Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-23 / 244. szám

Bll .BN 7. fiK

19.M október 2 1.

■MB

KÖZCAZDÄSAc

I illllWlPl

A Népszövetség megtorló intézkedései em találtak barátságos fogadtatásra

> ■ illiónál több aktívát tüntet fel Románia mérlege Olaszországgal

szemben ki fog ennek elvesztéséért kárpótlást nyújtani?

tU i '.CRESTE (A KIU'ii/.óL tudósilójától.) Vngol lapok ismertetik a/ Olaszország ellen \arhaíó rendszabályokat Es/erint minden das/ hiteligény viss/aiitasltlásával, a/ Abősz- sziniába irányuló fegyverkivitel tnbttddi tó* .■ 1 ével is az Olaszország felé irányuló árn- • k kok kivitelének l>es/üntetésével igyekezik majd a rendszabályokhoz hozzájáruló éps/üvelsógi tagállamok megtörni Olaszor- ' ag háborús lendületét. Az első két rend- s abaly nem érijibi Romániát, de annál súlyosabb következménye lehet Románia gazdasági életére a harmadik rendszabálynak, mert a legutóbbi hónapokban a román áru- ikkek legjobb piaca éppen az olasz fo- ,\asztó ♦őrület volt. A romániai lapok már oglalkoznak azokkal a várható kövekezmé- nyekkel, amelyek az Olaszországba irányuló xporl beszüntetésével feltétlenül bekövetkeznének.

Ez a körülmény ugyanis nemcsak kivitelüket bénítaná meg, hanem az árak csök- kenésével súlyos kihatással lenne az egész zdasági életre.

Románia kereskedelmi mérlege Olaszor- - 'aggal szemben ebben az esztendőben egy- illiárd száztizenkét millió lej aktívát tün- t fel és ezzel első helyen áll az Olaszor- i-lgal kapcsolatban álló országok között, i'böl is látható, hogy az olasz-román ke- . skedelmi kapcsolatok óriási fontossággal Írnak nemzetgazdasági szempontból. Ameny viben Románia csatlakoznék a gazdasági ■adszabályok alkalmazásához, ez külkeres- edelmi vonatkozásban havonta midtegy kétszázmillió lej kárt jelentene Romániának.

De még ennél is súlyosabb következményt jelentene a román árucikkek árának csök- kenése. Az exportcikkek, főleg pedig a petróleum és petróleumtermékek ára néhány hónap óta nem függött a világpiaci áralakulásoktól. Olaszország háborús készülődései lehetőséget nyújtottak, hogy a román petróleum termékeket a világpiaci áraknál utgasabb áron • értékesítsék. Már pedig, ha Olaszország felé az export megszűnik, fel- iétlenül bekövetkezik az árcsökkenés. Ez a helyzet mutatkozik az állatexportnál és ál- t a Iában más árucikkek kivitelénél is. Azt pedig mindenki tudja, hogy az egyszer elvesztett piacot, milyen nehezen lehet újra visz- zaszerezni. Ezért kell különösen beható mérlegelés tárgyává tenni a kormánynak, hogy hozzájárul-e Románia a nemzetközi kcióhoz, vagy sem.

A gazdasági szankciók ellen foglal állást kisantant másik két államának sajtója is. A belgrádi sajtó leszögezi, hogy Jugoszlávia csak abban az ecsetben csatlakozhtik a gazdasági rendszabályok alkalmazásához, ha ezért kompenzációs utón kárpótolják. Jugoszlávia is legjobb piacát veszítené el Olaszországgal, ezenkívül Jugoszlávia nagyobb hiteleket élvezett Olaszország részéről. amelyek most szintén megszűnnének. A lapok ezért biztosítékot követelnek, hogy Jugoszláviát nem fogja a szankciók alkalrua- zásávol károsodás érni. Hasonló álláspontra helyezkedtek a csehszlovák lapok is. Amig a csehszlovák lapok egyrésze óvatosságra inti a csehszlovák kormányt, addig számos lap a szankciók ellen ir.

A genfi jelentés szerint a Népszövetség műhelyeiben lázas munka folyik. Anglia rendíthetetlen szigorral követeli az Olaszország ellen elhatározott szankciók foganatoskását és a genfi intézmény megalakulása óta nem végzek olyan erélyes és expeditiv munkát, mint ezekben a napokban, amikor a tanácsülés által kiküldött úgynevezett koordinációs összeegyeztető — bizottság kidolgozza a pénzügyi és gazdasági blokád részleteit és megállapítja, hogy melyik tagállam milyen intézkedést foganatosít a szankciók hatályosabbá tételére.

A francia delegátus után Titulescu külügyminiszter szólalt fel. Bejelenfetto, hogy Románia mindkét indítványt elfogadja és hajlandó úgy kivitelét, mint behozatalát megszüli te tmi. jóllehet igen élénk kereskedelmi összeköttetést tart fenn Olaszországgal. Egy dolgot azonban el kell kerülni, mondotta a külügyminiszter: azt. hogy egyes államok. amelyek résztvesmek a retorziók alkalmazásában, károsodjanak, azok pedig, amelyek nem csatlakoznak a népszövetségi határozathoz, nagy hasznokra tegyenek szert. Ezt a helyzetet csak két módon lehet elkerülni: vagy szankciókat kell alkalmazni azon államokkal szemben is. amelyek nem csatlakoznak a Népszövetség akciójához, vagy pedig módot kell találni azoknak az I államoknak kártalanítására, amelyek csatlakoznak és tűrik, hogy a nem-csatlakozók le- konkurrálják az olasz piacokon.

Constanta-i jelentés szerint e héten további küldemények mentek Olaszországba s a Constanta-i kikötőt a következő hajórakományok hagyták el: 2585 tonna motorina Török- és Olaszország számára 543 tonna finomított petróleum, 400 tonna közönséges petróleum, 5163 tonna pakura és 944 tonna könyü benzin Olaszország számára. 97 tonna bitumen Egyiptom számára, 10 tonna parafin Syria számára, 179 tonna pakura, 10 tonna alma Palesztina számára és 7 tonna faggyú, 50 tonna bab Görögország számára.

rarr-Ta;

Kimerült a búzaexport jutalmazását célzó

alap. I'őviroisi jelentés ./érint a Nemzeti Rank két nap óta egyoldalún semmi Ihjzj* rxponl jutalma* nem fizet ki, mert az erre 1 unatkozó alap kimerüli cs mir eddig is öl vrnmii'MSó lej voLt az alap deficitje. A ga • bon.iexpon v/nulik ihr. különben rmlékira tott Terjesztett a földművelésügyi miniszter elé, akinél tilt akoznak a búza kiviteli prémiumának vagononként! hétezer lejre való csökkentése ellen. Az. emlékiratban rámutatnak arra, hogy j minisztertanács október 15-ig tízezer Héjas jutalmat állapított meg. tehát annak kifiz.etésr kötelező úgy az állam- kincstárra, mint >a Nemzeti bankra

Emelkednek « petróleumki vitel árai. A nemzőt közi kereslet folytán, mint Constantából jelentik, az egyes petróleumcikkek exportára emelkedő irányzatot mutat. A benzin 2 shillinggel emelkedett és jelenlegi jegyzése a könnyű benzin számára 66, a nehéz, benzin számára 54 shilling tonnánként Fob Constanta. Hasonlóképpen emelkedtek a parai mos és parafinmentes motorinaárak is, míg « többi jegyzések változatlanul1 maradiak.

CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Sfatul Negustoresc országos szövestége a most megnyíló parlamenti üllésszakra cs az arra bejelentett törvényjavaslatokra való tekintettel országos kereskedő kongresszus megtartásait határozta el. A kongresszust október hó 27-én és 28-án, Bucuresliben fogják megtartani a következő tárgy sorozatta!: 1. Pénzügyi reform: adók, illetékek, forgalmiadó, speciális és helyi adók és illietékek. Az élelmiszer kereskedelem adói és illetékei. 2. Románia bel- és külkereskedelme. 3. Vámtarifa, iparvódeLem, kartellek, itrösztök, monopolok. 4. A kereskedelmi és iparkamarák átszervezése, 5. A stzesztörvény. 6. A vasárnapi munkaszünet és a munkatHráskodás ügye. 7. A házaló kereskedelem, országos vásárok, álJatvósárok. 8. Munkisbiztositás. Kereskedők aggkori ellátása cs nyugdij. 9. A kereskedelemi foglalkozás törvényes rendezése. 10. Kényszeregyezségi, váltó- és banktörvények. ii. A fürdő- és nyaraló-telepek kereskedelme. 12. Vadul comercial. 13. Szabad-kikötők, .szállítási ügyek, szeméily- és teherszállítási díjszabás, Iranzitókereskedelem.

14. Szervezeti ügyek.

Az egyes ügyek előadói az ország kereskedelmi életének tevékeny személyiségei: D. P. Ritz-Niculescu szövetségi elnök, Comsa Jo- nel' Cluj-i, Prof. N. N. Penescu Bucuresti-i, Prof. Jón Botez Jasi-i, Apostol Popa Galatl-i kereskedelmi és kamarai szenátorok, Fred, Michelson és Ing. G. Deleanu kereskedők, képviselők, P. P. Andreescu Craiova-i, Ni- colae Stefan Constanta-:, Nie. Martin Sibiu-i kamarai és Sfatul elnökök és a régi és uj

I —1 Ilii—II Wl »■■Mill fi r

Mindenki nnifit éji Azdé-íénci őre

Olvassa rendszeresen az

EGÉSZSÉG

közegészségügyet szolgáló folyóirat számait \/ októberi szám taitalma: A táplálkozás befolyása az egészségre. A rákbetegség és annak megelőzése. A friss levegő és a légzés. A szív pihenőnapja Az étvágytalan gyermek. Egészséges fogak. Sport és egész, ség. (Tennisz játék.) Hogyan gyógyítanak Abesszíniában7 Közlemények a közegészség ügy köréből. Vitamin a gyermek táplálkozásában. Munkásegészségügy. Iskolaegészségügy. Egyes szám ára 10, vidékiek pénzben vagy postabélyegben 13 lejt küldjenek be. Előfizetésiára I évre 110 lej. Előfizetésekés megrendelések az ELLENZÉÍK KÖINYVÜSZ- TÁLYÁBAN, (huj, Piaţa Unirii, eszközlen- dők. Ugyanott a folyóirat péidáuyonkiut is kapható.

I vezetők egész sora. A kongresszus és az I ügyek kellő előkészítése céljából a fővárosi ó> vidéki tagozatok vezetői és aiz előadók mosl vasárnap, október 20-án, Bucurestáben értekezletet tartottak, amelyen a Ckij-i Sfatul Negustoresc részéről Comsa Ionel szenátor, elnök s Romanovici Grigore főtitkár vettek részt.

A kongresszus résztvevői részére úgy vasúton, mint a szállodákban és vendéglőkben, jelentős kedvezményeket biztosított a kongresszus rendezősége. A vasúti költség különösen kedvezményes, tekintettel arra, hogy a most megnylln. „Márásesti“ nemzeti kiállítás látogatói részére, amennyiben szombatra virradó éjféli 12 óra 1 perc után indulnak és hétfőn éjiéi előtt visszaindulnak: a fővárosból, 75 százalékos jegykedvezményt kapnak, úgyhogy a kongresszus résztvevői a vasúti utazást egy féljegy vallásával teszik meg oda és vissza.

A Sfatul Negustoresc Cluj-i szervezetének választmánya a napokban tartott ülésén foglalkozott a kongresszus előkészítési ügyével és a közelben újabb ülést fog tartani, amelyen a kongresszuson résztvevő delegációt állítja össze. A Sfartui Negustoresc helyi tagozatának elnöksége és választmánya a legmelegebb felhívással fordul úgy a Cluj-i, mint az erdélyi és bánáti kereskedőkhöz, hogy az október 2I—28-án tartandó kongresszusunkon való részvételre minél nagyobb számmal jelentkezzenek, miután ez a nagy kedvezmények folytán csekély anyagi áldozattal jár

Országos Sícrcshcűő líomrcssziis

Utazási kedvezmény Bucuresti-be

Levelezőpartnert keresek

ÍRTA: MARTON LILI

1 REGÉNY 1

1-SÖ KÖZLEMÉNY |

I. FEJEZET

„Röder Magda. Azt Írja, hogy minden vágya az utazás. Festőiskolái növendék és kezdő illusztrátor. Mivel nem utazhat, úgy szeretné kiélni a külföld, a messze idegen utáni vágyát, hogy leveleket szeretne kapni egzotikus, távoli országokban élő emberektől. Azt hiszi, hogy pár képeslap néhány értékes, uj léniához juttatná hozzá.

Mivel kötelességünk segítségére sietni minden fiatal, most induló tehetségnek, ezennel nyilvánosságra hozom kívánságát. Hátha csakugyan megindulnak azok a témák, amik az ön ecsetjére várakoznak.“

Pesti képes hetilapban jelent meg ez az üzenet több más üzenet között. Közvetlen felette huszonkétéves elvált asz- szonykái vigasztalt meg a szerkesztő, mert neki hivatalból minden huszonkétéves csalódott elvált asszonykát meg kellett vigasztalnia. Alatta pedig egy ifjú és merészhangu költő arról értesülhetett, hogy versei nem ütik meg a mértéket és hogy ő még kiforratlan és olvasson sokat. Ez is a kötelessége szegény szerkesztőnek: arra inteni az ifjú kiforratlanokat, hogy olvassanak.

Az elvált asszonykáról és az ifjú köl- 1 tőről nem lesz többet szó. Szó csakis Röder Magdáról lesz, aki levelezőpartnert keresett, festőnövendék volt, félárva és mint az Erdélyi Hírek illusztrátora, önálló, pénzkereső nő volt. Kék szeme, szőke haja és egy félhivatalos vőlegénye volt, akit Lészai Tamásnak hívtak, mérnök volt és aki nem volt érdekes. És mivel nem volt érdekes és csak félhivatalos vőlegény volt, Röder Magda úgy gondolta, hogy egész nyugodtan levelezhet egy kicsit egzotikus idegenekkel.

2.

A hirdetés megjelenését követő harmadik napon kapta Magda az első levelet Komáromból.

„Komárom nemi egészen egzotikus hely. Legalábbis eddig sehol sem olvasta, hogy: Komárom a komáromi dzsungel szélén elterülő telepitvény, félvad törzsekkel és haláltokozó moszkitókkal.“

A komáromi ur, aki a levelet irta, egy csereklubbot ajánlott Röder Magdának, ami szerinte ideálisan megfelelne céljainak. Ajánlólevelet mellékelt benne a kiül) elnökének, akit Don Juan Bazan de la Végának neveztek, mint ama hős spanyol grandot a középkor lovagi történeteiben. De Don Bazan nem volt lovag, hanem terménykereskedő volt Madridban, aki nem találta a terménykereskedést elég jövedelmező foglalkozásnak, tehát sürgősen alapított egy levelező- klubot, Club de Canjes y Corresponden- cia címmel, amelynek keretében a tagoknak egy dollár havi tagsági díjért korlátlan mennyiségű levelet szabad volt irniok egymásnak.

Don Bazan klubja a világ legfurcsább klubja volt, mert a tagok között senki sem ismerte egymást személyesen, fii - työltek az alapszabályokra, a perui harisnyaügynök indián hercegnek játszhatta ki magát a leveleiben, amit egy svájci iskoláslánynak irt — szóval remek volt a dolog, a tagok nagyszerűen érezték magukat és szivesen fizettek egy dollárt azért, hogy a nevük és cimük megjelenjen a klub hivatalos lapjában és így egy kis exotikumot csöpögtessenek egyhangú életükbe a világ minden tájáról kapott levelekkel.

A komáromi ur ragyogóan ecsetelte a klub előnyeit:

— Én. mint nyelvész rendkívül sokra értékelem Don Bazan klubját. hiszen keretében alkalmam nyilik a finn, eszperantó és szerb világnyelveket, amelyeket tökéletesen bírok, levelezés által gyakorolni. Az ön iránti rokonszenvem készteti arra, hogy megismertessem önnel a klub célját, amely igazán nemes módon szolgálja a nemzetek közeledését. mely egy szebb jövő felé vezet.. .

Ez igazán gyönyörű volt. De Magda mégsem iratkozott be a Club de Can- jesbe, mert azonkívül, hogy se finnül,

I

{

se eszperantóul nem tudott, tisztában volt vele, hogy a komáromi nyelvész csak azért irt neki, mert ha valaki uj tagot ajánl egy ilyen klubba, elengedik neki a félévi tagsági diját.

A második, aki a hirdetésre jelentkezett párisi diák volt. Ernestnek hívták, a Rue Malebraneheon lakott, az ötödik kerületben.

— Megkockáztatom a levélírást — igy kezdte — igaz, nagyon jól tudom, hogy7 Páris nem exotikus. Habár — tudja Isten — az idegenek egész csomó exotikumot fedezhetnek fel a szajnaparti metropolisban is .. .

Kedves, intelligens fiú volt Ernest és őszinte a végtelenségig. Megírta azt is Magdának, hogy két diáktársával lakik együtt, akik közül az egyik maláj, a másik francia. Marokkóból való.

— De, hogy melyik a rosszabb illatú —- irta Ernest csöndes szomorúsággal — azt nem fogom tudni soha eldönteni . . .

A kis Ernestet. aki olyan naturalista színekkel tárta föl Magda előtt a párisi diákélet rejtelmeit, hamar leépítették. Ugyanis a kis Ernest szemtelen volt. Es habár Magda tudta, hogy távszemtelen- kedés nem számit, mégis ..dobta“ a fiút. mert az a harmadik levelében azzal akart az erdélyi kislánynak imponálni, hogy ő már negyedik elemista korában első dijat nyert egy disznóság-verspályá- zaton.

Ernest tehát nem volt korrekt úriember. És Magda csak korrekt úriemberekkel levelezett.

(Folytatjuk!