Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-12 / 209. szám
I p r T. p N 7 r K ■MamaBcgc • -.aa imm If IB nr. sptombnr 12. »nan1 MÉMi Tejszövetkeze sk tejtermékeinek központi értékesítése A Gmalasúi'i As Ili teli n Ir <“U‘U S/övcIs.'^'.' a>- utóbbi időben intun/ivetilnn foglal kozik u fejs/övétkezotek ulnkitúsávnl. Arra törekszik, bogy mindazon községekluMi. ahol az állal létszám megfeleli!, a kisgazdák vágvonostulá- 'át a tej értékesítése céljából szervezett tejszövetkezetek utján előmozdítsa. A szövetség eddigi munkássága elsősorban arra irányul, hogy a volt miniszteri kirendeltség által létesített tejszövelkezeteket felügyelete alá vette és közölök azokat, amelyek nem célirányosan működtek, újjá szervezte és az anyagi nehézségekkel küzdőket megerősítette. Erdélyben 30 évvel ezelőtt egy-egy tejszö- vetkezetet még nem a tejtermelés fokozása, tehát nem egy különös gazfhisági ág nagyobb fellendülése hozta létre, hanem csak annak a felismerése, hogy az erdélyrészi földműves nép — kivéve a barcasági és bistritaí szászokat elsősorban! nem tejelő jellegű, hanem igára és borjunevelésre használt erdélyi magyar fajtájú marhatenyésztése mellett maradt meg. A gazda ilyen tehénnel végezte minden gazdasági munkáját és a tejtermelése csak mellékesen jött figyelembe, a lej volta- képen mint gazdasági melléktermék játszik szerepet. A volt miniszteri kirendeltség látva, hogy az erdélyi kisbirtokosságnak a szarvasmarha tenyésztés egyéb hasznai mellett a tejtermékek értékesítéséből származó miadennapi jövedelemre is szüksége van, jó anyaállatok és tenyészbikák kedvezményes kiosztásával igyekezett a tejtermelést fokozni. Ennek az akciónak az volt a jó hatása, hogy a jó tehénállomány emelésével a tejgazdaságot megkönnyítette, meghonosítani és ezzel komolyabb mérvet kezdett venni a tejszövetkezetek fejlődése. A tejszövetkezetek jövője és azok nagy közgazdasági hivatása kétségtelen. A tejszövetkezeteknek nemcsak az az előnyük, hogy az eddig elkallódott tejet értékesíteni lehet, liánéin a fő előnyök abban nyilvánul, hogy a gazda belátva azt, hogy értékesítheti a tejét, gondozza, ápolja és jobban takarmá- nyozza tehenét, mert azonnal megtérül a több tejpénz révén a jobb takarmányozás kiadása. Ha pedig ápolja és jobban takarmá- nyozza a tehenét, növeli annak értékét, borját pedig a jó tejelőnek gonddal felneveli és szaporítja a tehén és egyidejűleg a növendék- állatállományt és igy azon helyzetbe jut, hogy takarmány-növényeket termeszt, miáltal megszűnik az egyoldalú termelés és nagyobb és jobb lévén a trágya termelés, nagyobbak és biztosabbak lesznek a termelései, olyannyira, hogy kisebb területen többje terem, mint azelőtt a nagyobb területen. A tej- szövetkezet megalakításával tehát abba. a helyzetbe kerül a gazda, hogy az állattartás révén azonnal pénzhez jut és észrevétlenül, fokozatosan, minden nagyobb befektetés nélkül emeli állatállományát, de egyúttal annak értékét is és rövid idő alatt átváltozik eddigi egyoldalú és bizonytalan, rossz gazdálkodása több oldalúvá, miáltal' ismét állandóbb és nagyobb lesz a jövedelme, visszatér a csaknem elveszett önbizalom és anyagi jólét. A Targu-Muresen felállítandó te {szövetkezeti központ első lépés ahhoz, hogy a tejszövetkezeteknek az egészséges fejlődését biztosíthassuk. A volt földmivelésügyi miniszteri kirendeltség által létesített és nagy részijén még ma is működő tejs/.övetkezetek a központi irányítás megszűnése folytán a tejtermékek egységes értékesítése megszűnt. A tejszövetkezetek magukra maradva, egyrésze igen kicsi érzékkel és annál több kényelemszeretettől vezetve a tejszövetkezetel l>érl>e- adla. A lejszövetkezet bérlői, vagy a tejszövetkezet igazgatósági tagjai végig házalták a nagyobb városok kereskedőit és legtöbbször teljesen ki voltak szolgáltatva n tejtermékek átvételénél a kereskedők kapzsiságának. Ismételten előfordult, hogy nyári hónapokban a szövetkezetek szervezetlensége folytán a vajat kilogrnmonként ‘20—-30 lejért voltak kénytelenek elprédálni. Hiúivá kötöttek szerződéseket, az átvételnél a kereskedők ezer kifogással éltek. Ezeknek az enk öl esteien és lelkiismeretlen eljárásoknak meg kell szűnniük. A szövetségnek le kell egészen törnie és nem szabad tovább törni, hogy a tejszö- vetkezet gyámoltalanságát nagy vagyonok szerzésére használják lel erre érdemtelen eííyes kereskedők. A szövetségnek teljesen modern berendezésű vaj feldolgozó üzemével módjában lesz a legjobb minőségű vajat forgalomba hozni, bevezetett márka lesz és a termelő vaj meny- nyi»égénél fogva is. árszabályozó befolyása les*. A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségét a tejfeldolgozó központ létesítésével nem a rideg üzleti szempont vezette, hanem a külföldi példákat látva, hogy a gazdák a tej és az ebből előállítható termékek értékesítésével jelentékeny jövedelemhez juthatnak, elsősorban az értékesítésnél kiván a szövetkezeteknek hathatós segítségükre lenni. A szövetség azonban nem állhat meg u tej- feldolgozó központ felállításánál, fejleszteni, erősíteni kell a meglévő szövetkezeteket. Arra támaszkodva, hogy egy jól tejelő tehén árát a tej értékesítéséből a legszegényebb falusi ember is letörlesztheti, számtalan olyan kis földművest lehet egy-egy tehénhez juttatni, kinek soha az életben nem volt eddig tehene. A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének — szerény anyagi viszonyai mellett is — rövid lejáratú, részietekben vissza fizethető kölcsönökkel kell segítségére legyen a tejszövetkezeteknek, hogy ezek tagjai tehénállományukat növelhessék, vagy károsodás esetén azt pótolhassák. A szövetség irányítása mellett éves tejelő versenyeket kell rendezni, hogy havi kétszeri próbafejés mellett a tehenek évi tejelöké- peesége és zsírtartalma megállapítható legyen. ÁUatdi ja zásokat támogatni és istálló javításokra jutalmazásokkal serkenteni. Jó tejelőképességű szülőktől származó bikák beszerzésénél — a gazdasági felügyelőségekkel karöltve — támogatni. A tejszövetkezeteket egy szakképzett felügyelővel intenziven állandóan ellenőriztetni, hogy a tejszövetkezetek tagjai az elharapódzott tejhamisitásról leszokjanak és az üzem általában rentábilisan vezettessék. Tejszövetkezeteink múltja rossz és jó eredményekben gazdag. Ez pedig arra taníthat meg minket, hogy a hibák miatt nem szabad ítélni, hanem ellenkezőleg azokat kiküszöbölni és a jó eredményeket pedig tovább fejleszteni. A Ny arád és Marosmenti községekhc'ii lévő tej‘.zövelkr/.etek most összefogva egymást támogatni fogják, szok zerü és jó kereskedelmi vezetés és a/ nj s/üvckk<izeli törx én> humánus rendeli <•/('■' e: melleit égés/, séges tejlödésiík bi/losilvu látszik. I)i. Drr.ilrr liélo Diónagykcreskedőlc szervezkedése. Buctinmi- bfil jelentik: A diókivitr!lel foglalkozó nagykfret- kedŐk egyesülete most inrtotu reiulej évi közgyűlését Bucuresti-bcn M. Rosenblatt Cernăuţi.» ke re vkciiö elnökletével. A közgyűlésen uj vezetőséget választottak « következőkkel: Elnök I. Kern C^ernauti. Válasatniíüyi tagok: M. Ro/.cn- hl.iti (Cernăuţi), R. Ghelman (Chisinau), M. 1 aicr (Cakirasi), A. ja^lornu (Bucureşti) is A, ) Tart (Cernăuţi). Erdély részéről senki sem kerülhetett be « vezetőségbe. leltre- csökkeni .1/ clcs/lő ára Bukovinában. But urr •tíbil |(!(-iitik: Crmauii közelében lm tc-ifi ilr |<Y> községben egy rírsi.-.áj• dr, I. Vihov • renilor, knrxkntrlmi és í|>arlmmarji elnök ve ztlé-.évrl éle vz tőgy ám .i'apuo*), mely nem lépett bţ a kartellbi', Az uj ütem működé« az. élerztő árát Crrnautibnn 70 lejről 4} lejre szőri, tóttá. Az országban naponta át'hft egy vagon é letzt őt fogyasztanak, a bukovinai árleszállítás tr liát 3 kartrllnck sok kárt okozhat. Meghűlni,vitették a [lékek forgalmi sídéi könyvelését. A helybeli périziigyig.uzgatóság közli u [»i'kiţiîiroKokkul, hogy :i pénziigymi- niszter megkönnyítette u pékek által vezeteti forgalmi udó-lajst romok kezelését, amennyiben az egyes tételeket most nem napúnként, hanem nyolcnaponként kell ve- /elni és bemutatni. Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Állástkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 25 százalék felárat számítunk fel. L>ij előre fizetendő. iev€/eiés ’■mmsttmw&täiß igg Apróhirdeti- ek feladhatók: • kiadóhivatalban, heiy: és vidéki bizományosainknál, bármely hirdetés irodában. Csak váia./.bélyeges kérdezőskedéíre válaszolunk. Cmet tartalmazó hirdetésekre « vágj ktszt kö7.vetlenü! a megadott e mre kell irányítani Álkalmazás ISKOLATÁSKÁK, oktatiokik legolcsóbb árban Bodaier Aruház, Cd. Victoriei 5. Gyermekkocsik nagy választékban. Gy. 1650 BÁNYAI JOLÁN old. zongoratanárnő órákat ad lakisin, A. Muresan 33., cm. Ko. 938 ORVOS CSALÁD két kisebb iskolás leánykát teljes ellátásba elvállal. Magánoktatásban is részesülnek. Cím a könyvosztályban. G. 860 TELJES ellátásra elít^ad uricsalád alsó gimná. zista leányt. Cím az Ellenzék könyvosztályában. G. 840 EGYENRUHÁKAT, kötényeket é* mindennemű gyermek ruhákat jutányosán, szépen készít, Er-ka szalon, Eminescu 11. __________F. 93. KÖZÉPISKOLAI diák vagy diákleány lakást kophat, esetleg ellátással Piaţa Unirii 20. II. emolet balra. Ko. 941 HÁZMESTER kerestetik, magánon asszony, Va£v gyermektelen házaspár. Str. Memorandului 4- Ko 944. Állási keres Ádás-wéi®! L HÁLÓSZOBA bútor, antik garnitura, ampoina és ágyteritő eladó. Str. Cipariu 3. PHILIPS hálózati rádió 4 + 1 lámpás olcsón eladó kedvező fizetési feltéte'ek mellett. Megtekinthető délután S órától, Str. Cipariu i2. Vajdánál. G. 856 HUNYADI ERZSÉBET: TÉSZTÁK. (350 recept. Torták. Lepények. Puddingok. Teasütemé- mények. Zsirbansült tészták. Kelt tésztáit. Pogácsák. Gyúrt tészták. Főzött tészták.) Lej 33.—. Kapható az Ellenzék könyvosztáiyábon. Cluj, Piát* Unirii. EZÜSTÖT legmagasabb áron vesz „Tacâmul“ Str. Neculcca 6. Gy. 1637. RÁDIÓ, telepes, olcsón eladó. Megtekinthető este 7—8 között. Cim a könyvosztályban. ____________Ko. 949. ZONGORÁT keresek megvételre. Ajánlatokat: dr. Russu Valér Luduş, Jud. Turda Ko. 931. Ja NÉMET középiskolai tanárnő német órákat ad gyermekeknek és felnőtteknek. Cim a könyv- osztályban.___________________ Gy. 1644. MÁTHÉ SZABÓ MAGDA több évi iskolán gyakorlattal bíró francia tanárnő privát órákat vállal egyénenként és csoportokban. Jelentkezni Str. Băii 6. II. 7. Ko. 943 HÁZVEZETŐNŐNEK menne intelligens, fiatal nő. Háztartásban perfekt. ízletesen. főzök. Levelek „Rendszerető" jeligére. Ko. 383 GYERMEK i ELEN házaspár házmesteri állást keres. Cim Str. Petru Rares 78. K. 386. ift©aflan - lafcás ZSIDÓ-CSALÁDNÁL lakást, esetleg ellátást kap urinő fürdőszobával, jutányosán. Str. Eminescu ii. F. 93 3 SZOBÁS komfortos lakás kiadó, kettő kü. lönbejárattal. Cal. Moţilor 54: Gy. 1629 EGY szoba, előszoba fürdőszoba kiadó. Moţilor 54. Gy. 1643 KERTES villában 2 szép, nagy utcai szoba, előszoba, fürdőszobás garzon lakás október is-re kiadó. Str. Maiorescu 4. Ko. 948. KIADÓ november elsejére két szoba, konyha, elő- és fürdőszobás, egészséges, napos lakás. Str. Dima 4., emelet 4. Ko. 950, Fciriiicita: Gaál Andor. - 50. köziemén/ — Még sokkal rosszabbul járhattál volna! — felelte Jane és meghúzta a másik kötelet. — Ez ugy- látszik mozgásba hozza a padló alatti csapóajtó fedőlapját. Lezuhantál volna a templom alatti barlangba. Ludon sokszor megfenyegetett engem ezzel. Nem tudom, hogy igazat beszélt-e, de azt mondta, hogy olt őrzik a templom démonát — egy hatalmas gryfet. — Csakugyan, van egy gryf valahol a templomban, — mondta Jadon. — A papok áldozzák fel nekik a halálra ítélt foglyokat, bár sokszor saját népünkből is áldozatul esnek olyanok, akik magukra vonták Ludon gyűlöletét. Engem is már rég kiszemelt magának. És a te segítséged nélkül most véghez is vitte volna tervét... De mond csak, miért figyelmeztettél engem? Nem mindegy neked, hogy melyik ellenség kezébe kerülsz? — Egyik sem lehet borzalmasabb Ludonnál, — felelte az asszony — és te különben is derék és tisztességes harcosnak látszol. Jadon egy hosszú percig szótlanul nézett rá. — Kotan királynővé akar tenni téged, — mondta végül. —- Es ez nagy megtiszteltetés számodra, mert hiszen éppen úgy rabszolganőjévé is tehetne... — Akkor hát miért akar királynővé emelni? -— kérdezte Jane. — Ámbár kifejezetten nem mondta nekem. — felelte Jadon, füléhez hajolva, mintha attól tartana, hogy avatatlanok is meghallhatnák, — de megvan győződve róla, hogy te is az istenek fajához tartozol. Miért is ne? Jadbenothonak nincsen farknyulványa, ennélfogva Kotan joggal hiheti, hogy az istenek mind ilyenek. Az 0 felesége már régen meghalt, miután egyetlen leányával megajándékozta. Ö azonban fiú után vágyódik . . . — Üehát én már férjnél vagyok! — sikoltotta Jane. — És nem mehetek férjhez más valakihez. És én nem kívánom sem őt, sem a trónját! — Kotan, a király, — felelte Jadon egyszerűen. — Hát te sem akarsz megmenteni engem? — kiáltotta kétségbeesetten az asszony. — Ha Jalurban lennénk, — válaszolta a főnök, — megvédhetnétek akár a királlyal szemben is. . . — Mi az a Jalur és merre van? — kérdezte Jane belekapaszkodva még ebbe a szalmaszálba is. — Az a város, ahol én uralkodom, — felelte a férfi. — Én vagyok a főnök ott és az egész környező völgyben. — És hol van az? — sürgette az asszony. — Messze innen? — Nem, — válaszolta a főnök mosolyogva, — nincs messze, de ebben hiába is reménykednél, úgy sem érhetnéd el soha. Üldöznének és foglyul ejtenének mindenképpen. De ha tudni akarod, amellett a fotyó mellett fekszik, amely a Jadbenlulba ömlik . . . Bevehetetlen város az, ahová még soha ellenség be nem tette a lábát. . — És ott biztonságban lennék? — kérdedzte az asszony. — Talán! — felelte Jadon, Az asszony felsóhajtott. — Te bölcs vagy, •— jegyezte meg Jadon, megértve a reménytelen sóhajtást. — Most gyere, elviszlek a hercegnő házába, a Tilos Kerthez. Ott fogsz maradni Oíoaval, a király leányával. Mindenesetre jobb lesz. mint ez a börtön, amelyben eddig voltál. — És Kotan? — kérdezte az asszony megbor zongva. — Ahhoz, hogy királynő lehess, — magyarázta Jadon, — sok ceremóniára van szükség. Ezek több napot vesznek igénybe. Majd nevetve hozzátette: — És az egyik ceremóniát mindenesetre nagyon nehéz lesz megrendezni . .. — Melyiket? — kérdezte Jane. — Magát az esketést, — mondta a férfi. — Azt ugyanis a király házassága esetén csak a főpap személyesen végezheti... (Folytatjuk,)
