Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-16 / 238. szám

2

191 It. ok tó her. If,.

MIT IR A ROMÁN SAJTI

\ I'ut. Straimk — Ipar. „l’a. I tol\r Korda. IVIda.

l NINI RSI I \ l I R udv.it .!•> -bb /finely

':>i ak.i - vclr.i \\»'I idő, midőn lmom c'b.i I. in i'n .N. i.i vo!i .1 vonatokon, mién momi uk u ctrol N m volt ebből has/iu senkinek. ^ t IK lui i,\vu!.»'ro! /.imol be cm .»

teren, ncmc-.ik a/ utasok, de a vasul érdekében. ! gtor. oN.ibb, ito;.;v tisztában legten minden v -'Allas lut-i'korévei. Hagyjanak lei .1 v s'/aélé- sekkel Hj m-jd nem lógnak eltűnni a i'sonw-k a lilikekből s nem fosztják ki ,u alvó ma - N \at, okkor v.; óban javul.i-.rol lehet majd be- n ; ni. A terv kétségkívül jo, vénre is kell azonban ezt hajtani.

ÁRGUS: Meg kell könnyíteni a román elem e’helve/kedését iparban év kereskedelemben. \ |ol előkés. nett ifjúság alig várja, hogy az érvé- nvesiilési lehetőség megnyíljon előtte- Az ország- n-k szintén érdeke, hogy munkás, szorgalmas, törekvő oszt a y vegye a/ ügyeket kezébe. ív/, nent jelent strumek elleni gyűlöletet, 'em azt nem jelenti, hogy különbséget teszünk állampolgárok között. A rendelkezést a közérdek indokolja. Az idegen állampolgároknak román állampolgárokkal való belvcttesitcsc állami érdek. A ..nélkülözhető" idegenekre gondolunk. mert a nélkülözhetetlenekre továbbra is szükség van. A Bucurestí-i—Brasov-i utat, mely civilizáltabbá tette az onszág jelentékeny részét, idegenek építették. A telefonszolgálatot szintén idegenek szervezték meg. Vannak idegenek, -kik gazdagították az országot. Most is alkalom mutatkozik arra, hogy idegen tőkét vegyünk igénybe. Ha komoly a cél, s oly vállalkozásról van szó. melynek keretében száz és száz román elhelyezést nyerhet, ki alibit útjába az idegeneknek? Divatba jött hogv támadjuk a petróleum vállalatokat. Ha alkalmunk volna, hogy helyettesítsük tőkéjüket, külföldi összeköttetéseiket s technikai tudásukat, akkor üzzük ki őket. Ellencsetben csak egyéni célt szolgál a rágalmazó magánérdek- Nem lehet elűzni azokat, akik dolgoznak s kellően vannak felkészülve.

CURENTUL: A panasztok fogy vsztóképcssé- gének emelésétől függ a román ipar kifejlődése. Nem lehet iparfejlesztésről beszélni abban fiz esetben, ha az ország lakosságából 75 százaléknak nincs kellő fogyasztóképossége. Midőn az egészségügyi minisztérium hivatalos jelentése a- ro- mán-'ág gyöngiiéset mutatja, midőn sorozások a lka! mivai az orvosok ijesztő jelentést adnak az uj nemzedék állapotára vonatkozóan. akkor csak gazdasági nyomorra kell következtetni. Hogyan fejlődhet egy illáin, ha a nemzet degenerálódik fizikai téren? Mjhalache azt hiszi, hogy ■ •parasztország“ majd meggyógyít mindent. Hol van a munkára ösztönzés? Mikor mondják a népnek, hogy rosszat és keveset terme.nek? ,,Pa- rasztorszig“? Hogyan lehet szó ilyesmiről demagógia keretében? A cél, az eszme ió, a propaganda azonban forradalmi és veszélyes.

EXCELSIOR: A külföldi propaganda, például Magyarországon nemcsak előnyöket nyújt az országnak, de alkalmat ad egyes kiváló embereknek az érvényesükre. Amíg mi ösztöndíjak hiányában és a valuta beszerzés lehetőségének megnehezítésével akasztjuk az ójuság külföldi boldogulását, a magyarok épp az ellenkezőjét csinállak s a legjobb és legszorgalmasabb elemeket küldik kü’földre. Kiváló művészek, irók, Intel- ’ektue ek kerülnek így külföldre, akik bizalmat és csodálatot keltenek s ez nemcsak a kérdéses személyre nézve jelent előnyt, de magára az országra nézve is, mely kiküldte őket. íme. egy példa. Az ango és amcrikt; sajtó egy Korda Sándor nevű filmrendezővel foglalkozik, kit valóságos Messiásnak tekintenek pénzügyi és művészi körökben. Arról a' Kordáról van szó. ki „VIII. Henrik ma gánéiete“ címmel a csodálatos angol filmet elkészítette. Ez a személyiség, kiről sohasem mulasztja el a világsajtó megjegyezni, hogy magyar, az angol filmgyártást valósággal forradalmositja cs szorosabb kapcsolatot teremt Európa cs Hollywood között. Olv tervet készített, mely az angol filmgyártást amerikai színvonalra emeli három év alatt. íme, egy példa, 3 tehetség segítségére és a külföldön való érvényesülés elősegítésére. S ezt a- példát nekünk Magyarország szolgáltatja.

DIMINEAŢA: Az erdélyiek ereje a nép és a vezetők közötti összhangban állott. így tudtak az aktív revolucióból a passzív revolucióba átmenni évszázadokon keresztül. Az ókirályságban 1907-ben történt felkelés alatt a falu népe és a faluk vezetői szintén együtt voltaik. Első dolog tehát a nép panaszait megismerni. Megismerni a valóságot és felemelkedni a nélkülözhetetlen erkölcsi színvonalra. Nem szabad jobbra- baíra túlozni és nem szabad karba tett kézzel áiini. Az ország telve van szociális betegségekkel. Mjnál jobban szeretjük az elhagyottakat, annál nagyobb szolgálatot teszünk az államnak. Az okosan dolgozó intetíektueh sok sebet begyógyíthat.

BLf.fíNZfiK

rrr.w'.x

r

REUMA

ffAmióta Sloan's Linimentet használok, nincsenek többé gondjaim1*

y--------—-------------------------------------------------------------------------------------H<* SLOAN’S LINIMENT ot használ, reumatikus fájdalmai, /»mik í munkaidőnket pokollá losuk és «minei kovetkeztóbon idő és Vv N pénzvosrtaséqunk származik, megszűnnek Ezer és ezer beteg igazolja, hogy a Sloan's Liniment már egyszeri alkalmazással is kitűnő hatást fejt ki. Ken|ük fel gyöngéden ezen szert a fájós 7/ izülotro vagy az izomra és a fájdalmak azonnal megszűnnek.

Ha izom-, ideg vagy bármilyen fájdalom kínozza, használjon SLOAN'S LINIMENT-et. A fájdalmat oft kell megtámadni, ahol érezhetővé vallih, ezáltal fölöslegessé válnak azon gyógyszerek alkalmazása, amik a szervezetet csak megterhelik. A Sloan's Liniment azonal behatol a szövetekbe, melegséget idéz elő, miáltal az idegek csillapodnak és eloszlatja a duzzanatot, ami a fájdalom okozója.

K a pható qyoqywertA rákban ős drogéria k b t% n

EGY ÜVEG RÉG EGY ÜVEG ÜJ

ÁRA L E I

ÁRA 60 LEI

Újabb ígéretei kaptak a földjeikből kiforgatott marosmenti csángók

„Csak halálunk alán adjuk vissza a földel a csángóknak“ — mondták a Háráu-i román földművesek Canclcov atmtniszternek

DEVA. (Az Ellenzék tudósítójától. 1 Az agrártörvény életbeléptetése óta Hunedoani- j megyéből is sok elintézetlen kisajátítási ügy I hever a földművelésügyi minisztériumban. A vitás és elintézetlen agrársérelmek felülvizsgálására Hunedoara-megyébe érkezett a napokban Ga ne icos földművelésügyi :vl miniszter.

Az alminiszter Zeicu központi erdöigaz- gató kíséretében Pctrosani-ba, majd onnan Orastie-re, Hunedoara-ra s Deva-ra utazott, hol kihallgatáson fogadta a föszolgabirákat, í falusi kiküldötteket és az erdőgondnokokat, valamint a földművelésügyi tanács főnökét, akik ismertették az agrárreform életbeléptetése óta fennálló sérelmeikéi

A tárgyalások után megbeszélés volt a vármegyeház dísztermében, dr. Miocu Romulus prefektus jelenlétében s az Ilia-i járáshoz tartozó kisajátított báró Jósika birtok kérdése is szőnyegre került. Ebben az ügyben a falusiak az agrártanács által megállapított — szerintük magas — kártalani- j lási összeg leszállítását kérték. Cancicov al- j miniszter kifejtette válaszában, hogy’ a kor- I mány a legfelsőbb agrárbizottság által megállapított kártalanítási összeget semmifélekép sem szállíthatja le. ráérnek azonban kifizetni húsz év alatt a megállapított összeget. mert ezzel nem báró Jósikának, de a j kincstárnak tartoznak.

Az agrárkérdések letárgyalása után a Ha- : rau községi csángóföldek ügye is szóba ke- i riilt. A világháború idején a Déva város szé- ] lén lakó magyar csángó gazdák (Maros I melletti 76 hold területű) úgynevezett ..Föld vár“ legelőjét ITarau község román lakossága elfoglalta és annak dacára, hogy úgy az agrárbizottság, mint a legfelsőbb semmitőszék vissznitélte jogos tulajdonosaiknak. a csángóknak, azt nem bocsátották vissza.

I Egy ilyen birtokbavételi kísérlet alkalmával 1 I 11121. év folyamán valóságos harc fejlődött I ki a Harau-i román földművesek és Deva-i I magyar csángók között.

Az állam erre a Bánságban ajánlott fel a csángóknak el nem fogadható feltételek mellett földet cserél>e. A csángók, hogy végre a két szomszéd község között helyreálljon a béke, kérték, hogy a telep határában levő Bejan-erdőt adják át nekik. Az ügy elinté- j zetlenül hever, a minisztériumban, miután j értékkülönbségek merültek fel a tárgyalások alatt.

A csángók Harau-i földje ugyanis első- osztályú szántóföld s holdanként 25 ezer lejt ér meg. az agrártanács viszont csak 10 ezer lejbe értékelte. A szóban forgó Bejani-i erdőt a háború alatt teljesen letarolták s ennek dacára a hivatalos bizottság az erdő ! évi jövedelmét 200 ezer lejben, örökárát pedig 3 millió lejben állapította meg.

Az ügy végleges és békés elintézése végett j a csángók részéről dr. Lőrincz Jenő Deva-i ügyvéd vezetésével László János telepes bi- í ró. Szűcs Gáspár és Zsok Fábián tárták fel I sérelmüket az alminiszter előtt, majd Zeicu Cluj-i erdőigazgató szólalt fel s kijelentette, j hogy a Bcjan-i erdőt nem adhatják a csán- j goknak a Harau-i föld helyébe. mert a: i „nemzeti kincs“-nek van nyilvánítva. Ugyan ' akkor a jelenlevő Harau-i gazdák azt mondták. hogy ..csak halálunk után fogjuk visz- szaadni a földet a csángóknak‘

A csángók erre legalább a valódi értéknek megfelelő készpénz kártalanítást kértek a csángótelepi közbirtokosság részére. A kérelemre vonatkozólag az alminiszter megígérte. hogy külön törvénnyel fogják ezt megvalósítani s utasította Zeicu igazgatót, hogy az egész ügyről részletes emlékiratot készítsen.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ:

Ákom-bák&m

Jaj, milyen szívfacsaró és siralmas a nyárs polgár, aki egy külföldi képtárban valami Andrea del Sarto, vagy Correggio előtt áll s az iskolában belénevelt áhítattal, kötelességét teljesítve lelkesedni próbál azért, amit nem ért, nem érthet és közben útiköltségére gondol, vagy a vászon méreteire s arra, mennyibe kerülhetett a kép vastag arany kerete. Tőle elsötétül a mesterek minden kéke és bíbora s az angyalok sírva fakadnak. De mihelyt hátat fordil a művészetnek s a képtár lépcsőjén lefelé ballag övéivel, ki az éleibe, a maga csip-csup dolgairól beszélgetve, megint természetes lesz, emberi és érj dekes s majdnem műremek is, amikor ezt ! mondja: ..Kadnrknfröccs, tojásosgaluska“.

*

H. L. Mencken uj könyvét lapozgatom: „Értekezés a jóról és rosszról.“ A gondolatok e szellemes és bátor karclnyelöje, aki évtizedek óta vezérkedik az amerikai szellemi életben, metszően-éles értelemmel, termé- szettudományos alapon, összefüggően és tüzetesen vázolja föl az erkölcs mivoltát, természetét, fejlődését. Nem is az ősemberen kezdi, hanem alsórendü testvéreinken, az állatokon. Vájjon tudja-e az állat, hogy mi a jó és mi a rossz? lsem egészen tudja, de éri, 11 ösztönével, kilőtte nincs erény /- hun

mégis bl.onyim erkölcsi törvények •■. '•tini cselekszik. III az amerikai gondolkozó <1 állatoknak arra a: okos és finom lélel.hu várára hivatkozik, akit magam is több 1 ben emlegettem, Illendői Zeit re. Az állatni közöli már hiba. megtartandó jogtalanság a lopás Minden állat még a madár és m var is szenved, ha nem öt -. éretik, hanem a másikat, akár az én kutyám, amely kétségbeesetten vakaróz ni kezd, mihelyt y lenlétében egy idegen kutyái simogatok 1 aranyhal 11 víztartóban büntető lépésekéi tesz az ellen, nl.i élelmét elesem. A majmai, megölik társukat, mely az emberek fogságéi br1 kerül, akár írért, meri hűtlenné váll a törzs hagyományához, akár ó ért, hagy meg szabadítsák az élele árán is szégyen letes rabságából. Csodálatos, hagy a föld legkülönbözőbb pontjain, a legkezdetlege sebb társadalmakban már évezredek előtt egyformán bűnnek tekintenék a gyilkossá got. a lopást és hamistanuzást, mintha a

világ népei lilákban összebeszéltek volna. Mencken pontrál-ponlrn haladva megállapítja, hogy az ember már a Pliocén korszak tál kezdve jellegzetes társaslény, hogy a közösségből származó gyakorlati követel menyeket fölmagasztositja, hogy több akar lenni önmagánál, vagyis oda jut, ahova Kant jutott, aki ezt annak idején oly szenvedet - niesen és gyönyörűen fejezte ki: ,,A: erkölcsi törvény úgy ragyog fölöttünk, mint a csiliagos égboltozat.“

*

Egyszer az elmekórházban elém állt egy beteg, fölismert, költötársát üdvözölte bennem s elmondta legújabb versét:

,,Tervasz van ősszel,

Ibolya szöllövel“

Ez a költemény a különös eszmefülésével, a beteges szinhat ásóval, furcsa érték. Nem is tudom titokban tartani. Átadom a nyilvánosságnak'.

*

Vannak, akik neheztelnek, megsértődnek, haragszanak-, orrolnak, vagy érzékeny Izednek, de vannak olyanok, akik apprehen- dálnak. „Nagy apprehenzió voll“ — hallom s magam előtt látok egy egész osztályt, a gondosan ápolt félmüveltséggel, sete-suta előkelőségével, vékony női ajkakat, melyek megvetően fölbiggyednek, hideglelős mosolyokat. merev főbiccentéseket s egyszerre kacagni kezdek. Ó az apprehenzió, a nagy- nagy apprehenzió.

*

Ha a lélek elborult, néha órák tompa egyhangúsága után tündéri káprázatban van r,s:e. Hirtel énül észrevesz például egy pohár vizet folyékony frisseségével, a tündökletes. brilliáns csöppjeivel, vagy valami na- rancsszin fény kévét. mely egy karosszék barna bársonyán lobban föl az alkonyaiban s ezekben fedezi föl az élet szépségét, örömét. ígéretét. Egyébként képtelen ilyen megfigyelésre. Csak az láthatja meg igazán a világot, aki távozni készül.

%

Magyar irók. hány nyelvet tudtok már? Harminc éve lanultok németül, húsz éve franciául, tizenöt éve angolul, tiz éve olaszul s bírjátok is valamennyi nyelvet annyira. hogy ha óvatosan kezelitek, talán nem mindjárt sül ki, hogy idegenek vagytok, sőt levelet is írhattok rajtuk. Természetesen a tökélytől oly messze vagytok, hogy akármelyik ötéves német, francia, angol, olasz gyerkőc túlszárnyal benneteket. Magyarul azonban sohase tanultatok. Csak tudtok, rengeteget, az agysejtjeitek szunnyadó ösztönével, homályosan és öntudatlanul, mint ohogy szivetek végzi napi robotmunkáját. Nem gondoltatok még soha arra. hogy egyszer megtanuljátok anyanyelveteket is? Ez igazán nem reménytelen vállalkozás volna. Félév alatt bármelyitek mester lehetne benne. Higyjétek el, érdemes is volna.

KEDD:

CAPITOL-MOZGÓ: Bolváry-premier! ŐFENSÉGE INKOGNITÓBAN. Zenés vígjáték. Főszereplők: Magda Schneider, Wolf Albach Retti, Hans Moser.

EDISON-MOZGÓ: I. DALMASSEHOTEL

CSALOGÁNYA. Fősz. Dolly Haas. II. SZERETLEK TÉGED. Fősz. Gustav Fröhlich és Annabella. 3,- 6, 9 órakor.

MUNKÁS-MOZGÓ: I. DOKTOR X. Fray Wray és Lion Antwill. II. ÉN VAGYOK SUZAN. Főszerepben: Lilian Harvey és Jena Raymond. Előadások: hétköznapokon 6 és 9-kor. Helyárak 10 és 12 lej.

ROYAL-MOZGÓ: Premier-sláger. Heidelbergi DI.ÁKROMÁNC. Főszereplők: Grete Natzler és Patrie Knowles, a legszebb film-bonviván. 3, 5, 7, 9 órakor.

Pelőli összes köideatéíüyei könyvaap SéiatSáslbain! 53 Scjjérí

ízléses kötésben. 430 oldalon. Egész vászonkötésben, jobb papíron Í06 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal számítjuk.