Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-06 / 230. szám

BLL BN7fíK 193 3 október 6. tv. AMT IK A ROMÁN SAJTÓ Komplikál ió. \ dolgok mélyén (.írni. Vihar. \UE\TRU1 Ir^tontCK'.ahb k<idfv vájjon e « v>!,\ —«brvv-in lu ború bői európai komp! k.iciő? Bizonyos, h<'v;y . vf-vélv írnnfo- ■ - , u.-mretkó/! heiv/ötben. Nehéz előre látni ; jovói A ni■ \i vezető politikusok vélemé* ,ar s e-ini e p ..ui.itban el lehet kerülni »' bo* 'i\\'-■.'inakat. A angol- francia megegyezés bjz- .-ka unnak. !u\.;\ a- ateil.i háború h'klifcálvu ó s Ita.ja megt<Too belső átalakulásra s nem bonyodalmukra fog vezetn . Romániára nézve ónban van eg\ kérdés, ami legnagyobb ve­rőt jelent. A jolek azt mutatják, hogy rövide- ..,'n neikulöz.ni fogjuk északi .szövctscgeaünket. I engvclország ni.nd jobban közeledik Berlinhez. i!t .wi/ion.s-ta programmal, többek között Románia és Cschs. .ovákia számlájára. Beck ez- i.-.k's j:a hiszi, hogs veghez vi lye ti az.t, amit R '-udszki nur.. akart s minden mesterséges es komolytalan ca foi at dacára is a német külügyi politikát szolgálja- Hz, úgy látszik nem elég. — M gvarorszag is agitál. Budapestről is mestersé­ges cáfoíarokit adnak. Azt mondják, tisztán ke- rrskedelmi kérdés a repülésügy elintézése. A va­lóság azonban az, hogy Magyarország szintén Berlint szolgálja s Berlin hinterlandja lesz rövid ició múlva. Niucs szükség annak aláhúzására, mily nagy « veszéily, mely bennünket fenyeget. Szomorú valóság, hogy ellenségeink icgyverke- sec nem látjuk a maga valóságában. PORUNCA VREMI: A bolsevazmus » legn*- gvobb veszély, mely Európát fenyegeti. Mindaz, ami Géniben. Pár:sban, Londonban történik, em egyéb, mint Moszkva munkája. Oroszország nem azért fegyverkezett fel olyan nagy mértékben, hogy belső nyugalmát biztosítsa, vagy ellensé­gekkel szemben védje magát. Nem mondott le l urópa bolsevizálásáról s ma is a Lenin által ki­jelölt viiágforradalom a célja. Egyedül az olasz itscizanus és a német hitlerizmus áll útjában. — Érthető tehát, hogy miért támadnak ebben az irányban. Az a cél, hogy elpusztítsák a nemzeti alapon felépült Itáliát és Németországot. A do­log azonban nem meg)- oly könnyen, amint ezt L::vinov kitűnő parid és londoni összeköttetései folytán gondolja. A terv azonban kész. Először végezni Itáliával, aztán uj útra térni egy elszige­telt Németországgal és a félig bolsevizálc Euró­pával. Nézzünk csak a dolgok mélyére. Midón Mussolini legelőször felvetette Abesszínia elfog­lalásának. kérdését, ezt sem Paris, sem London nem kifogásolták. Amikor aztán erre került a sor s nem volt már visszalépés anélkül, hogv ez a rascizmusba vetett hitet tönkre tette volna, megváltozott a jóakarat. Moszkva befolyására ma mír Európa kétharmada kiált Genfben segítség- űrt. Litvinov megtorlást sürget Londonban, él­te: ejti azonban, hogy a függetlenségre vágyó Egyiptom és India csak angol beavatkozásra vár, hogy aztán elindítsa a forradalmat. Meglátjuk, hogy ebben a helyzetben, mi vár Romániára. TARA NOASTRA: Japán nem fért el határai között. A Népszövetség kifogást emelt terjeszke­dési politikája ellen, elhagyta Genfer s megsze­rezte Mandzsúriát. Ma már emberségesebb az elet Japánban. Itália ugyanazon helyzetben van. Gyarmatra van szüksége, ezt a genfi frakkos urakon kívül mindenki belátja. Lehet, hogy eu­rópai háború lesz az afrikai vállalkozásból. Az abszurditás itt kezdődik. Maga Genf lesz az oka a háborúnak. Genf haszontalan beszédekkel, harcban a valóságokkal űzi politikáját. UNIVERSUL: Európa lakossága 188 millió ' olt i8oc-ban s 500 millióra emelkedett 1930- ban. Ang :a lakossága 8 és félmillió volt 1800-ban c? ma 39 millió. A szaporodás 330 százalékos. — Angliában, Németországban, Franciaországban és Itáliában 1934-ben 770 ezerrel haladta meg a születések száma a halottak számát. Kinában, Japánban és Indiában 13 millió lélek volt ez a azaporukt. Ha a statisztikát tovább vizsgáljuk, csodálatos adatokat találunk. 26 millió lélek volt Franciaország lakossága 1800-ban s ugyanakkor 5 millió ember élt az indiai Jáva szigeten. Ma mindkettőnek egyenlő számú lakossága van- A fehér-faj s a többi fajú népek szaporodása kö­zött nincs meg a régi arány. Igaz, hogy Ázsiáiban igen nagy a halálozások száma, mi lesz azonban ekkor, ha a civilizáció ezt a körülményt az ő ja­vukra megváltoztatja? Ha a szaporulat a mai mértékben halad tovább, akkor 1950-ben már 674 millió lakosa lesz Kínának — csupán 15 év múlva. Kötelesség ily körülmények között már ma gondolkozni azon, hogyan védekezzünk a reánk váró viharral! szemben. m Es a Népszövetség? \ ma összeillő népszövetségi tanács végül ni események alupjnn folytathatja tár­gyalásait. Afrikában kitört és teljes erejé­vel tombol a hónapok óta fenyegető olasz- abesszin háborít. A népszövetségi mechaniz­musnak ezzel szemben előre meghatározott, nlapsznbályszerti módon kellene működni. De hónapok óta akörül folyik a vita, ho­gyan térítsék ki ezt a mechanizmust alap szabályszerű működésből, ami adott viszo­nyok között beláthatatlan kockázattal jár­na. Most azonban ütött a genfi intézmény erőpróbájának órája is. Dönteni kell, ha­lasztás nélkül, hogy mi történjék. Dönteni kell, hogy vállalják-e a felelősséget a nép- szövetségi alapszabályok fenntartásnélküli érvényesítéséért, vagy beismerik, hogy a genfi intézmény mai összetételében képte­len az emberiség rábízott nagy érdekeinek megvédésére. Az előbbi lehetőségtől még az érdekeiben erősen fenyegetett és jelenleg erélyes Anglia is vonakodik. Annál kevés­bé hajlamos rá Franciaország, Laval azt hangoztatja, hogy az európai béke érdekei mérhetetlenül fontosabbak, mint az Afriká­ban megindult „gyarmati“ háború. S a népszövetségi államok együttesének hábo­rúja az Afrikában támadó Olaszország ellen — a genfi alapszabályok végeredményben most már ehhez vezetnének — tényleg olyan eszeveszett lehetőség, mely könnyen a világháborúhoz hasonló, újabb katasztró­fát idézhet elő. Éppen Angliában fejtette ki pár nap előtt egyik ismert közéleti férfi, Lothian lord. hogyha a Népszövetség nem tud egyebet csinálni, mint hogy egy helyi háborút általános háborúvá változtat át, akkor ezzel a sorsa szintén meg van pecsé­telve. „A népszövetségi közbelépés — Lo­thian lord szerint — csak olyan jellegű lehet, mint a rendőrség közbelépése vitás esetekben: nem okozhat még véresebb há­borút az amugvis borzalmas következmé­nyekkel járó háború ellen.‘‘ Viszont sem Anglia, sem Franciaország nem áldozhatja fel a genfi intézményt a népszövetségi ta­nács tehetetlenségének egyszerű beismeré­sével. Szankciókra fog tehát kerülni a sor. Olyan szankciókra, melyeknek elviselését Olaszország kényszerűségből előre vállal­ta s amelyek egyelőre nem járnak azzal a veszedelemmel, hogy az afrikai háborút Eu­rópára is kiterjesszék. A szankciók A szankciók alkalmazása a népszövetségi alapokmány lö-ik pontja alapján fog tör­ténni, mely a megtorló rendszabályokat fokozatosan alkalmazza és kezdetben csak gazdasági területre szorítkozik. Az alapok­mány szerint, melyei ebben a kérdésben az 1921-i közgyűlés erre vonatkozó határo­zata is kiegészít, ha valamelyik tagállam vállalt kötelezettségei ellenére háborúi in­dít, akkor a tanács hitelessége megállapíta­ni, hogy a támadás megtörtént és hogy me­lyik oldalról történt meg. Ezután a 15-ik pont negyedik bekezdése szerint felszólítják a támadó felet, hogy háborús lépéseit azonnal szüntesse be. Ha ennek a föls/.óli- tásnak nem tesz. eleget, akkor a lG-ik sza­kasz szankciós intézkedései lépnek életbe. Ezek a szankciós intézkedések először gaz­dasági és pénzügyi téren mozognak. A Nép­szövetség a támadó háborút úgy tekinti, mint amelyet a szerződésszegő tagállam valamennyi tagállam ellen indított és köte­lezi a tagállamot, hogy a tanács által elő­irt megtorló intézkedésekben résztvegye- nek. Először is meg kell szakitanunk min­den kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot a támadó állammal, később a diplomáciai kapcsolatok megszakítására is sor kerülhet. Ezeknek a lépéseknek végrehajtásában a népszövetségi államok kötelesek egymást támogatni minden lehető eszközzel. A to­vábbi fejlemények kérdésében meglehetős bizonytalanul intézkedik a népszövetségi alapokmány, ami már sok vitára adott al­kalmat. Egy dolog minden esetre bizonyos­nak látszik: katonai intézkedésekre csak egyhangú szavazat alapján kerülhet a sor. A megtorló rendszabályok nehézségei A gazdasági szankciók kérdésében pár hónap előtt indítványozó jelentést tett a_ Németország ellen fölmerült panaszok al­kalmából kiküldött szakértő bizottság. A bizottság rámutatott jelentésében arra, hogy adott esetben milyen rendkívüli ne­hézségekkel járhat a gazdasági és pénz­ügyi szankciók alkalmazása is. Megtorló rendszabályok alkalmazása csak akkor le­het hatásos, ha mindenik népszövetségi tagállam egyenlő szigorúsággal hajtja vég­re. Ilyesmire azonban már azért sem lehet várni, mert gazdasági megtorló rendszabá­lyok nemcsak a büntetett államot érinthe­tik súlyosan, hanem igen gyakran a meg­torlásra kötelezett népszövetségi tagállamo­kat is. A kivitel és bevitel korlátozása még többé-kevésbé lehetséges. A büntetett ál­lam teljes elzárása a nemzetközi kereske­delemtől azonban szinte a lehetetlenségek közé tartozik. A szakértők tehát azt in­dítványozták. hogy a gazdasági megtorló rendszabályok fokozatosak legyenek és csak .kereskedelmi ágakra terjedjenek ki. Mindenek előtt megtiltandó a hadianyag és a hadianyag előállítására alkalmas nyers­anyagok eladása a háborúskodó államnak. Ezt a tilalmat ki lehet terjeszteni más anyagokra is. melyek közvetve elősegítik a háború vitelét. Nem szabad azonban meg­akadályozni a polgári lakosság élelmezé­sére szolgáló bevitelt. Pénzügyi megtorló rendszabályok szintén alkalmazhatók. Nép- szövetségi tagállam nem adhat sem pénzt, sem árukölcsönt az alapszabályok tiltó ren­delkezései ellenére háborúskodó államnak. Lépéseket tehet a népszövetségi tanács olyan irányban is, hogy a kivitel elé akadá­lyokat hárítson és igy pénzügyi nehézsé­gek okozásával rövidítse meg a háborút. A szakértők jelentése más lehetőségekkel is foglalkozik, melyek mindenikéről beismeri azonban, hogy csak a tagállamok fenntar- lásnélkiili együttműködésével válnak hatá­lyossá. Érdekek összeszövődése Erre a fentartásnélküli együttműködésre azonban Olaszországgal szemben nem igen lehet számítani. Különösen nem lehet szá­mítani olyan, gazdaságilag nagyon is szá­mottevő hatalmak esetében, amelyek nem tagjai a Népszövetségnek. De a tagállamok érdekei is gazdasági téren annyira össze vannak szőve az olasz érdekekkel, hogy szigorú gazdasági elzárkózásra az olaszok­kal szemben nem igen kerülhet sor. A Francia-Bank például csak ez év márciusa óta mintegy 4 milliárd franknyi hitelt adott TÖLTŐTOLLÁT saját érdekében javíttassa nálunk. METEOR Cluj, Str. Éeg. Maria 23. Tel. 3-26 az olaszoknak. Párisi magánbankok még az futolsó időkben is nagy kölcsönöket bonyo­lítottak le Olaszország javára. Sok más or­szágban hasonló a helyzet. Nem azt látják, hogy népek sorsára fontos népszövetségi alapelve megmentéséről van szó, hanem csak azt. hogy bizonyos gazdasági körök számára életbevágó kapcsolatokat kell meg­szakítani egy fekete afrikai ország kedvé­ért. A szankciós kötelezettséget tehát, ha rájuk rójják, minden lehető módon igye­kezni fog kijátszani. A kijátszásra pedig, különösen ha a politikailag szintén Olasz­ország felé érdekelt államhatalom nem ve­szi a dolgot szigorúan, ezer alkalom adódik. Egyes gazdasági körök és nem is a legke­vésbé hozzáértők mégis remélik, hogj’ a gazdasági megtorló rendszabályok elégsé­gesek lesznek ahhoz, hogy az olaszok rö­vid időn belül hiányt szenvedjenek a há­ború két legfontosabb tápanyagában: arany­ban és vasban. Az olasz-angol ellentét A másik nagy kérdés, hogy az olasz- abesszin háború hátterében mind fenye­getőbb módon kiélesedő olasz-angol ellentét hogyan fejlődik tovább. Az angolok nem keresik az összeütközést s amennyire lehet, kerülni akarják a helyzet kiélezését. Nem hajlandók azonban föladni a brit birodalmi érdekeket a háborús szenvedélyek tiizében mindinkább előretörő olasz hatalmi törek­véseknek. Anglia óriási tengeri haderőt 15 évi $ szenvedíem tfyomor és bétíchélyben ■i/. összes előirt gyógyszereket has/ni um, szedtem bismutos, magné/iás kés/it ményr- ket, szenet, stb. (.1 szódabikarbónától nem >'■ emlitejTi), anélkül', hogy a legkisebb javu '•isi is észt-bem volna Egyetlen egy üveg „Gastro D" elhasználj a után lset/ égem javulni kezdett, így sokkal kedvezőbb lu tást váltott ki, mint az összes eddig szedett gyógyszerek. Szíveskedjenek azonnal még egy üveggel küldeni és a leghálá nbb ki) / >- necemet az újságokban is közölni, ho y a többi szenvedők js tudomást szerezzenek 1 „Gastro D“ csodálatos hatásáról. Mr i im S. bőrkereskedősegéd, Tecuci, Str. Caragia'e. Császár E. gyógyázertára Bucure , i, Ca­lea Victoriei 124. szám, 130 lei utánvéttel küldi a „Gastro DM és a kétkedőknek százszámra bocsájtja rendelkezésére a be­érkezett köszönő leveleket, amelyek azt bizonyilják, hogy minden reklám tutaze- rény a lelkesedéssel tele levelekhez és eme kiváló gyógyszer páratlan hatásához gépest. gyűjtött össze a Földközi-tengeren. Ez a haderő egyelőre annak bizonyítására szol­gál, hogy a brit világhatalom még mindig teljes eltökéltséggel áll készen a ránézve anyira fontos földközitengeri és vörösten­geri utak megvédésére. Hogy ez a készen- állás csak demonstráció marad-e, vagy to­vább megy azon az utón, mely a háborús eszközök számára néha sorsszerűén adódik, erre a kérdésre a most összeülő népszövet­ségi tanács nem adhat választ. Mussolini arra számit, hogy az angolok nem kockáz­tatnak olyan közbelépést, mely végered­ményben Európa lángbaborulásához vezet­ne. Ez a föltevés azonban csak a pillanat­nyi valószínűségekkel számit. Berchtold gróf is abban bízott 1914-ben, hogy egyszerű büntető expedíciót vezethet a Balkánra és tragikus tévedése a földrész egész arcula­tát megváltoztató világesemények kiinduló pontja lett. AKINEK GYAKRAN FÁJ A GYOMRA, bélmüködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsap­pant, annak a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz csakhamar szabályozza a székletétét, rendbehozza az emésztését, élénkíti a vérkerin­gését és jó közérzetet teremt. Kórházi bizonyít­ványok tanúsítják, hogy a FERENC JÓZSEF viz biztos és kellemes hatása következtében — kiváltkép ülőfoglalkozásnál — állandó használat­ra rendkivül alkalmas. Mozoószinházak műsorai S Z O M B A T —V A S Á R N A P : CAPITOL MOZGÓ. Szenzációs premier! Brigitte Helm legszebb és legnagyobb slágerfilme: AZ ESZMÉNYI FÉRJ. EDISON. I. VIGÖZVEGY. Lehár Ferenc operettje. Jeanette Mac Donald. II. VI­HAR AZ ÓCEÁN FELETT. Repülő dráma. Helen Hayes, John és Lionel Borrymore. MUNKÁS MOZGÓ. ERŐS FÉRFI, GYENGE NÖ. Főszerepben: Myrna Loy, Max Baer és Primo Camera boxmérkőzé- se. Műsor előtt 2 felv. vígjáték. Elő­adások: 5, 7 és 9 órakor. Helyárak: 10 és 12 lej. ROYAL MOZGÓ. Szenzációs premier! Az első szovjet-vígjáték: AZ EGÉSZ VI­LÁG NEVET, DALOL ÉS SZERET! Ez a film még a leszállított 15 és 20 le- jes nvári helyárakkal fut, hogy min­denki többször megtekinthesse! kályha az összes kályák között L E Gr JO BBIÎI kilogram fával füt egy szobát órán át, Gyárija: [Kapható mindenütt. ­Cíuj-i képviselet „BARZEL“ 24 zÉíóD.ÉsFia, Srife- Kérjen díjtalan árjegyzéket. vas kereskedés, P. .Y’ihai Viteazul 13. ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents