Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-06 / 204. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16]/1920. 09 Ara 3 ifi Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Ciuj, Str. í. G. Duca No, 8: Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Ururii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. EXSBBEBBKHKi saaeaßHBSiBmasBBsi L¥L ÉVFOLYAM, 2 0 4. SZÁM. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. PÉNTEK 1935 SZEPTEMBER 6. Enyhén bizakodó a hangulat Genf ben ä tegnapi tanácsülésen sikerüli elkerülni a legrosszabbat — Kulissza mögötti tanácskozások. — ASoisi nem bízik a viszály békés megoldásúban „A népszövetségi tanácsra vár a hogy válasszon Olaszország és Áhesszinia között A népszövetségi tanácsülés első napja után enyhén bizakodó hangulat kezd terjen- geni Genfben. Nehéz megállapítani, hogy mire alapul ez a bizakodás. Eden és Laval, Gmint várni lehetett, rendkívül mérsékelt hangon beszéltek a tanácsülésen. Aloisi azon­ban erélyesen jelentette ki, hogy Olaszország fönntartja magának cselekvési szabadsá­gát és nem ismeri el a lehetőségét annak, hogy Abesszíniát vele egyenlőjogu félnek ke­zeljék. Diplomáciai körökben — és ez jellemző a helyzetre — mégis föllélegzettek a tanácsülés után, mert amint mondják, sikerült elkerülni a legrosszabbat. Egyik vitat­kozó fél sem foglal el olyan álláspontot, mely a további tanácskozást lehetetlenné tenné és igy a közvetítésnek még fenn áll a lehetősége. A reménykedés főleg Aloisi olasz fő- megbizottnak arra a kijelentésére alapul, hogy Olaszország a népszövetségi ülés tartama alatt katonai lépéseket nem tesz és hogy ilyen veszély csak akkor állana elő, ha Abesz- szinia provokál. Bár az olasz főmegbizott többi kijelentései egyáltalán nem biztatóak, párisi lapok szerint mégis az a meggyőződés Genfben, hogy az idő a béke érdekében dolgozik. Róma nem annyira bizakodó, miirt Páris, mert változatlanul, sőt sietve küldi a csapatokat Eritrea felé és az olasz sajtó félreérthetetlenül hangsúlyozza, hogy nem bízik a békében. Genfben elterjedt az a hir is, hogy Baldwin, Laval és Mussolini még a tanácsülés ideje alatt találkoznak egymással valamelyik határszéli olasz vagy fran­cia helységben. Ezt a hirt azonban illetékesek eddig nem erősítették meg. Az ameri­kai kormány kényszeritette az Abesszíniában petróleumkoncessziót elnyerő vállalatot, hogy lépjen vissza üzletétől. Roosevelt elnök kijelentése szerint ezzel Washingtonban újra bizonyítékát akarták adni, hogy a dollár diplomáciájának elvét az amerikai kor­mány nem ismeri el kötelezőnek. Elkerülték a „ l ti nadgoakorlotok hírei és beszámolói nemsokára több helyet kapnak a napilapokban, mint a politika és közgazdaság égető kérdései. Egy idő óta majd egyéb sincs már, csak hadgyakorlat. Hosszú heteken át folytak az előkészületek a Brenner hágó körül, aztán omlottak a be­számolók folyamuk alatt és befejezésük után. Eddig talán ez volt a világ legnagyobb ilynemű látványossága, mint ahogy az Unió­ban szintén a legnagyobbat folytatják le a háború óta. Emellett Itália másutt is moz­gatta csapatait „békés“ játékra. Nem beszé­lünk róla, hogy az olasz—abesszin viszály eddig szintén oriásméretü hadgyakorlatot jelent: mozgósítást, elszállítást, kirakodást gyarmatterületeu, barak-, raktár-, kórház-, vízvezeték-, utépités műveleteinek társaságá­ban. A Földközi tengermelléki angol hajóraj átvette a hangulatot, fölvonulási és csopor- tosulási gyakorlatot rendez, nagy szerepet juttatva bennük a tengeralattjáróknak és a repülőgépanyahajóknak. Természetesen az olasz hadihajók se pihennek, mint ahogy Japán és az Unió rajai hol Itt, hol ott izgat­ják egymást fülvofouiásaikkal. Hetek előtt az angol király előtt voit a többnapos ten­gerészjáték félelmetes tömegeivel. Nemrég zajlottak Se a csehországi hadgyakorlatok és most készülnek liliputi országra emlékez­tető osztrák hadijátékok. Svájc, Németország és Franciaország se marad el és az utóbbiak mintha csak a szovjet katonai küldöttségek magas igényeit akarná kielégíteni. Meglepő, hogy minden fél a lehető legnagyobb mé­retre törekszik. Van-e, aki elfelejtette, hogy nemrég sorba s ismételve a világvárosok légi területét óriás mennyiségű repülőgépek lepték el és bebizonyították, hogy nincs mentség a bombavetőrajok ellen? Az egykor üldözött, most dicsőített Bouret olasz tábor­nok katonai müveit forgatják az emberek; a dicső hadvezér elsőnek tanitotta, hogy a jövő háborújában egyedül a légi harc fon­tos. így ápoljuk a béke szellemét, igy fele­lünk meg a lefegyverkezési kötelezettségnek, ez a pacifizmus, ez a humanizmus. 40 €g0i€f!É!i! milllO kisebbségi polgár nevében beszél a kisebb­ségi kongresszus, amely mint mindig, a hosz- szu népszövetségi ülésszak előtt szeptember első napjaiban gyülésezik Genfben. Szelíd összejövetel, elméleti viták. Hiszen itt nincs jelen, csak erkölcsi hatalom és jól tudjuk, hogy az ilyennek egyelőre befellegzett a nemzetközi hazugságok mai korszakában, olyan mérges virágok és gyümölcsök idején, mint aminő most disziik és érik az olasz— abesszin jogi kertekben. Ezúttal ez a vég- betetlenül szelíd, szerződés és törvénytisz­telő köztilet is élesebb hangot kényszerül megütni a mostani éles levegőben. A szem­érmes koldus kezd elmerül ui az üres táská­ban, hát kiált még egyet. A kisebbségi jog­védelem úgyszólván megsemmisült. Beszél­hetnek róla minden ország kisebbségei, talán legtöbb joggal most a Memel-vidéki néme­tek. A megnyitó meg is mondta nyíltan: lényegesen romlott és egyre romlik a kisebb­ségek helyzete, holott a békeszerződések egyik sarkalatos föltétele volt a kisebbségi jogvédelem s a világ minden nagy szelleme ezerszer és ezerszer is hirdette, hogy a béke megmaradása főleg becsületes beváltásán alapúk A mi kiküldötteink a nemzeti munka- védelem és a numerus valachieus keresztjé­vel a vállukon is beszéltek; a szász Neuge­boren szóvátette éppen aznáp, amikor az ostromállapot és a cenzura meghosszabbítá­sáról értesültek, a nemzetiségi helységnevek üldözését, holott a kisebbségi szókincsbe tar­toznak, amit a biztosítékok egész sora véd. Nagy esemény volt a szudetu németek meg­jelenése; a Heinlein-mozgalom uj átszerve­zéssel a leghatalmasabb párttá tette őket a cseh képviselőházban és oly tehetősek, hogy már nyolc millió koronát osztottak szét szü­GENÎF. (Az Ellenzék távirata.) Genfben ma határozottan bizakodóbb a hangulat, mint a tanácsülés megkezdése előtt. Komoly okait a bizakodásnak nem lehet látni, de már az is enyhíti a légkört, hogy az első összecsapásoknál sikerült elkerül­ni a legrosszabbat. Egyelőre tovább foly­tatják a kulisszamögötfi tanácskozásokat és a népszövetségi tanács következő ülé­sén valószínűleg az átmeneti idő kitölté­sének megszokott módszeréhez fordulnak; bizottságot küldenek ki az olasz és abesz- szin kiküldöttek álla! fölhozott adatok megvizsgálására. A íReuter-ügynökség jelentése szerint a vita előreláthatólag hosszúra fog nyúlni s a jövő hét eleje előtt elhatározó jellegű döntésre várni nem lehet. Ugyanezt jelenti Géniből a francia vezető körökhöz közelálló Jules Sauerwein is, aki szerint a mai hangulat nem pesszimista, amit a tanácsülésen elhang­zott beszédek mérsékelt hangjával, a békél­tető bizottság párisi döntésével és azzal le­het magyarázni, hogy a washingtoni kor­mány az Addis-Abebaban koncessziót szerző amerikai vállalatot visszalépésre kényszeri­tette. Hogy sikerül-e a békét megmenteni, az természetesen Sauerwein szerint is na­gyon kétséges. Egyelőre azonban remény­kedni lehet. A többi francia lapok éppen úgy, mint az angol sajtó szintén biztató je­lekét igyekeznek találni a genfi események­ben. A biztató jelek között különösen ki­emelik, hogy a londoni tőzsdén, mely az utolsó napokon meglehetősen izgatott volt, tegnap a megnyugvás lett. úrrá. kiilködő testvéreiknek. Egyfelé bátran hir­detik, hogy a világ közvéleményéhez fordul­nak, ha ezt a segélyezési kötelezettségei az állam továbbra se veszi át, másfelé bátran hangsúlyozták most is, mint minden alka­Választani kell Olaszország és Abesszínia között Ezzel szemben az olasz sajtó egyáltalán nem reménykedik. A Messagero például azt Írja, hogy a népszövetségi tanácsülés lehet nagyon fontos a Népszövetségre, Olaszországot azonban különösen nem érdekli. Az olasz kormány úgy fog eljárni, ahogy ezt jónak látja. Hogy elment Genfbe, annak más magyarázatot nem szabad adni, csak azt, hogy udvarias akar lenni a Népszövet­séggel szemben. Nem sok biztatót lehet látni azokban a kijelentésekben sem, melyeket Aloisi olasz főmegbizott tegnap este lett a világlapok Genfben lévő képviselői előtt. Olaszország — mondta Aloisi — csak a Népszövetséggel tárgyul, a barbár Abesszí­niával nem hajlandó vitába bocsátkozni. A népszövetségi tanácsnak most az a hivatása, hogy döntsön. Keá vár a feladat, hogy vá­lasszon Olaszország és Abesszínia között. Olaszország azonban semmiesetre sem fo­gadja el azt a lehetőséget, hogy a rabszolga- tartó Abesszíniával egyenrangú félnek ke­zeljék. Arra a kérdésre, hogy törvényen kívül­állónak tekinti-e Olaszország Abesszíniát, Aloisi igenlőleg válaszolt és hozzátette, hogy ha a Népszövetségnél az olasz kor­mány nem nyer kellő elégtételt, akkor visszanyeri cselekvési szabadságát. Olaszország — mondta még az olasz fömeg- bizott — eddig semmi kérést nem terjesz­tett a népszövetségi tanács elé. Kívánságait csak a következő üléseken fogja előadni. lommal, hogy fölhagytak a cseh állam ed­digi tagadásával és hü közjogi alapon álla­nak. Hátha most a kisebbségi kongresszus után uj élet sarjad a mi kisebbségi életünk­ben is. Kilép-e Olaszország a Népszövetségből? Az újságírók megkérdezték, hogy kilép-e Olaszország a Népszövetségből. Aloisi azt válaszolta, hogy az olasz kormány fenntartja magának a jogot a népszövet­ségi tanácsülés határozatainak elfogadá­sára vagy visszautasítására és ennek alap­ján fog dönteni. A Kellogg-paktummal kapcsolatos kérdé­sekre kijelentette Aloisi, hogy Olaszország ugyan aláírta a paktumot, de azzal a fenn­tartással, hogy a paktum pontjait Afrikában és gyarmati területeken nem alkalmazza. Aloisi még elmondta, hogy a párisi értekez­leten Olaszország teljes gazdasági és politi­kai befolyást követel Abesszínia fölött, de a másik két tárgyaló fél csak a gazdasági befolyást tudta volna biztosítani. A mai hely­zet az, hogy nem nagyon lehet bízni a békés megoldásban. A jelen pillanatban ugyan — végezte kijelentéseit Aloisi — nincs veszély, ez csak akkor állana elő, ha Olaszország provokálná Abesszíniát. Tovább folynak a tárgyalások A tegnapi tanácsülés beszédeit általában alkalmasnak találják arra, hogy a tárgya­lások tovább folyhassanak. Különösen Eiden beszédét tartják ebből a szempontból kitű­nőnek. Az angol népszövetségi miniszter érvelésé­nek központ jába a Népszövetség megvédé­sének szükségét tette és hangoztatta, hogy ha a Népszövetség összeomlik, azt belát­hatatlan következményű világválság kö­vetheti. A konfliktus megoldásának útja csak a Nép- szövetségen át vezethet, ami már magában is szükségessé teszi az angol államférfi sze­rint, hogy a Népszövetség tekintélyén csor­ba ne essék. Laval Eden beszédéhez kap­csolta érvelését és szintén kijelentette, hogy a népszövetségi alapokmány minden tagálla­mot egyformán kötelez. Hozzátette azonban, hogy Olaszországnak meg kell adnia az elég­tételt és hogy Franciaország részéről vára­kozással tekintenek a konkrét olasz pana­szok ismertetése elé. Ez a kijelentés a to­vábbi tárgyalások útját akarta megnyitni. üérsélíeíik Néme4- Ofszághan az aníi- szemiia kilengéseiket BERLIN. (Rador), A DNB német hivata­los sajtóügynökség jelenti: A sportpalotá­ban tegnap este gyűlést tartottak a nemzeti szocialista milicia 'gjai. Többek között Ja- gow, a berlini militia elnöke beszélt: A ro- hwmosztagok nem azért gyűltek itt össze, bogy zsidóellenes kampányt vezessenek, ha­nem, hogy kimélyitsék egy faji politika szükségességét. Utána Büttner rohamosztag- parancsnok beszélt, aki szerint a zsidók el­leni harcot nem az utcán k. . folytatni, ha­nem szellemi 1 gy vetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents