Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-27 / 222. szám

ELLENZIK

I 9 3 a H x e p t c m b e r 2 7.

1

\ s. il>.il \ai ion lelK'lvcş’/.eU s/ámün tor- unt nvii£ti/-is inen/o külön nyujpabclycţţ !c:\»\.is.i alol. TiulŐMiónk jooivLÍ: A közponri !',*lvo:'.u:',vi Ui/oii.s.i;’ iviulcloic c nőimében í.Hulcn alvón nyinviá/ás, amely a szobái ycrücn Icbolva;.örül v.ámJán történje ás őzen v q meg iK-'ii lu .ul|.i, ,i nyug»* Uólvcj; lcrovásáiuk kötetevantsego ától monies uKi; akkor is, ha több külön!éle ülőben történt nyutstáávrol is van szó. Tekintve, hogy a központi bctlvegügyi bizottság ilönt- v ónye törvényerővel bir, a pénzügyi kö/.c- •.•ok esetk^es ily irány ú leletezése minden tör- \ ényos alapot nélkülöz.

Árurfözsde-jderrtés Or.ulea-ró| (szeptember :;,.): Búza (78 3 százalék) 355 Hej, buza 265 lej. Árpa 285 lej. Zab 300 lej. Kukorica (tavalyi) 335 ej. Korpi 230 lej. liszt (o) 710 lej. Liszt (4) 650. Napraforgómag 300 'ej.

Győzött a szcszkartell. Bucu-restiből jelentik: Mix huzamosabb ideje hirek keringenek a pénzügyminisztérium és az alkoholegyed áruság igazgatósága környékén, hogy a szaszkarteMben egy'■es ült ipari szeszgyárak eddigi helyzetén nagyobb vá tozeatásokat fog- nak eszközölni. Ezen változtatások legfon- tosabbja az lett volna, hogy megtiltották von-a az egyes szeszgyáraknak, hogy kontingenseiket más szeszgyárakra átruházhassák. Az adkohoknonopól igazgatósága most elhatározta, hogy a kontingensek az uj termelési évben is továbbadhatók, ami kiiönö- sen a nagy erdélyi és bánsági két szeszgyárnak hatalmas anyagi előnyt jelént. A minisztérium a szeszgyárak által a szesz átvételi írónak megállapítása ellen beadott tetlebbc- zését elutasitoctu és igy az átvételi árak végleges megáálapitása a birói fórumok hatáskörébe kerül. Egyébként szeptember 24-én kezdődik meg a szeszgyárak termelési kvótája, !tetve kontingensének él-osztása ellen beadott eHebbeaésak tárgyalása.

A vám vezérigazgatóság uj renddete. Bu- cu resti bői jelentik: A vám vezérigazgatóság oly rendeletét adott ki, meLy szerint a kül- i akiről érkező áruk csak azon importőrök nevére adhatók ki, akiknek nevére az importengedély szói. Ezen rendelet .szerint nem lenne meg a lehetősége azon uzussá vált rendszernek, hogy ügynökségek a saját nevükre megszerzett behozatali engedélyeket a vevők nevére átírathassák. .

Szövetkezetekbe tömörültek a elírj? könyvkötő vállalatok. Több cluji könyvkötő vállalat termélési szövetkezetét alapított, amely már meg is kezdette működését „Cornpac- toruí“ elnevezés alatt. A kiszabott próbaidő alatt a tagok egyé őre megtartják saját üzemeiket, később azonban közös üzembe tömörukbeik.

A legnemesebb erdélyi hagyom&oy^ képviseli és szolgálja az Ellenzék.

íMmmi

A kereskedSelrnii és ipari vállalatok

egészségügyi engedélyei és dijai

BUCUREŞTI. (Az lillenzék tudósítójától.)

A munka- és egészségügyi minisztériumban végre elkészüli az a szabi yrenddel, mely az egyes kereskedelmi és i par vá Haliatok működési engedélyeire és az azokkal összekapcsolt illetékekre vonatkozik. Minden kereskedelmi és ipari vállalatnak működési engedéllyel’ kell: bírnia az egészségügy; tanácstól, amelyet a Monitorul Oficial 1933 augusztus

19-i számával élet beléptetett koz egészségügy i tanács ad ki.

Az engedélyt csupán előzetes vizsgálat alapján adják ki. Az. előzetes vizsgalatot a közegészségügyi tanács állLandó bizottsága vcgz.i. A bizottság tagjai naponként 300 lej díjazást kapnak, amelyet a kérvényezőnek kdl etfizetnie, ha egyszerre több vállalatot vizsgál meg a bizottság, a vállalatok együttesen fizetik .1 kiszállási dijakat, azonkívül az ipartelephez való szállítást is fizetnie kel. a kérvényezőnek. Amennyiben a működési engedélyt egy kis vidéki vállalat kérné, úgy az állandó bizottság helyett az előzetes vizsgálatot a körorvos végzi.

A végleges engedé v megadásánál a következő dijakat kell fizetni:

A) Egészségügy: illetéket, amely a vállalat jelentősége szerint 1000 és 10.000 lej között mozog;

B) Kincstári illetéket.

A kereskedelmi jel egü vállalatoknál a kincstári illeték 660 lej és 2 lej repü.őbé- lyeg, ugyanennyi az illeték a húsz munkásnál többet foglalkoztató, vagy 5 lóerőnc nagyobb motorral dolgozó ipari vállalatoknál é. Enné? kisebb iparvállalatok 27 ej kincstári illetéket és 2 lej repülőbélyeget fizetnek.

Az. 1930 julius 14 után keletkezett vállfátoknak kivétel nőikül kell egészségügyi működési engedélyei birniok. Az 1930 julius 14. előtt alakult iparvállalatoknál a helyzet a következő:

i. Ha a vállalat egészségtelen iparnak van minősítve, de szabályszerűen kiállított működése van, úgy minden további engedély nélkül tovább dolgozhat! k. 2. Ha az. egészségtelennek minősített iparvállalatok, amelyek nem tettek eleget az egészség te en vállalatokra érvénnyel biró szabályzatok 34., 35., 36. szakaszainak, melyeknek nincs működési engedélyük, vagy amelynek 1930 julius 14-e óta helyiséget, vagy tulajdonost változtattak, akkor ezeknek az előirt forma- 'itások mellett működési engedélyt kell kér- niök.

3. Azon vállalatok, amelyek 1930 julius

14-e előtt alakultak, vagy a törvényszéknél. vagy a kereskedelmi és iparkamaránál be vannak vezetve a kereskedelmi cégjegyzékbe, nem kötelesek egészségügyi működési engedélyt szerezni.

Kivétet képeznek még a rendelkezések ától a dohány tőzsdék, vállalatok, amelyeket egy törvény kivesz az egészségügyi illetékek kötelezettsége ától, az afkoholmonopóligaz- gatóság vá íalatai, stb.

zésérc. A tángyjáávxk Bántóan folytak

közver énül az agráralap wiU'/ŐIh/x/m . igán.//, döntése után I*- k fmjeződtr.k. A franc«../ hagyatéki gondnok amint érlo.uUmk már a tárgyalások éltjén is .1 legnagyobb méltányossággal kezelte a problémát, úgy, hogy .1 megállapodás .1 magyar érdekeltek jogainak respektálásával történt n*eg. A Stj visky álta cédáit optánskövctcLésckre — amint ismeretes — Stavisky részéről csak részfizetés történt a magyar optánsok számára. Igy tehát a magyar optánsok a Su- vivky állal ki nem fizetett rész arányában kapják meg a most folyósítandó előlegekből a rájuk cső kvótáik részt. A magyar érdekeltek nagy megelégedéssel fogadták ezt a lojális megái apodást, úgy, hogy ezzel a Sta- visky-ügy a magyar optánsok szempontjából tulajdonképpen véglegesen befejezést is nyert.

A magyar optánsok javára döntöttek

Parisban

PÁRIS. (Az Ellenzék tudósítójától.) A ba- seli agráralap intézőbizottsága által előlegként az optánskövetelésekre kifizetendő 3 mi! tó aranykoronát most már rövidesen felosztják az érdekeltek között. Az érdeke tek között szerepel a francia állam is, mint Sta- visky, illetve Bayonne város jogutóda. Sta- visky öngyilkossága után ugyanis hagyatékát a károsult francia állam, illetve Bayonne város léfog alta. A lefoglalás után a francia kormány a Stavisky vagyontömeg hagyatékai gondnokának egy Administrateur

Judiciaire-t nevezett ki, aki árvette a francia állam érdekeinek képviseletét. Franciaországban az Administrateur Judiciaire intézménye körülbelül a közjegyzői intézménynek fele! meg.

A baseli agráralap döntése után, amely szerint az optánsoknak az előlegeket mié óbb folyósítják, tárgyalások indultak meg a magyar érdekeltek és a francia Administrateur Judiciaire között a Stavisky-ügyben érdekelt optánsok, más felől pedig a francia állam jogos igényeinek kielégítésére és rendeMcgsziinés veszedelme fenyeget száz ölvén belföldi ccctgyirat. Bucurestiből jelentik: A romániai borecetgyárosok szindikátusa beadványt intézett a pénzügyminiszterhez, akitől méltányos bánásmódot kér. A beadvány s/.erinl az országban százötven olyan gyár van, amey természetes ecetet gyárt. Ezek a gyárak mintegy harmincezer embernek biztosítanak megélhetést. A százötven gyár most mégis megszűnés előtt áll a mostoha bánásmód miatt és ezzel nemcsak harmincezer ember szájából ütik ki a falat kenyeret, hanem a közönséget is károsodás éri, mert nem jut majd vitaminos ecethez. Az ecetgyárosok a beadványban az egyik nagy ecetgyár versenye ellen panaszkodnak, mert az rövidesen kiszorítja őket a piacról olyan ecettel, ame yet nem lehet tápszernek nevezni. A beadványban felsorolják, hogy az államnak milyen jövedelmet jelent az ecetgyárak zavartalan működése és végül is kérik, hogy szüntessék be az egyik nagy gyár működését, mert az nem tartja be az egészségügyi intézkedéseket.

A CFR kitűzte az őszi Aalpfaáriejtést. Bu- curesttbő jelentik: A vasúti vezérigazgatóság most tűzte ki az őszi talpfaárlejtés határnapját október 16-ra. A kiírás szerint ez alkalommal 500.000 darab bükk talpfát, 900 ezer darab tölgy normáltalpfát, 500.000 darab secunder tölgytalpfát és 100.000 darab keskeny vágányu tölgyfa talpfát fog beszerezni a CFR.

A behozatali engedélyek kiállítása. Bucu- restibő! jelentik: Fővárosi jelentés szerint a

kontrngentálási hivatal rövidesen megkezdi a harmadik évnegyedre engedélyezett import alapján a magyarországi behozatal végrehajtásához szükséges bizonylatok kiállítását. Ugyancsak a napokban kezdik meg a lengyelországi importáruk behozatalára szükséges engedélyek szétosztását is.

1 - rm

fz&masms&GS

Regény

írta: Edgar Rice Burroughs

Fordította: Gaál Andor. - 63. közlemény

— De miért van ön itt? — türelmetlenkedett Jane. — Azt hittem, hogy már régen sikerült visszakerülnie a civilizált emberek közé, ha ugyan egyáltalán életben maradt.. .

— Istenem, — mondta a férfi, — magam sem tudom, hogyan sikerült életben maradnom! Eleget kivántam a halált, de ugyanakkor görcsösen ragaszkodtam az élethez .. . Ugylátszik azonban, nincs semmi remény a szabadulásra. Arra vagyunk ítélve, hogy életünk végéig ebben a szörnyű oi'szágban maradjunk! ... Ó, ez a rettenetes mocsár! .. . Végig jártam a szélét mindenütt, amig csaknem egészen megkerültem ezt a félelmetes vidéket. Annakidején elég könv- nyüszerrel sikerült átjutnunk; azóta azonban beálltak az esőzések és most halandó ember nem vergődhet keresztül rajta! .. . Pedig hányszor megpróbáltam! . .. És ez az átkozott vidék tele van vadállatokkal! Éjjelnappal egy' pillanatnyi nyugtom nincs tőlük . . .

— Hogyan tudott mégis megmenekülni- — kérdezte az asszony.

— Magam sem tudom. — felelte a férfi sötéten.

— Csak menekültem és menekültem, amerre láttam. Néha napokon keresztül étien és szomjan kuporogtam fák tetején. Fegyvereket készítettem magamnak

— dorongokat és dárdákat — és azt is megtanultam lassanként, hogyan kell használni őket. Egyszer egy oroszlánt teritíktem le dorongommal... a sarokba szorult patkány harcol igy az életéért! ... De most beszéljen önmagáról! Mert ha csodálatos az, hogy én még éhek, még sokkal csodálatosabb, hogy' ön életben tudott maradnál .. *

Az asszony néhány szóban elmondta neki eddigi vándorlásai történetét, közben pedig azon töprengett, mitévő legyen, hogy megszabadulhasson a nem kívánatos társaságtól. Mert arra még csak gondolni sem akart, hogy hosszabb ideig a közelében maradjon. Akkor már ezerszer jobb, ha egyedül van!. Közös vándorlásaik hosszú hetei és hónapjai alatt gyűlölete és megvetése egy parányival sem csökkent a férfi iránt és most is visszaborzadt arra a gondolatra, hogy esetleg naponta látnia kelljen. Meg aztán félt is tőle. Sohasem bízott meg teljesen benne — most azonban volt valami furcsa fény a férfi szemében, amelyet nem tudott mire magyarázni, csal; érezte, hogy ettől a különös tekintettől reszketős hideg fut végig a hátán.

— Ö11 tehát sokáig élt Alur városában? — kérdezte a férfi hirtelen a paluloniak nyelvén.

— Ismeri ezt a nyelvet? — csodálkozott az asz- szony. — Hogyan tanulta meg?

— Valami félvad embertörzs közé kerültem, — válaszolta a férfi, — amely kitaszitottan él azon a sziklás vidéken, amelyeken keresztül a folyók ömle- nek bele a mocsarakba. Ezeket vazdonoknak nevezik — sziklabarlangokban tengődő, tudatlan és babonás népség .. . Amikor először megláttak és felfedezték az övéktől elütő testalkatomat, féltek tőlem és meg voltak győződve róla, hogy valami isten, vagy' valami démon lehetek. Miután olyan helyzetben voltam, hogy sem megszökni, sem védekezni nem tudtam volna, merészen eléjük léptem és sikerült is annyira megfélemlítenem őket, hogy elvittek a városukba, amelyet ők Bulurnak neveznek, ahol aztán jói tartottak és emberségesen bántak velem. Minél jobban megtanultam a nyelvüket, annál inkább sikerült elhitetnem velük, hogy7 isteni lény vagyok, mindaddig, amig egy vén gazember — valami pap, vagy orvosságOs-ember- féle — féltékenykedni kezdett növekvő hatalmamra. És ez lett a vég kezdete. Az öreg bebeszélte nekik, hogy ha én csakugyan isten vagyok, akkor nem fogok vérezni, ha belém döfnek egy kést — ha viszont vérezni fogok, az annak a bizonyítéka lesz, hogy nem vagyok isten. Anélkül, hogy tudtam volna róla, egy este összegyűjtötte az egész fákat. Ez egyike volt ama

számos alkalmaknak, amikor esznek-isznak pogány istenségük, Jadbenotho tiszteletére. A vén orvosságos- ember ekkor szándékozott keresztülvinni tervét, amelyet azonban — szerencsére — egy asszony elárult nekem; nem annyira azért, hogy figyelmeztessen a veszélyre, mint inkább női kíváncsiságból, mert tőlem magamtól szerette volna megtudni, vájjon csakugyan vérezni fogok-e vagy sem, ha a kést belém döfik. Most aztán csak a halál vagy a szökés között lehetett választanom. Megmondtam az asszonynak, hogy fel vagyok háborodva isten-voltom kétségbevonása miatt és haragom jeléül haladéktalanul elhagyom őket és visszatérek az égbe.

— A mennybemenetelt az asszony is látni szerelte volna, én azonban azt mondtam neki. hogy megvakulna, ha látná azt az égi fényességet, amely lépteimet kiséri. tehát sürgősen magamra kell hagynia és nem is szabad visszatérnie legalább egy' óráig. Azt is elárultam neki. hogy ha bárki a faluból egy órán belül közelíteni merne, valamennyiöket tíiz fogja elemészteni .. .

— Mondanom sem kell, — fejezte be harsány nevetéssel, amelytől az asszonynak megint hideg futott végig a hátán, — hogy egy órába sem telt, amig nyomtalanul elpárologtam és azóta sem merészkedtem még csak a közelébe sem Bulur városának...!

Mialatt Obergatz beszélt, Jane kihúzta dárdáját az antilop testéből és hozzálátott a zsákmány meg- nyuzásához. A férfi még kísérletet sem tett arra, hogy' segítsen neki; csak állt mellette és beszélt, miközben mocskos ujjaival állandóan torzonborz hajában és szakáiéban turkált. Arcát és testét piszok borította és rongyos ágyékkötényét leszámítva, teljesen meztelen volt. Fegyverzetét egy dorong és egy kés alkotta. Ezek vazdon készítményeknek látszottak és nyilvánvalóan Bulur városából szerezte őket. De mocskos-tógánál és fegyvereinél is jobban megbor- zasztotia az asszonyt az a szaggatott nevetés, amelyet időnként hallatott és az a furcsa tekintet, amely szemében bujkált.

Munkáját bevégezve fordult a férfivel.

felegyenesedett és szembe(Folgtatjuk )

■