. Mindaz, ami kultúra, filozófia, történelem, gazdaság, politika terén értéket jelent, ortodoxiát is jelent ugyan­akkor s a román ortodoxiával van kapcsolatban. Mindazt, amit életünkben románnak lehet tekin­teni, születéstől kezdve az ortodoxiára vezethető vissza, mert ez nemzeti jelenség a valóságban. A történelmi és román állam ortodox volt s az is maradt. VIITORUL: Több újszülöttet öltek meg az utóbbi időben a falukban és városokban. A bű­nös anyák iS—20 évesek. Egyrészük Iskolát járt, másrészük egyszerű munkásnő. A törvény azon­ban egyformán vonatkozik mindenkire, hiszen egyformán öl:k meg gyermekeiket. — A bíróság egymásután itéii ei őket s nem fogadja el azt a védekezést, hogy nem akartak a pletyka szájába kerülni s „szégyclték“ bűnüket. Megölik a tör­vénytelen gyermekeket, az anya börtönben ül és a közvélemény meg van nyugodva. Meddig fog tar­tani ez a helyzet? Segítséget kel! nyújtani a fia­tal anyáknak, hogy ne gyilkoljanak- Erre valók a különböző nőszövetségek az országban. 'fókái Mór cucsá könyvnap} kiadásai: AZ VJ FÖLDESÜK, fűzve 66. ízléses vá­szonkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, ki­tűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még né­hány példány kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szen­zációk ingyenes jegyzékét. „Uras gyomorral nem lehet reni!»! dolgozni!...“ Mig a szövekcgncli egy liuér sem jul, dö*i!> százezer lej áldo­zatod kért a közfijztvisclökföll Sîe'ian Popeştii megbízóija CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasár- , nap délelőtt 10 órakor 1 50 200 érdeklődd 1 jelenlétében nyitotta meg a Cluj-i Operában Stauen Bradisteanu, kulluszminiszteri vezér- igazgató, elnök a romániai köztisztviselők országos szövetségének erdélyi tartományi nagygyűlését, melyen a kormány képviselő- télien Punea vármegyei prefektus, a város képviseletében pedig Drágán polgármester is részt veitek. \ CET« alkalmazottakat dr. An­ton Ionosén vasúti szövetségi elnök és V Tarnescn főtitkár, a postai alkalmazottakat C. 1. Pét résén, postai szövetségi elnök, C. Babiocanu vezérigazgató. E. Banarescu ügy­véd. V. San-Pctru telefon-társasági aligaz­gató. a közigazgatási tisztviselőkéi Virgil limesen belügyi vezérigazgató és dr. Rosea Péter közigazgatási felügyelő, az erdélvi szö­vetség elnöke, a pénzügyi tisztviselők szö­vetségét I. N. Georgescu elnök, a középisko­lai tanárokat Gh. Dragos tanár, erdélyi tago­zati elnök, a nyugdíjasok erdélyi szövetségét Valér Pop, az egyetemi tisztviselőket Rnjea, a papságot Curea lelkész képviselte. Az. anti­revizionista liga is képviselve volt a gyűlé­sen. Stelian Popescu elnököt Lungulescu ta­nár képviselte. A király óhaja Stancu Bradisteanu elnök bevezető szavai­ban hangoztatja, hogy olyan minden ország, mint a tisztviselői kar. Akármilyen jó is egv törvény, nem sokat ér, ha nincs becsületes tisztviselője, aki végrehajtja. A tisztviselők boldogsága az állam javát jelenti. Károly király több Ízben leszögezte ezt az. igazsá­got. Az. uralkodó azt kívánja, hogy atyai szellemben történjen az. ország igazgatása, moly nem lehel más, csak igazságos, őszinte, becsületes és telve szeretettel mindenki iránt. Bradisteanu elnök bejelenti, hogy az erdélyi és bánsági tisztviselői panaszok megismerése a célja. — Mi is fizetésrendezést akarunk — mon­dotta. — Nem arányosítást, de ..normalizá­lást óhajtunk. Meg kell szüntetni a 2000 lej­nél kisebb havi fizetéseket s egy határt kell felállítani, melyet senki sem léphet kérésziül. Sok igazságtalanság történt. Elismerjük, hogy ezek száma nagyobb volt Erdélyben és a többi tartományokban, mint a központban. A nyugdijak terén is teljes a zűrzavar. Itt is rendet kell teremteni. Egyrészt azért, mert oktató, nevelő szülőinknek tekintjük a nyug­díjasokat, másrészt meg magunk is elöbb- ulóbb nyugdíjba kerülőnk. Nacionalizálásl es újjászervezést óhajtunk. Követeljük, hogy vonják be a szövetséget is abba a munkába, mely most fog következni. Az elnöki megnyitó után Dunca vármegyei prefektus emelkedőit szólásra. Bejelenti, hogy a kormány ..normalizálni“ akarja a tisztviselői fizetéseket és arra méltó s elmoz- dilhatatlnn tisztviselőket akar adni az. or­szágnak. Drágán polgármester a város nevében üd­vözli a vendégeket. Papok, tanárok, tanitók Curea lelkész a papság nevében bejelenti az országos szövetséghez való csatlakozást. Imádkozzunk mondja —, hogy Isten világosítsa meg azok fejét, kik sorsunkat in­tézik. Dragos tanár kartársainak képviseletében, lies igazgató-tanító a tanítóság nevében di­cséri a szövetség munkáját. Az antirevizionista liga képvisele­tében Stelian Popescu elnök, az Universul igaz­gatója nevében Lungulescu tanár tart ezután l>eszédet és Magyarország vezetőit támadja igen éles szavakkal. Az olasz—abesszin há­borúval foglalkozik s leszögezi, hogy Ma­gyarország örül a fejleményeknek. Azt indít­ványozza, hogy minden állami alkalmazott 1 lejt adjon fiztéséböl havonta a liga céljai­ra. Megáílapitja, hogy az. indítványt a gyűlés megszavazta s bejelenti: A liga vezetősége el fog járni a kormánynál, hogy a megszava­zott évi 12 lejt egy összegben, előre meg­kaphassa. A beszéd elhangzása után Stancu Bradis­teanu elnök szükségesnek tartotta megje- ! gyezni, hogy az. antirevizionista liga nem so­viniszta, csupán tényekre tényekkel akar fe­lelni. Valér Pop. a nyugdíjasok erdélyi szövet­ségének elnöke a szövetség munkáját min­denben támogatja. Olyan tisztviselőre van szükség — mondja —, aki nem nyújtja ki kezét a baksisért. Egy bécsi vezető állásban lévő hivatalnok — mondja — csodálkozva kérdezte tőlem, igaz-e, hogy nálunk egy-két havi késéssel fizetik a tisztviselőket? Letagadtam. S/.égvel- tem, hogy az igazat megmondjam. Ä WSSOliSOl nevében dr. Anton lonescu szövetségi alel- nök szólal fel. Támadja Magyarország ve­zetőit a revíziós propagandával foglalkoz­va. Kijelenti, hogy a kisebbségek kultúra és munka terén teljes szabadságot élveznek Romániában. Ezután a fizetésekkel toglal- kozik. — Üres gyomorral nem lehet dolgozni — mondja. — Megállapítást nyert, hogy a mai értékben legalább 1450 lejbe kerül ha­vonta az élelmiszer, ami egy embert meg­ment a baromi állapottól és óhenpusztulús- tól. A ..homo sapiensnek“ azonban más igé­nyei is vannak. Ruházat, lakás, fűtés, vilá­gítás, újság, könyv, stb. így 2000 lejre rúg egy személy minimális havi kiadása. Az állam érdeke az, hogy nősüljön meg és családot alapítson. Asszonyt és két gyer­meket számítva tehát összesen négy személy ellátásáról kell gondoskodjon, ami 8000 lejt lesz ki havonta. Hány tisztviselőnek nincs ennyi fizetése? Tehát? . . . Jön a baksis. Vagv jön a legyöngülés, amikor a medve téli álma módjára kell ébren koplalni. A szervezet légyöngülésével az állam is vészit. A füstös, rossz ablakkal felszerelt, egész­ségtelen hivatalos szobákban mindenütt ve­szély leselkedik. Igyunk? Nem jut jobb italra. Most, amikor nincs itt a fűszeres, mészáros, háztulajdonos, adóvégrehajtó, eb­ben a nyugodt órában fogjunk össze és véd­jük. meg jogainkat. Dr. Anton lonescu ezután csodálkozással állapította meg, hogy a Cluj-i tisztviselők nagy része a gyűlésről távol maradt. — Ugv látszik, itt jó dolguk van a hiva­talnokoknak! — mondotta. A pénzügyi tisztviselők I nevében I. N. Georgescu főtisztviselő szó- i lalt fel. Tiltakozik az ellen, hogy nem al­kalmazzák az érvényben lévő tisztviselői szabályzatot s a fegyelmi bizottság helyett miniszterek, prefektusok döntenek a tiszt­viselők sorsára vonatkozóan, majd igv foly­tatja: — Reggel hat órától éjjel 11 óráig dol­gozunk vasárnap is nyomorúságos fizetésért. Követeljük, hogy bocsássák el a törvény­telenül kinevezett hivatalnokokat. Fiatalo­kat neveztek ki minden előképzettség nél­kül. Semmisítsék meg a szabálytalan elő­léptetéseket. szüntessék meg az áthelyezé­seket, fizessék a túlórázást, adják meg a törvényes szabadságot s szüntessék meg az álláshalmozást. Egy embernek csak egy hi­vatala s egy fizetése legyen. A postai alkalmazottak nevében C. I. Petrescu, a postai alkalma­zottak országos szövetségének elnöke szó­lalt fel. — Elpusztították ami jó és kedvező volt reánk nézve a törvényekben s végül nekünk csak az áldozati adó s levonás maradt. Min­denkit ellenségnek tartunk, aki nem hallja meg panaszunkat. Becsület és törvényesség, ez legyen az ország evangéliuma. Stancu Bradisteanu elnök jegyzi meg ez­után, hogy ne várjon a közönség most rész­letes program letárgyalására, mert ez a tar­tományi gyűlések után Bucuresti-be össze­hívandó országos nagygyűlés számára van fentartva, mely két napig fog tartani a fő­városban. Az elnök indítványára ezután hódoló táv­iratot küldtek a királynak. BUCI'RESTI. \/ I Hetizék ludósilój.ítól 1 A posta v<•/érigu/gaIóvága lürvéiiyl<T\ e/et.-i fogadott e| a belső <■ külső szolgálat ujj. szervezésére. A tcrve/.elet 1H postai fötisz* viselőből álló bizottság ké./ilelte el mely most tette meg jelenlé-él a közlekedésiig', i miniszternek, főbb fontos változtatást 1 >g lnI magában a tervezel. \ rád ró igazgató­ságot a táviró igazgatóságba olvasztják. Megszüntetik a postai iskolák igazgató ágát is. melyet a személyzeti ügyek igazgatósá­gának hatáskörébe utalnak. A technikai ügyeket kivonják a jelenlegi tartományi igazgatóságok hatásköréből s egyedül ellen­őrző szolgálatot fognak végezni. A technikai ügyek egyik részét a központ veszi át. má­sik részét a megyei székhelyeken működő postahivatalok fogják átvenni. Kiadfóh a íiajístiiiHís- ftwiíeü rendelet wcáre- Imffásl Tlasüásáf BUCUREŞTI. ÍAz Ellenzék tudósítójától.) A földművelésügyi minisztérium kiadta a gyümölcskivitelre vonatkozó rendelet vég­rehajtási utasítását, amely a következőket tartalmazza: a csemegealma nagysága ver­tikálisan 4, horizontálisan 5 centiméter mi­nimumban lett megállapítva. Romlott vagy törődött almát forgalomba hozni tilos. A gyümölcs szállítása ládákban, illetve hor­dókban történik. A hordók netto 50—54 kg.-osak. A ládák típusa 18—22 kg., de a Eengyelországba exportra kerülő gyümölcs ládáinak súlya lehet 40 kg. is. A ládákon, a hordókon a mennyiség és a fajta feltün­tetése kötelező. Feltüntetendő a szállító ne­ve vagy a kiviteli cég. A körte átmérője minimálisan 5 cm., kivitelre szállítható lá­dákban, bordókban, kosarakban. Piszkos ál­lapotban lévő gyümölcsöt nem lehet expor­tálni. Barack, áfonya és szilva csak ambal- lage-csomagolásban kerülhet kivitelre. A különböző fajták külön csomagolandók. A kivitelre kerülő szilva átmérője nem lehet kisebb 2 és fél cm.-nél. A kivitelre szánt szöllőnek romlatlannak, száraznak és tisz­tának kell lennie. Az apróbb szemek eltá- volitandók. A szöllő szállítása hordókban, kosarakban, ládákban történhetik. A szöllő- gerezdek közvetlenül egymásra helyezen- dők, hogy szállítás közben ne legyen meg a mozgási lehetőségük. Ládában való elhe­lyezésnél ügyelni kell arra, hogy a láda fel­nyitásakor csak szöllöszemek legyenek meg­pillanthatok s ne a gerezdszárak is. A szöllő és a láda fedele közé vágott papírból való és selyem papírba helyezett helykitöltő pót­lék helyezendő. A láda oldalai pergament papírral veendők körül. A papiron levegőt áteresztő lyukak hagvandók. A rendelet megjelöli a kivitel ellenőrzésével foglalkozó vizsgálati állomások helyét. Ezek a követ­kezők: Cernăuţi, Mosi-Grigore, Cica Voda, Sighetul-Marmafiei, Dragos Voda, Sătmar— Halmei. Episcopia Bihorului. Salonla-Mare, Arad—Curtici, Timişoara és Constanta. A többi határállomásokon a vámhivatalokban történik az ellenőrzés. A jövő hét folyamán a gazdasági kerületi felügyelőket értekez­letre hívják össze Bucuresti-be és utasítá­sokkal látják el a beindítandó gyümölcs­kiviteli kampánnyal kapcsolatban. BÉLRENYHESÉG ÉS KÍNZÓ FŐFÁJÁSOK, a máj és az epeutak bintalmai, gyomor- és bé’hu- rut, aranyeres bajok és a végbél megbetegedései esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ kese- rüviz gyorsan és biztosan megszünteti a hasiszer­vek pangását. KEDD: CAPITOL MOZGÓ. Szenzációs premier! Brigitte Helm legszebb és legnagyobb slágerfilme: AZ ESZMÉNYI FÉRJ.' EDISON-MOZGÓ: I. NAPKELET HERCE­GE. Fősz. Ramon Novarro, Helen Hayes, Warner Oland. II. KAIRÓI KA­LAND. Fősz. Willy Fritsch és Renata Müller. 3, ö, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: BÁBSZÍNHÁZ. Fősze­repben: Lilian Harvey és Jena Ray­mond. Előadások: 5, 7 és 9. Helyárak: 10 és 12 lej. ROYAL-MOZGÓ: Országos premier! 1935— 36 év leggyönyörűbb operettje: ANTO­NIA. Fősz. Marcelle Chantal. Rendező: Max Neufeld.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents