Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-28 / 223. szám

s ELLENZŐK 113 5 nzeptcm her 2 H. mmagBwmtamumm im Tépelődés V tavalyelőtti években ejjve.s országok kormányainak sok fejtörést oko/olt o sok gondot adott ;i mezőgazdasági túltermelés. Egyébről síin lehetett olvasni, mini arról, hogy azért dühöng a gazdasági válság, meri tnl sokat termelnek a mezőgazdák. Sok a buza, ezért éheznek s/á/ ős százmilliók. 1 e- b.át bajra, csökkentsélek a termelési. A \ ilar; \alamennvi országának kormányai azon tör­lek tejüket, miként korlátozzák a mezőgaz­dasági termelést. Sajgóit a szivük az éhezők miatt. A Londonban megtartott világkon­gresszus programjának cgvik főpontját ké ; ezte a búzatermelés esökkentése. Mit lesz azonban Isten? Hogy az embereket megkí­mélje a készletek elpusztításával járó mun­kától és a kormányokat a parlagon hagyan­dó területek kiszámításával járó nehéz fej­töréstől. gondoskodott egy kis aszályról. Elégséges volt, hogy tavaly Amerika egy ré- -.. ét. az idén meg Európa egyes országainak bizonyos területét leperzselje a szárazság és maris esönd állott be a túltermelés folytonos hangoztatása terén. \z idén már nem leheteti olvasni a termelés korlátozásáról s a száraz­ságtól sújtott országok rádióin fel feltörnek az aszály miatti feljajdulások. Most már meg az a baj, hogy a meg-megujnló aszá­lyok tönkreteszik a termést és ezáltal a/ il­lető országok gazdasági életét. Az aszályok ellen tehát védekezni kell. Es most. hogy itt tartunk az aszály elleni védekezésnél, nem érdektelen, mert hiszen mezőgazdasági állam vagyunk, ha elmon­dom a védekezésnek oroszországi módját, melyre a Bucuresti-i rádió előadója hivat­kozott és amelyre az ország és a kormány figyelmét felhívta. Oroszországnak ugyanis hatalmas kiterjedésű szteppjei vannak, me­lyek állandó csapadékhiánnyal küzdenek. Ez okból ott régóta folynak kísérletek e sztep­peknek termékennyé tételére, illetve terme­lőképességük fokozására. A kísérletezések az úgynevezett előfüggönyökkel történnek. Ezek 10—30 méter szélességű befásitott sá­vok. egymástól bizonyos távolságra. E célra az akácfa a legalkalmasabb, mely tiz év alatt már kifejlődik. Az eredmény kielégitő- nek mutatkozott. A függönyökkel ellátott területek terméshozadéka. a különböző ga- bonanemüek szerint. 30—50 százalékig na­gyobb a függönyökkel el nem látott terüle­tek hozadékánál. E függönyök aztán kettős célt szolgálnak. Egyrészt emelik az illető területek termőképességéi, másrészt pedig fával is ellátják a területek lakosságát. \miért is az előadó szerint Oroszországban óriási arányú munkálatok folynak a sztep­pék befásitásával. Milyen együgvüeknek képzelik és eszerint is kezelik a népeiket! Egyszer azt akarják elhitetni, hogy' minden gazdasági haj oka az, hogy túltermelés van. Igaz. hogy mi közön­séges halandók, a mi egyszerű eszünkkel .sehogyan sem tudjuk megérteni és semmi­képen sem bírjuk felfogni azt a magyaráza­tot. hogy a gazdasági túltermelés miatt kell hogy éhezzen és nélkülözzön a föld népes­ségének nagy része. Túltermelés alatt azt értenők, hogy miután mindenkinek bőven jutott, mégis oly nagy fölöslegek maradtak meg felhasználatlanul, melyek elfogyasztá­sához hosszú idő kellene s ez alatt elromla­nának. Amikor aztán meg a természet lép közbe és ez korlátozza a termelést, a kor­mányok megkérdezése nélkül, akkor ez már a nyomor oka. Ami ezt az utóbbi esetet il­leti, elismerjük mi is, hogy haj. Csak hogy ehhez hozzáadjuk, hogy a történeti idők óta mindig voltak jó és rossz esztendők s az észszerüség azt követeli, hogy amikor bő termés van. a fölösleget ne semmisítsük meg, hanem raktározzuk el a szűk esztendőkre. Ily fura hivatalos felfogással találkozunk az országok népesedését illetően is. Ha ritka, az a baj, ha meg sürü, akkor amaz. Mert az ember nagyon furcsa teremtmény. Rendsze­rint egyeben sem töri fejét, mint hogy mi­kép tudjon boldogulni embertársa rovására. Es pedig úgy, hogy az észre se vegye ezt a tényt. Vagy ha már nem lehet leplezni a dolgot, akkor igyekszik elméleteket kitalálni a helyzet igazolására. így születnek aztán meg a különböző bölcsességek, mint: isten rendelése, a sors akarata, minden iigy van jól. ahogy van, stb. Vagyis; a tény nem az ember csinálta gazdasági rend következmé­nye. hanem a sors akarata. Isten rendelése. Hogy száz és százmilliók vergődnek az éh kínjai között, miközben a mezőgazdasági termékeket felgyújtják, vagy más módon pusztítják el. isten rendelése. A sors akarata. M ár pedig az isteni rendelésbe, a sors aka­ratába belé kell nyugodni. Ezen ember vál­toztatni úgy sem tud. Ezen kár tépelődni. De aztán még nem is szerencsés. Mert az ember gondolatainak esetleg még szabad fo­lyást talál adni fenhangon, úgy önkéntelenül is. Ennek aztán nagyon rossz és szomorú következménye lehet. Mert hiszen minden a fenti hivatalos felfogással ellentétes gondol­kodás és nézel, fel forgatásnak számit. V/’ ('fajta fclforgalökkul szemben nincs helye semmiféle elnézésnek, kegyelemnek. Könvö rplelességel csak a panamistákkal szemben szabad gyakorolni. Hiába való kisérlel megállítani a nap fel­keltet. Az telkei és világosságával elárasztja a mindensegel. Az. emberi ész pedig nem I egyéb, mint egy piciny, egy parányi rész a I napból. Kárba veszeti igyekezel megakadó I lyozni e szikra kisugárzását. A szabadságra és a mindenkinek emberi létei biztosító helyzet elérésére törő gondolái oly régi, mint maga az emberi öntudatára ébredt em­ber. I gondoláinak a sötétségbe való bevila gilása egys/er erősebb máskor gyengébb, de soha meg nem szűnik Avagy nem e gon dolal elörelörésének köszönhetjük a rabs/.ol gaság, majd a/lán a Imiié i rendszer letörését és ellő nésél, valamin! a kuliméinak mai mé rvű el lei jedésél ’ Ugyancsak e gondolái diadalmas elöli vonni Iá sáliak tulajdoníthatni, hogy most egy harmadik és talán az emberi ség legjelentősebb korszakának megszületése elölt állunk. Az a roppant arányi) vonaglás, amely az egész emberi társadalmat átfogta, nem egyéb, mint a szülési megelőző fájda­lom. Pucol Victor. Szomorú örökségei hagylak a belgák a gázgyárban Mindent eladtak és végletekig kihasználtak az egykor virágzó üzem felszereléséből Kártérítési pert indít a város. CLUJ. (Az Ellen/ék tudósítójától.) Lapunk egyik multheti számában beszámoltunk arról, hogy a helybeli gázgyár, hosszú évtizedek után váratlanul visszakerült a város tulajdo­nába. Köztudomású, hogy a gyár teljes hat­van évig, tehát fennállása óta megszakítás nélkül idegen kezekben volt. Először a né­metek. majd franciák vették át, végül pedig mintegy 30 évvel ezelőtt, a belga gáztársa­ság birtokába került, melynek elnöke és ve­zére a Bucuresti-i belga konzul. A belga társasággal 30 évvel ezelőtt kötött é\s hosszabb-rövidebb időközökben megújí­tott szerződés ez év december 31-én járt vol­na le. azonban mintegy két héttel ezelőtt a gyár vezetősége a város tudomására hozta, hogy tekintettel a fogyasztás nevetségesen csekély voltára, valamint arra, hogy az ál­lam és a város fizetési kötelezettségéi nem teljesiti rendesen, felsőbb rendelkezésre or üzemet kénytelen beszüntetni. A város íHÜaszában felhívta n gyár vezetőségének figyelmét a munkaügyi törvény idevonat­kozó paragrafusára, mely szerint közüze­met beszüntet ni semmiféle körülmények közölt sem szabad és arra. hogy ennek a paragrafusnak megsze­gése súlyos büntetést von maga után. A tár­saság ekkor újabb értesítést küldött a város­nak. melyben közli, hogy a szerződés utolsó bárom hónapjáról lemond s a gyár további vezetését azonnal átadja. Az átadás „ünne­pélyes keretek nélkül“ e hó 18-án meg is történt. A város természetesen továbbra is fenntart­ja a szerződés által biztosított összes jogait, úgyszintén a munkások is. akiknek a tár­sasággal szembeni követelésük már jóval túl­haladta a 150.000 lejt. Kártérítési per A dolognak, értesülésünk szerint kártérítési per lesz a folytatása (amit a város állítólag már meg is indított), mert a szerződésben foglaltak szerint a társaság a szerződéses viszony megszüntetésekor az üzemet hiánytalanul, valamint abszolút jó- karban és használható állapotban köteles átadni, ez azonban tekintve, hogy a belgák (állítólag) 18 éve semmit sem javítottak a gyár felszerelésein, nem történhetett meg. Ez a kártérítési per. illetékesek szerint leg­alább 10 évig fog elhúzódni. A város panaszai Az üzemben most folyik a leltározás Pop mérnök vezetésével, aki elmondja, hogy a belgák mindent eladtak és a végletekig ki­használtak. — A raktárt — mondja — annyira kiürítették, hogy a benne felhal­mozott órák, csövek és gépalkatrészekből, néhány használhatatlan, rozsdamarta da­rab maradt csak hírmondónak. Az üzemben is ugyanez a helyzet. A 40 re- tortából mindössze 30 használható, a vizmo- sókból és ammoniák-lefogókból szintén. Rosszak a tartályok, sőt maga a hálózat is Hogy ezekután annyi idő alatt nem történt itt szerencsétlenség, az csak annak köszönhető, hogy a belgák a gáz előállítására nem szenet, hanem ol­csó fatörmeléket használtak, amiből termé­szetesen csak silány, nehezen gyuló gáz fejlődött. Ennek tudható be az is — folytatja kis szü­net után —, hogy az idők folyamán a fo­gyasztók száma ennyire leapadt. — Hány ezer fogyasztójuk van körűi­be! ü 1 ? — Hány ezer? — nevet — mindössze 450, egy ekkora városból. Nem számitva természe­tesen a ,,feketéket“. ■— Fekete fogyasztók, ilyen is van? — Sőt, sokkal nagyobb számmal, mint a — N égyszázötven gázfogyasztó! rendesek. A város elsejétől meg is indítja el­lenük az irtó-hadjáratot. Idegennek tilos a bemenet! Hirdeti egy korommal .satírozott tábla- az üzem bejáratánál. Bent az üzemben mindösz- szc 17 munkás dolgozik. Deres hajú, békebeli munkások. Elegendő 17 ember egy ekkora üzem­hez? — kérdem a mérnököt. — Egyelőre igen. A város gázfogyasztása, mint már emlitettem, a minimálisra csökkent s ennek arányában a termelés is. Óránként mindössze 50 köbmétert kell fejlesztenünk s ezt elvégzi ez a 17 ember is. Végig járjuk az üzemet. A „fejlesztőben“ iszonyatos a hőség. Hét hatalmastorku kály­ha füli a hermetikusan elzárt „Samott“ tűz­álló kőből készüli rctorlákal, melyek szi- nültig vannak mosott lupenii szénnel. Egy Kossuth-szakállu öreg fütő éppen kokszot rak j a tűzre s a kinyitott kályhaajtó mögül való- i ságos kis pokol tárul elénk. Borzalmas szép­ségben ezernyi lángnyelv táncol és vibrál, a tompított színek valamennyi változatában tündökölve. A levegő valósággal izzik kö­rülöttünk. 200 fok Celsius' A Kossuth-szakállu fütő átszellemült arccal, csillogó szemekkel néz a kályha izzó torkába. Csak egy öreg matróz nézheti így a tengert. A szénből, a hőség által kiváltott gáz, a kátrány választóba, majd a vizmosóba kerül. Ezek emeletnyi nagyságú vashengerek s az utóbbiban állandóan zuhatagszeriien omlik a viz, a mögöttük elhelyezett villanymotor nyomására. A másik teremben van az ammó­nia k-lefogó és kéntiszti ló. Hatalmas fedett kádak, Németországból szállított fölömasszá- val (Eisenoxiddal) bélelve. Innen a gáz már a kávédaráló alakú hütő és szita-szerkezetbe ömlik, majd tisztán, készen 16.000 köbmétert is befogadó tartályokba, melyeknek súlya Le­szorítja a város földalatti vezetékeibe. Pop I mérnök szerint a város alatt lefektetett gáz­csövek hosszúsága 27.000 méter. Az udvaron elhelyezett két tartályban je­lenleg 500—500 köbméter gáz van. Ezt a ki­sebb szobanagyságu gázőrt mutatja, ami nyomásmérők, gőz, gáz és villanymotorok társaságában áll egy üvegteteiii teremben. Vé­gül az udvaron a tartályok körül nyitott ka­nálisokban feketén csillog a kiválasztódott erősillatu kátrány. Az emberiség jótevője Újra kinn állunk a napfényes udvaron. Köröskörül fák, virágok. Mintha nem is gyár­udvar volna, olyan nyugalom és csend van itt. Még a hatalmas méretű gépházból is csak barátságos, álmositó pöfögés hallatszik. Pop mérnök a „maga lovát dicséri“, vagyis a gázt. — Értéke — mondja felbecsülhetetlen. Leghasznosabb elemeink egyike. Ha sokféle­ségét tekintjük, valóságos jótevője az embe­riségnek. Már éppen igazat akarok adni neki, midőn tekintetem véletlenül a szembe lévő iroda egyik falára esik. melyen hatalmas vörös plakát ékeskedik. Kórházakban, irodákban és középületeken sűrűn látni ilyet. Azt hir­deti: Hogyan védekezzünk a gáztámadás ellen! P. L. Megjelentek az m kiadása Kandray- Gőzdcsc: AEG és J. o* Számíanhonyveh! Kaphatók az Ellenzék könyvoszláíyában, Cluj, Piaţa Urîi.ni MIT IR A ROMÁN SAJTÉ Mariin. Kiállttá*. Háború Vuldu. AlMiVERUL: Mióta Vaida valabista fi <>y gnlmát elkezdte, a , rti főn“ és román állam polgárok fogalmát állandóan összezavarják a kisebbségekre vonatkozóan, v jobboldali sajtóban strainekrick nevezik a kisebbségi ál lampolgárukpl, akiket az országra vészedéi mesnek tartanak. így aztán ellenséges erzü letel keltenek velük szemben a sajtóban. Úgy tüntetik fel őket. mintha nem itt sz.n- letlek volna s később jöttek volna az. ország­ba. Természetesen nem beszélnek arról, hogy ezeknek uz állampolgároknak a töb­biekkel egyenlő kötelességeik vannak. A „román állampolgár idegenek“ fogalma ed­dig csak a Vuida—Cuz.a -Goga-pártiak köré­ben volt hallható, most azonban azok is használják ezt a kifejezést, akik tegnap még Vaida ellen voltak. Helyes volna ilyenkor Alba-Inlia-t emlegetni, de mire jó ez? Akik megalkották, rég elfeledték már azokat a pontokat s eszükbe sem jut Alba-Iulia. Nem használják az 1918. évi demokrata hangol, melyen akkor Erdély román népe és az egész román nép nevében beszéltek. Átve­szik Hitler 1935. évi szavait. Alba-Iulia — Wilson elgondolásában, az összes románok összefogásában s a kisebbségekkel való együttműködés szellemében — már meg­halt. Hiába mondta Maniu 1924-ben Bucu- resti-ben az ..Institutul Social1 -ban tartott előadása során: „A kisebbségek polgári és politikai jogait biztosítani kell s szabadsá­got kell adni részükre oly célból, hogy mun- I kát és foglalkozást szabadon választhassa­nak“ Maniu újabb kijelentéseit saját hívei sem helyeslik, mert valahista felfogást lát­nak azokban. CURENTUL: P árasban nagy előkészülete­ket tesznek az 1937. évi nemzetközi kiállí­tásra. Régi épületeket bontanak le. melyek vagyonba kerültek. Bizottságok alakulnak művészekkel, iparosokkal, tudósokkal, hogy a kiállítás jelentőségét emeljék. A példán felbuzdulva a többi országok sem várják a tizenkettedik órát s munkához látnak. Páris- ban nyilvántartják azokat az országokat, melyekre komoly formában számíthatnak s ezek részére megfelelő helyet biztosítanak. Meglátja maid a világ, mit jelent egv-egy nép a fejlődés és civilizáció szempontjából. S ugyanakkor mi mit csinálunk? Van ná­lunk is ilyen előkészítő bizottság? Beszél valaki arról, mi lesz majd Párisban? Tett-e valaki intézkedést arra nézve, hogy mi is megjelenjünk a francia fővárosban? Majd összeütünk egy pavillont az utolsó percben. ' összekoldulunk néhány képet, keresztet, szentképet, evangéliumot, ami a román kiál­lításokon elmaradhatatlan. Aztán meglátjuk a magyarok pompáját, a lengyelek nagysze­rűségét. a csehek propagandájának nagysá­gát, hogy szerénységgel védekezzünk. A sok millió jelenlévő nem a mi barakunk után fog érdeklődni. TARA NO ASTRA: Anglia szemben áll Dá­liával. Nem nézi jószemmel, hogy az olaszok szépszerével bevonuljanak Abesszíniába s igy olasz—angol háború fenyeget. Amennyi­ben igy van, az esetben Anglia maga árulja el, hogy a Népszövetségen át nem a béke fenntartása, hanem gyarmatpolitikájának védelme a célja, mely épp úgy indult el. amint ezt Mussolini kezdte. Itália nem akarja lángba borítani Európát. Mussolini nyíltan megmondta ezt. A hely?zet lehetet­len voltát ez bizonyítja. A Népszövetség — melynek nem lehet feladata egyedül az an­gol érdekek támogatása — maga idézi elő az európai háborút, ha túl megy a megen­gedett határon. Majd látni fogjuk a lehe­tetlen megoldást. Háború a béke védelmé­re! A dolgok menete azonban kristálytiszta. Itália nem mondhat le gyarmati terjeszke­déséről s nem akarja felborítani az euró­pai békét sem ugyanakkor. Amint Musso­lini gúnyosan kérdezte: — Anglia úgy akar­ja kiküszöbölni az abessziniai háborút, hogy Európát lángba borítja? Nekünk az a kötelességünk, hogy ebben az ügyben meg­találjuk az igazságos utat. ROMANUL (A fiatal liberális-párti kép­viselők lapja): Vaida mozgalma nem lesz népszerű, mert az ehhez szükséges feltéte­lek hiányoznak. 1. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy' a pártvezér maga fiatal le­gyen. uj szellemet képviseljen s ne legyen semmiben sem kötve múltjához, ami le­mondásokra, egyezségekre és türelemre kényszeríti. 2. A vezérkar ne legyen olya­nokból, mint Tilea. vagy' Hatieganu, akik különböző „strain“ társaságok igazgatósá­gaiban foglalnak helyet. Ne legyenek gya­núsak sem mint Joanitescu, Mirto, Anghe- lescu, Aslan, stb. 3. A fiatalságot nem le­het ígéretekkel, pénzzel, kedveskedéssel megszerezni. Ingyen szétosztott egyenruhá­val csak nehány tagot lehet szerezni, a többség azonban nem fog csatlakozni ah­hoz, aki hosszú időn át együtt volt a tol­vajokkal. Vaida elitéli most azokat, akik­nek társaságában oly jól érezte magát. Ugyanígy Ítélné el Joaniteseut és Mirtot is. ha ezek elhagynák s meghajolna Boila előtt, ha ez hozzá csatlakozna.

Next

/
Thumbnails
Contents