Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-30 / 250. szám

ELLEN ZBK im / 9 3 5 október 10. mmmatmm* Levél ODOR UK II!, ok tóbor hó. A hivatalos ada­tokat s/.oiuont szívvel vizsgáljuk a s/ékelv anvas/ókheu. A menye lakosságának a s/i ma 130.662 lelek. Ebből magyar 119.468, román 7885, a többi zsidó, német slb. A magyarság arányszaina 91.1b százalék. A mult évi halálozási arány azonban két ezre­lékkel rosszabb a székeiységnél. ami liny' lemreméltó, meri szociális leromlást, ideg- őrlést, lassú pusztulást jeleni. Egyébként a megyében született 34.'»0 csecsemő, ebből tin 17ü‘i, leány pedig 1688. Törvénytelen ebből 462 gyermek. A meglehetős nagy számnak oka, hogy sok községben egyáltalában nem tartják szégyennek, ha a házastársak nem kötnek törvényes házasságot, jóllehet sokan öregségükig boldogan együtt élnek vadhá asságban. Elhalt a mull évben 2835 ember. Ebből magyar 2004. román 140. Legnagyobb az egy éven aluli gyermekek halálozási ez­reléke. ami 5.38-at lesz ki. inig a megye összszaporulata csak 4.7 ezrelék. Itt két dologra kell felfigyelnünk: elsősor­ban a csecsemők végzetszerü temetöszáma, aminek megdöbbentő eredménye csak 20 — 30 év múlva fog rettenetes erővel sújtani. Vannak székely községek, ahol Orbán Ba­lázs összeírásában több lakó szerepel 1868- ban. mint jelenleg, pedig most legalább kél- szeresének kellene lennie. Sok az 500 lélek körüli falu, ahol a világháború előtt 25 volt az évi születési száfru. most három-négy, vagy legfönnebb öt. Perük, pusztul a székely kétségbeejtő arányban! Mennyi dolga lenne itt a magyar fiatalságnak, hiszen csak minden tiz falu­nak van hatósági körorvosa, mennyi jó. be­csületes magyar magánállás kínálkozik csak ebben a megyében, ha igazán dolgozni és menteni akarunk véreink között. De meny­nyi a teendője a lelkipásztornak is. aki előtt szüleinek meg a fekele halálszámok. Isme­rünk községet a Homoród mentén, ahol egy harmadrésze a lakosságnak a szomszédos istenfélő, egészséges szaporulatit, havasi fal­vakból szivárgott be az üresen hagyott por­tákra. Az angyalcsinálással együtt jár a bűn­nek egész hosszú, sátáni pusztító légiója: a testi és lelki nyavalya, a betegség, a gyen­ge. sápadt asszony, pálinka, káromkodás, a romlás és a korai halál. Mindjárt 100 éve lesz. hogy a székely népünk rohan a lassú pusztulás utján. S nincsen senki, aki elébe álljon, megállítsa, felkarolja testvéri segít­séggel! Nincsenek a székelységnek vezetői, őrtállói? Hiszen ez az igazi munka, szol­gálat, nemzeti fajszeretet! Ez az egyedüli eredményes politika: törődni a néppel, meg­menteni a jövőt! Nem csodálkozhatunk igv azon sem. ha a székely anyaszék tavaly 27 és félmillió lejt költött alkoholra. Ez akkora nemzeti vagyon, amiből két gyönyörű kórházai tu­dott volna építeni egy év alatt teljes felsze­reléssel. Megivott az 1934. esztendőben 685 ezer 067 liter szeszt. Úgy hogy Odorheiu- megyében minden lakosra, gyermekre, nőre. férfire évente öt és fél liter szeszfogyasztás esik. De mennyi civódás, harag, vérontás, baj és gyász került a székely hajlékokba az elté- kozolt pénzen. A tüdőbetegek a halálozá­soknak 20 százalékát tették ki e székely vármegyékben. Nem is folytatom a gyászos rovatot. Itt azonnal munkába kell államink mind­nyájunknak. A magyarság vezéreinek paran­csolnak és cselekedniök kell: a tudomá­nyosan képzett, román egyetemeken végzett ifjúságot munkába állítani a székely falvak megmentésében! Orvosokat a falvakra, .jogá­szokat a felvilágosító, szervező munkára: uj kereseti lehetőséget, uj. kedvezőbb gazdasági alapot találni a szövetkezeti, gyümölcs, tej. mezőgazdasági kooperációk áldásai között a falu számára. Vigyünk lelket, mosolygást a székely falvakba a gyász helyett, az iro­dalom gyöngyeivel szórjuk tele a Hargita falvait, hogy örvendjen, bízzon és uj életre keljen a székely falu! A lelkipásztorok le­gyenek prédikátorok és apostolok a maguk életével. Tegyenek csodát, hogy sikerült megmenteni egy jobb sorsra méltó nemze­tet (L. L.) Verekedés közben megölte házigazdáját. Bucureşti-bői jelentik: A gazdasági válság folytán napirenden vannak az ellenségeske­dések a házigazdák és bérlők közölt. Nudel- man Chisinău-i háztulajdonos is állandó eivódásban élt Jacob Borinda nevű lakójá­val, ki négy bordáját törte be verekedés közben az elmúlt napokban. A szerencsét­len háztulajdonost kórházba szállították, hol súlyos sérüléseibe belehalt. Borindát letar­tóztatták és átadták az ügyészségnek. Levél Addis-Abebából Angol és japán lőszergyárakból óriási mennyiségben szállítják a hadianyagot Abesszíniának.— Milyen az élet a háborús abesszin fővárosban? Az alábbi c-rikkos 'eveid crv Erdély­ből elszármazón mU'gy.iir ke retke dó küld­te Addis A babából az Ellenzék szer- kozUXvét'énck. Itt adjuk az érdekes tu­dósítást. VDDIS-jVBEBA, október közepe. Az abosz- szin főváros képe nagyban megváltozott az utolsó napokban. Az utcákon szinte csak benszülötteket lehet látni, akik gesztikulál­ta és állandó izgalomban járnak fel s alá. Európai alig tűnik most már fel a járókelők között, bár régebben tele volt ez a város európaival, akik nemcsak hogy elég jól ke­restek itt, de elképzelhetetlenül olcsón is éltek, Étclnemiiek alig kerülnek itt vala­mibe. A tojás árát európai pénzben szinte ki sem lehet fejezni, egy egész juh nem kerül többe 39 35 lejnél. Ilyen olcsón Európában sehol sem lehet él­ni. .S emellett az élelmiszerek elsőranguak és kitűnőek is. A lakások terjedelmesek, csak éppen európai értelemben veti kom­fortról nem lehel itt szó. Fürdeni például a legelőkelőbb lakások­ban sem lehet. Mindenki a közös fürdők­ben fürdik. Vasárnaponként itt fürdik a császár is egész udvartartásával. Addis-Abebanak egyetlen ilyen fürdője van, ahol az európaiak az előkelő abesszinekkel összetalálkoznak. Most meglehetősen elha­gyott ez a fürdő, a város fehér lakosainak egvrésze elmenekült s az előkelő abesszinek harcba mentek. Elhagyottak a kávéházak és a mozik is. A hangulat nyomott. Addis- Abeba többé nem kozmopolita város, ami­lyen még két hónap előtt volt. hanem csen­des abesszin benszülött várossá változott át. Pár nap előtt megérkeztek az első olasz foglyok az abesszin fővárosba. Többszáz ember, lovasok, tüzérek, gyalo­gosok vegyesen. Teljesen ki voltak merül­ve, a legtöbbjük fájdalmas bélbántalmak- ban szenvedett. Egy Páduából származó olasz kapitánnyal beszéltem is. Rendkívüli izgalommal meséli el a harcot, amelyben elfogták. Az nbes2- szinek — mondja — hiheletlen ellenállást tamisilanak az. olaszokkal szemben. Igazi harcosok és páratlan lövészek, ügy lőnek, mini a/ ördögök, biztos, sasszemük van. Az olasz csapatokról azt mondta, hogy körül­belül 70 százalékban jó állapotban vannak, cgyharmadrészük azonban erősen szenved a szokatlan éghajlattól. „A Dúcéval azonban fejezte be szavait — feltétlenül győzni fogunk még akkor is, ha halottakból kell hidat építsünk a győzelem felé". Az utóbbi időben mind nagyobb mennyi­ségben érkezik a hadiszer Abesszíniába. Dzsizsigába, ahonnan minden irányban utak ágaznak el, óriási fegyver és löszers/.állil- mányok érkeztek Japámhó!. Sok angol ere­detű hadiszer is érkezett. Legújabb rend­szerű gyorstüzelő ágyuk, amelyek hasonlíta­nak a francia 75 milliméteres agyukhoz, de hét milliméterrel nagyobb kaliberű. Az ágyuk nagyrészben 1934-es gyártmányok, tehát egészen uj rendszerűek. A küldeményeket szakemberek kísérik, akiknek az a hivatása, hogy az abesszin csapatokat betanítsák az ujrendszerti fegyverek kezelésére. A japán szakembe­reknek, akik a küldeményekkel érkeznek, erősen katonás megjelenésük van és alig­ha téved az ember, ha azt hiszi róluk, hogy igazában nem technikai szakembe­rek. hanem japán tisztek. A küldemények között sok gázbomba is ér­kezett. Nagyrészt könnyezést okozó gázbom­bák, de vannak köztük ujrendszerü bom­bák is, melyekről nem lehet tudni, hogy milyen lesz a hatása. A különböző frontok felé szüntelen me­netben vonulnak a katonák százezreinek óriási lavinái. A csapatok vezetői között sok fehér „szakemberét is lehet látni. Megsza­kítás nélkül vonulnak a fanatikus ember­tömegek kitűzött céljuk felé. A lőszerszál- litó csoportok is éjjel-nappal vonulnak he­gyen-völgyön át a különböző frontok irá­nyába. Az abesszin harcosok leírhatatlan el­szántsággal vonulnak a háborúba és fönt a hegyekben és a viz nélküli völgyekben ezer­szeres visszhanggal hall ja az ember az orosz­lánok orditozásait ... Az abesszin oroszlán talpon áll és védelemre készül. I IMIII KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Az író lám — Mondd — kérdeztem irótársamat —• téged is elfog néha az írás lámpaláza2 — Mint mindenkit — felelte. — Előbb a láz jelentkezik, később a lámpaláz. Ben­nünket általában két veszély fenyeget. Ar, hogy nem figyelnek ránk, a kutya sem ol­vassa el, amit irkálunk s az, hogy sokkal mélyebben, szövevényesebben hatunk olva­sóinkra. mint képzeltük. Egyszer, évekkel ezelőtt, fölkeresett lakásomon egy tizenhét­éves diáklány. Nehány könyvemről beszélt, aztán nyugodtan kezet fogott és elment. A délutáni lapokból értesültem, hogy tőlem egyenesen hazasietett, otthon a fürdőszobá­jukban halántékon lőtte magát és szörnyet­halt. Hogy utolsó útja miért vezette éppen énhozzám, azt nem tudtam akkor. Ma se tudom. Először és utoljára láttam. De ve­lem és írásaimmal nyilván már évek óta oly kapcsolatban leheteti^ melynek okait még csak nem is sejthetem. Máskor egy sá­padt. izgatott fiatalember nyitott rám. Szi­gorló orvosnak nevezte magát. Reszkető kéz­zel kihalászott zsebéből egy régi, gyűrött új­ságot, melyben valami elbeszélésemet közöl­ték és gyanakodva, ream se tekintve, csak felém sandítva a kérdőrevonás hangján, igen szigorúan azt tudakolta, honnan isme­rem azt az elbeszélésemben szereplő hölgyet, akit oly pontosan és híven irtom le. Szabad­koztam. hogy ezt a hölgyet csak képzeletem koholta. Nem hitte el. Elmebeteg volt sze­gény. Ilyen esetek után az ember gondolko­zóba esik s eltűnődik a szó hatalmáról. Hiá­ba ellenőrizzük, hogy mennyi gyógyszer és mennyi méreg van egy-egy mondatunkban, sohase számíthatjuk ki, milyen vegyi csapa­dékot alkot majd, ha egy másik lélekkel ve­gyül, egy másik ember leikével, aki talán éppen abban a pillanatban esett át egy sú­lyos megpróbáltatáson s minden semmis megjegyzést célzásnak, útmutatásnak tekint. Emlékezem gyermekkori olvasmányaimra. Egy viharelőtti, nyári délután fölmásztam padlásunkra s ott a pókhálók, a kiselejtezett bútorok és lim-lomok között rábukkantam néhány kötet képes családi lapra. Amint böngészgettem ártatlan szövegét abban a sötétzöld félhomályban, abban a fölledt csöndben, abban a fojtó levegőben, minden verssora és kijelentése világítani kezdett ben­nem s úgy emlékezetembe vésődött, hogy ma se felejtettem el, némelyik pedig — mindegy, hogy mit ér — életem sarkkövévé, gondol­kozásom pillérévé vált. .4 betű hat, mind­addig, amíg papirosa el nem mállik, csator­nába nem kerül, patkányok eledeléül. Mun­ka közben igyekszünk teljes alakot mutatni, a készenlét és figyelem oly villanyos éber­ségét elérni, hogy amit érzünk és tudunk, az toliunk hegyén táncoljon. Minthogy azonban úgyszólván állandóan dolgozunk s állandóan a nyilvánosság fényszórójában ál­lunk, munkaidőnkbe beleesik a fáradtság, fej­fájás és csömör korszaka is, az a pillanat, amikor sietünk valahová és borotválkozni akarunk s az a pillanat is, amikor egy mon­dat közepén hirtelen ebédelni hívnak, mi pedig ezért gyorsabban fejezzük be monda­tunkat. Kétségtelen, hogy amit éhesen vetet­tünk papírra, különbözni fog attól, amit majd azután, jóllakott gyomorral folytatunk. Vájjon vállalhatjuk-e emberi gyarlóságunk­ból eredő minden ingadozásunkat és hibán- lcat.2 Vállalnunk kell. Vedd aztán számba, milyen boszorkányos manapság a terjesztés művészete. Ha történetesen olyan lapba írsz, melyet 100.000 példányban nyomtatnak, ak­kor legalább 300.000 olvasóra számíthatsz, áhitatos rajongókra, figyelmesebb és szóra- kozottabb, jóindulatubb és kajánabb felnőt­tekre, egy gyerkőcre, aki fölkapja az utcán kavargó újságpapírt s belüzgeti vagy egy fa­lusi kereskedősegédre, aki szintén átfutja, minekelőtte belé csomagolná a petróleumos bütyköst. Rádiónknak 350.000 előfizetője van. Nem minden készüléket hatlgatnak és nem mindig. Csakhogy a tanyákon sokszor huszan-harmincan is összegyűlnek egy szó- j bábán s a külföldön is mindenütt fogni le- ; hét hangjukat. Ha tehát a rádióba beszélsz, j túlzás nélkül 2.000.000 hallgatót képzelhetsz j magad elé. Gondold meg, hogy mit jeleni ez a 2.000.000 szív. ez a 2.000.000 agyvelő, ez a 2.000.000 lélek. Gondold meg. hogy kihú­zod magad és csokornyakkendőd csücskeit, hogy köhintesz, hogy próbálsz megfelelni mindenféle várakozásnak, ha csak egyetlen embernek mutatnak be. Gondold meg, hogy hajdan a tébolyult világmegváltók se hitték, a tudomány legújabb eredményei Réfte-blxrn, Iw valaki gyomor év b Lfí jd*lm-í: ról panawJk-oiioa, az orvovok gyakran ál i apr tói Lak meg gyomorbcLC£sóget ott is, álból tulajdon­képpen a gyomor és béltájékán lokalizált ide-' rendszerbeli zavarok áJortak fenn. A „Gastro D‘‘-vel (amit egy nemrégen Ame­rikában lelfcdezxTt gyógynövényből állítanak '-lőj a tudomány megoldotta a gyomor- és bélbncgv gek nagy problémáját. Ez a készítmény egyen­súlyba hozza az idegrendszert és cxáYa! radikáli­san meggyógy tja az. emésztőszervek beteg*égc!t- Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, C: ea Vic- tor.ci 124. — ennek a gyógyszernek vezérképvi­selője — 130 lej utánvéttel küldi a „Gastro D“-t és bárkinek szívesen rendelkezésére bocújtja a meggyógyult: betegektől százszámra beérkezett há­lálkodó, köszönő les-eleket, amelyek igazolják, hogy a „Gastro D“ nemcsak kedvezően é gyor­san hat- hanem tökéletes gyógyu ást nyújt. hogy 300.000 embernek írnak s 2.000.000 embernek beszélnek, az ország lakosságának egynegyedéhez. Bevallom, énnél: tudatában a szédület és lámpaláz környékez s toliam megbénul. tériszonyt kap a papír végtelen síkján. Igaz. csak ritkán. Többnyire akkor, amikor teljesen pihent vagyok, hosszú, nyári lustálkodás után, amikor toliam a gyakorlat hijjón még rozsdásan csikorog. Később a fá­radtság áldott gépiessége, a tárgyszeretet el­tünteti ezeket az aggodalmakat. Ilyenkor már úgy dolgozom, mint a sebész, aki nem törő­dik a beteg hozzátartozóival, csak a: elszi­getelt testrészt tekinti, a műtét anyagát, az izmokat és idegeket, a- ereket és a: inakat. Ahhoz, hogy mindenkihez szól has süni:, szük­sége, hogy senkire se gondoljunk, csak ön­magunkra. Eljárás egy m ti pro ogpéd énen TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósítójától.) Másfél évvel ezelőtt történt Diciosanmartin- ban az a részleteiben megdöbbentő erkölcs­telen merénylet, melyben a bestiális me­rénylő az áldozatul esett kislány Írástudat­lan atyjával 35.000 lejben kiegyezett. Más­fél évvel ezelőtt történt ez, mikor a bestiá­lis merénylő: Todoran Aurel ügyvéd Nagy Alexandru főpincér segítségével hurcolta el Man Alexandru ottani gazdálkodó 14 éves leányát. A kora reggeli órákban a Nitrogén gyárba tartó 14 éves leányka útja a Centra­la vendéglő előtt vitt el. Éppen akkor távo­zott onnan egy átmulatott éjszaka után To­doran ügyvéd, kit Nagy Alexandru főpin­cér támogatott. Amint Todoran meglátta a kislányt, utána vetette magát és ráncigálni kezdte. Man Alexandru kislánya rémülten védekezett, mire Nagy is megragadta s az ügyvéd a főpincér segítségével elhurcolta. Az ügy a Dumbraveni-i törvényszék elé került, mely felmentette a vádlottakat. To­doran ugyanis, aki jól ismerte tettének kö­vetkezményeit, a kislány írástudatlan apjá­nak 35.000 lejt adott hallgatási dijban. Az ügyészség azonban a törvényszék Ítéletét megfelebbezte s igy az ügy a helyi ítélőtábla elé került. A tábla megsemmisítette a tör­vényszék Ítéletét és elrendelte a bizon jutást. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kari* c főnyi levél — A németség ni fa — Dob* receni tanulságok — Feltámadás Mfi* kucskán. A 4 mii egy kötetben lü !ef £z Ellenzék könyvosziáiyáhaa Ctafa Piai a Unirii. Könvvujdonság, mindenkit érde­kel ! Az egyetlen román zseb­szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, amely minden román szó nyelv­tani alakját pontosan feltünteti DR. CHERESTES1U VICTOR: ROMÁN-MAGYAR UJ ZSEBSZÓIÁ Ára: fűzve 60, vászonkötésbea 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Uüirii 9. szám alatt. — Vidé­kiek pénzt előre küldjék be. plusz 10 lejt portóköltségre !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents