Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-06 / 204. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16]/1920. 09 Ara 3 ifi Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Ciuj, Str. í. G. Duca No, 8: Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Ururii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. EXSBBEBBKHKi saaeaßHBSiBmasBBsi L¥L ÉVFOLYAM, 2 0 4. SZÁM. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. PÉNTEK 1935 SZEPTEMBER 6. Enyhén bizakodó a hangulat Genf ben ä tegnapi tanácsülésen sikerüli elkerülni a legrosszabbat — Kulissza mögötti tanácskozások. — ASoisi nem bízik a viszály békés megoldásúban „A népszövetségi tanácsra vár a hogy válasszon Olaszország és Áhesszinia között A népszövetségi tanácsülés első napja után enyhén bizakodó hangulat kezd terjen- geni Genfben. Nehéz megállapítani, hogy mire alapul ez a bizakodás. Eden és Laval, Gmint várni lehetett, rendkívül mérsékelt hangon beszéltek a tanácsülésen. Aloisi azonban erélyesen jelentette ki, hogy Olaszország fönntartja magának cselekvési szabadságát és nem ismeri el a lehetőségét annak, hogy Abesszíniát vele egyenlőjogu félnek kezeljék. Diplomáciai körökben — és ez jellemző a helyzetre — mégis föllélegzettek a tanácsülés után, mert amint mondják, sikerült elkerülni a legrosszabbat. Egyik vitatkozó fél sem foglal el olyan álláspontot, mely a további tanácskozást lehetetlenné tenné és igy a közvetítésnek még fenn áll a lehetősége. A reménykedés főleg Aloisi olasz fő- megbizottnak arra a kijelentésére alapul, hogy Olaszország a népszövetségi ülés tartama alatt katonai lépéseket nem tesz és hogy ilyen veszély csak akkor állana elő, ha Abesz- szinia provokál. Bár az olasz főmegbizott többi kijelentései egyáltalán nem biztatóak, párisi lapok szerint mégis az a meggyőződés Genfben, hogy az idő a béke érdekében dolgozik. Róma nem annyira bizakodó, miirt Páris, mert változatlanul, sőt sietve küldi a csapatokat Eritrea felé és az olasz sajtó félreérthetetlenül hangsúlyozza, hogy nem bízik a békében. Genfben elterjedt az a hir is, hogy Baldwin, Laval és Mussolini még a tanácsülés ideje alatt találkoznak egymással valamelyik határszéli olasz vagy francia helységben. Ezt a hirt azonban illetékesek eddig nem erősítették meg. Az amerikai kormány kényszeritette az Abesszíniában petróleumkoncessziót elnyerő vállalatot, hogy lépjen vissza üzletétől. Roosevelt elnök kijelentése szerint ezzel Washingtonban újra bizonyítékát akarták adni, hogy a dollár diplomáciájának elvét az amerikai kormány nem ismeri el kötelezőnek. Elkerülték a „ l ti nadgoakorlotok hírei és beszámolói nemsokára több helyet kapnak a napilapokban, mint a politika és közgazdaság égető kérdései. Egy idő óta majd egyéb sincs már, csak hadgyakorlat. Hosszú heteken át folytak az előkészületek a Brenner hágó körül, aztán omlottak a beszámolók folyamuk alatt és befejezésük után. Eddig talán ez volt a világ legnagyobb ilynemű látványossága, mint ahogy az Unióban szintén a legnagyobbat folytatják le a háború óta. Emellett Itália másutt is mozgatta csapatait „békés“ játékra. Nem beszélünk róla, hogy az olasz—abesszin viszály eddig szintén oriásméretü hadgyakorlatot jelent: mozgósítást, elszállítást, kirakodást gyarmatterületeu, barak-, raktár-, kórház-, vízvezeték-, utépités műveleteinek társaságában. A Földközi tengermelléki angol hajóraj átvette a hangulatot, fölvonulási és csopor- tosulási gyakorlatot rendez, nagy szerepet juttatva bennük a tengeralattjáróknak és a repülőgépanyahajóknak. Természetesen az olasz hadihajók se pihennek, mint ahogy Japán és az Unió rajai hol Itt, hol ott izgatják egymást fülvofouiásaikkal. Hetek előtt az angol király előtt voit a többnapos tengerészjáték félelmetes tömegeivel. Nemrég zajlottak Se a csehországi hadgyakorlatok és most készülnek liliputi országra emlékeztető osztrák hadijátékok. Svájc, Németország és Franciaország se marad el és az utóbbiak mintha csak a szovjet katonai küldöttségek magas igényeit akarná kielégíteni. Meglepő, hogy minden fél a lehető legnagyobb méretre törekszik. Van-e, aki elfelejtette, hogy nemrég sorba s ismételve a világvárosok légi területét óriás mennyiségű repülőgépek lepték el és bebizonyították, hogy nincs mentség a bombavetőrajok ellen? Az egykor üldözött, most dicsőített Bouret olasz tábornok katonai müveit forgatják az emberek; a dicső hadvezér elsőnek tanitotta, hogy a jövő háborújában egyedül a légi harc fontos. így ápoljuk a béke szellemét, igy felelünk meg a lefegyverkezési kötelezettségnek, ez a pacifizmus, ez a humanizmus. 40 €g0i€f!É!i! milllO kisebbségi polgár nevében beszél a kisebbségi kongresszus, amely mint mindig, a hosz- szu népszövetségi ülésszak előtt szeptember első napjaiban gyülésezik Genfben. Szelíd összejövetel, elméleti viták. Hiszen itt nincs jelen, csak erkölcsi hatalom és jól tudjuk, hogy az ilyennek egyelőre befellegzett a nemzetközi hazugságok mai korszakában, olyan mérges virágok és gyümölcsök idején, mint aminő most disziik és érik az olasz— abesszin jogi kertekben. Ezúttal ez a vég- betetlenül szelíd, szerződés és törvénytisztelő köztilet is élesebb hangot kényszerül megütni a mostani éles levegőben. A szemérmes koldus kezd elmerül ui az üres táskában, hát kiált még egyet. A kisebbségi jogvédelem úgyszólván megsemmisült. Beszélhetnek róla minden ország kisebbségei, talán legtöbb joggal most a Memel-vidéki németek. A megnyitó meg is mondta nyíltan: lényegesen romlott és egyre romlik a kisebbségek helyzete, holott a békeszerződések egyik sarkalatos föltétele volt a kisebbségi jogvédelem s a világ minden nagy szelleme ezerszer és ezerszer is hirdette, hogy a béke megmaradása főleg becsületes beváltásán alapúk A mi kiküldötteink a nemzeti munka- védelem és a numerus valachieus keresztjével a vállukon is beszéltek; a szász Neugeboren szóvátette éppen aznáp, amikor az ostromállapot és a cenzura meghosszabbításáról értesültek, a nemzetiségi helységnevek üldözését, holott a kisebbségi szókincsbe tartoznak, amit a biztosítékok egész sora véd. Nagy esemény volt a szudetu németek megjelenése; a Heinlein-mozgalom uj átszervezéssel a leghatalmasabb párttá tette őket a cseh képviselőházban és oly tehetősek, hogy már nyolc millió koronát osztottak szét szüGENÎF. (Az Ellenzék távirata.) Genfben ma határozottan bizakodóbb a hangulat, mint a tanácsülés megkezdése előtt. Komoly okait a bizakodásnak nem lehet látni, de már az is enyhíti a légkört, hogy az első összecsapásoknál sikerült elkerülni a legrosszabbat. Egyelőre tovább folytatják a kulisszamögötfi tanácskozásokat és a népszövetségi tanács következő ülésén valószínűleg az átmeneti idő kitöltésének megszokott módszeréhez fordulnak; bizottságot küldenek ki az olasz és abesz- szin kiküldöttek álla! fölhozott adatok megvizsgálására. A íReuter-ügynökség jelentése szerint a vita előreláthatólag hosszúra fog nyúlni s a jövő hét eleje előtt elhatározó jellegű döntésre várni nem lehet. Ugyanezt jelenti Géniből a francia vezető körökhöz közelálló Jules Sauerwein is, aki szerint a mai hangulat nem pesszimista, amit a tanácsülésen elhangzott beszédek mérsékelt hangjával, a békéltető bizottság párisi döntésével és azzal lehet magyarázni, hogy a washingtoni kormány az Addis-Abebaban koncessziót szerző amerikai vállalatot visszalépésre kényszeritette. Hogy sikerül-e a békét megmenteni, az természetesen Sauerwein szerint is nagyon kétséges. Egyelőre azonban reménykedni lehet. A többi francia lapok éppen úgy, mint az angol sajtó szintén biztató jelekét igyekeznek találni a genfi eseményekben. A biztató jelek között különösen kiemelik, hogy a londoni tőzsdén, mely az utolsó napokon meglehetősen izgatott volt, tegnap a megnyugvás lett. úrrá. kiilködő testvéreiknek. Egyfelé bátran hirdetik, hogy a világ közvéleményéhez fordulnak, ha ezt a segélyezési kötelezettségei az állam továbbra se veszi át, másfelé bátran hangsúlyozták most is, mint minden alkaVálasztani kell Olaszország és Abesszínia között Ezzel szemben az olasz sajtó egyáltalán nem reménykedik. A Messagero például azt Írja, hogy a népszövetségi tanácsülés lehet nagyon fontos a Népszövetségre, Olaszországot azonban különösen nem érdekli. Az olasz kormány úgy fog eljárni, ahogy ezt jónak látja. Hogy elment Genfbe, annak más magyarázatot nem szabad adni, csak azt, hogy udvarias akar lenni a Népszövetséggel szemben. Nem sok biztatót lehet látni azokban a kijelentésekben sem, melyeket Aloisi olasz főmegbizott tegnap este lett a világlapok Genfben lévő képviselői előtt. Olaszország — mondta Aloisi — csak a Népszövetséggel tárgyul, a barbár Abesszíniával nem hajlandó vitába bocsátkozni. A népszövetségi tanácsnak most az a hivatása, hogy döntsön. Keá vár a feladat, hogy válasszon Olaszország és Abesszínia között. Olaszország azonban semmiesetre sem fogadja el azt a lehetőséget, hogy a rabszolga- tartó Abesszíniával egyenrangú félnek kezeljék. Arra a kérdésre, hogy törvényen kívülállónak tekinti-e Olaszország Abesszíniát, Aloisi igenlőleg válaszolt és hozzátette, hogy ha a Népszövetségnél az olasz kormány nem nyer kellő elégtételt, akkor visszanyeri cselekvési szabadságát. Olaszország — mondta még az olasz fömeg- bizott — eddig semmi kérést nem terjesztett a népszövetségi tanács elé. Kívánságait csak a következő üléseken fogja előadni. lommal, hogy fölhagytak a cseh állam eddigi tagadásával és hü közjogi alapon állanak. Hátha most a kisebbségi kongresszus után uj élet sarjad a mi kisebbségi életünkben is. Kilép-e Olaszország a Népszövetségből? Az újságírók megkérdezték, hogy kilép-e Olaszország a Népszövetségből. Aloisi azt válaszolta, hogy az olasz kormány fenntartja magának a jogot a népszövetségi tanácsülés határozatainak elfogadására vagy visszautasítására és ennek alapján fog dönteni. A Kellogg-paktummal kapcsolatos kérdésekre kijelentette Aloisi, hogy Olaszország ugyan aláírta a paktumot, de azzal a fenntartással, hogy a paktum pontjait Afrikában és gyarmati területeken nem alkalmazza. Aloisi még elmondta, hogy a párisi értekezleten Olaszország teljes gazdasági és politikai befolyást követel Abesszínia fölött, de a másik két tárgyaló fél csak a gazdasági befolyást tudta volna biztosítani. A mai helyzet az, hogy nem nagyon lehet bízni a békés megoldásban. A jelen pillanatban ugyan — végezte kijelentéseit Aloisi — nincs veszély, ez csak akkor állana elő, ha Olaszország provokálná Abesszíniát. Tovább folynak a tárgyalások A tegnapi tanácsülés beszédeit általában alkalmasnak találják arra, hogy a tárgyalások tovább folyhassanak. Különösen Eiden beszédét tartják ebből a szempontból kitűnőnek. Az angol népszövetségi miniszter érvelésének központ jába a Népszövetség megvédésének szükségét tette és hangoztatta, hogy ha a Népszövetség összeomlik, azt beláthatatlan következményű világválság követheti. A konfliktus megoldásának útja csak a Nép- szövetségen át vezethet, ami már magában is szükségessé teszi az angol államférfi szerint, hogy a Népszövetség tekintélyén csorba ne essék. Laval Eden beszédéhez kapcsolta érvelését és szintén kijelentette, hogy a népszövetségi alapokmány minden tagállamot egyformán kötelez. Hozzátette azonban, hogy Olaszországnak meg kell adnia az elégtételt és hogy Franciaország részéről várakozással tekintenek a konkrét olasz panaszok ismertetése elé. Ez a kijelentés a további tárgyalások útját akarta megnyitni. üérsélíeíik Néme4- Ofszághan az aníi- szemiia kilengéseiket BERLIN. (Rador), A DNB német hivatalos sajtóügynökség jelenti: A sportpalotában tegnap este gyűlést tartottak a nemzeti szocialista milicia 'gjai. Többek között Ja- gow, a berlini militia elnöke beszélt: A ro- hwmosztagok nem azért gyűltek itt össze, bogy zsidóellenes kampányt vezessenek, hanem, hogy kimélyitsék egy faji politika szükségességét. Utána Büttner rohamosztag- parancsnok beszélt, aki szerint a zsidók elleni harcot nem az utcán k. . folytatni, hanem szellemi 1 gy vetekkel.