Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-24 / 245. szám
t l. L l: /V / li A f 'V / 5 október 2 4. mammaem ■ m rs ****:: * .a somam :a tcntn* w**r?r.tk: g Dön* i4f ■ Idái•vizsriái')íi bizoit&ri<> A kereskedők is kötelesek iparigazoíváoyt váltani Győzött a városi tanács álláspontja Az értéhadó ügye a revíziós bizottság előtt Propagand;i taníolyamol ős állandó kiállítást nyit a/ antirevi/.ionista-liga városunkban i I IM I \. Fllen/ek tudósítójától I \ Ro luinia Nona j<* 1 »*ntt-v*> száriul az anlircvi/io uisln liga tanfolyam rendezését tervezi az egyetemen. \z ('lóadó tanárok a l'hij-i egyetem tanári karából lobnak kikerülni s a tan- lolvam hallgatói azok lesznek. akik speciális kiképzési óhajtanak nverni az antirevi/io uista propaganda Isin. Ezek aztán bizonyit- laiivl kapnak a tanfolyam Ih*\ég/ése alkálimnál melyek alapján vag\ külföldre küldik ókot ösztöndíjakkal, vagy a Székelytől don holy r ik el okot a közigazgatásban. \ Romania Nona jelentése szerint nagy lot- /őssel fogadták a tervot s már is több üw véd, orvos, mérnök és egyetemi hallgató jelentkezett a tanfolyam hallgatására, mely néhány hónapon át fog tartani. Az anlirevi- ionisla liga állandó kiállítását is megnyílik a tanlolvam ünnepélyes megnyitásával kapcsolatban. Az egyetemi könyvtárban lévő ideiglenes kiállítást egymásután tekintik meg tanáraik vezetésével az iskolák növendékei s csoportosan érkeznek az állami tisztviselők is. A kiállításon minden délután 5 órakor a liga megbízásából K. Simlion tanár előadást tart. Szopós Sándor képkiállitása Hét ív óta nem rendezett kiállítást városukban Szopós Sándor, ez a nagyon ismert és nagyon becsült festőművész. Hét év hiányát pótolja nőst. vasárnap megnyílt k'-illitása. a Minerva he- yiségében, Str. Baron L. Top 5. szám alatt. A legutóbb négy év rerme!écénck egy részét diát?- ki Szopós Sándor. 55 képet: tájképeket, kompozíciókat, aktokat, figurális képeket, városéi falu részleteket, olajban es ak vérebben. Szopni« Sándor . pikturájának alapvonása az egyensúly. Nincsenek nála zökkenések, kilengések. ingolások és kialvások, hanem egyenletes, nyűgöd-, céltudatos miivesz' munkásság az öve. Nem kapkodik. hanem nyugodtan keres, sohasem ideges, sohasem felületes, áh tăios, tisztelete a művészetnek és kötelességtudás jellemzi képeit. Nyugodt. komoly, józan és — ha ment is át szenvedéseken. — lelki egyensúlya nem billent meg, hanem még l'ehigadrabbá, még komolyabbá, még őszintébbé vált. Szopós Sándor egyik legnagyobb erénye az őszinteség. Póz nélküli, sallangmentes művészet jellemzi, amely előtt nem tátong-snak lelki örvények, élmények, vagy érzemek tűzhányó: sem. Aprólékos lehetett régebb, még most, a nagyvonalukig. a formai monumentalitás felé való törekvéseiben is feltűnő a p>ontos kidolgozása, a részletekben való gondossága. De ez nem kicsinyesség, hu-nem művészi lelkiismeretesség, nagyon nagy kötélességtudás és az a nagyszerű najzrudás. amely annyira jellemzi Szopós Sándort. ' Másik erőssége kitűnő kompozicionális érzéke. Képei komp>ozic:ós szempontból kifogástalanok, olyiin egyensúly-érzése van, amely erősen érezteti nagy mesterének, Székely Bertalannak hatását. Szopós Sándor valaha impresszionista lehetett. Különösen akvarelljcin most is látszanak impresszionista meglátások, főkép a színek felbontásában. De az impresszionizmus csak átmeneti ál- !ap>ot volt nafta. Nyugodt egyénisége, komoly természetig jongása, mély érzelmisége, kiegyensúlyozott intelligenciája, gondossága, pontossága és 1 eikiismeretessége nem engedett a pillanat hatásának és elfordult a könnyed báj, az üdítő, friss felületességtől, a felületi leheEfetfönomságoktol. — Szopós Sándor pikturája naturalista talajból fakadó piktuna. Színben, formában egyszerűségre törekszik. Nem a téma a fontos nála, nem az, arait elmond. Öt nem kísértik látomások, amelyek megtesitesülésre várnak. Témáit a természet nyújtja, a mindennapi élet folyása, eseményei. Nem a mondanivalója a fontos, hanem „ahogyan“ elmondja azt: a stilus. A magyar népművészet szelleméhez akar visszafordulni, sz nben és formában, j visszavinni a pi/kturát annak legigazibb forrásához: a magyar díszítő művészet forrásához. Egy stilustermelési folyamat forrongásában áll ma Szopós Sándor, amelyből győztesen fog kikerülni, annál is inkább, mert minden akadályt elgördit előle biztos rajztudása. Legszebb képei: Vihar előtt, Pihenés, Mesemondás, Gigánytlány, Dej-i utoa, különböző stílusbeli felfogás, de mindig egy nagyon komoly művészi egyéniség kifejezései. Kiállítása, amely november 6-ig tart, figyelemre méltó művészi eseménye városunknak. Orbay Erzsébet. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT Óriási választékban Ellenzék könyvosztályában kaphat! (’.I .UJ. (\/ Ellenzék ludósitőjiilól.) Az 1 iparengedélyek körül évek óta elkrsercdelt 1 harc folyik az elsőfokú iparhatóság és az iparkamara, lielvcsehlvrn a cégliivalal közöli. Veidig ugyanis, amíg a cégtörvény a cégbejegyzésekéi nem utalta az iparkamara hatáskörébe, az összes kereskedők az elsőfokú iparhatóságnál iparengedélyt váltottak. V törvény életlxdéptolése után azonban ezl elmulasztották, mert arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a eégl>ejegyzés mentesíti őket az iparengedély megváltása alól és hiába való volt az iparhatóság figyelmeztetése, kitartottak álláspontjuk mellett, mert az iparkamara is úgy vélekedett, hogy a cégjegyzési törvény hatályon kívül he- lye: minden más törvényt s iyy 11: ipar törvénynél' ama rendelkezése is elévült, amely a kereskedőket is iparengedély vattására kötelezik. Eveken ál csak elöcsalározások voltak az iparhatóság és iparkamara között, most aztán közelharcra került a sor. Az elsf oku iparhatóság kihágás miatt megbüntette Feliér József helyi kereskedőt, aki a cégbejegyzéssel egyidejűleg nem váltotta meg iparigazolványát. A kereskedő sérelmét előadta a Kereskedők Tanácsának, amely magáévá telle az ügyel, minthogy nem egy, hanem többszáz kereskedő ügyéről van szú. akik bár cégűiét bejegyezték és üzleteiket megnyitották. még sem vált ott ak iparigazolványt, mert feleslegesnek tartották és mert nagy kiadást jelent. \ kereskedők tanácsa, illetve Fehér József az elsőfokú iparhatóság döntéséi megfelebbezték a városi tanácshoz, mint az illetékes felebbezési hatósághoz. A tanács a városi főügyész, véleménye alapján I elutasította a felebbezési és megállapította, I hogy az elsőfokú iparhatóság helyesen járt el, amikor a fcleblxzöt megbírságolta, meri a fentállá törvények értelmében a céybe- jegyzés senkit sem mentesd a: iparengedély megváltása átüt. A kél egylndiangzó határozni ellen Fehér József a helyi felülvizsgáló bizottsághoz élt felfolyamodással, ahol azzal érvelt, hogy az elsőfokú iparhatóság és a városi lanáes álláspontja helytelen, meri a kereskedő már a régbe jegyzés alkalmával igazolja mindazokat a kellékekei, amelyeket az iparengedély kéréséhez igazolni kell. a cégbe jegyzés helyettesíti az iparengedélyt s az csupán felesleges utánjárás és pénzfecsérlést jelent. A feleb- Ix'zö kereskedőnek azonban Így sem volt szerencséje, meri a felnivizsgáló bizottság tagjainak is a: volt n véleménye, ami a helyi hat óságoknál; és a panaszt elutasította. A kereskedők tanácsa, hogy elvi döntést érjen el, a helyi felülvizsgáló bizottság döntése ellen a központi felülvizsgáló bizottsághoz felebbezett. Bucurestibcn fog tehál eldőlni, hogy vájjon kötelesek-c a helyi kereskedők iparengedélyt váltani vagy, hogy a cégl>e- jegvzés helvetlositi-r az iparengedélyt. Az első esetben az iparhatóság tömeges kihá- gási eljárást vezet he mindazok ellen, akik a cégtörvény életbeléptetése óta üzletet nyitottak anélkül, hogy iparengedélyt kértek volna, másik esetben a város jelentős jövedelemtől esik el, mert egy-egy iparengedély kiváltása közel 1000 lejbe kerül s többszáz kereskedő mulasztotta el az engedély kiváltását. (A/ Ellenzék IiiiJómlkjátólJ A/ ói •«• k:Ií 1 ó kőiül már sok )i:ii'<a folyt le ;i víiiosi 1:111 :'n• s i-s ;i g;i/d:isáf/i éni< kdtságck között. A/ időközi I>i/o11* ág :i többi románi.'ii váró sok példajár.t, minden ;i városi»:» érkező i'-s innen kiszállított áru után két c/.i'clékes értékűdé»! 1 <• |) 1«-1#*11 életbe .izéit hogy ;i város IM*vr• f(-1i forrásait I léisbilse. A helyi gazda sági érdekeltségek már ;i vonatkozó sz:»l>á 1 y- rendeletet is megtámadták a helyi felülvizv gálé» bizottságnál, ;I/<>111>:111 eredménytelenül, mert a s/al»ályrendeletet a belügyminiszter is helybenhagyta. Igv minden ellenkezés ellenére is az érlékadól városunk Inin bevezel- ték. Alkalmazása során azonban súlyos sáp-lmok merültök föl különösön azoknak a kereskedőknek rószóröl. akik nem osak árut hoznak lm u helyi jiiaora. hanoin o/.t a/, árul itt elosztva, ki is szállítják a városhó»). Mini például a Disli ihulia Bucureşti-i benzin ős pelróilounikoreskcdö cég is. Ennek a cégnek jelentékeny mennyiségű áruja érkezik városunkba: benzin és petróleum, amelynek egy részéi ugyan itt árusítják el, nagyobb részét azonban innen továbbszállit- ják. így aztán előáll az a helyzet, hogy amikor az áru befut a vámokon, kifizetik érte a kél ezrelékes érlékadól és ugyancsak két ezrelékes értékadót kell leróni akkor is, amikor az. árut a város területéről kiszállítják. De minthogy Erdély többi városaiban is érvényben van ez az érlékadó. az itt elosztott és elszállított árut hasonló» módon mindenütt megadóztatják, úgy hogy végeredményben a benzint és petródeumot nem két ezrelék, hanem két százalék értékadó terheli. Erre való tekintettel a Distribuţia dr. Hlaga Aurel ügyvéd utján panaszt adott be a revíziós bizottsághoz, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a két ezrelékes értékadó csak egyszeri hatállyal és a beérkezés alkalmával terheli az árul. akkor, ha innen tovább szállítják, már nem szedhető. A felülvizsgáló bizottság tegnap tárgyalta az ügyét és a panaszt elutasította azzal, hogv a döntésre a központi felülvizsgáló bizottság illetékes, minthogy városunknak, mint törvényhatósági városnak, a belügyminiszter a felügyelőhatósága. Érdekes, hogy egy másik, teljesen hasonló esetben a felülvizsgálati bizottság éppen ellenkezőleg döntött. Ebben az esetben Sighişoara város tanácsa által életbeléptetett értékadó elleni felebbezés ügyét tárgyalták, ahol szintén a beérkezés és'a kiszállítás alkalmával szedik a két ezrelékes értékadót. Ebben az esetben, minthogy Sighişoara csak rendezett tanácsú város és legfőbb gyámhatósága a megyefőnök, megsemmisítette a megyefönök által elfogadott szabályrendeletet. illetve ezt úgy módosította, hogy a két ezrelékes értékadót csak egyszer, az áru beérkezése alkalmával szabad beszedni.-------- ■ Mi«iimnT!3t3stnsu»i<i.i. --Filmbemutató „CALÍENTE“ (Bemutató a Selectben.) A ,,Manhattan Madness“ című newyorki képeslap szerkesztője, Larry (Pat O'Brien) azt írja kritikájában egy hires spanyol táncosnőről (Dolores de! Rio), hogy nem tud táncolni, olyan mint egy csontváz s hogy az egész produkciója a hagymaleveshez hasonló, amelyben nincsen hagynia. A szellemes kritikát roysz. hangulatban irt'i Larry szerkesztő ur, akinek az az áldott jó szokása van, hogy holtrészegen jár a színházakba, ahonnan kikerülve, aztán mindent és mindenkit levág lapjában. Larry-nek van egy szőke menyasszonya (Glende Farvell) s egy barátja (Edward Everett Horton) és az utóbbi megszökteti őt, az előbbi nő. meg a whisky-s palack elől Mexikóba.. — Ugyanis Larry-nek az iszákosságon kivül az a jó szokása is van. hogy egy hónapban átlag 3—4 mennyasszonya akad, akik házassági Ígéret be nem uartása miatt rengeteg pénzbe kerülnek az ■ifjú újságszerkesztőnekHogy hogy á'Tfl bosszút a táncosnő Larry-n a kritikáért — erről szól a gyenge meséjü film, amelyben Vannak bonyodalmak és humor is, melyet a kitűnő Horton és Leo Cariliio, ez e tipikus spanyol színész szolgáltatnak. De a film magja egy remek, látványos revü-jelenet — olyan, amelyet csak Amerikában tudnak megrendezni. Van aztán egy táncos-pár — hihetetlen, amit produkálnak, olyan könnyűek, mintha súlytalanok lennének. A festői mexikói felvételek és Dolores del Rio csodaszép Lgurája tesz: érdekessé ezt az uj amerikai f: vet, amelyet látva arra gondolunk, hogyha az amerikai szerkesztők olyanok, mint az ordító, :vó, hadonászó Pat O' Brien, a bájos kis Larry, akkor hálát adunk a sorsnak, hogy Európában vagyunk újságírók. (M. L.) BÁRMILYEN HANGSZERE# JÁTSZI Sl, íotlaszűkségiefét az Ellenzék zenemöosttáljs utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy roüi?“ készlet! Minden külföldi kiadóéul kősetíh 2 és* ze köttetési Select Mozgó JÖN!! JEANETTE MACDONALD legjobb operettje: PAJKOS HERCEGNŐ, part ere : Nelson Eddy. MA!!! CAUENTE. — Fős’.-bei: CO ORES DEL RIO. Vidéki vnEinkások el városunkat és a keiyiseli munkások elöl vetfíék el a kenyerei GLU.T. (Az Ellenzék tudósítójától.) A városi mérnöki hivatal legutóbb kiadott jelentése szerint az építőipar helyzete Erdély vezető városában évtizedek óta nem volt olyan kedvező, mint most. Közel egymilliárd lejt fektettek be ebben az évben köz- és magánépületbe, annak ellenére, hogy az építőipari anyagok árai meglehetős magasak voltak. Kedvező munkaideje volt lehat ebben az évben az építőiparnak és az épitőmunkások mégis panaszkodnak. Volt bőven munkaalkalom — mondják —. de tisztességesen mégsem kereshettünk, mert a vidékről beözönlött építői pari munkások —. akik semmivel sem járulnak hozzá a városi közterhekhez — elették elölünk a mindennapi kenyeret. A vidéki épitőmunkások beözönlése nem uj jelenség városunkban. Csakhogy mig az. előző években csak a közeli vidék munkásai rontották a helyi munkások kereseti lehetőségeit, most Erdély legtávolabbi városaiból is idesereglettek, mert a numerus valachícus bevonult az építőiparba is. Az építési idény kezdetén a helyi építőipari munkások emlékirattal fordultak a vármegye prefektusához, a város polgármesteréhez és a városi mérnöki hivatal vezetőjéhez és ebben felhívták a figyelmet az idegen munkások beözönlésének súlyos következményeire. Rámutattak arra, hogy az idegen építőipari munkások keresetüket nem itt költik el, nem járulnak hozzá a városi közterhekhez és azt az összeget, amit az építőipari idény alatt megszereztek, azoktól a helyi munkásoktól vonják el, akik közel liz éve nem keresnek és ennek ellenére a közterheket minden évben megfizették. Úgy a prefektus, mint a polgármester jóindulatukig kezelték az épitőmunkások kérését és ennek’ volt következménye az, hogy Ciortea városi főmérnök nemcsak, hogy nyomatékosan felhívta a magánvállalatok figyelmét a helyi munkások alkalmazásának a szükségére, hanem olyan irányú tanácsi határozatot hoztak, hogy a városi építőipari munkáknál csak helyi munkásokat alkalmazhatnak a vállalkozók. A város tanácsa tehát megtelte a kötelességét, araiért az épitömun- kások hálásak is. Nem igy azonban a nagy- vállalkozók. akik többmilliós állami munkákat hajtottak végre. .4 Nemzeti Színház átalakít ásónál és az élettani intézet építésénél például nem foglalkoztatnak egyetlen helyi munkást sem azért, mert állítólag a helyi építőiparban nincs megfelelő számban képviselve a román elem. Az építőipari munkások szervezete, ahogy értesült arról, hogy a kél vállalkozó idegen munkásokat akar foglalkoztatni, nyomban j fe1 emelte tiltakozó szavát. A munkakamará- I hoz fordult védelemért, amely a tiltakozást j továbbitolta az érdekelt vállalkozókhoz. Az i idegen munkások, hogy foglalkoztatásukat I biztosítani tudják, sokkal rosszabb feltételek , mellet! vállaltak munkát, mint a helyi épi- j töipari munkások. Napi 8 óra helyett 10 I órai munkaidőre vállalkoztak alacsonyabb I órabérekkel, mint a helybeliek. Az építőipari I munkások szervezete hiteles adatokkal iga- I zolta. hogy városunkban az. épitőmunkások i :;8.6 százaléka román és igy az idegen mun- j kasok alkalmaztatása igazságtalan. A vál- ; íalkozók azonban behunyták szemüket és továbbra sem vettek fel egyetlen helyi munkást sem. A két nagy építkezésnél a habareshor- dó napszámostól az építés A'ezetőjéig mind vidékiek. Miután az épitőmunkások látták, hogy itt nem érnek el semmi célt, kérésükkel a munkaügyi miniszterhez fordultak orvoslásért. A miniszter aztán röviden végzett velük. Közölte, hogy nem áll módjában a vidéki munkások foglalkoztatásánál állást foglalni, mert az kizárólag a vállalkozókra tartozik. Az épilöipari munkások mozgalma ez évben tehát meddő maradt. Egész nyáron dolgoztak, de azért a télen mégis sötét napok következnek, mert a vidéki munkások falánksága következtében csak annyit kereshettek a nyáron, amit családjaikkal együtt már el is költöttek.
