Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-15 / 237. szám

i U l. i. A / / A I V ./ .*>. o A /ó b o r. 1.1. A memeli paraszt két malomkő köz 4 uí'ág legfurcsább választású, melyben a nap 24 órája <13 óráig tari s minden választónak 29 szavazata van. — 4 jelenlegi helyzet úgy német, mint litván részről tarthatatlan MIMII.. (Az Ellenzék kiküldött berlini munkatársától.1 Kent a Poroszán ynország h-gés/ukibb sarkában, olt. abol \ i/, mezők. It Ihök. szél, nyírták és virágok folynak öss/l* valami egészen bágyadt fényű szili- tolla, olt, abol azelőtt a regi német orosz batár választolt el egymástól két annyira különböző civilizációt, bol évszázadok né/ n k egymással farkasszeinet. terül el a Me- mel-vidék, Európa egyik vitaalmája. \ Haiti-tengernek ez a 2(>57 négyzetkilo­méter szárazföld felé mélyen benyúló sza- a/, szikár partja mindössze csak 14 1.000 > min inek nyújt életlehetőséget, ugyanak­kor, amikor például a jóval kisebb Saar- vidék majdnem 800 ezer ébes szájnak biz­tosítja a mindennapi betevő falatot. Ezt a kalandos múltú kis Memel-,.vidéket" egy szép illúzióvá szertefoszlott 1018-as király­ság alapítása után. eléggé kalandos körül­mények között, 1028 január 10-én a Ruhr-bevonulás napján a tengerre szom­jas Litvánia Németországtól elvette s a lit­ván köztársaság autonóm részévé tette. A hazaárulás! per A Memel-vidék: ..demokratikus autonó­mia'. melynek élén ugyan litván kormány­zó áll. de népképviselete maga dönt min­den ..országukat1' érdeklő dologban. Ennek a népképviseletnek most a szabályos három évi mandátum lejárta után kiirt választá­súért folyik a még mindig befejezetlen harc, melynek prológusa viszont a kannasi kato­nai törvényszék előtt az a nagy per volt, melynek során a memeli nemzeti szocialista érzelmű képviselők állítólagos ha/.aárulási perében több halálos és súlyos Ítéletet hir­dettek. Az elitéltek között volt például maga a litván képviselőház német nemzetiségű el­nöke. Dressier is. ami csak még jobban hozzájárult ahhoz, hogy az ítéletek egész Németországot lázba hozzák, mig valóban azután a halálos ítéletek vég­rehajtására nem is került sor, ellenben Lit­vánia ettől a perctől kezdve minden fontosabb helyről fokozatosan kezdte a németeket kiszorítani. A litván parlament eredetileg 28, majd mesterségesen 24-re apasztott tagú háza,, melynek képviselői közül azonban még mindig 19 volt német nemzetiségű, ettől a perctől kezdve határozatképtelenné vált, mert a négy litván mandátum szándékos megfosztása után még megmaradt öt. ugyan­csak döntőszavu litván képviselő ..hazaáru­lókkal nem ülnek le egy asztalhoz" jelszó­val indokolt távolmaradása egyszerűen megbénította a népképviseleti döntésen alapult parlament egész működését, hiába ültek a képviselőházban német kép­viselők, a puszta falaknak szónokoltak, indítvá­nyaik egytől-egyig megbuktak a határo­zatképtelenség drótsövényén. Ez a körülmény azonban már a Memel fölé rendelt ellenőrző hatalmakat is a leg­erélyesebb beavatkozásra késztette. A Me- mel-statutum betartását sürgették s Novakas elnök kénytelen volt távozni, hogy helyét most már Kurkauskasnak, egy volt orosz gárdaezredesnek adja ál. Melyiket szeresse ni?... Ilv körülmények közöli érkezeit el a vi­lág talán legfurcsább komédiába s nem ál- lampolitikaba illő választása, melyen Me­melnek egy uj képviselőházról kellett dón tenie. Az eredményt ismerjük. A németek fölényesen győztek. Hogy ez. a választási harc forró és heves volt, azt mondanunk is felesleges, mert itt már nemcsak a nemzeti­ségek összecsapása, de Németország hojkot- láléi gazdasági retorziói is fenyegették egész Memel létkérdéséi. A groteszk választás végezetül is abban kulminált, hogy a választást a litvánok egyszerűen félbeszakították s a választási aktus közepette jelentették be egy uj választási rendszer kidolgozását. Hogy aztán miként folyt le azonban a vá­lasztás, arra talán még a választási elnök sem tudna kielégítő feleletet adni. ahol a nem kis számit analfabéta parasz­toknak kellett 188 hivatalból felállított kép­viselő közül 29-et kiválasztani, minden sza­vazó tehát nem egy-egv képviselőre, hanem 29 jelöltre kelleti szavazatát leadja s annak is az volt a módja, hogy egy kis füzetből, melyben össze-vissza, minden sorrend nélkül 188 perforálatlan lup volt, a 29 neki megfelelőt kellett vul nu lő pere aluli váliiH/tunlu. A 80000 válás/lóból 70 re irdukall kein lelek mindegyikére 1000 1200 szavazó ke riill, kiknek szamát alapul véve s csak egy ól perces iirnnelötli tartózkodást számítva • 288 lan ál vi/snálásához is 5000 percig, azaz 83 óráig kellett volna n választásnak folynia, vagy a mostani választásra elő­irányzóit 12 énás alapot számításul véve, 7 napig kellett volna tartania, hogy egyál­talában a szavazás sima és rendes menete eltekintve a közel 200 ,,melyiket szeres­sem" cédulától valamiképen is biztosítva lehessen. Áthalad a teve a tii fokán? Az ilyen választások fiaskója teljes, ezt senki kétségbe nem vonhatja, Litvánia ine­meli szándékai pedig eléggé nyíltak és őszin­ték, épp úgy Németországé is s igy a két ország vetélykedése között kénytelen a me­meli paraszt életéi leélni. A litván polgár egyrészt a hatalmas Németország által dik­tált gazdasági körülmények, másrészt a lit­ván részről megszabott belv iszonyok közölt próbál kétségbeesetten egyensúlyozni, annak tudatában, hogy a jelenlegi helyzet úgy lit­ván. mint német részről egyaránt tarthatat­lan s a küszöbön álló nyugodt jövő alapja is teljes mértékben hiányzik. A választás több voll, mint egy megszo­kott választás puszta ténye. Itt az erőtelje­sen növekvő s határai között magát bezárva érző Németország és a Keleti-tengeren meg­lehetősen rosszul védelmezett Litvánia uéz egymással farkasszemet. Nagy télre megy ez a játék. Európának két tengelye forog a Földközi-tengertől a Balti-tengerig húzódó észak-déli csúcsokon át veszélyben. A világ- békéről — mely most élet-halál ura — van ill szó. A világ szeme a választás után ag­gódva szegezödik a béke és nyugalom eme kritikus pontjára. Doros Ferenc. Uj színek és képek a német film életéből Tempó, kitartás, acélideg, fárad­hatatlanság a „ vágóasztalu körül BABELSBERG. (Az Ellenzék németorszá­gi munkatársától.) Jókedvű csoport áll egyik műhely előtt. Tagjai az élettelen vá­szonról ismert élő filmsztárok. A napon süt­kéreznek a felvételi szünet alatt. Paulsen ugratja Liven-t, ki egyik uj hangosfilmben egy fiatal angol kulatót alakit és másfél évi távoliét után csodálatos szakállal tér vissza Londonba. Hangos nevetés közben gyülekeznek be a pihenés végét jelző csen­getésre. Az „Achtungra" mindenki helyén ran, kattog az ollós és az operatőr kurbli- Zik... Ha az idegen először van ilyen helyen, maga körül a filmemberek nyű-zigó sere­gével, nem képes elképzelni, hogy valami­lyen egy alapelv hatása alatt dolgoznak, mert még többszöri látogatás után sem híd­ja, ki tulajdonképpen a „spiritus rectora“ az egésznek. Az a benyomás, hogy senkinek sem kell egy fölötte álló tényező irányításá­val törődni és mindenki saját személyi aka­rata és belátása szerint cselekedhet. Bizo­nyos fokig igy is van. A regizörtöl a vilá­gositokig mindenkinek meg van határozva munkahelye és tere egyszersmindenkorra. Ez az összmüködés mintaképe lehetne a munkaszixnfóniának. A műterem látszólagos romantikája azon­ban gyorsan eltűnik, ha az idegen benéz a JÍKAG/ az screíyív aj.<-Ate<3J&XQktía/éjr£, KÖTVE 158-— Lei 'M&QuLaJrßiiíitet: SsZpnoűofi U A ?r***<IA Ntffiitf)-----— QU-Mre rő*TG*£TÁ I I ----------i----­rÄTH£A'4£oM V Kapható az ELLENZEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre azonnal szállítjuk. produkcióvezelönek irodájába, hol aztán megfigyelheti a szoros együttműködést a produkcióvezetőség és az üzem között. Mi­előtt egy film ..áteliéba menne“ a produk- cióvezelöség egy külön épület terjedelmes irodahelyiségeiben készíti elő a filmet. De mielőtt a tulajdonképpeni „drémunka“ akkor kezdődik, midőn a produkció vezető­je titkárnőjével a műterem közvetlen köze­lébe költözik. Sokszor egy kis raktárhely­ségben iiti fel sátrát, hol alig fér 3—4 em­ber. A „komiszár“ Itt most éppen Max Pfeiffer rendezi a „Tégy engem boldoggá" cimü Ufa nagy­film felvételeit. Kis garderobe-ban jegyze­teiből adja az utasításokat. Jóformán üd­vözölni sem lehet, mert egy pillanatig sem áll csendben az ajtó. Hol a segédrendező, hol a felügyelő ront be, majd Ursula Grab- ley mutatja be estélyi ruháját. Végre egy kis csend. De már is felcsapó­dik az ajtó a „takarékosság komiszárja“ és a kíséretében lévő izgatott diszletező előtt. Pfeiffernek kell döntenie, hogy egyik revii- jelenet díszítéséhez 15 méter girlandot, vagy pedig csak tizet rendeljenek. A „ko- miszár" mosolyogva tizenöt métert enge­délyez. Willy Fritsch Alig pár lépés ebből a földi „pokolból“ az. angyali csendbe, hol csak a szereplők párbeszéde hallszik közbe-közbe „ein-aus“ kiáltással. Az érdeklődők a kulisszák mö­gül figyelik a munkát, mig egy sarokban a jelenésnélküli színészek „a Willy“ (ez Fritsch) uj villájáról beszélnek, mi nagy dolog, mert Fritsch állandóan bérelt gar­zonlakásban lakott. Uj házát maga tervezte. — Főnevezetessége — szól az odalépő fiatal és bohó színész —, hogy a kert egyik sarkában egy kandalló van, amely körül hűvös őszi és tavaszi estéken majd jól el lehet beszélgetni. Fritschet az utolsó világosilóig mindenki szereti. Attól eltekintve, hogy jó szinész és szerepeit önmagából formálja, mint ember is általános közkedveltségnek örvend. Ha forró nyári napon dolgozik, vastag jelmez­ben, tizenkét órás munka után sem veszti el jókedvét és humorát. De jó pajtás is, ki éppen úgy elbeszélget egy pohár sör mel­lett az egyszerű munkással, mint a vezér­igazgatóval. Csöppségek A szomszéd műteremben „gyermek-film“ készül. Édes kicsi sztárok. A „csillagsze­szély“, idegesség és hangulat ismeretlen előttük. Főgondjuk a rendező elismerése. Ezt ügyesen csináltad! A legfinomabb szeizmográf sem reagál olyan érzéken yen mini </<U i < »opp‘>g< i .1 rcilfjc/ő llt.lMl.lVIII .1 ;i Ilii é» UIMZ 'Int utók i.i vonatkozólag S/.inb kninnhjnhbnl. a iminloinál, mini n frl nőttük. De hu szünet vun és a ,,rendező bár si“ < gy fürdésre vagy halros alrnáshélcsrc hívja meg őket, gyerekesen örülnél. és kitör a lianenrozási kedv. Kiepura és Lehár keresztapák Játékukat egy Ufa szépség figyeli Ll < Elster, ki szintén „Multi“ csomagjából láp lálkozik. S/impátikus színésznő. Ha 1111<• v<• let kellene részére kiállítani, következő adu tok kerülnének ebire: Termel karcsú és formás. Haj: valódi szőke. Szemek: fénylő kék. Száj: kedves. Különös ismertető jelek: festetten természe­tesség... Karrierje sem több, mint a sztároké. Gyer­mekkorát a föld egyik legszebb sarkában löllölte, a Semmeringen, hol apjának sport- szállodája voll. Itt találkozott mindazokkal, kik a „nagy világhoz tartoznak. Hercegek, dollánnilliomosok és a művészet csillagai közölt nőtl fel. Művészi álmainak bölcső­jénél két keresztszülő állott: Kiepura és Le­hár. Az egyik énekelni tanította, a másik dalokat irt számára. „Vágóasztalnál“ Cigaretta-szünet alalt lágy valcermelódiá- kal vis/ ál a szellő a telepen. Docile végzi az. utolsó simításokat a „Királyi valcer“ muzsikáján. Hány tizenkétórás munkanapot dolgozott, mig eddig jutott. Munkájának fő­pontja természetesen a zenei találékony­ság. A melódia iitőerejétől. a ritmustól és a harmóniától függ a végleges siker. De et­től eltekintve a film-komponistának jó kar­mesternek, hangszerelőnek, technikusnak és zenetudósnak is kell lennie. Szobájában, mely inkább laboratóriumhoz hasonlít, „vá­góasztal“ áll, melyen a kéjret és a hangot, mozdulatot és zenét megfelelően összerak­ják. Itt forog le a kép és a hang egymás mellett két filmsávon. A nagy zeneszámok ugyan meg vannak irva és hangszalagra vannak felvéve, egyes jeleneteket mégis pontosan alá kell festeni zeneileg. Ilyenkor legfontosabb szerszáma a zeneszerzőnek a stoppóra. 15, 20. 23 másodpercet tart egy-egy je­lenet, melynek inég zenekiséretre van szük­sége. fi és fél másodperc valamely mozdu­lat, melynek bizonyos ritmus kell. Ekkor működik a fantázia, mely pontosan illesz­kedik az idő keretébe. Valamely részen például tánczenét ki­van a kép. 12 másodperc múlva egyik tán­coló személy „beszáll". Ilyenkor a zene halkabb és simulékonyabb kell legyen, ne­hogy a beszédet és szavakat tulharsogja. Egy ilyen vágóasztal érdekes dolog. Hol gyorsan, bol lassan, hol előre, hol visszafe­lé forog rajta a film. És nemcsak a kép­sáv, de a hangszalag is úgy, hogy néha a beszéd és zene különösen és furcsán hang­zik. A filmet egy kis üveglapon látjuk lefutni, mig a beszédet és a kísérőzenét egy hang­szóró adja vissza. Ezután jön csak a több­szöri felülvizsgálás egy előadóteremben, hol a zeneszerző és asszisztense „csupa fül”. Aztán megint vissza a vágóasztalhoz. Közben tárgyalások a rendezővel, zenekari próbák és pár óra az íróasztal mellett. Fá­rasztó bizonytalanság a premier napjáig, melyen eldől, hogy a muzsika megfelel-e a közönség igényeinek. .Sokszor mondja az ember: — Mily vál­tozatos az élet!... Mégsem oly tarka, mint a filmnél, helyesebben egy nagy filmproduk­ciónál. Leirhatatlanul sokféle az Ufa terü­lete Neubabelsbergben. Az emberek százai rohannak, az összes műhelyek zsúfolva, még éjjel is forgatnak. A nagj? szabadterii- let minden talpalattnyi helye el van foglal­va. Évszázadok összevisszasága. A kínai ré­gi negyed még nincs teljesen lebontva, ba­rokk épületek emelkednek közte és bieder- mayer kis házak simulnak csodálkozva a fáradt romokhoz. A sarkon túl az ember már Münchenben van. Egy „müncheni“ utca anno 1914. Ba­rátságos régi házak, sok bolttal, borbély­üzlettel, kávéházzal, gyógyszertárral és egy jókedvű, nagyon szorgalmas embertömeg- gel. Messziről katonai parancsok pattognak és lópaták dobognak. Künn a téren a „Ki­rályi valcer“ utplsó jelenetei készülnek... Minden, minden van itt. Tempó, kitarlás, acél-idegek és fáradhatatlanság. Ilyen az LTfa film-világa Neubabelsbergben. , M. E. Háziasszonyoknak lontos hir! Papírszalvéták — a legkülönlegesebb min­tákkal szegélyezve — 50 darab IS lej. 25 darab 9 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Sima fehér papírszalvé­ták hallatlanul olcsó áron, 100 darab 18 lej, 50 darab 9 lej Éttermeknek. klubok­nak, cukrászdáknak különlegesen olcsó árak!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents