Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-28 / 223. szám
s ELLENZŐK 113 5 nzeptcm her 2 H. mmagBwmtamumm im Tépelődés V tavalyelőtti években ejjve.s országok kormányainak sok fejtörést oko/olt o sok gondot adott ;i mezőgazdasági túltermelés. Egyébről síin lehetett olvasni, mini arról, hogy azért dühöng a gazdasági válság, meri tnl sokat termelnek a mezőgazdák. Sok a buza, ezért éheznek s/á/ ős százmilliók. 1 e- b.át bajra, csökkentsélek a termelési. A \ ilar; \alamennvi országának kormányai azon törlek tejüket, miként korlátozzák a mezőgazdasági termelést. Sajgóit a szivük az éhezők miatt. A Londonban megtartott világkongresszus programjának cgvik főpontját ké ; ezte a búzatermelés esökkentése. Mit lesz azonban Isten? Hogy az embereket megkímélje a készletek elpusztításával járó munkától és a kormányokat a parlagon hagyandó területek kiszámításával járó nehéz fejtöréstől. gondoskodott egy kis aszályról. Elégséges volt, hogy tavaly Amerika egy ré- -.. ét. az idén meg Európa egyes országainak bizonyos területét leperzselje a szárazság és maris esönd állott be a túltermelés folytonos hangoztatása terén. \z idén már nem leheteti olvasni a termelés korlátozásáról s a szárazságtól sújtott országok rádióin fel feltörnek az aszály miatti feljajdulások. Most már meg az a baj, hogy a meg-megujnló aszályok tönkreteszik a termést és ezáltal a/ illető országok gazdasági életét. Az aszályok ellen tehát védekezni kell. Es most. hogy itt tartunk az aszály elleni védekezésnél, nem érdektelen, mert hiszen mezőgazdasági állam vagyunk, ha elmondom a védekezésnek oroszországi módját, melyre a Bucuresti-i rádió előadója hivatkozott és amelyre az ország és a kormány figyelmét felhívta. Oroszországnak ugyanis hatalmas kiterjedésű szteppjei vannak, melyek állandó csapadékhiánnyal küzdenek. Ez okból ott régóta folynak kísérletek e szteppeknek termékennyé tételére, illetve termelőképességük fokozására. A kísérletezések az úgynevezett előfüggönyökkel történnek. Ezek 10—30 méter szélességű befásitott sávok. egymástól bizonyos távolságra. E célra az akácfa a legalkalmasabb, mely tiz év alatt már kifejlődik. Az eredmény kielégitő- nek mutatkozott. A függönyökkel ellátott területek terméshozadéka. a különböző ga- bonanemüek szerint. 30—50 százalékig nagyobb a függönyökkel el nem látott területek hozadékánál. E függönyök aztán kettős célt szolgálnak. Egyrészt emelik az illető területek termőképességéi, másrészt pedig fával is ellátják a területek lakosságát. \miért is az előadó szerint Oroszországban óriási arányú munkálatok folynak a szteppék befásitásával. Milyen együgvüeknek képzelik és eszerint is kezelik a népeiket! Egyszer azt akarják elhitetni, hogy' minden gazdasági haj oka az, hogy túltermelés van. Igaz. hogy mi közönséges halandók, a mi egyszerű eszünkkel .sehogyan sem tudjuk megérteni és semmiképen sem bírjuk felfogni azt a magyarázatot. hogy a gazdasági túltermelés miatt kell hogy éhezzen és nélkülözzön a föld népességének nagy része. Túltermelés alatt azt értenők, hogy miután mindenkinek bőven jutott, mégis oly nagy fölöslegek maradtak meg felhasználatlanul, melyek elfogyasztásához hosszú idő kellene s ez alatt elromlanának. Amikor aztán meg a természet lép közbe és ez korlátozza a termelést, a kormányok megkérdezése nélkül, akkor ez már a nyomor oka. Ami ezt az utóbbi esetet illeti, elismerjük mi is, hogy haj. Csak hogy ehhez hozzáadjuk, hogy a történeti idők óta mindig voltak jó és rossz esztendők s az észszerüség azt követeli, hogy amikor bő termés van. a fölösleget ne semmisítsük meg, hanem raktározzuk el a szűk esztendőkre. Ily fura hivatalos felfogással találkozunk az országok népesedését illetően is. Ha ritka, az a baj, ha meg sürü, akkor amaz. Mert az ember nagyon furcsa teremtmény. Rendszerint egyeben sem töri fejét, mint hogy mikép tudjon boldogulni embertársa rovására. Es pedig úgy, hogy az észre se vegye ezt a tényt. Vagy ha már nem lehet leplezni a dolgot, akkor igyekszik elméleteket kitalálni a helyzet igazolására. így születnek aztán meg a különböző bölcsességek, mint: isten rendelése, a sors akarata, minden iigy van jól. ahogy van, stb. Vagyis; a tény nem az ember csinálta gazdasági rend következménye. hanem a sors akarata. Isten rendelése. Hogy száz és százmilliók vergődnek az éh kínjai között, miközben a mezőgazdasági termékeket felgyújtják, vagy más módon pusztítják el. isten rendelése. A sors akarata. M ár pedig az isteni rendelésbe, a sors akaratába belé kell nyugodni. Ezen ember változtatni úgy sem tud. Ezen kár tépelődni. De aztán még nem is szerencsés. Mert az ember gondolatainak esetleg még szabad folyást talál adni fenhangon, úgy önkéntelenül is. Ennek aztán nagyon rossz és szomorú következménye lehet. Mert hiszen minden a fenti hivatalos felfogással ellentétes gondolkodás és nézel, fel forgatásnak számit. V/’ ('fajta fclforgalökkul szemben nincs helye semmiféle elnézésnek, kegyelemnek. Könvö rplelességel csak a panamistákkal szemben szabad gyakorolni. Hiába való kisérlel megállítani a nap felkeltet. Az telkei és világosságával elárasztja a mindensegel. Az. emberi ész pedig nem I egyéb, mint egy piciny, egy parányi rész a I napból. Kárba veszeti igyekezel megakadó I lyozni e szikra kisugárzását. A szabadságra és a mindenkinek emberi létei biztosító helyzet elérésére törő gondolái oly régi, mint maga az emberi öntudatára ébredt ember. I gondoláinak a sötétségbe való bevila gilása egys/er erősebb máskor gyengébb, de soha meg nem szűnik Avagy nem e gon dolal elörelörésének köszönhetjük a rabs/.ol gaság, majd a/lán a Imiié i rendszer letörését és ellő nésél, valamin! a kuliméinak mai mé rvű el lei jedésél ’ Ugyancsak e gondolái diadalmas elöli vonni Iá sáliak tulajdoníthatni, hogy most egy harmadik és talán az emberi ség legjelentősebb korszakának megszületése elölt állunk. Az a roppant arányi) vonaglás, amely az egész emberi társadalmat átfogta, nem egyéb, mint a szülési megelőző fájdalom. Pucol Victor. Szomorú örökségei hagylak a belgák a gázgyárban Mindent eladtak és végletekig kihasználtak az egykor virágzó üzem felszereléséből Kártérítési pert indít a város. CLUJ. (Az Ellen/ék tudósítójától.) Lapunk egyik multheti számában beszámoltunk arról, hogy a helybeli gázgyár, hosszú évtizedek után váratlanul visszakerült a város tulajdonába. Köztudomású, hogy a gyár teljes hatvan évig, tehát fennállása óta megszakítás nélkül idegen kezekben volt. Először a németek. majd franciák vették át, végül pedig mintegy 30 évvel ezelőtt, a belga gáztársaság birtokába került, melynek elnöke és vezére a Bucuresti-i belga konzul. A belga társasággal 30 évvel ezelőtt kötött é\s hosszabb-rövidebb időközökben megújított szerződés ez év december 31-én járt volna le. azonban mintegy két héttel ezelőtt a gyár vezetősége a város tudomására hozta, hogy tekintettel a fogyasztás nevetségesen csekély voltára, valamint arra, hogy az állam és a város fizetési kötelezettségéi nem teljesiti rendesen, felsőbb rendelkezésre or üzemet kénytelen beszüntetni. A város íHÜaszában felhívta n gyár vezetőségének figyelmét a munkaügyi törvény idevonatkozó paragrafusára, mely szerint közüzemet beszüntet ni semmiféle körülmények közölt sem szabad és arra. hogy ennek a paragrafusnak megszegése súlyos büntetést von maga után. A társaság ekkor újabb értesítést küldött a városnak. melyben közli, hogy a szerződés utolsó bárom hónapjáról lemond s a gyár további vezetését azonnal átadja. Az átadás „ünnepélyes keretek nélkül“ e hó 18-án meg is történt. A város természetesen továbbra is fenntartja a szerződés által biztosított összes jogait, úgyszintén a munkások is. akiknek a társasággal szembeni követelésük már jóval túlhaladta a 150.000 lejt. Kártérítési per A dolognak, értesülésünk szerint kártérítési per lesz a folytatása (amit a város állítólag már meg is indított), mert a szerződésben foglaltak szerint a társaság a szerződéses viszony megszüntetésekor az üzemet hiánytalanul, valamint abszolút jó- karban és használható állapotban köteles átadni, ez azonban tekintve, hogy a belgák (állítólag) 18 éve semmit sem javítottak a gyár felszerelésein, nem történhetett meg. Ez a kártérítési per. illetékesek szerint legalább 10 évig fog elhúzódni. A város panaszai Az üzemben most folyik a leltározás Pop mérnök vezetésével, aki elmondja, hogy a belgák mindent eladtak és a végletekig kihasználtak. — A raktárt — mondja — annyira kiürítették, hogy a benne felhalmozott órák, csövek és gépalkatrészekből, néhány használhatatlan, rozsdamarta darab maradt csak hírmondónak. Az üzemben is ugyanez a helyzet. A 40 re- tortából mindössze 30 használható, a vizmo- sókból és ammoniák-lefogókból szintén. Rosszak a tartályok, sőt maga a hálózat is Hogy ezekután annyi idő alatt nem történt itt szerencsétlenség, az csak annak köszönhető, hogy a belgák a gáz előállítására nem szenet, hanem olcsó fatörmeléket használtak, amiből természetesen csak silány, nehezen gyuló gáz fejlődött. Ennek tudható be az is — folytatja kis szünet után —, hogy az idők folyamán a fogyasztók száma ennyire leapadt. — Hány ezer fogyasztójuk van körűibe! ü 1 ? — Hány ezer? — nevet — mindössze 450, egy ekkora városból. Nem számitva természetesen a ,,feketéket“. ■— Fekete fogyasztók, ilyen is van? — Sőt, sokkal nagyobb számmal, mint a — N égyszázötven gázfogyasztó! rendesek. A város elsejétől meg is indítja ellenük az irtó-hadjáratot. Idegennek tilos a bemenet! Hirdeti egy korommal .satírozott tábla- az üzem bejáratánál. Bent az üzemben mindösz- szc 17 munkás dolgozik. Deres hajú, békebeli munkások. Elegendő 17 ember egy ekkora üzemhez? — kérdem a mérnököt. — Egyelőre igen. A város gázfogyasztása, mint már emlitettem, a minimálisra csökkent s ennek arányában a termelés is. Óránként mindössze 50 köbmétert kell fejlesztenünk s ezt elvégzi ez a 17 ember is. Végig járjuk az üzemet. A „fejlesztőben“ iszonyatos a hőség. Hét hatalmastorku kályha füli a hermetikusan elzárt „Samott“ tűzálló kőből készüli rctorlákal, melyek szi- nültig vannak mosott lupenii szénnel. Egy Kossuth-szakállu öreg fütő éppen kokszot rak j a tűzre s a kinyitott kályhaajtó mögül való- i ságos kis pokol tárul elénk. Borzalmas szépségben ezernyi lángnyelv táncol és vibrál, a tompított színek valamennyi változatában tündökölve. A levegő valósággal izzik körülöttünk. 200 fok Celsius' A Kossuth-szakállu fütő átszellemült arccal, csillogó szemekkel néz a kályha izzó torkába. Csak egy öreg matróz nézheti így a tengert. A szénből, a hőség által kiváltott gáz, a kátrány választóba, majd a vizmosóba kerül. Ezek emeletnyi nagyságú vashengerek s az utóbbiban állandóan zuhatagszeriien omlik a viz, a mögöttük elhelyezett villanymotor nyomására. A másik teremben van az ammónia k-lefogó és kéntiszti ló. Hatalmas fedett kádak, Németországból szállított fölömasszá- val (Eisenoxiddal) bélelve. Innen a gáz már a kávédaráló alakú hütő és szita-szerkezetbe ömlik, majd tisztán, készen 16.000 köbmétert is befogadó tartályokba, melyeknek súlya Leszorítja a város földalatti vezetékeibe. Pop I mérnök szerint a város alatt lefektetett gázcsövek hosszúsága 27.000 méter. Az udvaron elhelyezett két tartályban jelenleg 500—500 köbméter gáz van. Ezt a kisebb szobanagyságu gázőrt mutatja, ami nyomásmérők, gőz, gáz és villanymotorok társaságában áll egy üvegteteiii teremben. Végül az udvaron a tartályok körül nyitott kanálisokban feketén csillog a kiválasztódott erősillatu kátrány. Az emberiség jótevője Újra kinn állunk a napfényes udvaron. Köröskörül fák, virágok. Mintha nem is gyárudvar volna, olyan nyugalom és csend van itt. Még a hatalmas méretű gépházból is csak barátságos, álmositó pöfögés hallatszik. Pop mérnök a „maga lovát dicséri“, vagyis a gázt. — Értéke — mondja felbecsülhetetlen. Leghasznosabb elemeink egyike. Ha sokféleségét tekintjük, valóságos jótevője az emberiségnek. Már éppen igazat akarok adni neki, midőn tekintetem véletlenül a szembe lévő iroda egyik falára esik. melyen hatalmas vörös plakát ékeskedik. Kórházakban, irodákban és középületeken sűrűn látni ilyet. Azt hirdeti: Hogyan védekezzünk a gáztámadás ellen! P. L. Megjelentek az m kiadása Kandray- Gőzdcsc: AEG és J. o* Számíanhonyveh! Kaphatók az Ellenzék könyvoszláíyában, Cluj, Piaţa Urîi.ni MIT IR A ROMÁN SAJTÉ Mariin. Kiállttá*. Háború Vuldu. AlMiVERUL: Mióta Vaida valabista fi <>y gnlmát elkezdte, a , rti főn“ és román állam polgárok fogalmát állandóan összezavarják a kisebbségekre vonatkozóan, v jobboldali sajtóban strainekrick nevezik a kisebbségi ál lampolgárukpl, akiket az országra vészedéi mesnek tartanak. így aztán ellenséges erzü letel keltenek velük szemben a sajtóban. Úgy tüntetik fel őket. mintha nem itt sz.n- letlek volna s később jöttek volna az. országba. Természetesen nem beszélnek arról, hogy ezeknek uz állampolgároknak a többiekkel egyenlő kötelességeik vannak. A „román állampolgár idegenek“ fogalma eddig csak a Vuida—Cuz.a -Goga-pártiak körében volt hallható, most azonban azok is használják ezt a kifejezést, akik tegnap még Vaida ellen voltak. Helyes volna ilyenkor Alba-Inlia-t emlegetni, de mire jó ez? Akik megalkották, rég elfeledték már azokat a pontokat s eszükbe sem jut Alba-Iulia. Nem használják az 1918. évi demokrata hangol, melyen akkor Erdély román népe és az egész román nép nevében beszéltek. Átveszik Hitler 1935. évi szavait. Alba-Iulia — Wilson elgondolásában, az összes románok összefogásában s a kisebbségekkel való együttműködés szellemében — már meghalt. Hiába mondta Maniu 1924-ben Bucu- resti-ben az ..Institutul Social1 -ban tartott előadása során: „A kisebbségek polgári és politikai jogait biztosítani kell s szabadságot kell adni részükre oly célból, hogy mun- I kát és foglalkozást szabadon választhassanak“ Maniu újabb kijelentéseit saját hívei sem helyeslik, mert valahista felfogást látnak azokban. CURENTUL: P árasban nagy előkészületeket tesznek az 1937. évi nemzetközi kiállításra. Régi épületeket bontanak le. melyek vagyonba kerültek. Bizottságok alakulnak művészekkel, iparosokkal, tudósokkal, hogy a kiállítás jelentőségét emeljék. A példán felbuzdulva a többi országok sem várják a tizenkettedik órát s munkához látnak. Páris- ban nyilvántartják azokat az országokat, melyekre komoly formában számíthatnak s ezek részére megfelelő helyet biztosítanak. Meglátja maid a világ, mit jelent egv-egy nép a fejlődés és civilizáció szempontjából. S ugyanakkor mi mit csinálunk? Van nálunk is ilyen előkészítő bizottság? Beszél valaki arról, mi lesz majd Párisban? Tett-e valaki intézkedést arra nézve, hogy mi is megjelenjünk a francia fővárosban? Majd összeütünk egy pavillont az utolsó percben. ' összekoldulunk néhány képet, keresztet, szentképet, evangéliumot, ami a román kiállításokon elmaradhatatlan. Aztán meglátjuk a magyarok pompáját, a lengyelek nagyszerűségét. a csehek propagandájának nagyságát, hogy szerénységgel védekezzünk. A sok millió jelenlévő nem a mi barakunk után fog érdeklődni. TARA NO ASTRA: Anglia szemben áll Dáliával. Nem nézi jószemmel, hogy az olaszok szépszerével bevonuljanak Abesszíniába s igy olasz—angol háború fenyeget. Amennyiben igy van, az esetben Anglia maga árulja el, hogy a Népszövetségen át nem a béke fenntartása, hanem gyarmatpolitikájának védelme a célja, mely épp úgy indult el. amint ezt Mussolini kezdte. Itália nem akarja lángba borítani Európát. Mussolini nyíltan megmondta ezt. A hely?zet lehetetlen voltát ez bizonyítja. A Népszövetség — melynek nem lehet feladata egyedül az angol érdekek támogatása — maga idézi elő az európai háborút, ha túl megy a megengedett határon. Majd látni fogjuk a lehetetlen megoldást. Háború a béke védelmére! A dolgok menete azonban kristálytiszta. Itália nem mondhat le gyarmati terjeszkedéséről s nem akarja felborítani az európai békét sem ugyanakkor. Amint Mussolini gúnyosan kérdezte: — Anglia úgy akarja kiküszöbölni az abessziniai háborút, hogy Európát lángba borítja? Nekünk az a kötelességünk, hogy ebben az ügyben megtaláljuk az igazságos utat. ROMANUL (A fiatal liberális-párti képviselők lapja): Vaida mozgalma nem lesz népszerű, mert az ehhez szükséges feltételek hiányoznak. 1. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy' a pártvezér maga fiatal legyen. uj szellemet képviseljen s ne legyen semmiben sem kötve múltjához, ami lemondásokra, egyezségekre és türelemre kényszeríti. 2. A vezérkar ne legyen olyanokból, mint Tilea. vagy' Hatieganu, akik különböző „strain“ társaságok igazgatóságaiban foglalnak helyet. Ne legyenek gyanúsak sem mint Joanitescu, Mirto, Anghe- lescu, Aslan, stb. 3. A fiatalságot nem lehet ígéretekkel, pénzzel, kedveskedéssel megszerezni. Ingyen szétosztott egyenruhával csak nehány tagot lehet szerezni, a többség azonban nem fog csatlakozni ahhoz, aki hosszú időn át együtt volt a tolvajokkal. Vaida elitéli most azokat, akiknek társaságában oly jól érezte magát. Ugyanígy Ítélné el Joaniteseut és Mirtot is. ha ezek elhagynák s meghajolna Boila előtt, ha ez hozzá csatlakozna.
