Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-12 / 209. szám

fíLLBNZúK / V 3 H szeptember 12. Ktnai magyarokról be­szel Stefan Sáraion az United Press tudósítója i világjáró riporter szerint Olaszország néhány hét aint! lehengerelheti Abesszíniái Cl.EJ \/ Ellenzék liulősi lója lói.) Slt'ljii Stialon ÓT éves veknin. bukovinai s/iiletesii újságíró, az Enited Press vilâgula/o riţ)Or- tiTi' ill szemben velünk a/ Újságíró Klub asztalanul és furcsa sziliekben változatos eleiéről beszél. I922*l)en indult a világba Stralon ól lejjel a zsebében Constanta hói hajón, ahol min- Ionos volt, városokon ál, ahol a legnehezebb munkákat is szívesen elvégezte, csak hogy elolthassa a/l a végtelen szomjúságát, ami arra késztette, hogy elhagyja a kailetlisko- lát, lemondjon tiszti karrier jóról, hogy ide­gen országokat és embereket ismerjen meg. Azóta nagy utat járt he Straton. Kétszer utazta körül a világot és nines a földnek olyan városa, szigete, olyan tengere, amelyet ne ismerne. Jelenleg a világ egyik lógna gyobb sajtóorgánumul, az Enited Press-l tu­dósítja. Afrikában és Vzsiában t'lsö osztá­lyon ingyen utazik s elsöosztályu ingyen ellátást nyer a legelőkelőbb botelekben. A többi világrészekben másodosztály áll ren­delkezésére a vonalokon a világutazó újság­írónak. A7 Enited Press állomásai \ewvork, Cape-Town. Kairo. London. Sanghai. Mel­bourne, ahova tudósításait küldi Straton. aki talán az. egyetlen középosztálybeli román globetrotter. Három utazási könyve jelent meg eddig a riporternek angol nyelven, amelyek közül a Sziámról irl Kis ország nagy temetőkkel és bengaliai útleírása, a ..A vándorló orosz­lánok', nagyon ismertek és sikeresek. Pár hónapja a föld egyik legaktuálisabb országában. Abesszíniában jár Straton. — Mi a véleménye az. olasz—abesszin háborúról? — kérdeztük tőle. — Nem annyira véleményem, mint meg­érzésem az, — mondotta — hogy Olaszország pár héten belül teljesen meg­semmisítheti Abesszíniát. Abesszíniáról nem nyilatkozik többet az újságíró, már csak azért sem. mert holnapi előadásán részletesen be akar számolni róla. Inkább a Kínában és Jávában élő magyarok­ról beszél most kérdésünkre. Kis papirlapot vesz elő, amelyen fel van­nak sorolva azok a magyar inlellekluelek. akikkel barátságban áll s akik mint hadi­foglyok kerültek Kínába. László Géza pro­fesszor Aradról, aki a Karbini egyetem ta­nára, Huszár Sándor kapitány Cluj-ról. aki farmer, Gábor István épitészmérnök Ora- dea-ról, Gonda Sándor Timisoara-i mérnök, akik Sanghai-ban élnek. Azután megemlíti dr. Huszár Rezső orvos nevét, aki szintén . Cluj-ról került ki Kínába és aki Tiencsin I legkeresettebb orvosa. Pekiugben is él egy I jól kereső magyar, Gilicza József Teius-ról. Nagy Sándor mérnök Sfantu-*Gbeorghe-röl. A legbefutottabb erdélyi magyar Kínában a Brasov-i Kárpát, akinek keresztnevét nem ludja Straton és aki Singdauban lakik Shan­tung félszigetén, aki többszörös milliomos, saját gyára van. A távolkeleten élő erdélyi magyarok, ro­mánok, németek jó körülmények között a legnagyobb szeretetben és testvériségben él­nek odakinn — meséli a riporter. Csak a Kínában élő román alattvalók száma 27 ezer. Vannak iskoláik is és jellemző, hogy a román iskola igazgatója magyar. Ugyan­akkor a magyar óvoda vezetőnője zsidó. El­mondja még Straton. hogy Kina a világ leg­érdekesebb országa, valóságos világrész, ahol 3d nyelvet beszélnek és ezek a nyelvek olyan különbözők, hogy a pekingi nem érli meg a cantonit és a cantoni a mandzsuriait. Na­gyon nehéz az idegennek Kínában a pénz­zel boldogulni, mert ha más a kormányzó, azonnal megváltozik a pénz is és megtörtén­hetik, bőgj- az egyik városban nem fogadják el a másik városban forgalomban lévő pénzt. — A földnek melyik része tetszett legjob­ban? — Ha way — feleli gondolkozás nélkül és hozzáteszi: — de mégis Kubában fogok lete­lepedni, mert majdnem olyan szép és nem olyan szörnyű drága, mint az amerikai mil­liárdosok kedvenc nyaralóhelye. Amint lát­ja. a vándortermészet örök vágya mégis csak az. hogy otthonra találjon. Én hosszú évek óta sohasem tartózkodtam többet egy helyen, mint legfennebb egy évig. És csöp­pet sem vagyok benne biztos, hogy Kubá­ban is nem szedem fel a sátorfámat. Cigarettára gyújt, mosolyog. — Most már aztán igazán nem mondok többet, mert mi marad akkor az előadá­somra? (M. L.) HUNYADI ERZSÉBET: FRANCIA KONYHA. ÍZES FALATOK. VENDÉGLÁTÁS. 5oo recept. Levesek. Előételek. Ha’ak. Főzelékek. Köritések. Mártások. Saláták. Húsok Tészták. Pástétomok. Szendvicsek. Sütemények- Édességek. Terités. Tá­lalás. Menük. Kapható az Ellenzék könyvoszcályá- ban, Cluj, Piaţa Unirii, ISKOLAI ÉV sok gondot ad és ezeket könnyebbiti meg a BAtJCH-cég Regele Ferdinand 1. sz. midőn iskolai cs oyerniekharisnyáka!, kézimunka felszerelést válasz­tékos ízléssel jutánvosan hoz (irgalomba. Vidékre utánvéttel fzállit Ekemetíék a hármas szerel™ tfragéclia áldozatainak holtfesieii kw. egyedien szemtanú vaSSonwsa. „Ki fog elo bi> Io ni ? Én, vagy <c ?“ RLCLKLS i I. Az Ellenzék Indósilójálól j Megirla :i/ Ellenzék, hogy Ion Basliurea 21 éves Pilulnli-i (Rammoul-Saratl Liuito Virgini» Munuila 23 éves virágzó szépségű tnnilnnőt s ennek nagy néiijél agyonlőtte, »/.tán magával végzett, hogy borzalmas teltét sajáSmag» megtorolja. \ véres szerelmi tragédia Lae.nl-Sarat nevű Brail» közelében lövő fürdőhelyen játszó­dott le. hol kis villája van n M.-maila-csa Iádnak. A fiatalok mindketten laniló család­ból származnak. A leány atyja igazgató- laniló a Braila közelében lévő Satu-\ou ta­hiban. a fin alvja pedig nyugalmazott tanító Domni la-Bőrre»-ban. A fiatalok szomszédos falukba kerültek tanítói minőségben s a fiatalember megszerette a feltűnően szép leányt, aki családjának belolvasara —— elutasította. A család ugyanis egy Bucureşti-i mérnök­höz »kari» adni a leányt, aki ezl maga sem bánta. Basluirea nagy szomorúsággal hal­lotta. hogy szive választoltja jegyben jár a Burn resti-i mérnökkel és elhatározta, hogy elrabolja családjától s ha ez nem sikerül, végez magával. Levelet irl apjanak. mely­ben közölte, hogy haza' szándékozik menni s végül megjegyezte: ..Sokszor az óra hozza el azrt. amit máskor csak hosszú évek hoz­nak“. A halálosan szerelmes laniló részletes tervet dolgozott ki a leány elrablására. Dél­előtt 11 órakor taxit fogadott Brailában s töltött revolverrel felfegyverkezve a szom­szédos Lacul-Sarat-ba hajtatott. 1 (közben elmondta tervéi a soffőrnek s felkérte ezl. hogy mindenben tegyen segítségére, majd a gépkocsit a falu határán leállította. Gyalog indult el a Manaila-villa felé. ahonnan a fiatal tanítónőt egyik alkalmazottjával Ki­hivatta. Időközben azonban a soffür is üze­netet küldött a villába s nagy óvatosságra intette a családot. A leány ezek Titán a fia­talembert nem fogadta s néhány soros vá­laszban arra kérte, távozzon falujából. Virginia Manaile nagynéniével volt együtt a villában. Várt egy keveset, aztán ismerő­seinek látogatására indult, nem hitt abban, hogy a megsebzett szivii tanító fenyegetéséi Karthauzi szerzetes lett az egykori budapesti mérnök BUDAPEST, fAz Ellenzék: tudósítójától.) Érdekes felavatás lesz a Piz.a melletti Calci falu kolostorában szeptember 14-én. Ezen a napon avatják ugyanis karthauzi szerzetes­sé Szedő Istvánt, a Ganz. villamossági Rt. volt mérnökét. A Ganz-gyár mérnökének pa­pi pályafutása bővelkedik érdekes előzmé­nyekben. Szedő István ugyanis zsidó szülök gyermeke és unokatestvére Szedő Miklósnak, a jónevii pesti énekesnek. Tanulmányait Zü­richben végezte s utána a Ganz R. T.-nál helyezkedett el. A fiatal’mérnök visszavonul­tan élt és nem volt megelégedve sorsával. Szülei elölt többször tett olyan kijelentése­ket. hogy nem érzi magát boldognak ebben a zajos, lelketlen, anyagias világban, át fog térni a katolikus vallásra és szerzetes lesz. A szülök eleinte nem tulajdoni toltak, na­gyobb fontosságot fiuk ilyen kijelentéseinek, annál nagyobb volt meglepetésük, mikor Szedő István nemsokára n karmeliták egyik magyarországi kolostorából irt levelet, mely­ben értesíti őket. hogy magára öltötte a szer­zetesi ruhát. Három évvel később, a volt mérnök újabb i váratlan lépésre határozta el magát. Megírta szüleinek, hogy a karmeliták rend jenek szabályai nem elég szigorúak számára, ezért Olaszországba, a Piza melletti Coléiba megy, a karthauziak kolostorába, ahol még a beszéd is tilos. Ezzel a szigorú élettel jegyzi el magát most örökre Szedő István, a Ganz-gyár volt mérnöke. UJKÖNYVEK *4» beváltja. \ család egyik fiul»! szolgájával kísértette el magái, aki ..óvatosságiból egy konyhakést \cll magához. Basliurea tanító nyomukban haladt s ka­lapjával intett a soffőrnek, ak; azonban nem mozdult. A halálra rémüli Icáin- és nagy­nénje erre egv arra haladé) szekérre kapasz­kodott. \. soifőr igy adja elő most a történteket: Késő voll. A revolver eldördült s a kirüppenö golyó a szekerei hajló földműves Lillába luródott. Ezután újabb lövés követ­kezet! a következő pillanatban, mely a leányt arcéin találta. A harmadik lövés a leány nagvnénjének s/éilt. aki fejen találva össze- rogyol'. V gyilkos villámgyorsan újabb lö­vést adott le. inelv a szerencsétlen leányt szivén találta. Aztán tiltásnak eredt s a kö­zeli erdőbe menekült ... A soffür ezután jelentést tett a csendörsé- gen, honnan nyomban járőr ment a tanító letartóztatására. A csendőr járőr az. erdő szé­lén talált rá a gyilkosra. Egykedvűen nézett maga elé, majd a csendőr felé kiáltott: Ki fog előbb lőni lén. vagy te? A célba veti csendőr erre egy lövést adott le. mely nem találta el a halálra szánt em­beri. aki saját fegyverét halántékának for­dította s végzett magával. A hatósági orvos mindhárom áldozat holt- teslét az ügyész rendeletére felboncolta. Az iigvés/ség megállapította, hogy a hármas tragédiáért már senkit sem lehet felelősség­re vonni, mert a gyilkos maga szabta ki a halálos büntetést magának. Az ügyészség en­gedélye után nagy részvél nielleti temették el a szerelmi tragédia három áldozatát fa­luikban. — Epekő-, vesekő, és hóíyagkőbetegek, vaja. mint azok, akik h úgy savas sók tulsvaporodisában és köszvényben szenvednek, a természetes ..FERENC JÓZSEF* keserüviz haszná'ata ákal állapotuk javulását érhetik ek Az orvosi gyakor­lat számos kiváló szaktekintélye hosszú megfigye­lés alapján megállapította. hogy a FERENC JÓZSEF viz biztosan és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért prostata- és végbé'btjok- nál, valamint vakbélmütétek után is ajánlják. CSAK I köteles részvéttel adózunk » tudó­sok „részvétének“, akik a halálra kísérlete zetl álltaitoknak szobrot akarnak emeltetni. Mégis csalt érző szivii emberek a tudomány főrlí.ii. A legválogatottabb kínzások után eredeti elégtételt szolgáltatnak a szenvedő kutyapáriáknak. Fájdalmas dolog ugyan hogy az emberi sorsok példájára a tudomány négylábú áldozalai is csak holtuk után jut­nak elismeréshez, de tekintve, hogy a ki merítő tapaszt i »I kellő öntudattal ruházta fel ökel reméljük. Imgv értékelni fogják a post humus kit iiiitctést és ezután jobb kedv­vel mennek a raffiná-lt vesztőhelyekre. EGGYEI. megint több bizonyíték van arra, hogy az orvos is csak ember s mikor kivéte- I lesen ő kerül a műtő asztalra, a félelemnek j ugyanolyan jeleit árulja el, mint a gyáva pá- I ciensek. Tsakirin japán orvos is könnyebb j dolognak találta egy jól sikerült öngyilkos- sági kísérlettel sajátkc/iilcg végezni el nia- I gán az operációt, mint, hogy más orvosok végezzenek szabásza ti gyakorlatokat a rossz gyomrán. Bizonyságául annak, hogy még I mindig van halvány különbség abban hogy én operálok, vagy engem operálnak; én ütök. vagy engem ütnek: én éheztelek, vagy engem éhez lelnek; én lopok, vagy engem lopnak meg, stb., stb. 4 MAR a csodákat is utolérte a tömeglerme- ! lés veszedelme. \ nyolc év óta titokzatosan csak egy falat ostyával élő konnersreuthi I szűznek egyszerre egv csomó konkurrens 1 szakadt a nyakába. \z álomkóros menyecs­■ ke a falrepedésein kérésziül az Istenanyá­val beszélget; a magia vili prófétának vesze­delmes társa akolit egy fiúban, aki szintén az Úristennel találkozott s ainig ezek a so­rok napvilágot Iáinak, ki tudja, még hány újabb csoda születik meg? A végén az lesz a csoda, ha nem lesz csoda. Az bizonyos, I hogy napjainkban alaposan rá jár a rud a hi­tetlenekre. Igaz. hogy egyelőre nem látunk más eredményt, mint a látomások szerencsés színhelyének fellendült idegenforgalmát, de a hatósági segédlettel kiürített fürdők és a mesterséges csendürségi gátakadályok mellett nálunk ez is csodaszárnba megy. MEGINT egy kirívó példáját olvassuk a nálunk szokásos büntetéseknek. Egy szóra­kozott vidéki adószedő összetévesztette a mások 5—6 ezer lejét a magáéval s ezért a csekélységért abban a ..drákói“, de emberi­leg elviselhető ítéletben volt része, hogy a fővárosi pénziigyigazgatósághoz helyezték át. A NEMRÉG leleplezett vasúti jegycsaJá- ! sok igazolják, hogy még mennyi szűz terü- : let van. melyet a csalók csak ezután fognak felfedezni, mint egy-egy uj csillagképet. Kü- ! Innben nem is tanácsos folytatni ezt a té­■ mát, mert valószínűleg mér régen unalmassá vájt. Omikron. EDNA FERBER : AZ ERDŐ FIA. Megra­gadó a téma és lenyűgözően szép a fel­dolgozás. Egy nagyakaratu favágóról szel a regény, akit elragad a gazdagság láza és erős akarattal kiverekedi magának a hatalmas vagyont. Gyermekei azonban már boldogtalanok az arany idegen nagyvilá­gában. A család szétzüllik, csak a% unokák találják meg az utat vissza az őserdőbe. Edna Ferber lenyűgöző és drámai előadás­módja pompás olvasmánnyá teszi a kitűnő regényt. Közel 300 lap, egészvászonkötés- ben, jó papíron 66 lej minden könyvke­reskedésben. Kérje az Athenaeum újdon­ságok teljes jegyzékét. Értékes könyv a keresztyén külmisszióról. Pár nappal ezelőít hagyta el a sajrót Horváth Jenő, Aninoasí-i református Lelkész összeállításában megjeleni- „Egyházunk külmissziói szolgálta“ cí­mű közérdeklődésre számot tartható könyv. A könyvben cikkek, tanulmányok számolnak be a. keresztyén küimísszió mind nagyobb teret hóditó mozgalmáról és alapkérdéseiről. A cikkek szerzői között találjuk a következő neveket: dr. Imre Lajos, Horváth Jenő, Borbách Dániel, Juhász Al­bert, Kovács Géza, Bedő Béla, Járosiné, Brandt Laura, Balogh Lujza,, M. Nagy Ottó, Váró György és Szaplonczayné Szikla Ilona. Külön ér­téke a könyvnek Babos Sáaidor „Élet és munka a missziói mezőn“ címen irt tanulmánya. A könyv az egyház kerületi iratterjesztésnél sze­rezhető be. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIM, kotlaszükségletét az Ellenzék renemőoizfdíf« utján szerezze be! Olcsó árak! Nagg raktér* készlet/ Minden külföldi kiadóval kázvethz összeköttetésit EUSOPA —ELLENZÉK- NYARALÁSI AKCIÓ Oksó utótzezoni & ssausál kúrák “ Érvényesek szeptember hóban Carmen Sylvában napi 180 lejtől kezdve Herkules fürdőn napi 2íQ lejtől kezdve Püspökfiirdőn — napi 160 lej Szovátán — — 14 nap 2.235 lej Buziáson — — 14 nap 3.500 iej Tusnádon — — napi 200 lej Vízaknán — — napi 230 lej Fenti árakban következők foglaltatnak benne; Lakás a fűrdötelep legjobb szál­lóiban és villáiban, étlap szerinti étkezés a legjobb éttermekben, mindennapra szóló szabadfürdő, vagy kádfürdő, esetleg gyógy­fürdő, összes kiszolgálási illetékek, kur- taxák, zenedijak és adók. Indulni lehet bármely napon, mindössze indulás előtt 5 nappal be kell az igényel: időt jelenteni és szelvényfüzetet váltani a ­ELLENZÉ utalási oszlásába.:. CLUJ, PIAŢA UNIRII NO. O Sportencber legelső oiv&scnäa?» Ellenzék*

Next

/
Thumbnails
Contents