Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-07 / 205. szám
‘ & ■BBi Ţ jr Hl Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. Duca No. is: Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcirn: Cluj, postafiók So, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTFI A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVÎ. ÉVFOLYAM, 2 0 5. SZÁ M. SZOMBAT M—I nm*ta**n 1 9 3 5 S Z E P T E M B E R 7. ’ffirflimfim Nyilván a kisebbségi élet elsötétítése a kormányzás főgondja. Mindenki csikorgatja fogát, amiért a pénzügyi válság egyre nyomasztóbb lesz és anyagi helyzetünk egyre jobban romlik: véres körmökkel folynak a külföldi tárgyalások során a: erőfeszítések, hogy a válságba jutott kereskedelmi forgalmunkat megmentsük és fizetni bírjuk a fullasztó adósságokat. Mennyi volna ügyelni, mennyi volna a sürgős tennivalónk! Mégis a kormányzat kitűnő képességeit és drága idejét a kisebbségek ellen pocsékolja el, mintha tömeges romlásunk és intézményes elpusztulásunk egyszerre és villámgyorsan változtatna mind a közös bajon és a közös nyomorúságon Kutyát szőrivel gyógyítani fonák elvét kell követni? Csapást-csapással jó elhárítani? Nem beszélünk róla, mennyi jó termelő erőt, mennyi kitűnő adóalanyt semmisítenek meg. Pedig riaszthatna kissé az uj kor eleji Spanyol- ország példája, mely a vallási és nemzetiségi kisebbségek tönkretételével vagy kiűzésével fokozatosan eljátszotta viláytörténeti szerepét, az aranyban való föltétien duskálást, a kezdeti merkantilizmus és indusztriálizmus kincseket osztó lehetőségeit. Máig se heverte ki ezt az öngyilkos csapást. Mi már csak arra hivatkozunk, hogy égető szükségletek idején s a világválság bonyodalmai közt kár az időért, erőért, találékonyságért, amikor igazában nincs miért vagy legalább is már nincs miért félni tőlünk, akiknek egyetlen puszta vágyunk maradt: valahogy vergődjünk át a mindennapi életen. Tévednénk, ha régi latin mondás szerint ezt imánk: nincs nap vonás nélkül. Mert, ha tárgyilagosak és valóság szeretők akarunk lenni, módosítani kell az őih szállóigét és igy használni ezt: nincs félnap se vonás nélkül. Lássuk csak egy nap anyagát. A 'apók teli vannak az alkotmánymódosítás hírével. A tekintély uralmat akarják biztosítani s a kiszivárgó részletek nyilvánvalóvá teszik, hogy a módosítást egész jobboldali szellemben, a tökéletes nemzeti fölény jegyében tervezik, mint Lengyelországban, ahol az alsóbb osztályok, de mindennek előtt a nagyszámú nemzetiségek ellen csinálták meg a tarthatatlan és képtelen alkotmány-revíziót. ■V, U. »“Î -v , . - • \ ■ %• , , * ’ . „ ., UK J, . i.-wT, .Mfi , In áhitatos íéleKkel templomba menő gazdákat s népelemzési alapon — pedig már bírói ítéletek tilalmazzák és kormányigéretek fenyegetik ezt a vakmerőséget — . . ' > kV V-* , TV., v .* ţ, , i , 4* >, , . ,, az eszmecsere folyamán. Városunk szigorú rend el etet ad ki a kenyérsütés tisztasága érdekében; pontok és utasítások agyfárasztó tömkelegével s riasztó fenyegetésekkel, minthogyha ez az iparág csupa becstelen és tisztátalan ember kezén volna, mintha nem volna mód büntetni a kivételesen egészségtelenül és piszkosan eljárót vagy a csalót. A székely főváros virágzó kereskedelmi és Vv,! ÍV, .-vu P * '■ -í ' . v W . , , ^ ,J l • . * ■ • » ‘ r s . , , . \ j v , -J • ’ TP y'f * ' ea. • ■ , ‘ „ • - pedig a székely föld kereskedelme és ipara nagy többségben kisebbségi s igg az ilyen intézkedés ellentétben áll a szabadelviiség- gel, amelynek nevét és fogalmát a kormányzat büszkén kisajátította. Ez a sivár politika visszaüt. Megsebzi, aki szembe fordul az ország tiszta törvényeivel, az általános emberi és a nemzetközileg biztosított kisebbségi jogokkal. Rombol. Károsít. Miért ilyen válságokat fölidézni? Miért szétrombolni erkölcsi alapokat, amelyeken az állam léte nyugszik? Annyi fenyegető bajban igazán csak egy a bölcs mód: mind anyagiunk kézfogásával és kölcsönös hűségével elkergetni a veszedelmeket és tartóztatni a virágzás föltételeit. Ennek az egg módnak gondos és lelkes szolgálata gazdagabb politikai tárgysorozatot jelentene rövid mondatokban, mint amit hasábokat betöltő párt- nyilatkozatok kifejeznek. Igaz, eredménye is csak igen rövid és szürke szólam lenne: nyugalom, szeretet, munka, jólét. De a rövid és velős dolgok nem kellenek, » W_ Litvinov is ai mii! álláspont mellett széleit les lenien „Fegyveres erő használatát csuk védekezésre szabad megengedni44, lilább kalisszambgBtÉi tárgyalások a tanácsülés éles vitái mBgmt Két megoldás Á Sieiyzed komoly, «le közveden aggodalomra nines ok A tegnap esti órákban váratlanul összehívott népszövetségi tanácsülés külsőleg újra feszüli légkört teremtett Genfben. A külső jelek után azonban biztos ítéletet nem lehet alkotni, mert más jelek viszont azt mutatják, hogy a kulisszák mögötti tárgyalásokon bizonyos haladást sikerült elérni. A tanácsülésen Abesszínia megbízottja, Jéze francia jogi professzor szállott szembe éles hangon az olasz állásponttal. Beszéde elején Aloisi olasz főniegbizott távozott a teremből és a beszéd folyamán követte Aloisi példáját Rocco olasz második megbízóit is. Az olaszok drámai hatású távozása megint alkalmat adott a híresztelésre, hogy Olaszország kilép a Népszövetségből. A népszövetségi tanácstagok azonban úgy látszik előre tudták, hogy erre még nem kerülhet sor és az olasz gesztus igy nem keltett különös izgalmat. Rövidesen maga Aloisi is megcáfolta ezt a magyarázatot, de hozzátette, hogy az olasz kiküldöttek mindig távozni fognak, valahányszor Abesszínia delegátusa felszólal a tanácsban. igazi meglepetést Litvinov orosz külügyi népbiztos beszéde keltett, aki bár haugoz- I tatta, hogy rokonszenvvel van Olaszország iránt, lényegében ugyanazt az álláspontot foglalta el, mint az angol kormány. Sőt még erélyesebben fejtette ki, mint Eden, hogy a Népszövetségnek nem szabad meghátrálni akkor, mikor a fegyveres erő használatának megakadályozásáról van szó. A tegnapi tanácsülés menete által okozott feszültséggel szemben a kulissza mögötti megbeszélések, hir szerint, olyan alapot nyertek, melyre az afrikai béke szempontjából is komoly tárgyalásokat lehet tovább építeni. Beavatottak véleménye szerint a helyzet komoly, de közvetlen aggodalomra nincsen ok. Sőt, az sincs kizárva, hogy a tanács legközelebbi ülése, mely valószínűleg hétfőn vagy kedden lesz, az eddigieknél jóval kedvezőbb légkörben uyilik meg. Kél megvédés! leheiásség GENE. (Az Ellenzék távirata.) A tegnap esti népszövetségi tanácsülés előtt és a tanácsüléssel egyidejűleg, amíg az egyes beszédeket a fordítók tolmácsolták, Anglia, Olaszország és Franciaország képviselői között megbeszélések folytak, melyek lrir szerint két megoldás körül mozogtak. Valószínű, hogy mindkét megoldásra sor kerül. Egyik megoldás az, hogy t a tanács szőkébb körű bizottságot küld ki az olasz emlékirat adatainak tanulmányozására, ami pár napi időt ad arra, hogy magántanácskozások utján keressék a megoldást. A nehézség itt az, hogy az olasz és abesz- szin delegációk közölt tegnap kirobbant éles ellentét miatt nem lehet könnyen megtalálni a lehetőségét annak, hogy Olaszország és Abesszínia képviselői között közvetlen megbeszéléseket hozzanak tétre. A másik megoldás az, hogy újra angol—francia—olasz tárgyalások kezdődnek, melyek tovább folytatják a Párisbari megindult sikertelen megbeszéléseket. A tárgyalások eredményes továbbfolytatására áll it áfa g bizonyos alap is fölmerült. Aloisi kijelentette volna, hogy olasz részről hajlandók az angolok által Párisban tett javaslatok újbóli megtárgyalására, ha Anglia bizonyos újabb enged- I ményeket tesz ; és ha Abesszíniát nemzetközt ellenőrzés mel- j lett leszerelik. Arról is hírek terjedtek el, hogy szóbakeríilt az Afrikában szintén érdekelt kisebb államoknak. Spanyolországnak és Portugáliának bevonása a tanácskozásokba. Ez a megbeszélésnek olyan jelleget adna, hogy a Népszövetség keretébe tartozik, mig a tisztán háromhatalmi tárgyalás a stresai front külön megbeszélésének látszanék. Az ilyen irányú meginduló tárgyalásokkal hozzák kapcsolatba a londoni hint is, bogy Baldwin, aki tegnap Ajx-les-Baiősből visszaérkezett az angol fővárosba, visz- szaérkezése után azonnal összehívta a minisztertanácsot és a legfelsőbb nemzetvédelmi tanácsot. Az angol államférfiak megbeszéléséin állítólag a genfi tanácskozáson újólag fölmerült olasz követelésekről volt szó. Laval, aki a kulisszamögötti tárgyalások főirányitója, hir szerint reménykedő hangulatban nézi az eseményeket. Litvinov békebeszéde A tegnapi tanácsülés meglepetése Litvinov beszéde volt. Az abesszin delegátus támadására Olaszország ellen mindenki el volt készülve, bár azt hitték, hogy ez kevésbé éles hangon fog megtörténni. De Oroszország határozott állásfoglalása a népszövetségi alapokmány háboruellenes pontjainak érvényesítése érdekében újabb erős ellenfelet jelent óz olasz álláspont számára. Genfben Litvinov beszéde elején hangoztatta, hogy Szovjetoroszor- szág a tegjobb viszonyban van Olaszországgal, az olasz kormány magatartását mégis kénytelen helyteleníteni. Sem lehet elfogadni azt az olasz álláspontot, hogy a Népszövetség ne törődjék Abesszínia panaszával, még ha nem is nagyon rokonszenvesek Abesszínia belső viszonyai. A Népszövetség tanácsának — folytatta Litvinov — nem szabad semmibe vennie alkotmányában vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A népszövetségi alapokmányban pedig egyetlen olyan szakasz sincs, mely a vitás kérdésben fennforgó viszonyok között megengedné a fegyver használatát. Nincs a népszövetségi alapokmányban egyetlen olyan szakasz sem. mely a tagállamok között különbséget tenne, vagy megengedné a fajok szerinti különbségtevést. Minden államnak egyenlő és érinthetetlen joga van a függetlenséghez. Nem szabad elj térni a béke egységének elvétől. A fegyveres j erő használatát tisztán a védekezésre kell j fenntartani. A tanácsnak ezért — vonta le ■ következtetéseit Litvinov — nem szabad meghátrálni semmiféle erőfeszítés előtt, mikor a fegyveres erő használatának megakadályozásáról és a béke fenntartásáról van szó. Csak ez teheti lehetővé, hogy a Népszövetség vállalt feladatainak elegeti is tegyen. Mit mond az abesszin kiküldött? Litvinov beszédét megelőzte Abesszinia kiküldöttjének, Jéze professzornak fejtegetése, aki csak általánosságban védekezett az olasz váddal szemben, viszont a maga részéről éles támadást intézett Olaszország ellen. Részletes adatokat hozott fel az Abesszinia ellen irányuló olasz csapat szállításokról és hangoztatta, hogy ha a háborút el akarják kerülni, akkor elérkezett a cselekvés ideje s a halasztás politikájának véget kell vetni. Nem szabad szentesíteni Olaszország törek- \ését, hogy különböző ürügyek cimén semmibe vehesse az alapokmány által a tagállamokra rótt kötelezettségeket. A kis államoknak háborús veszély esetén a Népszövetségben lehet egyetlen reményük. A Nép- szövetség viszont nem utasíthatja vissza az ilyen irányban hozzáérkezett-panaszokat. Aloisi nyilatkozata A népszövetségi tanácsülés után az újságírók megkérdezték Aloisi bárót, hogy van-e valami abban a hírben, mely szerint Olaszország nem akar többé részt- venni a népszövetségi tárgyalásokon. Aloisi leghatározottabban megcáfolta a tanácsülésről való távozásának ezt a magyarázatát. .,Azért hagytuk el az ülést — mondta Aloisi — mert méltóságunkon alulinak tartottuk, hogy az. abesszin megbízott támadásait Olaszország ellen meghallgassuk. Fölmerült az a gondolat is. hogy nem kellene Olaszország számára elégtételt szerezni ezekért a támadásokéit. Annyit azonban már most leszögezhetünk, hogy mindig el fogunk távozni a tanácskozásokról, \ala- hányszor Abesszinia megbízottja felszólal". További kérdésekre Aloisi kijelentette, hogy Olaszország számára a Népszövetséggel szemben uj helyzet csak akkor alakulna ki, ha a népszövetségi tanács többsége Abesszinia mellett foglalna állást. Ebben az esetben Olaszország újabb megfontolás alá venné további magatartását. Aloisi kijelentéseivel egyidejűleg a Reuter ügynökség is megmagyarázza, hogy miért nem súlyosbítja helyrehozhatatlanul a helyzetet az olaszok távozása a tanácsülésről. A Reuter szerint ugyanis ilyen lépésre már volt példa a népszövetségi tanácskozásokon, mikor n lengyel delegáció távozott a tanácskozásról, mert nem akart résztvenni a kisebbségi kérdésben fölmerült panaszokról szóló vitában. (Folytatása a 8, oldalon}
