Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-28 / 223. szám

fi /. LB N Z ÉK 19 3 5 Kx&ptcnthor 2 H. 4 Jóska és Frici Jóska a bakon ül. Frici a kocsi dúlt sza­lad. Jóska a kocsis és Frici a ló. Hasonlítanak egymáshoz. Mindkclló ala­csony cs barna, ki» sil öregek cs megtörtek cs mindketten belenyugodtak sorsukba, l'rici abba, hog\ Jóska üsse, Jóska abba. hogy ez az elet. Jóska beszél, folyton beszél, bol Eriéibe/, hol hozzánk. Jóska azt mond ja, hog\ l'rici jó, lui. kot •- lességludó. 11a Frici beszélni tudna, ugyan- c eket mondaná biztosan a gazdájáról. Nem s/abad az állatot kínozni, mondja a kocsis. Nem szabad egy ilyen jé» cs Ilii lo­vacskát mindig piifölni. Néha rnlegyintck. a tempó kedvéért, meg hát. hogy tudja azt, hogy én \agvok a gazda. De nem kínozom. Nem én. Ha meg akar állni, csak álljon, biztosan fáradt a szegény. Tetszenek látni, kifújja magát s aztán indul, nem kell ezt nógatni, tudja ez mi a kötelesség. Jó ló e. kedves állat e. A komám megígérte érte az czernégyel. pedig én csak ezeregyért vettem Pedig neki nem is kell ló. Csak hogy hát •> ,;s l’rici. Szörnyen restellj. Mondok neki. Ne : esteid, le se lehelsz róla. a ló se. hogy igv kereszteltek. Iái már Frieinek vettem a Fii­éit. nem hívhatom máskép, nem érti e. l'rici hátra-hátra néz ilyenkor s mintha • ricué. hogy róla beszélnek, barátságosan nvihog. Pedig most már nem róla beszél Jóska. Hanem a törpe talár kancáról. Kémiáról, mely mellett kocsis volt. Kenda egy szibériai nagy ur kisfiának volt a lova előbb, később Jóskával együtt elkerült egy másik gazdá­hoz. Sok terét elbírt a Kenda. jó volt. hü és kötelességtudó. Egyszer leestem a szánról, félig megfagyva. Odafeküdt mellém, testével és lehelletével melegített fel. Meghatóban rázza fejét Jóska. Be sajnáltam, amikor qjtt kelleti hagyni. Bezsúfoltak vagy négy-ötezer hadifoglyot a muszkák a vonatba s elindítottak bennün­ket. Nem tudtuk hova. Második nap. ahogy megyünk, egyszer csak bejön közénk sírva egy társunk. Nyápic, fiatal fiú volt. I.erogv és ordít: Fiuk. a halálba visznek bennünket. Istenem, jaj istenem, nem fogom látni többé az anyám. Oldalba böktük. Ne nyavalyogj, hé. Mi bánt? De az csak sir. meghalunk fiuk. meg­halunk. Jön egy másik, egy olyan öreg sza­kállas magyar. Lóg a feje. Azt mondja. Mun­kára visznek, vasutat csinálni, fiaim. A Mur mellé megyünk. Erre már mi is ordítani kezdtünk: Nem megyünk a vágóhidra, gyilkosok, rablók! Tudtuk rosszabb ez, mint a halál. Apránként hal meg a szegény fogoly. Kihull a foga. lerothad a szája, vagy elnyeli hirtelen a mocsár. Tiz és tizezerszámra haltak meg ott az emberek. Fellázadtunk. Harminc orosz katona ki­sért csak. Mi az annyi ezernek. Darabokra cibáltuk őkel. Hörög. Szeme vérben forog, ahogy vissza­emlékezik vad orosz káromkodással csap­kodja az ostort, észre sem veszi, hogy Frici milyen kínosan és meglepetten kapkodja jobbra-balra a fejét. A mozdonyvezetőre ráordi to ttunk. Fordulj vissza, ha kedves az életed. Vissza is for­dult esze nélkül a szerencsétlen. Na, fiuk, mondja a szakállas, megmenekültünk, de mi lesz velünk, a bányákba fognak küldeni ben­nünket. De szerencsénk volt. Akkor már kezdő­dött a forradalom, nem törődött mivelünk senki. Ez volt az utolsó transzport, amit a Mur mentére küldtek. Nagyrészük beállt a vörösökhöz. Hívtak engem is. Már majdnem ráadtam ! fejem, amikor látom, hogy a részeg orosz vörösök ütnek egy lovat. Csak úgy passzió­ból. Nézem. hát. olyan, mint a Kenda. Oda­futok gazember muszkák, mit hóhéroljátok a lovam. De azok csak ütik, mig ki nem adta a lelkét a szegény. Én, gondolom, nem állok ezek közé a barmok közé, hisz nincs ezeknek lelkűk. Agyonütni egy lovat. Inkább szökve, bujdosva hazajöttem nagy sokára. Leugrik a bakról. Na mi az Frici, öreg bajtárs, elfáradtál. Megveregeti a ló nyakát és nem az utasokkal törődik, hanem lovával. Meghajszolta a szegényt, hadd pihenjen most hát. Frici nyerit és szembe néz a gazdájá­val. Olyan nagyon egyformák voltak most ket­ten. A szeretet és emberségesség fénylett a Jóska és a Frici szemében. Erla ft öl DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK! Az őszi szezon kis és nagy divatlapjai hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyv- kedvezményben részesülnek! '’rswmaxMSMi* -jLaamxw: Anglia fölényesen uralja a helyzetet a Földközi-tengeren Érdehes cikket irt a volt osztráh-magyar sorhajó kapitány a tengeri haderőkről Egyik nagy IxVsi lapban irtaiy Frigyes, volt os/t rák-magyar sorhajókapitány érdo­ki s kimutatást közöl a Földközi tengeri hajó- haderokről. Washingtonban létrejött flotlamegepye- Z'-s szerint \nglia haditengerészetének viszo­nya Franciaország és Olaszország haditenge­részetéhez az 0:1.70:1.75 kell, hogy legyen. \z angol haditengerészet nagy hadihajóinak tonu; tartalma 525 ezer tonnát tesz ki. a-nw \el s/emlx'ii a francia és olasz haditengeré­szet nagy hajóinak tonna tartalma 175 175 ezer Ionná körül jár. Kisebb hajókra, köny- nvii cirkálókra, torpedóromlxdókra. torpe­dók ra és lnivárhajókra nem törjed ki a meg­egyezés. Ilcpülögép-anyaha jók tekintetében Anglia építési jogál 105 ezer tonnában, a francia és olasz építési jogol f>0- (10 e/er tonnában határolták. Mérgesgá/ak használata az egyezség szerint inindenik fél számára tilt­va van. Anglia óriás*csatahajói Angliának tehát nagy fennsöbbsége van a tengeri erők terén még Olaszország és l ran- eiaország egyesilelt tengeri ereje fölött is. Aránytalanul erősebb lehál a kél hatalom külön-kiilön veti tengeri haderejénél. Nagy csatahajói pedig erejüknél es térfogatuknál fogva is versenyen kivid állnak az európai népek tengeri fegyverkezésében. Ifiül-ben az anyai ndmirálilás kél ..super- rlr end nought“-ot bocsátott vízre, n ■iO.OOO tonnás Nelsont és a Rodneyl. melyeket 50 ezer lóerős gőzturbinák hajtanak. Gyorsasá­guk 23 és fél tenyeri mérföld óránként. Mindeniknek kilenc darab í().6 centiméte­res ágyúja van. ,7 hármas toronyban el­helyezve. Ezek a tornyok percenként 6 páncélos gránátot lőnnek ki. összesen te­liért iS páncélos gránátot, melyei; minde­rn kének súlya KXiO kilogram. A torpedók elleni védelem szármára ]2 (larab 12.5 cen­timéteres ágyúval vannak fölszerelve ezek a hajókolosszusok és mindenikük még 6 darab 12 centiméteres ágyul hordoz fedél­zetén repülőgéptámadások .ellen. Végéit pe­dig még 27 géppuska egészíti ki a példát­lan erősségéi úszó tengeri erődítmény ha­talmas fegyverzetét. Ezekhez a hajókhoz sem támadó erőben, sem a védelem erejében nem mérhető Fran­ciaország és Olaszország egyetlen hajója sem. A nagy angol hadihajók sorát még 10 dread­nought és három csata-cirkáló (nehéz tüzér­séggel fölszerelt gyorsjáratú páncélos) egé­szíti ki. Egyik ilyen csatacirkáló, a „Hood“ ma a világ legnagyobb és leggyorsabb csata­hajója. Nagysága 46.000 tonna, hossza 262 méter, szélessége 32 méter. A fegyverzete is ezekhez a méretekhez arányos. Van ezenkí­vül az angoloknak 6 nagy repülőgép-anyaha- jójuk. 20 nagy és 48 kisebb cirkálóba jójuk. 158 torpedórombolójuk, 70 buvárhajójuk és nagy számban kisegítő kisebb hajójuk. Milyen az olasz flotta? Evvel az óriási erővel Olaszország arány­lag szerény tengeri erőt állíthat szembe. Vagy csatahajók lekinteteben az olasz flot­ta elég hiányos. Van 4 régi dreadnought ja, amelyek nem vehetik fel a versenyt n mai nagy rrngol csatahajókkal. \/ olaszok az utolsó években inkább bú­várba jóik és torpedó llottilliik kiépítésére fektették a fösulyt. Emellett főleg a haditen­gerészeti repülést szorgalmazlak. A fenntebb említett négy nagyobb csatahajón kivid van az olaszoknak U) nehéz és Iá könnyebb cirkálóhajójuk, egy rrpülögéponyulmjéijuk, 60 torpedéirnm- boléjuk. ’té) torpedónaszádjuk és 72 buvár­hajójuk. Tengerészeti repülés terén az olaszok ed­iliif fölényben voltai; a Földközi tengeren. De az utolsó időlwm Anglia is rohamosan építette ki légi haderejét. Emellett az angolok lehetőségei között sze­repel a Szuezi csatornának é.s (jihralláriv.ik elzárása amivel háború esetén Olaszországot a Földközi tengerre szoríthatnák Ik\ Az ola­szok viszont a Földközi-tenger legszűkebb részén, a Sicilia é.s Tunis között levő 14‘J ki­lométeres vonalon zárhatják el az utal az angolok elöl. A Földközi-tengeri angol cso­mópontok erősen ki vannak téve az olirsz lé­gierő támadásának, amivel szemben viszont a nagy kiterjedéséi olasz tenger pari is köny- nyá zsákmánya lehet a: angol tengeri tá­madásnak. Franciaország tengeri hadereje Franciaország tengeri hadereje nagy csata­hajókban jóval erősebb, mint az olasz ten­geri erő. \ franciáknak 6 régi és 4 újabb dreagnoughtjuk van. A legújabb, a Dunker- que-t ebben az évijen bocsátottók vízre. Ezen­kívül van a franciáknak 10 nehéz és 15 könnyű cirkálójuk. 2 repülőgép-anyahajó­juk. 75 torpedórombolójuk és 108 buvárha- jójirk. Buvárhajók terén Franciaország a vi­lág legerősebb hatalma. Ezeknek a tengeri erőknek felosztása na­ponként váltakozhatik. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a: angol flotta nagyrésze ebben a pilla­natban már n Földközi-tengeren van. Gib­raltár körül egész sor angol óriáshajó áll. Alexandria elölt szintén nagy angol hajó­had csoportosul Sir William Fischer admi­rális vezetésével. A görög Korfu-sziget kikötőjébe tegnap ér­kezett egy tekintélyes angol hajóraj hosszabb tartózkodásra. Ez a látogatás válasz lehet ar­ra. liogv görög vizeken az utóbbi időben föltűnő gyakran bukkanlak föl olasz hadi­hajók. Arvay sorhajókapitány a tengeri haderők felsorolásából nem von le következtetéseket. A fenti adatok azonban magukban is elég alapot szolgáltatnak arra, hogy a Földközi­tenger pillanatnyi hatalmi helyzetét tisztán láthassuk. Abesszíniát epizódok Filmexpedició Airihában 'BERLIN. (Az Ellenzék németországi tudó- | silójától.) Egy feltűnően napbarnított és vi­harvert arcú férfi ül egy tekintélyes külsejű filmemberrel egyik kurfürstenda-rni lokál nyá­ri kertjében. A sugdosó-hullám már minden­kinek a füléhez juttatta, hogy ez dr. Rikli Márton, az Ufa Afrika-expediciójának veze­tője. Dr. Rikli monoton hangon beszél afrikai útjáról. Szemében látszik a fáradság, de azért visszatükrözi a kedves és viszontagságos em­lékeket. A lokál közönsége tiszteletet sugárzó bámulattal nézi az ■ Ufa különtudósitóját. Egyenlítői útja előtt egész Berlin kacagott rajta és a finamszirozó filmvállalaton. Senki sem hitte 1935 tavaszán, mikor ez az expe­díció elindult, hogy az ethiopiai császárság politikai eseményei ilyen fontosságot nyer­nek. Rikli emlékektől gazdag útjára- még az esős idő beállta előtt indult el. Munkájánál a négus legmesszebb menő segítségét élvezte. Nagy nevetés közben meséli a mulatságos epizódokat: — Ha valami felvételre érdemes dolog akadt, nyomban hivatott a négus. Ottlétem legelején történt, hogy éppen egy fakádban lnisölök és homlokomról egy valóságos lepe­dővel törlőm az ömlő verejtéket, mikor a császár várába hivatott. Khaki ruháim még a szabónál voltak, igy kénytelen voltam az ünnepélyes, de ott a trópuson még borzasz- i lóbb forró frakkot felvenni. Forgatás köz­ben ronggyá vizesedett rajtam a fekete ruha az izzadtságtól. A fejemről legördülő gyöngy- cseppek elhomályosították a látást. A nálam lévő három zsebkendőből már négyszer ki- csavartattam a vizet. A felvételt nem hagy­hattam abba. Kisérő barátom lakásomra fu­tott és tiz darab zsebkendőivel tért vissza. A munka befejeztével csak egyetlen egy maradt szárazon. Olyan nehézségek merültek fel néha, milyenre nem számítottam és ezelőtt az iga­zán felejthetetlen ut előtt áthidalhatatlanok- nak tartottam. Minden kedvező alkalmat meg kell ragadnunk, hogy az érdekes pilla­natokat megörökíthessük. Különleges autón­kon hosszú kilométereket tettünk a legrap- szódikusabb időjárás közben. Gyakran sok kilométert döcögtünk forró ixapon, majd éj­jel és esős viharban hajhásztuk a szenzá­ciót. — Egyszer a császár fogadtatására siet­tünk. Harrar és Djid.jiga között azonban az egyetlen hid összeomlott. Ez sem tarthatott vissza munkámtól. Nyaktörő utón ereszked­tünk le a kocsival a folyó partján. Már túl voltunk a vizen és fel kellett volna kapasz­kodnunk a túlsó meredekségre. Gázt adtunk, de többszöri próbálkozás után sem tudtunk kikecmeregni. A végén nagy masinánkat többszáz bennlakó húzta ki a szó szoros ér­telmében. — Az eredmény azonban a kirándulás min­den nehézségét és fáradtságát megérte — fe­jezi be előadását dr. Rikli s a győzelem büsz­kesége ragyog szemében. M. E. Mi okozza a gyomorgörcfof, gyomorégést és lolluvód sl J IXj' irv síruvil hogy .'Z orvoer udomár v i <rlü| drj lépésekkel l>*Ud rlórc, be ILI Lminl hogy az crriév/rő v/e-r-vrk gyógyi' jvi mg inrndi* I egyék legnagyobb problémi M -v/ orvosi kezeiéi nek. Röntgen el len őr/ évsei U bebizonyít ottik, hogy a gyomor kiürülésénél az urtripylone, ki* nyittsj valamilyen ok. vagy idegre lsehetisok oLti gór. esősen dzáródik én a gyomortartalom órákon ke­resztül sem rúd a belrklse átjutni, ez. bor/aaztá görcsöket és más zavaroka! idé-z elő. Tudva levő az is, hogy a bél pcr -tikjku* mozgásának egyik physioJógiai mgere a híg ‘óuu vav-pepe,zrm-s gyomortartalom, amely li jutva a duodenumbj a lúgos emésztőnedvekkel vegyül és reakció kiváltása folytán a fizik.i törvényei rim a belek modalitását nagybin befolyásolja. Ebből világosan leltet következtetni arra, hogy a gyomor ptlorus elzáródása maga után vonja a székrekedést, men a beleknek rendkívüli fclv/j- vód.isi képessége a bclsárt teljesen bev/irjtia s gy állhatnak elő a !egmakac;-bb székrekedések, ame­lyeket csak drasztiku, hashajtókkal lehet kiürí­teni és ez a belekre rendkívülien ártalmas lehet. A nemrégen amerikai ér, ispán tudósok. .íitaJ felfedezett, amerikai gyógyaövénykivonatból ké. szült ,,GiM.ro D“ rendkívül görcsoldó irata» folytán •’ gyomorkwneneteli nyílás (pilorus) gÖr- csxrjt feloldja és ennek következtében a kiürülés ismét normális lesz, ezenkívül olyan kedvező ha­tással van az egér/, emberi szervezetre, hogy ké­pes to—iţ é-ves gyomor., bél-, epe-, máj- és vese bajokat. álmatlanságot, ideges bánuaJrmkat, szédülést, hányingert, makacs fejfájás is teljesen meggyógyítani. A „Gisstro D“ gyógynövenyki- von-at nem csak csillapitólag hat, hanem a be­tegség okát szünteti meg, Dr. V. E. A „Gsstro D“ gyógyszert i }0 lej utánvéttel küldi Császár E. gyógyszertára Bucureşti, Ca-ica Victoriei 124. Alkotmányellenes az erdőtörvény 45. para­grafusa. Bucuresti-ből jelentik: Nagyjelentő­ségű döntést hozott a semmitőszék egyesitett tanácsa Volansőhi főelnök elnökletével. A legfelsőbb bíróság kimondta, hogy alkot­mányellenes az erdőtörvény 45. paragrafusa, mely a járásbíróság másodfokú határozata ellen benyújtható felülvizsgálati kérelemhez való jogot megvonta. \ semmitőszék határo­zatát az alkotmány 103. paragrafusára ala­pította, mely kimondja, hogy minden bírói határozat megtámadható felülvizsgálattal. FEJ-, VÁLL- ÉS ÁGYÉKRHEUMÁNÁL, ischiásnál idegfá jőaimaknál, szaggatásnál és zsábá. nál a természetes „FERENC JÓZSEF' keserü- viz rendkívül hasznos házrszer, mert korán reg­gel egy pohárra! bevéve, az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja és méregceleniti. VILÁGKÖNYVTÁR kötetei! Kevés pénzért, kitűnő regények! Claude Farrer: Titkárkisasszony. Strelisker: A felelőtlen ember. Atherton: Mikor a köd eloszlik. Karin Michaelis: Az ügyvéd ur családja. Oppenheim: A fekete pásztor. Wodehouse: Forduljon Psmithhez. Minden kötet átlag 300 oldalon, ízléses vá­szonkötésben csak 20 lej az Ellenzék könyv- osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Utánvéttel nem szállítjuk, csak pénz előre való bekül­dése mellett. Kötetenként 5 lejt kérünk por­tóra. leg-többi T&fifŞrT f£ßBEfL;A2 fía Kaphatók az Ellenzék könyvosztá­lyában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Kérje a könyvszenzációk jegyzéket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents