Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-13 / 236. szám
s BEtlfíNZ AK .19 3*. Ok id hor n. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ M^S^vit, — Diákok. I Iil>J. — —■*' r5 4« F l’OC \: \ egyik Buciiról i-i lap apróim dr toci kcvött olvassuk: „Minden heten külön ' onai ,i luiousok '. jm.ua Maglaviiba. 1S4 lej *v'. \ C\érékek | éves korig n.*m Űzetnek, o éves korig tcljeggycl utazhatnak. I hő rende •ojr vagyok i buasukitak. Arra kei cm testvéreimet, őrizkedjenek az mintátoktól, akik minden oi/lrsc nélkülöznek. \ adle 1- Ouat» lelkes/." — i ţ;bekiáltó bűnnel v.m tc-i ez a hirdetés. I dta- knznunk kell .i r. klánt ellen, mely >' Duna indent szegény pásztort kihasználja \ papok lecsót kapnak a vi/tóniriustól s egymást licitálják m! az Isten k:c m\ testben. Az előbb nevezett ’eiké.s/. elhagyj.; helyét s' beül 4 éve. gyermekekkel .1 tértink es asszonyoktól zsúfolt vagonokba. \ rendező nem log ráfizetni. Hirdetésének utol- •o .s/.avai nem méltók egy paphoz. Mit érc az .part, hogy a nép tartózkodjon az utánzatoktól? Bizonyára nem akarja, hogy elvegyék kenyerét. Í gy másik, pap azt mondja, hogy legyünk büszkék Petrache Lupura, mert a m nyelvünkön beszélt Istennel- Megtartja hitét atz, aki nem hisz Maglavitban. /ORILE: Úgyszólván naponként jönnek .ii.>k-küldöttségek szerkesztőségünkbe s segítséget kérnek az egyetem jogi fakultásán tapasztalható .izleticsség ellen. Azt állítják, hogy .1 meglevőkön felül uj taksákat léptettek életbe s ez olyan komoly összeget jelent, amit nem lehet a mai . -zonyok között kifizetni. Azt követelik mégis, hogy egy összegben előre fizessék ki a taksákat joghallgatók. Nyilvánvaló, hogy ez a taksaemelés a dááknaJk és főleg családjának tönkretételét jelenti. Semmi sem teszi valószínűvé, hogy megélhetési lehetőségeik javultak volna. Ellenkezőleg, minden megdrágult két hónap óta, a 44 •záza ékos valuta felárral. A kenyértől kezdve drágaság érezhető minden vonalon. Ily körülmények között honnan tudnák fizetni a taksatöbbletet s ha már erre került sor, miért nem közölték ezt kellő időben a diákokkal; akik tudvalévőén nem jönnek felesleges pénzzel és csekkel a városokba? Az egyetem urai bizonyára tudják, mily nehéz volt a beiratkozáshoz és megélhetéshez szükséges összeget a nyár folyamán összerakni, elképzelhetik tehát, mit jelent, h* most ezer lejekkel kérnek többet annál, amit magukkal hoztak. Mennyi álmatlan éjszakát, mennyi nélkülözést okoz most ez a nehány- ezer lej, hi tekintetbe vesszük, hegy három -:j a tej ára s 50 bániért kell adni egy tojást s igy kell ezt a pénzt összerakni. Az egyetemi oktatás nem fényűzés, de szociális intézmény. — Kapuja nyitva kelt legyen tekintet nélkül szegényre és gazdagra. Minden ilyen megkülönböztetés igaeságtakn. Az élet igen nehéz, úgyszólván elviselhetetlen, az egyetem kapuinál sokan állnak, akik nem tudják fizetni a taksákat. Könnyítsék meg beiratkozásukat. Az emberséges érzés így kívánja. ROMANIA NOUA: Az egyik minisztérium vezető tisztviselőiével arról beszélgettünk, mennyi zavar mutatkozik az állaon igazgatásában. Az illető régi, jártas tisztviselő, ki tisztában van azzal, hogyan történt az igazgatás a volt osztrák-magyar uralom alatt, mely a legjobbak közé tartozott Európában. Feltettem tehát a kérdést: — Országunknak úgyszólván fele Habsburg uralom alól került hozzánk, hogyan -örtént mégis, hogy igen keveset vett át a régi igazgatásból? A Bucuresti-i tisztviselő egyik felettesére hivatkozott, ki a következőket mondta ezzel a kérdéssel kapcsolatban: — Hagyjatok már békét a ti osztrák-magyar igazgatásotokkal! A magyarok az ő jó közigazgatásuk mellett vesztették el országukat s mi Balkán-rendszerünk mellett alkottuk meg nagy államunkat! Nem sokra mehetünk ilyen nyilatkozatokkal. Az optimizmus tulhajtása annyit jelent, hogy magad ásod meg sírodat. Ez a nemzeti betegség sokkal veszedelmesebb, mint aminőnek első percben látszik. Hai a szerencse kedvezett nekünk, nem jelenti, hogy örökre mellénk szegődött. A diplomáciai egyensúlyozás jó szolgálatot tesz bizonyos ideig. Olyan, mint a korsó, mely addig jár a kútra*, míg eltörik. Nehéz időket élünk. A helyzeten változtatni kell- valamikép. Vannak emberek, akik Staviskyt emlegetik s a következőkkel felelnek nekünk: „Nem látja uram, hogy Franciaországban is igy van?" Akik igy beszélnek, veszélyesek az államra. Ki kell gyökerestől irtani az ilyen felfogást. Csak hibáink felismerése után remélhetünk javulást a mai nehéz állapotban. TÖLTŐTOLLÁT saját érdekében javíttassa nálunk. METEO R CJuj, Sír. Reg. Maria 23. Te!. 3-2<3. A h éivilá<gpoIitíkái«i A 16-ik paragrafus legyében \ népszövetségi közgyűlés csütörtökön elvét már a gazdasági megtol ló inlézkedévéglcg leszögez It* magúi a szankciók mellé. Miután nem sikerüli előzetes népszövetségi intézkedésekkel az afrikai háború kitöréséi megakadályozni, amil az angol külpolitika sikertelenségének tekintettek, a népszövetségi közgyűlés döntése most határozott angol sikert jelent. A kiküldött „koordinációs bizottság tanácskozásaiI a népszövetségi tagállamok 16-ik szakasza alapján vállalt kötelezettségeinek figyelem heve telével“ folytatja le. Iízzel a megbízással a közgyűlés helybenhagyta a népszövetségi tanács megállapítását a háboríts felelősség kérdésében is, amit elhatározó lépésnek lehet tekinteni. Amíg ez. meg nem történt, addig minden tagállam saját véleményét érvényesíthette ebben a kérdésben. A csütörtöki határozat után azonban a Népszövetség minden tagja köteles teljes erejével támogatni az alapszabály szerint szinte automatikusan kővetkező s/uukelókat. A népszövetségi alapokmány meglehetősen merev is ebben a kérdésben. A szankciók fokozatos alkalmazását sem ismeri s a fokozatosság terén csak katonai megtorló intézkedésekre tér ki a bizonytalanul meghatározott későbbi lehetőségek között. Fittől eltekintve azonban elrendeli a gazdasági és pénzügyi kapcsolatoknak. valamint a tagállamok alattvalót magán kapcsolata inak azonnali megszakítását az alapokmány rendelkezései ellen háborút kezdő állammal és ennek alattvalóival. Harc a szankciók körül Ebben a merev formában a szankciókat minden valószínűség szerint egyelőre nem fogják, alkalmazni. Laval minden ügyeskedésével arra törekszik, hogy a fokozatosság Az olasz Olaszország és Anglia az utóbbi napok alatt különben elég világosan körvonalazták álláspontjaikat. Róma szerint Olaszország afrikai háborús lépésével történelmi igazságtalanságot tesz. jóvá, miután negyven évig türelmesen viselte gyarmati területeinek állandó fenyegetettségét Abesszínia részéről. Ezt a jóvátételt nem lehet a nép- szövetségi alapokmányban szereplő háboríts lépésnek tekinteni, mert gyarmati háborúskodásról van szó, ami nem egyértelmű a civilizált népek közötti háborúval. Olaszország a Népszövetség ellene hozott határoza- < tát igazságtalannak tartja s az abessziniai kérdésben Genf illetékességét nem ismeri el, mégis benmarad a Népszövetségben annak bizonyítására, hogy a háború kiterjedését európai területre minden erővel meg akarja gátolni. Grandi londoni olasz nagykövet ilyen értelemben ajánlatot is tett az angoloknak, hogy a földközitengeri katonai intézkedéseket kölcsönösen szüntessék meg, amivel szemben az olaszok olyan gyorsan fejezik be az abesszin háborút, amilyen gyorsan csak lehet és azonnal tárgyalni jbajlandóak az abessziniai érdekszférákról Anglia érdekeinek minden ponton való tekintetbevételével. Angol álláspont Ezzel szemben Baldwin miniszterelnök következőkben fejtette ki pár nap előtt Anglia álláspontját: Anglia népszövetségi politikát csinál. A mostani válságban sem Anglia és Olaszország közötti érdekellentétről van szó, hanem a vállalt népszövetségi kötelezettségek teljesítéséről. Anglia érzi, hogy a brit birodalmi eszme és a Népszövetség eszméje között szoros kapcsolat áll fenn és teljes erejével ragaszkodik a Népszövetséghez. De nemzetközi kötelességét is teljesíti akkor, mikor aláírásával vállalt kötelezettségeiért helytáll. Ha a Népszövetséget most cserben hagyná, akkor belátható időn belül lehetetlenné válnék a nemzetek összehozása egy újabb, közös intézményben. Ennek előidézésére az angol kormány nem hajlandó. A Times még hozzáteszi e kijelentésekhez, hogv Anglia semmi körülmények között sem térhet napirendre a fölött, hogy a népszövetségi kötelezettségek semmibevevésével valamelyik tagállam erőszakosan érvényesítse igényéit akár Afrika legeldugottabb sarkában is. ..Nincs más jog Afrikában, mint Európában“. Még abban az esetben is, ha a mult század gyarmati hóditásait hozzák föl. amelyek tekintetében az azóta elvégzett épitő munka bizonyos erkölcsi föl- mentést ad. meg kell állapítani, hogy Abesz- szinia esetében olyan országról van szó, amely szintén népszövetségi tag és ezen az alapon kér védelmet Genf tői. Az idő, mint hatalmi tényező Az angol kormány ennek az álláspontnak megfelelőleg látható szilárdsággal ragaszkoseL terén érvényesítse s a katonai lépeseket u lehetőségek sorából is kizárja. Anglia láthatólag nincs ezen az állásponton s azt akarja, hogy a megtorló intézkedések elég hatályosak legyenek úgy a Népszövetség tekintélyének megvédésére, mini arra, hogy Olaszországot a háború gyors befejezésele kényszerítsék. A kél álláspont közötti feszültség nemcsak Gént ben nyilvánul meg, hanem áttevődik a francia és angol belpolitikára is. Franciaországban az angol álláspont mellé sorakozik az egész baloldal, mely döntő győzelmet remél a legközelebbi választásokon. Viszont a jobboldal teljesen olaszpárti és heves tüntetéseket rendez álláspontja érdekében. A szakadás meg van a kormány kebelében is, ahol Flandin es Herriot volt miniszterelnök-miniszterek és több más miniszter szemben áll havai álláspontjával, aki szélső lehetőségekig akarja kímélni az olaszokat. Angliában sokkal egységesebb a közvélemény, de a szankciók kérdése itten is elnökválsághoz vezetett a jövő választásoktól szintén sokat remélő munkáspárt kebelében. A kormánytöbbség vezető pártjának, a konzervatív pártnak szélső jobboldalán pedig szintén ellenzék alakult ki az olaszok ellen alkalmazandó szankciók kérdésében. Ennek a helyzetnek megfelelően Genfben minden valószínűség szerint egyelőre kiegyezéses megoldásra fognak jutni a havai és Eden által képviselt álláspontok között. Az előreláthatólag elhúzódó háborús események során azonban újra szembe fog kerülni a két álláspont. Minél kevésbé válnak be a szankciók, az angol kormány annál inkább fogja sürgetni a hatékonyabb szankciók gyors alkalmazását. álláspont dik a hatályos szankciók követeléséhez. Es el is fog menni ezen a vonalon egészen addig, ameddig erélyes követelésekkel Franciaországot is magával tudja vinni. A katonai szankciók lehetőségéről sem mondott le egyetlen hivatalos kijelentésben sem. London nem gondol ilyen szankciókra, különösen nem a franciák ellenzésével szemben. De mint pressziós eszközt Olaszországgal szemben az angol kormány a katonai lépések lehetőségét sem adja ki kezeiből. Az idő ebben a tekintetben Angliáért dolgozik. Minél hosszabban húzódnak az olasz hadműveletek Abesszíniában — és már az első betek arra mutatnak, hogy gyors, döntő győzelemre nem lehet számítani — annál több ideje marad Angliának, hogy teljes erejét összpontosítsa a ránézve fontos stratégiai pontokra. A brit szigeteken a napoleoni háborúk óta gyökeret vert a meggyőződés, hogy a nagyon elhúzódó nemzetközi válságok rendszerint Anglia céljainak érvényesülésével végződnek. Ezt bizonyította a XIX. század egész története és ezt bizonyltja szembeszökő módon a világháború is. Szívósságban és a fokozatosan érvényesülési erőforrások gazdagságában eddig egyetlen állam sem vehette fel a versenyt az angolszász világhatalommal. Az angol külpolitika hideg elhatározottságán is félreismerhetetlenül látszik, hogy ennek az előnyének tel- i jes tudatában van. A mérleg egyik vagy másik irányú lebillen téseben egyelőre mégis a franciáké marad a főszerep. Laval ugyan szívesen lemondana erről a szerepről, de úgy a francia belpolitikai helyzet, mint az angol és olasz részről felé szegződő kívánságok előbb- utóbb alighanem választás elé fogják állítani. Addig igyekszik tovább játszani páratlan ügyességű diplomáciai játékát Anglia, Olaszország és külpolitikáját bíráló saját minisztertársai között. Érvei, melyeket a szigorúbb szankciókkal szembeszegez, nem egészen alaptalanok. Az Olaszország elleni gazdasági rendszabályok szerint nem lehetnek hatályosak már azért sem. mert több nagyhatalom nem tagja a Népszövetségnek. Különösen Németországra céloz ezzel, mely Laval szerint mindennel elláthatja Olaszországot. Olyan árukkal is, melyeket külföldön vásárol s amelyeknek szállítása a többi j államok számára a szankciók szerint meg volna tiltva. Fia pedig Németországgal szemben is alkalmaznák az ,,embargo“-t, az beláthatatlan következményekhez vezetne. Angol részről viszont vállalják, hogy hatályos szankciók megszavazása esetén Németországtól is kívánni fogják a népszövetségi megtorló rendszabályokban való részvételt. Ez azonban szintén nem nagyon felel meg a franciáknak. Német részről ugyanis ilyen áldozatra csak megfelelő angol ellenszolgáltatásokkal szemben volnának hajlandók s a franciák előre irtóznak ezektől az ellenszolgáltatásoktól. A szankciók kérdése tehát Csodálatos gyógyszer, azon szercncsétlcneU számúra, ahih idcfics ţiyomor- bajban szenvednek . . . írja C. I. Bucureşti i újságíró Mikii. Síi. Popa Soare 70.). Szerkesztőségi kollégám, Constantine,i u ajánlására megvettem és elhasználtam két üveg .,Gastro l)“-t. Örömmel állapítom rm*g hogy pilonis görcseim megszűntek és a gyógyszer a doudcmimra is kedvező hala sál volt. Forrón köszönöm Önöknek, vala mint Constantinescu kollégámnak aki rábeszélt a gyógyszer használatára ezt a csodálatos eredményt. A „Gastro l) ‘ készítmény csodálatos gyógyszer azon szerencsétlenek számára, akik ideges gyomorba jbun szenvednek. Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124. szám 130 lej utánvéttel küldi és :i kétkedőknek százszámra bocsátja rendelkezésére :l beérkezett köszönő leveleket, amelyekből megállapítható, hogy — a lelkesedéssel teli-teli levelekhez és a gyógv- szer páratlan hatásához képest — minden reklám tulszerény. tisztán csak gazdasági rendszabályok érvényesítése esetén is belúthatutlanut szövevényes dolog és még kevésbé lehet előre látni, hogy akár csak a közeli jövőben is következményeikkel hová vezethetnek. A válság másik oldala Van azonban az abessziniai háborús válságnak egy másik oldala is, melyet a háborús eseményekkel és a genfi vitákkal elfoglak Európában észre sem vesznek, amelyet azonban a világrészekben gondolkozó angol külpolitika igen jól lát. A megtámadott fekete Abesszínia a színes emberek százmilliói számára valóságos szimbólummá vált. S ennek a szimbólumnak jegyében növekszik most rohamos erővel a színes tömegek ellenszenve a fehérek gyarmati imperializmusa ellen. Anglia különösen érzi a helyzet veszedelmét és a hideg elszántság, mellyel az erős étvágyú olasz imperializmus elé határt akar vonni, igen nagy részben erre vezethető vissza. A támadó háború, melyet a tultömött Olaszország „helyet a nap alatt!“ jelszóval indított meg Afrikában, olyan világtörténelmi folyamat megindítója lehet, amelynek súlyosságát talán nem is sejtik az események európai megfigyelői (—s) ELHÁJASODÁSNÁL, K'ÖSZVÉNYNÉL ÉS CUKORBETEGSÉGNÉL, oxaiíura és phospha- turia képződésénél, hugysavas sók lerakódásánál a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz javitja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést. Több jeles orvos, az anyagcserebajok célszerűbb gyógymódja után kutatva, már a- mult században megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF vizkurával nagyon szép eredményt lehet elérni. S Z O M BAT— VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: Bolváry-premier! ŐFENSÉGE INKOGNITÓBAN. Zenés vígjáték. Főszereplők: Magda Schneider, Wolf Albach Reiti, Hans Moser. EDISON-MOZGÓ: I. VIII. OLIVÉR (Borbélyok.) Stan és Bran-al. II. NYUGATON Ă HELYZET VÁLTOZATLAN. Erich Maria Remarque regénye. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. DOKTOR X. Fray Wray és Lion Antwill. II. ÉN VAGYOK SUZAN. Főszerepben: Lilian Harvey és Jena Raymond. Előadások: hétköznapokon 6 és 9-kor. Helyárak 10 és 12 lej. ROYAL-MOZGÓ: Országos premier! 1935— 36 év leggyönyörűbb operettje: ANTONIA. Fősz. Marcelle Chantal. Rendező: Max Neufeld. Vasárnap délelőtt 11-kor matiné: ARANYBÁNYA TITKA. Georg 0‘Brien-el. Bosszúból összetépett és elégetett 4000 lej. Tudósítónk jelenti: Oprita Nicolae 52 éves Glod-Ghilesti községi gazda fiaival összeveszett és bosszúból összetépett nyolc darab 500 lejes bankjegyet, majd a tüzbe dobva, elégette. Fiai ezért feljelentették a csendőrségen.
