Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-18 / 240. szám

o&tóVir. m ELLENZÉK Ullf ffllW^FB/fff11111™111™' liüEalmBaígBga Halálos autószerencsétlenség az országúton M®bh$§!@s€m kőszénbánya-igasgaté feleségét éle!veszélyesei megsebesítette, gyermekét ®edáw halálra gázolt® egy Brasow-i automobil CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Ploeşti—Campina-i országút, amelyen úgy­szólván minden héten történik egy-egy ha­lálos jármüszerencsétlenség, tegnap délután újból halálosvégü autóösszeütközés színhe­lye volt. A 414-es számú Brasov-i magánautó bele­ütközött a Clj 713-as jelzésű Cluj-i autó­ba, amelyben Manoilescu Grigore, a Sore- cani-i szénhánya vezérigazgatójának fele­sége, kisleánya és szobaleánya ült. A kis­leány meghalt, a többi utasokat életveszé­lyes állapotban szállították kórházba. Hogyan történt a tragédia? A Cluj-i jelzésű gépkocsi tegnap délelőtt indult el Sorecani-ból Bucuresti-be. A gép­kocsit Livinschy soffőr vezette, aki rpár hosszú idő óta áll Manoilescu szolgálatában és mindig megbízható, hidegvérű vezetőnek ismerték. Két kilométerrel Ploeşti előtt őrült sebességgel rohant szembe Manoi- lescuné kocsijával egy hatalmas túraautó. Livinschy csökkentette a sebességet és szabályszerűen az ut jobboldalára hajtott át, de ez már nem háríthatta el a bekö­vetkező' borzalmas szerencsétlenséget: a szembejövő turaató teljes sebességgel ne- kirohant a Cluj-i gépkocsi hal első sár- hányójának és befordította az autót az iltszéli árokba. A 414-es Brasov-i autó vezetője pedig, aki a szörnyű autószerencsétlenséget voltaképen előidézte, az összeütközés után tovaszágul- dott gépkocsiján. Élet-halálküzdelem az autó roncsai alatt Az összetört gépkocsi roncsai alatt ez­alatt két súlyosan sérült nő és a soffőr ví­vott haláltmegvető bátorsággal, csodálatos élniakarással élet-halálküzdelmet. A negyedik utas: a három éves kis Lya, Manoilescu vezérígazgaió kisleánya ekkor már halott volt. Az autó nagy súlya telje­sen összeroncsolta a szerencsétlen gyer­meket. Mintegy félóráig tartott ez az őrjitő élet­halálküzdelem az ut szélén. Ekkor megér­kezett egy másik autó, amelynek utasai ész­revették az összetört gépkocsit, leszálltak és kétségbeesett helyzetükből kiszabadították Víanoilescunét és szobaleányát. A segítség a legjobbkor érkezett. A szoba­leányban ekkor már alig volt élet, Manoi- lescuné szintén súlyosan megsebesült. A se­gítségre érkezett autó utasai kiszabaditották a két összetört asszonyt és a soffőrt a ro­mok alól, feltették őket a kocsijukra és be­szállították a Ploesti-i Boldescu-kór házba, ahol mindhármukon műtétet hajtottak végre. Egyelőre még nincs jelentésünk arról, hogy a műtét milyen sikerrel járt, de annyi bizo­nyos, hogy mindkét nő állapota rendkívül súlyos. Le­vinschy soffőr állapota kevésbé veszélyes, bár ő is súlyos sérüléseket szenvedett. Szervezete azonban erős és igy minden re-’ mény megvan életbenmaradásához. Hajsza a halálautó után ■Klözben megindult a hajsza a szerencsét­lenséget okozó Brasov-i autó után. A Cam­pina-i csendőrség telefonon értesítette az összes e körzetben fekvő karhatalmi kiren­deltségeket, hogy a 414-es Brasov-i autót azonnal tartóztassák fel és vezetőjét vegyék őrizetbe. Hamarosan kiderült az is, hogy a AlA-esnek az nap nem ez volt az első szerencsétlensége: Ploestitől 3 kilométer­re, vagyis néhány perccel a halálos autó- katasztrófa bekövetkezése előtt a Brasov-i soffőr belerohant az ut szélén veszteglő, äHIVEA mert az édeskés fogpaszta hatása nem kielégítő. Nekik az erősem illatos és frissítő N1VEA fogpaszta kell. Ez eltünteti igazán a ["kellemetlen dohányos szájszagot és biztos üditő hatása van.t benzint felvevcStl 125. számú Ploesti-i jel­zésű autóba is, amelynek sárhányóját törte össze, aztán pe­dig — akárcsak egy kilométerrel odább — tovább száguldott. Ploestiből és Gampinából motorkerékpá­ros rendőrök indultak el a hálálautó üldözé­sére. Nemsokára megérkezett a jelentés, hogy 25 kilométerrel Campina után feltar­tóztatták a Brasov-i gépkocsit és vezetőjét, Rob Stefant letartóztatták. Megállapították a letartóztatást foganatosító közegek, hogy a halálautó vezetője a beszámithatatlansá- gig részeg volt. Látogatás a Dermata-gyár munkásainak sztrájk-tanyáján Nincs kiiáíás a megegyezésre QLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Váro­sunk gazdasági életében nagy szerepet ját­szó Dermata-bőrgyár finombőr-osztályának 1500 munkása tegnap reggel sztrájkba lé­pett. A sztrájkot, mint azt már néhány nap­pal ezelőtt megírtuk, bérmozgalom, vala­mint az uj kollektiv szerződés megkötése körüli tanácskozások előzték meg. A sztrájk az előjelek szerint hosszú ideig fog tartani, mivel mindkét fél makacsul ki­tart álláspontja mellett. A gyár igazgatósága ugyanis az október 15-én lejárt kollektiv szerződés megújítására nem volt hajlandó, hanem uj szerződéstervezetet mutatott be a munkások vezetőinek elfogadás és aláirás végett. A munkások az uj szerződés terve­zetét azzal utasították vissza, hogy az nem biztosítja eddigi jogaikat, mert annak egyes pontjai rendkívül súlyosak rájuk néz­ve. A munkások előadása szerint ugyanis az uj szerződéstervezetben egyetlen szó sincs a megállapított munkabérekről, el­lenben több pontban is foglalkozik bizo­nyos körülmények között eszközölhető bérlevonásokról. Ugyancsak nem respektálja az uj szerződés- tervezet az évek óta megállapított munka­időt sem, amennyiben egyes pontjai szerint a gyárnak jogában áll egyik nap 6—7, má­sik nap pedig 9—10 órát dolgoztatni, a régi szerződésben kikötött tulórabérek megfize­tése nélkül. A sztrájktanyán A Miron Costin utcai sztrájk tanyán a déli órákban mindössze 20—25 munkás tartóz­kodik. Részint az udvaron, részint pedig a gvüiésteremben ülnek, kártyázva és beszél­»»Az ©lasz barátság legyében f®!yáai®tí magyar kiilpoliíika nem Irányul Anglia ellen“ BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A magyar képviselőház tegnapi ülésén Eszter- bázy Móric gróf, volt miniszterelnök meg­interpellálta a kormányt Magyarország genfi állásfoglalása ügyében. Az interpellációra Kánya Kálmán külügyminiszter válaszolt. A magyar külpolitika iránya — mondta Kánya külügyminiszter — az olasz—magyar barátság jegyében halad s ez magyarázza meg a genfi állásfoglalást is. Olaszország régóta nagy szolgálatokat tett Magyaror­szágnak, nem egyszer latba vetette tekin­télyét igen kényes helyzetekben... Sokan azt mondhatnák, hogy a külpolitikát nem irá­nyíthatják érzelmek, ezzel szemben ő ki­jelenti, hogy nemcsak érzelmekről, hanem főképpen ésszerűségről van »zó. Nem hiszi, hogy volna olyan nagy, vagy kis hatalom, amely a magyar magatartást méltányolni ne tudná, mert a külpolitikában a legfőbb erő a megbízhatóság. Kifejtette továbbá, hogy az Olaszország elleni szankciónak az alkal­mazása általában a kis nemzeteknek kárá­ra van, minden kis nemzet igyekszik ez el­len valamit tenni. A magyar magatartás nem angolellenes, nem is lehet, mert Angliának Magyarország nagy hálával tartozik decem­beri tevékenységéért, amivel kényes helyzet megoldását segítette elő. A Népszövetség és Olaszország közötti ellentét kétségtelenül sú­lyos, de remélhető a megoldás. Laval és Eden együttműködésének magyarázatával fe­jezte be bestédét. getve. A gyülésterem magtárszerü alacsony, hosszú építmény, fehérre meszelt falakkal és feketére olajozott padlóval. Berendezése csupán egy billiárd és egy rendes asztal, a falon néhány arckép s az alacsony, nyitott ablakok deszkáján egy-egy cserépkorsó. A gyülésterem mellett van az iroda. Itt talál­juk a szervezet titkárát, aki elmondja, hogy a sztrájkolők közül 250 ember még né­hány napig folytatja a munkát. Ugyanis a finombőr készítésénél romlandó anyagokat is használnak, aminek feldolgo­zására még sztrájk esetén is egy régebbi megállapodás kötelezi a munkásokat. A még raktáron lévőkön kívül azonban újabb ilyen anyagokat a sztrájk megszűnéséig nem hoz­hat be a gyár s ugyancsak ennek a megálla­podásnak alapján nem alkalmazhat sztrájk­törőket sem. A jelenleg dolgozó 250 ember pedig a raktáron lévő romlandó anyagok feldől; gozása után (ami kb. 4—5 napot vesz génybe) azonnal abbahagyja a munkát. — Nincs remény tehát a békés megegye­zésre? — kérdjük a titkárt. — Egyelőre semmi. Az igazgatóság a leg­csekélyebb engedményre sem hajlandó, mi pedig igazán nem engedhetünk szerény ké­réseinkből. A béremelésnél nem szabtunk meg bizonyos százalékot, csak a közszük­ségleti cikkek folytonos áremelkedésének figyelembevételét kértük, olyan kollektiv szerződést pedig, amelyik nem biztosítja jo­gainkat, nem fogadhatunk el. Akasztófahumor Az udvaron, a kerítés tövében két idősebb munkás sütkérezik és újságot olvas. — Olasz—abesszin háború — mondja az egyik l’enhangon. — Az újságokat csak ez érdekli, pedig még másutt is van háború, nem csak ott. A másik felemeli fejét az újságból. — Még hol? — Hát... itt is! — ? — Miért, mi nem harcolunk? Mi nem ugyanazt csináljuk? Csak ők a hazájukért, mi pedig a kenyerünkért. Képzeld, hogy mi vagyunk Abesszinia. — Miért éppen mi vagyunk Abesszinia? — kérdi a másik villogó szemekkel. — Ta­lán mi fogunk veszteni? — Dehogy — mondja nevetve —• hanem azért, mert mi vagyunk a mezitlábosok. P. L. Ameri Irta: ADAMS. Az Újvilág drámaian megrázó története, 400 lap vászonkötésben. Lei 158'— LE- PAGE-nái, Cluj. Postán utánvéttel. Kérje az uj könyvszenzációk jegyzékét. Üisracs sző írestffiáES—-©s'osz kölcsönös segélynyuftási szemződiésrö; BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Rador távirati iroda jelentése szerint a kül­ügyminisztérium cáfolja azokat a híreket, melyek az orosz csapatoknak román terüle­ten való átvonulását biztositó egyezmény létrejöttére vonatkozóan kerültek forgalom­ba. A külügyminisztérium rámutat arra, hogy ez a híresztelés egyik láncszeme an­nak a munkának, melyet bizonyos külföldi körök a román közvélemény megtévesztése céljából folytatnak oly célból, hogy külpo­litikai irányvonalunk megváltoztatására bír­janak. A hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy kölcsönös segítségnyújtási szerződésről a román—orosz kormányok nem tárgyaltak. Cserkészünnepély. Tegnap délelőtt nagy ünnepségek között avatták fel a Şoimii sta­dionban Károly király lábnyomáról készült emlékművet. íEzzel egyidejűleg kihirdették azokat a változásokat, előléptetéseket és ki­nevezéseket, amelyeket a Nagy Légió pa­rancsnoksága, a helyi cserkészkohorsz veze­tésében eszközölt. A. S. Goia tanárt, aki hosszú éveken keresztül vezette kitűnő hoz­záértéssel és nagy rátermettséggel a cserké­szeket, érdemeinek elismeréseképen tarto­mányi főnöknek nevezték ki. A cserkészek volt parancsnokának nevéhez a sikerek hosszú sora fűződik és az ő fáradhatatlan munkásságának köszönhető az, hogy a Cluj-i cserkészet már évek óta vezet az or­szág cserkészetében. Helyébe dr. Apostol repülőkapitányt nevezték ki. Az uj parancs­nokot a cserkészek nagy lelkesedéssel fo­gadták, mert Apostol kapitány is már régi cserkész és egyike volt a legértékesebb em­bereknek. Kinevezése biztosítéka annak, hogy a város cserkészete továbbra is hatal­mas iramban fog fejlődni és uj sikereket fog elérni. Legnagyobb örömmel azonban az tölthet el bennünket, hogy’ az újonnan kinevezett négy helyettes kohorszparancs- nok között egy kisebbségi parancsnok is van, Puskás Lajos, a római katolikus cser­készcsapat parancsnoka. Puskás Lajos pa­rancsnok már több mint egy évtizede vezeti a katolikus cserkészcsapat ügyeit. Szerve­zése alatt csodálatos fejlődésről tettek tanú­ságot a cserkészek. Jelentékeny részt vett a kohorsz vezetésében, de mint jó cserkész, mindig a háttérben tartózkodott, ha elisme­résről volt szó. Most is a román vezetőség részéről ismerték el érdemeit és terjesztet­ték fel előléptetésre, amit meg is kapott. srajs­áüp M ma a világ érdeklődé­sének központjában: Monfreid : A rejtelmes Abesszinia (240 old. 23 érdekes fénykép) fve 100, kve — — 145 Lei Schrenzel: Abesszinia—Afrika Ká­naánja (albumalak 258 old. 45 érdekes fénykép, 10 tér­képmelléklet) kve — 158 Lei Abesszinia szinnyomásos térképe — — — — 4^61 1 KAPHATÓK AZ ELLENZÉK kőnyvoszíáíyáhan, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre azon­nal szállítjuk, utánvét;el is!!! — Kérje a könyvszenzációk jegyzékét! A tepaemesebb • ­Képviseli és szolpuPa xs blicxthJO,

Next

/
Thumbnails
Contents