Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-20 / 242. szám

2 Bll.BNZfiK t § 9 5. október M MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ \ *ro<oW. Női» \nuu(. Vá­lasztójog. Miliardul. I Nl\J RSl.il,: \ városok |,im i or/ágo. loiv ( í-xv.'usuu >«bb nditvánv hang.oii cl városaink. Iiiid6 cs üduVhroe 11 lejie >vtoo r! kapcsolat • han. Buci: rop 1 top '.mi toes'.*1 e különösen ki* .■on-i'c a- .o' mi umojnu, '.'ükségcssrgct, mely egy fN/t köz munkák \ óg/oébrn iskolai, kór­ba., uiepues, másrészt anyagi segítségben nyi 1 - vsuuUut Nr »eleöiiik azonban. hogr a városok vezetőségéről függ a fejlődés c bíborban > ezt a V da-.igi he'vzev is .1 tö!dia)/i íckvcs is sokban beiolyáso!•I’loetţi. Constant» s több város ro­hanva. fejlődésé ezt nyomatékosan gjzo-fa. — ! gé'/en 111.1. kérdés aztán <1 városlej.cs/tés iigve. Fjţ.-szseţ»;ig\ s szrpévzet tekintetében .ok a lenn - v.’ó . nemcsak pénz szűk ege. ahhoz, hogy e1- '.intessük varosaink keleti rellegct. A tol kö\e/ctr .A ii'zia, csatornázott utcák, parkok és világítás ob es közök, melyek t gyeimen kisül nem ina- ■ .tsiiiatnak. k keli kapcsolni a városvezetésből a politikát, ki kell nevezni az elmozdith»ratl«n prí­másokat, kik 4 hosszú időre szóló városfejlesztési tervet végrehajtják. Csak igv 'ehet kedvező ered­ményt elérni cs megteremtett az uj városokat. VURORA: t.1 upu dr. lapja1: A tisztv selőj fi­zetések rendezésének ügyes e! kjpcso atban lel* merült annak terve is, hogy elbocsátanák imnslcn női közalkalmazottat, kinek térje is állami szol' gilatban van. „Egv f zetést. cg> családnak" je -ge alatt, h/en a módon évi három mill ard lei megtakarítást lehetne elérni. z\ kormány kimuta­tásokat készített és megálfapiíit nyert, hogy az áhami. megvet és községi alkalmazottaknak több. mint *• tele nőkből sin toborozva Í zért merül: 1 fel innak terve, hogs illami t sz.tv se.ökkc! kötött j házasság esetén elbocsátással apasszák számukat. | A terv nem jelent ujságor. Argetoianu annak I ideién, már meg akerta valósítani, de nem volt \ tueg ehhez a batorága. ROMANUL (A liberális párt fiatal képviselő I tagjainak lapja): Az olasz—a bessz in háború Gén- j te: kényes he yzet ele állítja. Italra MussoBn ur- 1 fán kijelentette. hogy életkérdést eient Abesszínia j ilieghóditisa számára s ,,Genfíel, Genf nélkül-', \ Vág)■ éppen Genf ebenere-h meg log ez történ­ni." Az utóbbi eshetőség Itáliának a Népszövet- | ségből való kilépésére vonatkozik. Ugyanilyen j línyegetést használt Ang a arra az esetre, ha , Franciaország negatív magatartást tanúsít Olasz- j Országgá; szemben. Tegyük fel, hogy egy -’ven kilépés történne, — hiszen az érdek mindig erő- 1 sebb, mint az összetartás érzése. Mi lenne a Nép- j szövetséggel ily esetben? Szerepköre még jobban szűkülne s még kisebb lenne befolyása. Mert ' Albánja, Litvánia. Holbndá és Luxemburg együtt működévé még az alapokmány tiszteletben tartá­sát nem b zcos t ja. A Népszövetség sorsa meg ; voln: pecsételve. Franciaország hűségnyilatkozata , sem eiég ma már megmentésére. Angli» mozgósí­totta hajóhadát, ezzel a követendő ura: megmu- j arra. Nemcsak bizonyos államok, de mindazok > ellen szükség van* e-járásra, melyek a nemzetközi j bekét zavarják. Vége van a genfi szellemnek ab- j ban a pillanatban, m dőn Berlin a német—olasz— j lengyel szövetséget megvalósítja. Hisszük, hogy j Ang'ia nem elővigyázatlan s nrm fog az angol— I olasz konfliktus kirobbanni. Mert a világbékét csak a régi antant biztosíthatja. DEŞTEPTAREA. (lunian lappja): Évek óta be­szédek a választójog: törvény módosításáról. Ar- j rói, ho-gyan lehetne eltörölni a mindenkori kor- I mánvnak kijáró ajándékot. Nem volt politikus, aki ezt meg ne ígérte volna s mind megfeledke­zett erről, midőn kormányon volt. így aztán a mi képviselő-választásaink csak paród.’k, az ered­mények pedig hazugságok maradtak. Ez volt az oka annak, hogy a partok úgy elszaporodtak. — a választójogi-tör vény ben előirt ajándékra szá­mítottak. A hozomány révén ugyanis az a part s parlamenti többséget kaphat, melynek jz or­szágban leadott szavazatokból csupán 40 száza­lék jutott a valóságban. 1935 augusztus havában Mihal ache is el smerte ennek igazságát, hozzátette | azonban, hogy rendelet-törvény utján nem sza­bad töröln; az ajándékot. Mi volna- tehát a te­endő.' Vél-menyünk szerint választási-kormány kell következzék azzal, hogy nem veszi igénybe a törvényben biztosított jutalmat. EPOCA: Inculet belügyminiszter Piatra Neamt-ban azt mondta, hogy a kormány hét miiiiárdot költött közmunkákra két év ai«t. — Kissé magas ez az összeg. Ha két-három milliár­dos: levonunk belőle, akkor sem látjuk az ered- ményt. A kormány uj áldozatokat kér a hadfel­szerelési célra, ugyanakkor a belügyminiszter sze­rint milliárdok voltak más célra. Megfontolás nélkül gazdálkodunk s végül rájövünk arra, hogy nincs pénz a legfontosabbra. A kormány té­vedésből tévedésbe lépett a mai pénzügyi válság­ban. Most uj fájdalmakat akar adni azoknak, amelyek eddig bizonytalanságot okoztk. Az ELLENZÉK a haladást 9 kisebbségi és emberi jogok eíöbare**» ■OHM NEM KELL SZENVEDJEM! Kórjen inti> ina lívógys/erészétől egy eredeti csomagolású 3AW0L-T AZONNALSZÜNTE1 ieif/ijást.rcumatikus fáj­dalmakat, hiilést, fogfá­jást, idegességet, náthát Doboz három tab­lettával: 9*— lej! fi h éíYilágpolHikája Dolgozik a Népszövetség — ki tudja, hol áll meg Anglia nagy sikerrel működő diplomáciája eljutotta :i Népszövetséget oda. hogy :t Ing- állnmok orra ;t kérdésre, ki :i támadó léi az ahess/iniai háborúban, majdnem egyhangú­lag Olaszországot voltak kénytelenek meg­nevezni. Ilélolmoiulásuk logikus következ­ményeképpen azonnal alkalamazásra került a népszövetségi alapokmány 16-ik szakasza, mely lényegében hadiállapotot teremt Olasz­ország és a Népszövetségijén résztvevő többi tagállam közölt. V.v a hadiállapot, mint egyik nagy külföldi lap irta, kezdődhetik az­zal. hogy Olaszországtól nem vásárolnak töbljet citromot, de végződhetik azzal is, hogy a szankciós politika mögött rejtőzkö­dő nagyhatalom hadihajóinak ágyúi bom­bázni kezdik a kiterjedt olasz tengerparto­kat. \ helyzet mindenesetre jóval túlérett már a citromok meg nem vásárlásán és ve­szedelmesen közeledik a tragikusaid) tehe­tőségek felé. Az a föltevés, hogy a Népszö­vetség szankciós tevékenysége látszatmozdu­latokban fog kimerülni, ezúttal kivételesen nem bizonyult alaposnak. A népszövestégi mechanizmus veszedelmes komolysággal kezd dolgozni Olaszország ellen és ezzel a válság, melyet az olaszok és velük a fran­ciák is Afrikára szerettek volna korlátozni, megint visszakerül európai kereteibe. Olasz­ország felelősségének népszövetségi kimon­dása meredek lejtőre juttatta az európai vi­tálisa. Angol részről azonban nem hajlan­dóak ezt a fékezést tűrni és föltették a kér­dést, melyre a francia miniszterelnöktől a most már határozott igent, vagy nemet vár­nak: hogy a válság végső kiélesedése esetén Anglia mellett ált-e Franciaország vagy nem? Laval nehézségei A válasz erre a kérdésre mérhetetlenül nehezen eshetik havainak. A francia kiilpo- lilika fökonoeptíióju Barthou óta az volt, hogy Anglia barátsága mellé megszerezze Olaszország és Oroszország támogatását is. Laval, aki bizonyos kétkedéssel nézi az orosz-barátságot. különösen ragaszkodott Róma kegyeinek megszerzéséhez. Most az­után a London által kivánt válasszal, vagy föl kell áldoznia az. olasz ütőkártyát, vagy kockáztatja Anglia barátságát, ami viszont a francia külpolitika egész háború utáni alapjának föladását jelentené. A másik nagy nehézség, hogy hiába döntene Laval Olaszország mellett, mert a kormányának többséget adó parlamenti baloldal a kama­ra összeillése után azonnal megvonná tőle bizalmát. Ugyanakkor a jobboldal és a pá­risi sajtó, mely milliós példányszámai elle­nére is alig befolyásolja az országban irá­nyító szerephez jutó nagy politikai mozgal­makat. erős olaszbarát propagandát folytat. Hétfőn, 21-én nvilik meg Piaţa Unirii 14. aiatt Grünwald Sterner női divatkülönlegességek áruház nak uj üzlethelyisége! tát is. mely most rohamosan csúszik to­vább lefelé, anélkül, hogy sejteni lehelne, hol áll meg. A háttér Hogy a diplomáciai hátteret tisztán las­súk, ahhoz távolról sem elég a genfi esemé­nyek és az olasz angol ellentét kifejlődé­sének megfigyelése. Döntőbb szerepet játszik az a jegyzék váltás, mely egy idő óta Páris és London között folyik le. Anglia, mely az olasz igények miatt a ránézve annyira fontos Földközi-tengeren veszélyeztetve érzi ma­gái. azt követelte Franciaországtól, hogy a 16-ik paragrafus értelmében járjon el, ha a földközi-tengeri angol útvonal veszélyben forogna. Franciaország azt válaszolta, hogy hajlandó erre, ha viszont Anglia is a 16-ik paragrafus katonai előírásai szerint jár el abban az esetben, hogyha a francia bizton­ság a Rajna-vidéken kerül veszedelembe. Ez az angol-francia egyezkedés került igy a Népszövetség egész további működésében iránytmutató 16-ik szakasz hátterébe, ami bizonyos fokig meg :is magyarázza, bog)' a genfi intézkedések nem mozognak többé légüres térben és fenyegető hatályosságuk­kal olyan visszahatásokat váltanak ki, ami­lyenekre csak a válság jóval későbbi folya­mán leheteti volna várni. Laval még próbál­kozik, hogy a szankciók veszedelmesen le­felé guruló kövét, amennyire lehet vissza- Laval minisztériuma koalíciós alapon ala­kult. jobb- és baloldali bizalmi férfiak, volt miniszterelnökök vaunak benne, igy politi­kája is az egyensúlyozásban áll a szemben­álló parlamenti erők közölt. De a baloldal azonnal döntő többségbe kerül, amint a polgári radikális pártok együtt akarnak haladni a szocialistákkal és kommunisták­kal. Ez a helyzet pedig azonnal bekövetke­zik. amint fölvetődik a végleges választás elkerülhetetlen kérdése Anglia és Olaszország közölt. A baloldali polgári többség jobbszár­nyán levő radikális csoport például szünet utáni első összejövetelén olyan határozatot hozott, mely a Népszövetséghez való szigorú ragaszkodásnak és a háborút kezdő fél el­leni pénzügyi és gazdasági szankciónak po­litikáját követeli. Nem szenved kétséget, hogy a többi baloldali párt politikája még határozottabban emellett az álláspont mel­lett fog megnyilatkozni. A súlyos helyzet­ből. miután Anglia is élére állította a kér­dést, Laval csak úgy menekülhet meg, ha béketárgyalásokra tudna alapot teremteni, mielőtt a parlamemtben is számot kell ad­nia megoldhatatlan nehézségek előtt álló külpolitikájáról. Meglehet, hogy angol kor­mány számolt is ezzel a helyzettel és Pá­riába intézett kíméletlen kérdését azzal a céllal tette fel, hogy az olaszokkal szemben vállalt kötelezettségei révén lekötött Laval helyett más francia politikust segítsen a kormány élére. LEGNAGYOBB ÉS LEGGAZDAGABB VÁLASZTÉK TALÁLHATÓ AZ IRIS popcellán-ópuházbon, Cluj, Str. Memorandului 22.. a legkedvezőbb gyári árakon. Raktáron vannak a legpraktikusabb porcellán-készletek, u. m.: ebédlő, kávé, mokka, tea, sandwich, kompót, stb. készletek, valamint tűzálló gyógy­szerészeti és elektrotechnikai cikkek is. — Vásárlás előtt saját érde­kében látogassa meg tRiS gyár-áruházát, Str. Memorandului 22. (Jen f be ti f den vr/*-1 (ieuUzen e/.aluli FxUrn velő- at a ve/<*•<• 'l Az augol külpolitika itt azzal az < réllyel dől gozik, amelyet a népszóvcbiégj közgyűlésnél S4 sza va/alából az angol álláspontot taino galó ötven szavazat kocUón/ott inki s amelyet eddig szokutLan lindiib-ttH használ is ki. Anglia először próbálj« meg a Népszövetséget vezetni és az eddigi jelek szerint teljes sikerrel. A franciák, tudató sau vagy akaratlanul, (mulljen teljesen hál térbe szorultak. A következmény, hogv a szankciós gépezet komolyan dolgozik olyan követeléseket állít tel, amelyeket óla / részről afrikai vállalkozásuk veszélyez!« lé se nékiil szintén nem vehetnek már tudó másul a Mussolini által bejelentett férfias nyugalommal Angol szakértők pontosan megállapítják az olasz gazdasági élet leg gyengébb oldalait és Eden Genf ben nem minden siker nélkül irányítja a megtorló in tézkodésoket ezek ellen a gyenge oldaluk ellen. Es az angol népszövetségi minisztert teljes erővel támogatja a hazai közvéle­mény. Lord Róbert Cecil volt külügymi­niszter, a befolyásos angol 1 népszövetségi liga vezére, aki nemrég rendezte meg nagy feltűnést kellő népszavazását a Íjéke mellett, most azt kiivánja, hogy meg kell szakítani a lengeri összeköttetést Abesszínia és Olasz­ország között és szükség esetén nem sza­bad visszariadni az olasz partok elleni vesz- teg/ártól sem. Robert Cecil lord csak nyíl­tan mondja ki, amire az angol közvélemény nagy többségében gondol s ami már vesze­delmesen közeláll azokhoz 3 lépésekhez, me­lyekre válaszul Mussolini a maga részéről szintén katonai lépéseket helyezett kilátásba. Meddig? Es itt fölmerül a kérdés, hogy angolok és olaszok valóban engedni fogják-e, hogy a helyzet végletekig elmérgesedjék. Az ango­loknak nincs szükségük erre, valószínűleg nem is akarják megkockáztatni, de az erő­próbából, minthogy már erőpróbára került a sor, csak úgy hajlandók visszavonulni, ha Olaszország huzza a rövidehbet. Az olaszok­nak szintén nem érdekük, hogy végletekig vigyék a feszültséget. Afrikai nehéz feladatuk hoz igazán nincs szükségük arra, hogy szembe kerüljenek a világ leghatalmasabb birodalmával. De a kocka az afrikai háború­val el van vetve és a visszavonulás, akár Angliával szundién is a mai olasz kormány- rendszert veszélyeztetheti. Hogy az Olasz­ország és Anglia közötti kapcsolatok feszült vonala érinti ezt a területet is, mi sem bi­zonyltja jobben, mint a kijelentései óvatos­ságáról ismert Baldwin miniszterelnök leg­utóbbi beszéde, mely szerint a diktatúrák, bármilyen békésen is kezdjék működésűket, végül mégis eljutnak oda, hogy belpolitikai nehézségeiket külpolitikai kalandokkal pró­bálják ellensúlyozni Eden angol népszövet­ségi miniszter pedig azt az indítványt tet­te Genfben, hogy Olaszország háborús fele­lősségének megállapításánál ne az olasz nép. hanem az olasz kormány felelősségéről es­sék csak szó. A már megoldhatatlannak látszó külpoli­tikai probléma kigy az összes döntő ponto­kon rendkívül súlyos belpolitikai kérdésekkel szövődnek át. És az egymásra torlódó ne­hézségek között a brit birodalom hatalmává! alátámasztott Népszövetség olyan lendület­tel dolgozik, mint alapítása óta még soha. A brit birodalmi alátámasztás azonban a genfi munka nélkülözhetetlen föltételének látszik, enélkül a mostani válsággal kap­csolatban talán már a Népszövetség végső összeomlásáról lehetne beszélni. INGYEN kap e y szerencse tatizmánt, ha meg­rendeli élethoroszkopját, amelyből meg­tudj", hogy üzleti vállalkozásai, peres ügyei, stb. jó eredménnyel járnak-e, to­vábbá, hogy szerencséje !esz-e szerel­mében, házasságba >, sorsjátékban, stb. Küldje be postán az Ön születési adatait, mel­lékelve 23 Leit bélyegben, CORNELIUS, Cluj. Piaţa Mihai Viteazul No. 7. — Fogad személye­sen is. — Szerény díjazás! Mozgószinházak műsora: SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: SZENTPÉTERVÁRI ÉJ­SZAKÁK. Strauss és orosz zene. Fősze­replők: Paul Hörbiger. Eliza Illiard, Adele Sandrock, Theo Lingen. EDISON-MOZGÓ: I. ABESSZÍNIA — SÁBA KIRÁLYNŐ ORSZÁGA. II. HELYET AZ ÖREGEKNEK. Fősz. Bársony Rózsi. Dénes György, Verebes Ernő, Halmay Tibor, Szőke Szakáll. III. BORiNFJOI TÁNCOSNŐ. Rosemary Ames, Victor Jory. MUNKÁS-MOZGÓ: I. SZÍV A TÖRVÉNY ELŐTT’, dráma. Főszerepben: Charles Bickford és Irene Dunn. II. SENKI FIA. Főszerepben: Jackie Cooper és Richard Dix. Előadások 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Romániai filmpremier! CHARLIE CHAIN PARISBAN JA sárga ördög). Kalandor világsláger. Fősz. Warner Oland. Műsor előtt: Legújabb Journal, mely részletesen bemutatja Abessziniát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents