Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-31 / 251. szám

£ ELLENZÉK I 9 3 K ok t Ah er 3 1. MIT IK A ROMÁN SAJTÓ Mol ven N/iniM F-'igvelmc/teté*. Radu Nc.igu. \R( I S R«>m.,u rsiV ;-i Amint tiulv)d, nie • .v;í7v1.i>.iv;i .i'i'.in vagyunk '■ \ millió lelek «/ .a,- munkaiból ot szagban. A.- eke legdi'.ígabii .v.írnunk ii .'. (.'u ,i bjrú.Jak mélyótó: lugg boldoguljunk Ncrfncscilenségüivkrie nbli.un év >>ia nut doNokka logUlko/unk, melyek óvón j«k u figyelmei az ekes'/trvitól. Igv történt. In»g\ me.-,i;\bngiilt jz eke ereje .•> alig '•/.intőnk \v'!( arav/nvua. ..Ha Isten áliiavt .ui, így is le ez tcejn.-s" vgav/iaijuk magunkat. Korfunk aztán !• . t érték mm rád. melyen csak ross/ i érmést arat.cz. A világ k»kacag, mert csak foo—800 ki­logram termést mutatunk ‘r! hektáronként s ez 0 oilv silány, hogv takarmány célra vásárolják a k.rfö\lj piacokon, libben az évben az or<zig kü~ lönböző te: üleréről beküldött 16;, próbát 2 na lí­ra .va következd volt az eredmény: t-j próbáná 1 > .ak-k voit ü szemét, ic próbánál is szá­zalék. is próbánál 20—35 százalék, 3 próbánál 40—50 sz.cz a kde, a próbánál 65 százalék. A pró­bák egyötöd részénél tehát óz száz.alékná több voir a szemét. Micsoda gazdálkodás c/ román testvér: Másik oldalon a szárazság puszi-tolt. — Tudósaink azt állítják, hog\ száz év közül csu­pán 15 esztendő esős országunkban. a több években szárazság pusztítja vetéseinket. Mindig é kcT készülni tehát a szárazság el cni védeke­zésre, mit csak ős'za ír,elv szántással lehet elérni. Ne törődjetek tehát a//:’, arn másra terel; a ti* gyeimet és szántsátok lel art a sok millió hek­tár földet, annál valószínűbb, hogy oi\ tőidet is ka onnan, jnu eddig soha r.em került napvi­lágra. Ebben a szűz tőidben van az erő. Úgy te­rem ebben a termény, mintha a vetés kövér kertben történt volna. Eleget aludt már ez a foki, elég vök a gon da clans ágból és szemétből. Az Isten tőidet, szarvasmarha: és zsákot adott, hogy töltsd meg két kezed munkájának eredményével. Ha a zsák telve van, akkor a pénzünk is erős. könnyen és sokat vásárolhattunk vele. gyapotot, vasat, mezőgazdaság; gépet, mindazt, amire szük­ségünk van. Fel tehát az eke mellé! Az eke szarvánál van hetyed és életed! Szánts mélyen román testvér! LUPTA: Az angol parlamentet a külpolitika uralta, az utóbbi napokban ş 'An st on Churchil nagy beszédet mondott a német had készülődé­sekre vonatkozóan. A nagy angol államférfi fel a arta hívni a világ figyelmét arra a lappangó veszélyre, melyet a hatalmas német fegyverkezés jt ént. miközben az összes európai aúamok a béke mellett nyilatkoznak. Németország cs;k az idén 800 milliard lejt költött „közvetett és közvetlen“ katonai célokra s Churchi ' helyesen jegyezte meg hogy az olasz—a bessz n háború másodrendű jelentőséggel b.r; ha Németország hadfcjlesztését vesszük számításba. Churchill beszéde jó figyel­meztetés az összes államférfiaknak, akik minden figyelmükkel egyedül az afrikai események felé fordulnak. Európa szivében erőltetett menetben hajad a német fegyverkezés azzal a céllal, mely senkt előtt nem titok ma. Azt hitte Németor­szág, hogy a vdág az olasz—abessz n viszály el­intézésével vin elfoglalva, Churchill azonban megmutatta, hogy a német kardesörtetés nem marad visszhang né.kül azok előtt az országok i előtt, melyek Genf mellett hűségesen kitartanak. Churchill beszéde azért is fontos, mert dicsérő szavakat használ Franciaországgal szemben és ez a két áőaim egyetértésének bizonyítéka. Az angol —francia egyetértés sokkal jobb alapokon nyug­szik, mint a háborús erők összefogása. Komoly figyelmeztetés volt tehát Churchill beszéde ezek számára. DREPTATEA: Egy népgyü-lés alkalmával ismertem meg Radu Neagu gazdát;. Radu Neagu földműves, a nemzeti-parasztpárt tagjí. A regáti parasztság épp úgy csatlakozott ehhez a párthoz, mint az erdélyi földművesek. Tíz évi harc következett. Rtdu Neagu azt mesélte, hegy eladta ökreit, így ment ei a parasztpárt gyűlé­sére 1928-ban Alba Iulia-ra. Megkérdeztem, most mi a véleménye a november 14-ik: Bucurcst-bc összehívott nagygyűlésre vonatkozóan. Radu Neagu azt felelte: — ,.Sok támadást vezetett már a mi pártunk. 1928-ban bevettük a várat s most 1935-ben vezetik a parasztságot utolsó rohamra- A Bucuresti-i gyűlés az utolsó roham.“ — „El­jön a november 14-rki gyűlésre?“ — „Megint ei'adctk valamit. Ez az utolsó roham.“ Ellenfeleink folyton kérdik, honnan mentjük az erőt s miért varrnak a nemzeti-parasztpárt gyűlésein annyian? A rejtélyt könnyű megoldani. A nemzeó-paraszt- párthoz ilyen emberek tartoznak. "Ökröt, juhot, terményt adnak e_ hogy „jelent“ kiáltsanak az utolsó roham alkalmával. Radu Neagu annak a tizenegyezer parasztnak ivadéka; akiket gépfegy­verrel lövetett Je 1907-ben az a tábornok; ki egy „front“ nevében igényli ma a hatalmat. Radu Neagu atyja munkaképtelenné vált 1907-ben s az ő képe s lelkesedése tovább él fiában. Főszerepeket játszák RANIA-YlOZdO Jj A PAJKOS HERCEGNŐ!! Jeanette Macdonald és Nelson Fddv! ElitfétieL egy Ituruzslótf, aki ti. évig szolga vo!4 a Purlesz-iciiniEián... SIULKA-ROMAN.V (Az Ellenzék kikül­dött iminkatár.sntóL) A k ü kiillői Seula-Ro- numa községről csak most derüli ki, hogy pár hete vetekszik a regáti Maglavit hírne­vével. Hetek óta vonatok, autók, szekerek ontották a betegeket, akik jelentős idegen­forgalmat bonyolítottak le -.1 kis erdélyi falu­ban, ahova a Bánságból és az ókirályságból is sokan jöttek. A hatóságok dóritéttók ki végre, hogy a falusi idegenforgalmi attrak­ciója ál-orvos, aki reggeltől estig ..rendelt1 a lxHegekneik. A vizsgálat rendjén kiderült, hogy Seulea faluban hónapok óta egy Palkó István nevű kuruzsló él. aki gyógyítással foglalkozik. Palkó egv távolabb fekvő falu­ból kerüli ide. miután ott már nem nőtt számára fii. illetőleg nem akadt számára pa­ciens. A Cluj-i Piirjesz -klinika szolgája és portása volt 12 éven át s orvosnak csapott fel itt a ki-s erdélyi faluban. Gilágyszer és Röntgen . . . A Targu-Mures-i gyógy szer tá ra.k ba n és drogériákban hatalmas mennyiségű recept nélkül is kiadható kész gyógyszert vásárolt össze az ötletes szélhámos megtakarított tő­kéjéből és azokból valóságos fiókgyógyszer­tárt rendezett be lakásában. A páciensek sü- ribi jelentkeztek a kuruzslónál. aki levetkez­tette és tüzetesen ..megvizsgálta" Ívelegeit, majd egy sötét szobába vezette Ive őket. hol egy zseblámpával reájuk világított. Ez volt a stilszerü ..Röntgene/.és". Az igv megvizsgált beteget aztán Palkó János tüze­tesen kikérdezte betegségük felől, amelyek­ből kórházi tapasztalatai révén megállapítot­ta. hogy a páciens mily l>elcgségl>en szen­ved. Iákkor kezdődött a tulajdonképeni szélhá­mosság. Palkó semmit sem számítolt fel 'i? orvosi vizsgálatért „páciensének1, hogy ez. máskor is jöjjön s gyógyszert kínált megvé­telre. A beteg, aki ekkorra már el volt ra­gadtatva az „orvos“ kedvességétől és jósá­gától. természetesen habozás nélkül megvet­te a kérdéses gyógyszert, amelyet a kuruzsló 4-szeres áron számit ott fel. Nem hiába csodálkoztak aztán a betegek, ha gyógyszer­tárban később sokkal olcsóbban jutottak gyógyszerhez. A hatóság néhány orvos feljelentésére, csak későre szerzett tudomást a kuruzsló őzeiméiről, aki már a legjobb hírnévnek ör­vendett a nép körében és gyógyító hatalmát egyenesen Petrache Lupu emberfeletti tulaj­donságaival hasonlítót tűk össze. Palkó hurokra kerül Palkó János, a volt klinikai szolga, aki ugy látszik hosszu működése alatt elsajátí­tott egyet-mást az. orvostudományból, egy na­rancshéjon csiiNZ.otf él. A hatóságok egy al­kalommal parasztot csíptek cl. amint a vá­sárolt gyógyszerrel a dilettáns „orvos" luka­sáról távozni készült. Most már könnyű volt megindítani a lűva- ttalos eljárást is a szélhámos ellen, kit a Dumbraveni-i törvényszék most kihágás cí­mén tiz napi fogházra Ítélt. A tiz nap kitöltését már meg is kezdte. Túl akar esni rajta, hogy más faluban is­mét elölről kezdje foglalkozását. B. B. TŰK -‘"'I ” Baj van az pénze abesszineh korul Olaszország is gyárt Mária Terézia tallérokat. — Nemzetközi bonyodalom keletkezhet az osztrák pénzverde üzletéből j GENF, október hó. Az olasz—abesazin há- Itoruval kapcsolatban egy egészen különös és súlyos nemzetközi vita van keletkezőben. Ar­ról van szó ugyanis, hogy az Abesszíniában, más keletafrikai területeken és Kisázsuiban is hasonlatos Mária Terézia tallérok verésé­nek jogát1 Ausztria eladta volna Olaszország­nak. Az Ellenzék a múlt héten hosszabb cikkben irta meg. hogy Közel-keleten még mindig az Ausztriában már érvénytelen egy­kori Mária Terézia tallérokat tekintik egye­düli értékes pénznek és a bécsi állami pénz­verde most is rendszeresen szállítja az abesz- szln kor iránynak ezeket az érmeket. Egy idő óta azután, amint az angol lapok írják. föltűnt a: érdekelteknek, hogy Olaszország aránytalanul sok Mária Terézia tallér fö­lött rendelkezik. Rövidesen elterjedt a hír, hogy az. olasz kormány érintkezésbe lépett az osztrák kor­mánnyal, hogy a becsi állami pénzverő ki­zárólagos jogát a Mária Terézia tallérok ve­résére megszerezze. A lűr ebben a formában még nem bizo­nyult igaznak. Az osztrák pénzügyminiszté­rium azonban egy hivatalos közleményben már beismeri, hogy megengedte Olaszország­nak. hogy saját üzemében Mária Terézia tal­lérokat veressen. A bécsi pénzügyminiszté­rium azt állítja, hogy erre meg is volt a jo­ga, sőt praecedens is. van már ilyen enged­ményre. mert éppen angol pénzverdének ad­ta már meg egyizben az engedélyt, hogy sa­ját üzemében veressen Mánia Terézia tallé­rokat. A bécsi pénzügyminisztérium külon- •}>en is arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezek a tallérok, amelyek saját országukban nincsenek forgalomban. nem tekinthetők többé védeti pénzéremnek. A Mária Terézia tallér verésének ügye azonban sokkal súlyosabb nemzetközi kér­déssé vált, mint ahogy így az első pillanat­ban látszik. rézia tallérok verésének jogát Olaszország, vagy pedig csak arra adott föl jogosítást, hogy Olaszország szintén verjen tallérokat. mig maga tovább szállítja ezeket az abesszin kormánynak. Ezt a kérdést még nem sike­rült tisztázni. Ha Olaszországnak adta át a jogot, akkor Abesszíniát ebből a szempont­ból az olaszok kénye-kedvének szolgáltatta ki. De nemcsak Abesszíniának okozott ezzel nagy gondot, hanem a brit birodalomnak is. mely pillanatnyilag szintén nem szívesen venné, ha egy ilyen olasz monopóliumnak volna kiszolgáltatva. Hasonló esetre volt már egyszer példa a világháború alatt, amikor Anglia rendkívül nehéz helyzetbe került, mert afrikai és elő- ázsiai területei számára szükséges Mária Te­rézia tallérokat az ellenséges Becsből nem tudta megszerezni. Ennek a területnek la­kossága pedig olyan szívósan ragaszkodik a Mária Terézia tallérhoz, hogy hosszabb időbe kerülne, amíg azt valamiképen helyettesíteni tudnák. Anglia a világháborúban egyszerűen ugy segített magán, hogy maga veretett Mária Terézia tallért és a háború után megfelelő kárpótlást adott a bécsi pénzverdének. Elismerték az angolok, hogy jogtalanul cselekedtek, de utólag megvásárolták az en­gedélyt Bécsiben a már kivert és forgalom­ba hozott Mária Terézia tallérok jogosultsá­gához. A becsi pénzügyminisztérium most erre a praecedensre hivatkozik az angol el­lenvetésekkel szemben. A kérdés előreláthatólag a Népszövetség elé fog kerülni és hozzájárul az abesszlniai háborúval kapcsolatos többi nehezen meg­oldható kérdéshez. Mindenesetre komoly do­logról van s-zó, nem egy következmények nélküli üzletről, amelyre a bécsi sajtó sze­rint az osztrák pénzverde teljesen föl volt jogosítva. Nem egy üzlet jogos vagy jogta­lan voltáról van itt szó, hanem egy súlyos nemzetközi kérdésről. Lebontottál* ts elár véreit eh egü ísholáf TG SACHEM. Az Ellenzék tudóritójj tói Néhány héttel ezelőtt nagy megdöblc- nést keltett a Ghrlintc-i időközi bizottság határozata, mely a minisztérium döntés?.-I szemben elrendelte és végre is hajtotta a Ghelinte-i felekezeti iskola lebontását. A l<- bontási munkálatok folyamán az ügyész«-ig tudomást szerzett a bizottság törvényellen'-s iizelmeiröl és azonnal bevezette a vizsgá­latot. A vizsgálat In-vezetésekor mindjárt ki­tűnt, hogy az időközi bizottság közvetlen felettesének Írásbeli rendelet»* nélkül, teljesen a saját felelősségén adta ki határozatát az iskola lebontására. Kél tanácstag ennek következtében rögtön le is mondott. De a tanács megmaradt része pár holi várakozás után látva, hogy késik a vizsgálat eredménye, október hó 25-én egy­szerűen clárvereztette az épület anyagát 12.220 lejért. A község lakosai kíváncsian várják, miként fognak bűnhődni az interi- már bizottság tagjai az önkényes törvény­sértésért. Elloptál* a SMlnfcílfcitt lefoglalt lopott nénit TG.-MURJES. (Az Ellenzék tudósitójától. Két cigányasszony és egy cigány állott hét­főn délelőtt a helyi törvényszék előtt, kiket azzal vádolt egy falusi asszony, hogy egy vásár alkalmával zsebéből a zsebkendőjébe kötözött pénzét ellopták. A cigányasszo­nyoktól elkobozta a csendőr a pénzt, melyet bűnjelként beszolgáltatott a törvényszékhez. A tárgyaláson bizonyíték hiányában felmen­tették a cigányokat, mikor azonban arra került volna a sor, hogy a bűnjelként kezelt összeget visszaadják, kitűnt, hogy azt a tör­vényszék egyik tisztviselője — ellopta. Raseu Irina 1933 októberében Raciu köz­ségbe ment a vásárba és egyszer csak észre­vette. hogy zsebkendőjébe kötött, féltve őr­zött pénzecskéjét, 1335 lejt ellopták. Két­ségbeesve szaladt csendőrért és előadta, hogy a cigányokra gyanakszik, akik körü­lötte settenkedtek. A csendőr fülöncsipte Kovács Róza. Kovács (Mária és Kovács Jó­zsef Brasov-megyei vályogvető cigányokat és a motozás közben előkerült pár száz lejt, mint lopott tulajdont, lefoglalta. Az össze­get az ügy aktáival együtt beszolgáltatta aztán a törvényszékhez, mely ma tárgyalta az ügyet. Nagy nehézségekbe ütközött a ci­gányok kihallgatása, mert azok semmiféle más nyelven nem voltak hajlandók beszélni, rsak oroszul. A törvényszék egyik tisztvise­lőjének tolmácsolásával folytatták le a ki­hallgatást. A három cigány tagadott, a kár­vallott Rascu Irina bizonyítani nem tudott ezzel szemben, mert nem akadtak szemta­nuk. akik bizonyíthatták volna, hogy a cigá­nyok emelték ki a pénzt az asszony zsebé­ből. A törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette vádlottakat. A felmentő ítélettel járt volna a bűnjelként lefoglalt pénz visz- szaadása is, a bíróság azonban nem tudott ennek eleget tenni, mert az akták mellett kezelt pénzt a törvényszék egyik megtévedt tisztviselője, akit azóta lc-tartóziattak. ellop­ta. A cigányok egyelőre sirdogáltak pénzük­ért a törvényszéken. Mozgószinházak műsora : KEDD CAPITOL-MOZGÓ: Annv Ondra utolérhetet­len vigjátéka, a NAGYTAKARÍTÁS. Partnerei: Wolf Albach Retty, Hans Richter. EDISON-MOZGÓ: I. FÉLVÉRÜ BESTIA. Fősz. Irene Dunn és Ricardo Cortez. II. FELFORDULT KASTÉLY. Bársony Rózsi és Willy Fritsch. III. Duo Palen- ceanu, 3. 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: TARZAN II. Főszerep­ben: Johnny Weissmüller és Mamién O'Sulivan. Műsor előtt a legújabb Hír­adó és Micky Maus. Előadások: hétköz­nap 5, 7 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Premier világsláger: A VASGYÁROS. Ohneí György közismert regénye nyomán. Uj Journal. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. KŐI DIVATSZALONOK! VARRÓNŐKI Az őszi szezon kis és nagy divatlapjai hatalmat választékban kaphatók az Ellenzék könyv- kedvezményben részesülnek! Ez a tallér ugyanis nemcsak Abesszíniában van forgalomban, hanem a keletafrikai és kisázsiai angol gyarmatokon és protekto­rátusokon és forgalomban van ez Jemen­ben és a többi arab területeken is. Most az a kérdés, hogy Ausztria teljesen átengedte-e, akár időlegesen is a Mária Te­Egészségét is megóvja, ..CRISTAL ha ruháit vegyileg tisztítja. *2 Str. Moldov i 15. Telefon sz. 183 xmssmKmieuEBanuBBBa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents