Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-06 / 230. szám

19 33 ok tóbér 6. GÜTERMANN gép- és gomblyukselyem A szövetet mindig nagy gonddal választja ki, tehát a varráshoz se használjon akármilyen cérnát. — Kerülje el a folytonos javitgatást. Használjon csakis GÖTERífiÁNN gép* és gomblyukselymeiI Figyeljen a gyári védjegyre! i FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Egy falu, ahol csak ikrek születnek. Az angliai Yorkshire grófságban evő Junp fa­lucska különös nevezetességnek örvend. A községben nincs semmiféle nevezetes épület vagy történelmi emlék, mégis a falu renge­teget szerepel az angol lapok hasábjain és neve közszájon forog. Annak köszönheti nevezetességét a kis Jump, hogy az utóbbi években nem kevesebb, mint tizenegy ket­tős1 iker látta meg falai között a napvilágot. Most legutóbb egy tizenkettedik ikerpár is született és a Jump-beliek most váltig han­goztatják, hogy az ő falujofcban egyáltalá­ban nem is születhetnek mások, csak ikrek. A sok ikergyenmek naigy gondot okoz a falu iskolájában a tanítóknak. Mindegyik osz­tályban található két vagy három ikerpár és a tanitók sokszor nem tudják, hogy melyik- melyik. Megesik gyakran, hogy csak az anyák tudják megkülönböztetni egymástól az ikergyermekeket. Az ikrek ügyével: már a falu tanácsa is foglalkozott és elhatározta, hogy az ikreket különböző szinü ruhákba kell1 öltöztetni és igy kell őket megkülönböz- tethetővé tenni. Mindamellett, hogy Jump népének igen sok baja és gondja van az ik­rekkel, nagyon büszke arra, hogy lényegesen feljavította a születési arányszámot. * Furcsa szemüvegek. L. Heines dr. német magántanár a pápaszem és a cvikker pótlá­sára különleges üveglencséket szerkesztett. Ezeket a szemhéjak alá lehet dugni, s igy külsőleg alig tűnnek fel. Kérdéses azonban, hogy valóban bevállnak-e ezek a lencsék a gyakorlatban Is, hiszen nem lehet közömbös a szemgoi.yóra, ha közvetlenül ráfekszik egy ide gen test. Azonfelül könnyen fertőzések is bekövetkezhetnek, különösen akkor, ha a könnyminigyek nem termelnek elég váladé­kot. A könny tudvalevőleg hatalmas fertőt­lenítő, ami a szemnél rendkívül fontos is, hiszen nagyon ki van téve a baktériumok támadásának. Sokszor azonban a szem a szükségesnél! szárazabb és ilyenkor a fertő­zés veszed« me fokozott. Ha most még ide­gen tárgyakat csúsztatnak a szemhéj alá, akkor biztos, hogy hamarosan alkalom adódik a fertőzésre. SJudja mit je fent a nyerni? Nincs többé gondja, Boldog és gazdag, Üzlete felvirágzók, Biztosítja gondatlan Október 15-én fesz a 4. osztáfy búzása 39.025 nyeremény, 203.845.024 lei értékben, Abesszin időszámítás. A keresztény abesz- szinek kétféle időszámítást alkalmaznak: az egyik, az úgynevezett vértanuidőszámitás Krisztus után 284-ben, a másik, a JuSius Africanus-féle, Krisztus után 7-ben kezdő­dik. Tehát a szeptember 12-i ujesztendo a martir-időszámitás szerint az 1652-ik, a Juliu9 Africanus-féfe időszámítás szerint pe­dig az 1928-ik évet nyitotta meg. A kopt naptárban az esztendő 365 napból áll. Az évet 12 hónapra osztják és mindegyik hó­nap pontosan 30 napot tartalmaz. Minthogy a 12 hónap igy összesen 360 napot tesz ki, a hátralévő öt, vagy szökőév esetén hat na­pot, az úgynevezett epagomenit, az utolsó hónap után számítják. A tizenkét hónap neve: Mascarem, Tekrnet, Hedar, Thassas, Tér, Jekatit, Magavit, Maizia, Ghenbot, Sanié, Hajniié, Nahasié. Az abesszinek leg­nagyobb ünnepe a Maskat, azaz a Kereszt ünnepe, mely ebben az évben a mi naptá­runk szerint szeptember 27-re esik. Ez egy- utal az esős évszak végét jelzi. Karácsony Thassas hó 29-én, vagyis január 7-én lesz. A hus-vét .az abesszineknél szintén változó­ünnep, legközelebbi Maizia hó 6-ra, vagyis 1936 április 12-re esik, éppen úgy, mint a mi naptárunkban. * A medve-ember megkezdte téli álmát. Londonból jelentik: Arthur Gherke water- towni (Wisconsin állam) kocsmáros vissza­vonult hálószobájába, hogy megkezdje szo­kásos téli álmát, amelyből csak tavasszal! fog felébredni. Ghertkie, -akinek testsúlya 126 kilogram, a medve példáján okulva alussza át 1 a telet, ezúttal) harmadszor és melegen ajánlja ezt az dljárást, mint az emberiség legfőbb bajának orvoslását. Téli álma alatt nincs semmi gondja és tavasszal nyugodtan, testileg és lelkileg felfrissülve ébred, noha felesége szaval szerint a medvére emlékez­tető lompossággal, bozontos szakállal és hajjal. * A karmester halálos ágyán a Gyászindulót vezényelte. Friedrich Hall csikágói karmes­ter, aki mesterségének fanatikusa vöt, most méltó módon fejezte be életét. Hall tulajdon­képpen dúsgazdag ember volt, aki csak kedvtelésből vezényelt zenekart és saját költ­ségén állandóan egész sereg zenészt tartott. Az utóbbi Időben már sokat betegeskedett és az orvosok már nem jósoltak neki hosszú életet. Hall erre megkérte háziorvosát, hogy közölje vele lehetőleg minél! pontosabban ha­lálának dátumát, mivel még hosszú végren­deletet -akar irni és azonkívül lehetőleg ön­maga szeretné a halálakor dljátszandó gyász- indulÓt elvezényelni házizenekarának. Mikor tehát a nagyjából pontosan közölt időpont bekövetkezett és Hall érezte utolsó percé­nek közeledtét, magához rendelte a zenekart és minden erejének összeszedésével maga ve­zényelt-e et! a gyászindulót. Az utolsó üte­meknél már kiesett kezéből a pálca és Hall meghalt mielőtt -a darab véget ért. A zene­kar minden tagja ezer dollárt kapott a röv-id játékért... közöttük : 2 ©gyenként 6,000.000 nyeremény 2 „ 2,000.000 16 „ 1,000.000 Tudja,..mit jelent a sorsjáték já­A vér konzerválása, Moszkvában nemzet­közi kongresszusra hivták össze a világ fiziológiával- és biológiával foglalkozó orvos­tudósait. Különösen a vérátömlesztésről volt szó, amely az újabb kor gyógy élj á r ásaiban ma már elsőrendű helyet foglalt el. A kongresz- szus résztvevőinek nagy örömére Bogda- Sarov professzor kijelentette, hogy sikerült neki az emberi vért úgy konzerválni, hogy annak sem biológiai, sem vegyi állapotában semmiféle változás nem álll be. Bogda-Sarov felfedezésének megmérhetetlen jelentősége van, mivel a jövőben az orvosi Taboratóriu­tékosoí közüS október 15-én 20 milliomost teremteni? Tisztában van e rendkívüli tény jelentőségével? Vásároljon /sors­jegyet az október 15,-iki naQy húzására. mokban, kórházakban, klinikákon, sőt pati­kákban a megfelelő vércsoportokat rögtön készen lehet kapni és semmi szükség sena lesz, hogy vérátömlesztés esetén önként je­lentkezők vérét használják fel a betegek meg­mentésére, mert abban a pillanatban, amikor az orvosok az életveszedelemben forgó pá­ciens vérképletét megállapították, egy egy­szerű vényre azonnal kézhez kaphatják a szükséges minőségű és mennyiségű konzer­vált vért. TAR2AN A RETTENET Iits: Edgar Rice Burroughs Fcrdiíoila: Gaál Andor. - 71. közlemény Bogyókat és gyümölcsöket szedett és növé­nyek húsos gyökereivel táplálkozott, amelyeket ujjai­val ásott ki a földből. Mindenütt a tó és a folyó part­ján haladt, hogy ivóvízben ne szenvedjen hiányt, ha pedig a csikós oroszlán morgását, vagy orditását hal­lotta, felkapaszkodott a legközelebbi fára és ott re­megve megbújt az ágak között. így érkezett el azután egy idő múlva a Nagy Tó déli partjára, ahol egy széles folyó állta útját. A kéklő vizen túl egy fehér város csillogott a napfényben. Hosszú ideig hunyorogva nézte, mint a bagoly. Majd elkinzott agyában lassanként ébredezni kezdett az emlékezés. Ez volt Alur, a Világosság Városa. Kézen­fekvő képzetkapcsolódás utján Bulur és a vazhodo- nok jutottak eszébe, akik őt Jadbenothonak nevezték. Erre hangosan felnevetett, kihúzta magát és fel-alá kezdett járkálni a parton. — Én vagyok Jadbenotho! — kiáltotta. — Én vagyok a Nagy Isten. Alurban van az én templomom és az én főpapom. De mit keres Jadbenotho egyedül a dsungelben? Megállt a viz szélén és hangját felemelve, hango­san ordítani kezdett a folyón keresztül Alur felé. — Én vagyok, Jadbenotho! — kiáltotta. — Sies­setek hozzám, rabszolgák és kisérjetek istenetek templomába! A távolság azonban túl nagy volt ahhoz, hogy bárki is meghallhassa. Közben zavarodott agyát már egész más dolgok kötötték le: a levegőben röpködő madarak és a folyóban úszkáló halak. Belegázolt a vizbe és kézzel próbálta elkapkodni a halakat, ame­lyek azonban minduntalan kisiklottak a markából. Majd hirtelen az jutott eszébe, hogy ő tulajdonkép­pen fóka és most megpróbált ugv úszni a vizen, hogy egyik lábát olyanképpen mozgatta, mintha uszony lenne... A nélkülözések, a fáradalmak és a rémület nyilvánvalóan megfosztották eszétől Erich Ober- gatzot. A tó szinén egy vizikigyó úszott és a férfi utána vetette magát. Ott, ahol a folyó a tóba torkolik, egy surii nádas állott és itt elvesztette szem! elől a vizi- kigyót — de helyette egy canoe-t talált. Felnevetett, amikor megpillantotta a jármüvet és benne a két eve­zőt. Aztán hirtelen támadt ötlettel megfogta az eve­zőket és belebajitotta őket a folyó sodrába. Egy da­rabig utánuk nézett, majd leült a canoe mellé a partra és kezével paskolni kezdte a vizet. Tetszett neki ez a cuppanó hang. Aztán belemártotta a jobbkezét a vizbe és az csakhamar észrevehetően fehéredni kez­dett, ahogy a piszokréteg lassanként levált róla. Most dörzsölni kezdte magát és lemosta a vért és a szeny- nyet testéről. Tetszett neki ez a játék. — Fehéredem! kiáltotta hangosan. Majd hirtelen megint a város felé nézett, amely fehéren szikrázott a nap fényében. — Alur! Világosság Városa! — kiáltotta és er­ről nyegint Bulur jutott eszébe, meg a vazhodonok, akik őt Jadbenothonak hitték. — Én vagyok Jadbenotho! — ordította. Ekkor tekintette a c,anoe-re esett és ettől egy uj ötlet vert gyökeret a fejében. Végignézte a testét és észrevette piszkos ágyékkötényét, amely még szaka­dozottabb volt, mint valaha. Letépte magáról és be­ledobta a tóba . — Istenek nem viselnek piszkos rongyokat, — mondta hangosan. — Azok csak koszorúkat és virág- füzéreket viselnek... és én isten vagyok... én vagyok Jadbenotho... és illő módon fogok bevonulni meg­szentelt városomba, Alurba. Most már elkezdett bizonyos rendszer kialakulni az őrültségében. Visszament a partra, virágokat és il­latos füveket szedett, amelyeket hajába és szakállába font. Miután ilyenképpen biztosra vette, hogy most már mindenki istennek fogja nézni, visszatért a canoe- bez, ellökte a parttól és beleugrott. A lökés ereje a folyó sodrába vitte a canoe-t és az áramlat tovább hajtotta ki a tóra.A meztelen férfi kiegyenesedve ál­lott a kis jármű közepén. Karját összefonta mellén és a város felé fordulva, harsányan kiáltozta: — Én vagyok Jadbenotho! Jöjjön ki a főpap és jöjjenek a többi papok is és részesítsenek tiszteletben engem! A szél belekapaszkodott a csónakba és sodorta tovább a tavon. Már a viz közepén járt, mire valaki felfedezte a palota faláról és ahogy közelebb került, már egész csoport harcos, asszony és gyermek figyelte — köztük Ludon, a főpap is. (Folytatjuk.) Hirdessen az Ellenzékbe.:)

Next

/
Thumbnails
Contents