Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-08 / 231. szám
n * H l. I HNZfi K I U ,? .5 október H. vwn atr WHevam ű i 'jextsKizafr^xiwm asm* < ■anummwHmcu m BWWTMI amm■ MTrt KI A 1 EU'lös? A székely fővárosi törvényszék szigora vizsgálatot rendelt el a fegyverhasználat ügyében Csendőrségi törzstisztek tartanak vizsgalatot a Sovata-i őrsön TMUîl’ MURES. (Az Ellenzék tudósítója- i lói Igazságos ón a közvéleményt leltétle- J uiil megnyugtató döntést ho/.otl a napokban s/.ékelvföváros törvényszéke. Érdekes ügyben ítélkezett a törvényszéki tanács, amely eló>lt a Sovata-i csendörörs állott, mint feljelentő és hatóság elleni erőszak vadját emelte egy több, mint Hl) éves székely gazda ellen. V csendőr fel jelerntése szerint a székely gazda és annak fia, viselkedésükkel arra kénys/eritették az egyik So- vala-i csendőrt, bőgj fegyverét használja, így mondják el ezt feljelentésükben a ■sendörség emberei. A főtárgyaláson csupán az öreg gazda jelent meg. Fia már régen a temető lakója: anak a sebnek elmérgesedése következtében halt meg, amelyet a csendőr- szurony ejtett rajta. Ilyen tehát valójában az a hatóság elleni erőszak, amelyet a két gazda a csendőrség ellen elkövetett. A törvényszék azonban a tárgyilagosság magaslatára helyezkedett. \ csendőr dühbe jött: Ne tanítson, csendőr vagyok, tudom a kötelességem. Nem tanítom, csak mondom!... Feleli a fiam. \ csendőr ekkor lakapta válláról a sznronyos fegyvert és hasbasziirla a fiamat Eltűnik a szurony — \ fiam megragadta a fegyvert, amely eltörött s a szurony a fiam hasában maradt, a fegyver a csendőrnél. A fiam ekkor kihozta a bajonétot s ideadta nekem: Fogja édesapám... nekiment a csendőrnek és elvette tőle a fegyvert. . No hozza a fegyvert édesapám s menjünk Sovatara. adjuk ál az őrmesternek. Megkezdődik a hajsza — Szándékunkat azonban nem hajtottuk végre, mert útközben azt hallottuk egy embertől, hogy a Sovata-i őrmester goromba, így inkább a bíróhoz mentünk, de az oda volt lakodalomba. Át akartunk ekkor menni Paraidra, de a 4‘2-es számú őrháznál „Meghalt a fin. a Márton!...“ Második este mondtam, eresszenek szabadlábra. De nem eresztettek. Harmadnap siirgönyözlek a feleségeméit, leányomért és szekéren felvittek a Targu-Mures-i ügyészségre. Itt azonnal elbocsátottak. A szanatóriumba csak csütörtökön jutottunk el, ahol a fiul bekötözték. Azután hazamentünk. I larmndnapra a seb körül daganat támadt, a doktor azt mondta, hé kell vinni a kórházba Odor- liei-re. FI is vittük. Itt megoperálták és megállapították, hogy a esendőrs/urony átjárta az. epehólyagot és a májat. Szegény fiam, a Márton, három hétig feküdt, akkor megröntgenezték, meg is operálták mégegvszer: de már nem lehetett segíteni rajta: tizenhárom heti szörnyű szenvedés után meghall. Kimondja még az öreg, hogy mikor elhajlottak a Sovata-i őrsről, Pop őrvezető utánuk kiáltott: Forradalmat akartak csinálni ezek a kommunisták, azért támadták meg a csendőrt is, hogy fegyverhez jussanak. Magasrangn törzstisztek vizsgáinak az őrsön Pop őrmester működéséről különben valóságos rémmeséket tudnak Sovatan. Ugv látszik, felettes hatóságai is hirt vettek viselt dolgairól, mert a napokban magasrangn csendörségi törzstisztekből álló bizottság szállt ki és vizsgálatot tartott a Sovata-i őrsön. Reméljük, ennek a vizsgálatnak meg lesz a mindenki által várt eredménye. Gyanúsnak találta a Sovata-i csendőrőrs ügyeit és elrendelte az ügyben a legszigorúbb vizsgálatot. Nem akarunk a vizsgálat elé vágni. A kiküldött bizottság bizonyára meg fogja hozni a maga igazságos döntését. Az eset jelentéséről azonban érdemesnek tartjuk, hogy közöljük a tárgyalás drámai részleteit és azt a megrázó erejű vallomást, amelyet a székely gazda a törvényszék előtt lett. Az elnök kérdésére ugyanis a vádlott, Lörincz Lajos 66 éves Corund-i székely szekeres a következőkben adta elő a hatóság elleni erőszak történetét: — Május 13-án, vasárnap délután 2-kor Diciosanmartin felől tértünk haza cserépedénnyel megrakott szekerén. Serata és So- vata között az ut baloldalán hajtottam, mert ottan nem voltak gödrök. Szembe jött velünk egy csendőr: Az első pofon — Le a szekérről! — Leszállottam. Azt mondta, miért nem hajtottam jobbról? — Azért — feleltem —, mert az ut erről jobb. Erre kaptam két hatalmas pofont. A fiam ekkor odaugrott a csendőr elé: — Ne pofozza az öreget, mert az 66 éves. Ha hibásnak találja, írja fel! három lovascsendőr került elénk, feltartott fegyverrel. — Van-e fegyver a szekéren? — kérdeztek. — Van. — Adja ide! — Odaadtam és mondtam — vagyon egy bajnét es. Azt is odaadtam. Akkor azt mondja, forduljak meg. Megfordultam. Mikor leszóltam, a lovak megvadultak. Oda akartam ugrani, hogy fékezzem meg a lovakat, de akkor két csendőr az oldalamnál termett s ugv bénvomták a fegyver tusával, hogy azt hittem, egy oldalbordám sem marad. A harmadik egy kalapáccsal — a baktertől kérte el, ezzel kopogtatják a síneket — hármat akkorát ütött a karomra, hogy’ azt hittem, porcikákra törik. Az őrsön... — Bekísértek S ovatára az őrsre. Ott voltunk két napig. A fiam is ott volt, '".’Uv."'.*/1 ' v**".V A Sovata-i orvos ragasztotta be, ugy-ahogy, nehogy elszálljon belőle az élet. Sovatán az őrmesterek be-bejárogattak hozzánk és ütöttek-vertek... A 200 oldalas komplett vasúti útmutató ára 40 lei. - Zsebmenetrend ára 16 lei. Tartalmazza a C. F. R. összes vasutainak és uj autóbuszjáratainak TÉLI menetrendjeit! Uj személy és gyorsvonatok ! Uj motoros-vonatok ! Uj autóbuszjáratok. Román magyar és német szöveg! VASÚTI MENETRENBKÖNYV miX-ib kiadása! Éivényes 1935 október hó 6-tól! A német filmek felvételi m jterme: 8000 ruha, 800pár cipő és csizma, Í000 féri« és női kalap, 1700 kü! szinti paróka a ruhatárban BERLIN. (Az Ellenzék németországi munkatársától.) AZ Ufa műhelyei két nagy komplexumra oszlanak. Az egyik rész Tem- pelhofban van, melyet a német filmipar bölcsőjének lehet tekinteni, a másik a neu- babelsbergi, mely ma elsősorban képviseli az Ufa-produkció központját. Nehezen engednek be a tempelhofi műtermekbe. Azért csak bejutunk a nyolcvanezer négvszögméteres területre, melyen a két kettős műterem és tizenkét további épület fekszik. A kapun belül már nem törődik senki velünk. Csak éppen cigarettára nem szabad bizonyos helyeken gyújtani. A tempelhofi műtermek, amennyiben kezdetben a Messter-kcncernhez tartoztak 1911- ből valók. Másik részét a Projektion részvénytársaság építette, mig 1917-ben az Ufa alapításakor mindkettőt magába olvasztotta és igy a közvetlenül egymás mellett készen lévő műtermeket is átvette. Az uj \ állalat egységesítette és nagy vonalú műterem-teleppé építtette, melyhez aztán egy nagy kiterjedésű szabadterületet csatolt. Tempelhof A világháború után az újból felvirágzó német filmipar a tempelhofi Ufa-müterme- ket csakhamar serény’ tevékenységben találta. Mielőtt az Ufa-produkció fősulyát Neubabelsbergbe helyezték volna át, az első nagy standardmüvek itt születtek meg és indultak el világkörüli útjukra, hogy a vállalat hírnevét megalapozzák. Csak az utóbbi időben végeztek egy alapos átalakítást a négy’ tempelhofi műhelyen. Ez az átépítés nagyon nehéz és szövevényes munkát igényelt, mert közvetlen közelben húzódik el a berlini városi villanyvasul vonala, melyen percenként közlekednek a vonatok és itt bonyolódik le a nagy repülő forgalom is. A kényes feladat megoldásával megbízott szak-müépitészek példásan oldottak meg minden nehézséget. Elővigyázatosságból mégis ráfestették a műtermek tetejére is a figyelmeztetést: Vigyázat! Nem átrepülni! Hangosfilm!... Neubabelsberg Az európai filmprodukció metropolisa. Technikai és művészi vonatkozásban mindent felülmúló jelentőségét annak a gyorsaságnak és pontosságnak köszönheti, mely- lyel berendezéseit és segítőeszközeit a legkisebb különleges készüléktől a legnagyobb épület-komplexumig sikerült a hangosfilmre átépíteni. Az ezzel járó nagy munka és tőkebefektetésnek ideális és anyagi jövedelmezősége hamarább bevált, mint azt a legoptimistább szakértő remélhette volna. A kezdetben felmerülő „patent-nehézségek“ áthidalása után elhatározták, hogy úgy műszaki-gyakorlati, mint nemzeti érdekből kizárólag német hangosfilm-patentet vesznek igénybe. Mikor igy a világpiaci produkciónak meg voltak az előfeltételei, akkor már a velük összeköttetésben lévő producereknek is alkalmat adtak egy-egy film forgatására legmodernebb műtermeikben. A rendezők nemcsak nagyszerű technikai felszerelést, hanem oly szakképzett személyzetet is találtak, mely elengedhetetlen kellékei egy súrlódás nélküli produkció lehetőségének. Éppen egy átelié ablaka alatt marad abba a magyarázás. Tekintet nélkül a mindenütt álló „csend“ intésre, nagy zaj szűrődik ki. Bepillantunk. Benn a „regisseur“ szócsövével hatványozott hangossággal szitkozódik, a „producer“ tépi a haját. Kiderül, hogy egy szamárbőgés alakjában jelentkezett hangzavar miatt elölről kell kezdeni a jelenetet. A megfeszített munkában amugyis felcsigázott idegeket a beállott megszakítás még jobban megfeszíti — magyarázzák —, mert munka és kiadástöbbletet jelent. Jelen esetben ez csak véletlenség. Képzelje el, hogy a megszakítás 50 márka (kb. 2000 lej) percenkénti kiadástöbbletet jelent, mert egy nagy Síimnél mintegy 25.000 ampere áramhasználat mutatkozik. „Néhány" adat — A legújabb hangosfilm-műtermeket 1929-ben állítottuk fel. Kereszt alakban négy műtermet foglal magában. Máskülönben az itteni telepnek sztár és statiszta helységeiben, rendező és munkaszobákban nyolc nagy filmnek összmunkatársait egyszerre tudjuk elhelyezni. Egy ragasztó épületben, melyben bemutatótermek is vannak, elhelyezhetik a vágó és ragasztó műhelyeket is. Saját tűzoltóink és mentőink vannak, kik szükség esetén munkához láthatnak. Pár számból láthatja a munkateljesítményt és az anyaghasználatot. Világitó felszerelésünk ezer reflektorból, felvilágositó- ból és szóróból áll, butorraktárunkban 10.000 bútordarab van felhalmozva különböző stílusban és időből. 8000 különböző ruha, 800 pár cipő és csizma, 1000 férfi és női kalap képezik ruhatárunkat, melyet 1700 paróka egészít ki. — A babelsbergi műhelyekben a fontosabb mesterségeket mind megtalálja. Asztalos, lakatos, villanyszerelő, diszitő, üveges, festő és sok másféle mesterembert foglalkoztatunk. Ennek az „auiarchiának" főelőnye, hogy tervszerű munkát tesz lehetségessé. Anyaghasználatunk évente 100.000 méter vászon, 3500 ö méter különféle deszkák, furnirok, 20.000 kg. szeg, 2000 O méter üveg. Fényképészeti műtermünk szállítja a ki- kölcsönzéshez, reklámhoz szükséges művészi képeket. — Hatalmas szabadterülelünkön építhetünk aszfaltozott utcákat, természetesen mindkét oldalon házfrontokkal. Kábel ko- nektoraink. amelyekhez a Jupiter-lámpákM és többi gépeket kapcsoljuk a telep minden részében feltalálhatja. — S végül —, két étkezde vigyáz a személyzet testi jólétére! — Figyelmeztet kísérőm nevetve s behív egy pohár sörre a szomszédos „kiskorcsmába". M. E.
