Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-25 / 220. szám
4 £ 1. 1.1 N / 6K I U .i 5 * z c p t c m bor i 5. iiiim—nranm— If íp<&rtf$*i»r«»zaá a SzékelyfüUerőS Hogy Ki «1 IdreLdtlegcny a vcKoiiynyakiu liorsó8>ó! ? — A heqycJi miiül a linóin «igyaqltól állanak, diniünil a f^ercpei égetik. — A sárga, Kama, vörös és zöld lesték is a SöSd aló! omlik ki VI. r.OIU’.VD. (A/ Ellenzék tudósítójától.! Vasárnap reggel újságolták: Éppen jókor vannak ill az urak, megné/hclik hogyan készül a híres fazék. Ilyen alkalmat ritkán lehet kapni. Nagy népünnepély lesz délután a nyári vigadóban s többek között lazek- esináló versenyt is tartanak. Erre a jó hírre aztán alig vártuk a délután közeledését. Addig megnéztünk egy eserépégetó kemencét, harangozás előtt éppen bontották ki a fazekasok, hogy a kiégetett kész. edényt kiszedjék. Külön deszka- szint építettek erre a célra, amelynek közepén áll a kemence. Nagysága nem sokkal haladja meg a falusi sütőkemencéket, de bámulatos ügyességgel 1300 - 000 edényt tudnak egyszerre belerakni és kiégetni. A kemencéket alulról hevítik és fent a tetejükön rakják beléjük az edényt. Hatalmas kupolát ■ pitének edényből a kemence tetején és úgy födik be és fojtják le. mint a szénégetők az erdőn a szenet. Ezek a kemencék a régi agvagipar maradványai, ma már csak egyes emberek használják, a faluban lévő két fazékgyár a legmodernebbül felszerelt égető- kemencékkel dolgozik. Nagy konkurreneiát is jelent ez az egyénileg dolgozó kisembereknek, akik mennyiség és minőség szempontjából már nem tudják felvenni a versenyt a gyárakkal. Ezek a gyárak pár évvel ezelőtt létesültek és elkeseredett harc folyt sokáig köztük és a házilag dolgozó fazekasok között. Végül is a gyár került ki győztesen és ma már a házilag dolgozó fazekasok is a gyártól vásárolják meg 1—2 lejért a nyers agyagedényeket és otthon csak kifestik, mázzal vonják be és kiégetik. Ezek az emberek azonban, akiknek kemencéjét megnéztük, úgy készítik a fazekakat, mint őseik három-négy évszázaddal ezelőtt, ök kerítik az agyagot, ők formálják ki kézzel az edényeket, ök égetik ki és adják is el. Szomszédság vagy rokonság révén ketten-liárman összeállnak, hogy megkönnyítsék egymás dolgát. A kezdetleges kéziipar és a legmodernebb gyáriipar egyszerre virágzik ebben az érdekes faluban. Bámulunk azon az ügyességen, amellyel ezek az emberek dolgoznak. Hat-nvolc edényt egymásba raknak és úgy teszik be a kemencébe, mégis az egész égetési és kiszedési művelet alatt az 1500—2000 edényből alig törik el tiz. Csak az a baj ennél a régi égetési módszernél, hogy összeragadnak a cserepek mázai, majdnem minden darabot úgy kell a másiktól elválasztani, az edényeken pedig ottmarad a ragadás nyoma. De hát ez hozzátartozik a Corund-i edényhez, a vásárló falusi asszonyok úgy megszokták, hogy észre sem veszik. Valami primitiv jelleget kölcsönöz ez a tányérnak meg fazéknak, hogy szinte jól esik nézni az ilyen igazi, ősi falusi munkát. Legjobb piac az őkirályság A falunak több mint egyharmada fazekas s kizárólag ebből az iparból él. Ha végigmegyünk az utón, jobbról is, balról is minden második-harmadik ház udvara, ablak- párkánya, tornáca tele van borogatva nyers és testetlen kancsóval, fazékkal, tányérral, meg csuporral, hogy a nap megszáritsa és be lehessen őket festeni. Mert a festés és színezés mindig kézzel történik, egyéni Ízlés szerint. A fazékkészités a világháború utáni időkben uj erőre kapott, ennek köszönhető az a nagy gazdasági fellendülés, amely a faluban tapasztalható. A Corund-i fazék jó hírnévnek örvend évszázadok óta, egész Erdélyben ismerték, de a háború után uj piac nyilt meg számára, az ókirályság. Az ország minden részén, Moldovában, Munténiában találkozni lehet az itteni fazekasokkal, amint szekerekre rakva hordozzák áruikat. — A legjobban veszik a tányérokat a románok — mondja az egyik fazekas. — Náluk az a szokás, hogy amikor valaki meghal, nagy lakomát tartanak emlékére, a „pomá- nát“ és ilyenkor mindenki hazaviszi a tányért, amelyből evett. Száz tányér is elfogy egy-egy ilyen alkalommal s most mind reákaptak, hogy cseréptányért adnak a vendégeknek, mert olcsóbba kerül. Jól jönnek ki a „pománázók“, meg a fazekasok is, mert nekik 2—3 lejbe kerül az az edény, amit 15—-20 lejért adnak el. Á falu körül a hatalmas hegyek mind abból a finom agyagból állanak, amiből a cserepet égetik. Még a festékanyag is helyben van, csak ki kell menni a patakok medrébe, a vízmosásokba, a sárga, barna, vörös és zöld festék a föld alól omlik ki. Isten gazdagon kárpótolta ezeket az embereket a rossz termőföld miatt. llogy bújik ki a fazekaslegény a vékonynyaku korsóból'? A fazeknsversenyt nagy érdeklődés előzi meg. Mintegy másfél kilométeren fekszik nyugatra a falutól a nyári vigadó, gyönyörű fenyvessel szegélyezett ápolt ut vezet odáig, akármelyik városba beillene. Az aragonit gyár lelkes igazgatója, Knop Vencel rendezi a népünnepélyt, amelyen már ott tolong a falu apraja-nagyja, rengeteg ember, pedig amint megtudjuk, bent a faluban még egy másik mulatság is van. Telik az óriási faluból mindenfelé, hiszen közel ötezer ember lakja. Legelőbb is a finom jódos és vasas borvizel kóstoljuk meg, amely ill csörgedez egy díszes kutból. Iparilag még nincs kihasználva. mert a többi fejlettebb iparág elvonta róla az érdeklődést, de a környék falvainak lakossága nngyobbúra e/t használja ivóvizük A verseny nem megy simán. A heves természetű Corund-i ember nem szeret beleilleszkedni a megszabott formák közé. Hiába ül be nagy derültség közöli a fazekas asztalhoz Knop tanár ur egyetemista fia elsőnek és hiába készíti el a kancsót. amilyent a versenyzőknek kell csinálniok. az első versenyzőből már kiütközik a játékos kedv és apró miniatűr edényeket, gyermekjátékokat kezd készíteni boszorkányos gyorsasággal. — Ez többet ér, mint a kancsó! — mondják a pártján lelkesedők, de ö nem törődik senkivel, csak behúzza a nyakát, forgatja lábával a korongot és egymásután rakja le a kis fazekakat, tányérokat. Csak belenyomja ujját az előtte forgó asztalon lévő agyagba és már kész is a kis edény, olyan formában, ahogyan akarja. Csak attól függ, hogy oldalt nyomta-e meg az agyagot, vagy felül. Igazán játék. Az ember arcán látszik is az öröm, melyet a kis kancsók. bögrék megszületése okoz. Az ujjai sokkal vastagabbak és durvábbak, mint ezek a kis játékszerek, amelyek közülük kikerültek. Apró ..csicses korsót-1 is készít, nagy derültségre. — Evei lehet a legtöbb pénzt keresni — mondják. — Egv óra alatt 50—60 is elkészül s darabját 1—2 lejért kapkodják el a vásárban. A versenyt elölről kell kezdeni, mert mindenki másféle edényt csinál, amint éppen a kedve tartja. Igv nem lehet megállapítani, hogy ki dolgozik többet ugyanazalatt az idő alatt. Újra megmutatják a megszabott formát és megmagyarázzák a verseny menetét. — Csak egyszerű sima kancsóval lehet versenyezni! Az előttünk ülő fazekas egy hatalmas hasú, szüknyaku falusi vizeskorsóba kezd. — Legalább meglátják, hogy búvik ki a fazekas a korsóból ! Ezzel szokták a Corund-iakat csúfolni: hogy bújtak ki a korsóból? Ugyanis aki nem ismeri a fazekas mesterséget, nehezen tudja elképzelni, hogyan lehet ilyen nagy hasú és szűk nyaku korsót csinálni, hiszen ha formával csinálják, a benne lévő formát nem lehet kivenni, kézzel pedig nem simíthatja ki senki a belsejét, mert nincs olyan kéz, amelyik beférne a korsó nyakán. Még egy ujj is nehezen. Pedig egyszerű a módja. A fazekas úgy kezdi készíteni, mintha tányért csinálna. Afind bővíti, mind nyújtja az agyagot akár a gumit, fent pedig szűkíteni kezdi, majd összeszoritja a nyakoi. A centrifugális erő következtében belül szépen megmarad az üresség. Nehéz ilyen közönség előtt versenyezni, ahol mindenki szakértő. Ki lett a győztes, nem sikerült megtudnom. De még este későn a sötét fák alól is kihallatszott az osztozkodásuk, hogy melyik munkája ér többet. ,JBerhilan és Kacsóh“ edénygyár A két keramikai gyár felállítása óta az edénykészités elipariasodott, mindamellett népművészeti jellegéből nem veszített sokat. Ez a meggyőződésünk, amint a „Bertalan és Kacsóh“ edénygyárban járunk, ahol már mindent gyári tempóban végeznek. A munkamegosztás elve alapján egyik munkás csak elkészíti az agyagból az edényt, a másik festi, a harmadik mázzal vonja be, stb. Az egyszerűbb alakú edényeket, fazekat, lábast már nem kézzel készítik itt, hanem formába öntik és fenekükre rányomják a „gyár“ védjegyét. Mindenféle egyéb edény a régi módszer szerint, kézzel készül. A kis kerek fazekas asztalt nem lábbal forgatják, mint régen, hanem vizi erővel. {Minden egyes edényt kézzel festenek be és pedig nem is minta után, hanem fejből, a Ihw ka.s l/.lése szerint. A korsókat, virágvázákat, kané,sókat minden minta és mérték nélkül olyan hajszálnyira egyformán kés/.itik, hogy egy lél köbcentiméternyi különbség sincs bennük. Hatvanöt, helvcn munkás dolgozik ebben a gyárban. Nagy kereslet van az áruban, jó fizetési kapnak. .Egyszerű falusi emberek, fehér harisnyában, fehér ingben, akiket, habár gyári munkások, nem rontott meg az a szellem, amely városon elkerülhetetlen volna. Az egészséges székely ipari élet kifejlődésének egyik talpköve ez a telep. Huszonnégy szinü aragonit egy helyen De sokkal érdekesebi) és nagyobb jelentőségű a falu másik iparvállalata, az aragonit- gyár. Nem sokkal u háború előtt, 1910-ben alapult és évről-évre jobban meghódítja a maga számára az európai piacokat. Igazgatója és alapitója, Knop Vencel a legnagyobb szakértelemmel és odaadással dolgozik a vállalat felvirágoztatásán, amely a községnek is egyik fontos jövedelmi forrása, mert kereseti lehetőséget és jövedelmet nyújt azoknak a falusi embereknek, akik nem foglalkoznak földműveléssel, vagy fazék- készitéssel. A nagy nyugatcurópai kiállításokon, a lipcsei min- tavásáron évről-évre ott szerepelnek a gyár készít mé nyel és felveszik a versenyt i nyugati államok áruival. f I'uneiaui ■,/.ágból Néniétől szágból, .Sváj* ból és Csehszlovákiából állandó megrendeléseket kap és talán mindenhol jobban ismerik, mint idehaza. Ennek talán az a magyarázata, hogy az itteni vásárlóközönségnek nem igen van pénze az értékes és meglehetősen drága aragonit tárgyak megvételére. «Három aragonitbánya van a község határában, ahonnan 24 színű aragonit kerül elő, ami nagy ritkaság az egész föld kerekségén. Érdekes, hogy ez a nagy kincs kiaknázatlanul hevert Knop vállalkozása elölt és a drága aragonitköveket a mészkővel együtt megégették és meszel készítettek belőlük. A községnek óriási jövedelmet jelent a gyár működése, mert Knop Vencel évente több mint félmillió lejt fizet a község tulajdonát képező egyik bánya bérletéért. Az a negyvenöt munkás, amelyet a gyár foglalkoztat, nagyszerű fizetést kap, amint ők maguk mondják 17 lej órabért, ami a falusi megélhetési viszonyok között kétszer-hároinszor annyinak számit. Knop most egy nagyobb köedénygyár felállítását is tervezi, amely minden bizonnyal beváltja majd a hozzáfűzött reményeket és újabb lökést ad a székelyföldi ipari élet kifejlődésének. Ennyi gazdagság mellett csoda-e, ha nincs szegény ember a faluban? Bözüdi György. Helybenhagyott erdő- eladási semmisttett meg az Országos üözponii Árlejtés! Bizottság BRASOV (szeptember). Nem mindennapi bonyodalmakat okozott Brasov város ügyvezetésében az Országos Központi Arlejtési Bizottság leirata, mely szokatlan és jogellenes intézkedésével kellemetlen helyzet elé állította Brasov város vezetőségét. Egy eladott erdő Az ügy előzményeihez tartozik, hogy az elmúlt évben a város vezetősége a szabályoknak megfelelően árlejtést hirdetett az úgynevezett Valea Calului és Conacul Boeri- lor nevű és a város tulajdonát képező erdőségek kitermelésének haszonbérbe adására vonatkozólag. Az árlejtést meg is tartották és a legtöbbet ajánló jelentkező Szende László fakitermelő 1.200.006 lejes, négyszögméterenként 187 lejes ajánlata nyerte el az erdőségek kitermelésének a jogát. Az árlejtés eredménye a város vezetősége elé került, mely hozzájárult ahhoz, hogy az erdőségek kitermelésének jogát Szende kapja meg és egyben a közvagyonok bérbeadásáról szóló törvény intézkedéseinek megfelelően, a város vezetősége az Országos Központi Árlejtési Bizottsághoz terjesztette fel az árlejtés eredményét az ügyre vonatkozó aktákkal együtt. Az O. K. Á. B. helybenhagyja az árlejtést Az O. K. Á. B. nemsokára vissza is küldte az aktákat azzal a megjegyzéssel, hogy tekintettel az ajánlat kedvező voltára, helybenhagyja az árlejtést. A város vezetősége közölte a vállalkozóval, hogy a felsőbb hivatalok is helybenhagyták az ajánlatot és igy a munkálatok megkezdésének nincsen semmi akadálya. Szende a jóváhagyás birtokában lefizette a kitermelési bér első részletét, 300.000 lejt, valamint a beiktatási költségeket és megtette az előkészületeket a munkálatok megkezdésére. Az árlejtési bizottság eltiltja a munkálatok folytatását Ilyen körülmények között érkezett a város vezetőségéhez a Központi Arlejtési Bizottság leirata, melyben közli a bizottság, hogy a bérbeadási határozatot megtámadták és ezért felszólítja a várost, hogy azonnal foganatosítsa a szükséges intézkedéseket az erdőségek kitermelésének leállítására. A város vezetősége tanácsülésen tárgyalta le az átiratot és kimondotta, hogy a bizottság határozatát nem veszi tudomásul, mível a szerződéseket a bizottság hagyta helyben, a vevő kifizette az esedékes vételár részletet és a dijakat, a munkálatok megkezdéséhez jelentős összeget fektetett bele az előkészületekbe, igy hát a városnak nem áll módjában a Központi Árlejtési Bizottság leiratát teljesíteni. Egyben kimondotta a város vezetősége, hogy az ügyben minden felelősséget elhárít magáról. Kibújik a szeg a zsákból Már-már azt lehetett hinni, hogy a város vezetőségének a felelete ki fogja elégiteni az Árlejtési Bizottság Bucuresti-ben székelő urait, amikor megérkezett a bizottság második számú és sürgősnek jelzett leirata, melyben felszólította a várost, hogy haladéktalanul szüntesse be a Szende-féle munkálatokat és adja át az erdőségeket egy bizonyos Cos- tinescu E. nevű regáti urnák, aki hajlandó az erdőségek kitermeléséért négyzetméterenként 187 lej bért (tehát ugyanannyit, mint Szende) fizetni. Egyben pedig közli a várossal az átirat, hogy az általánosan ismert favállalkozó és kitermelő Szende csak közvetítő (!?) és mint ilyennek, nincs joga résztvenni a városi árlejtéseken. A minisztériumokhoz fordul a város Brasov város vezetősége rendkívüli tanácsülésen foglalkozott a kinos üggyel és kimondotta, hogy határozatilag fenntartja előző intézkedéseit, mert nem talál jogalapot arra, hogy egy teljesen szabályszerű körülmények között megkötött adás-vételi szerződést felbontson és ezáltal kitegye a várost peres eljárásnak és ezáltal milliós kártérítésnek. .Amire különben már kilátás is van, mert Szende beadványt intézett a város vezetőségéhez és kijelentette, hogy amennyiben a város záros határidőn belül nem adja át neki a bérbevett erdőségeket, úgy napi 3000 lejes kártérítést fog követelni a várostól és kész ezt per utján is kivívni. A város vezetősége ebben a kényelmetlen helyzetben a belügyminisztériumhoz és a pénzügyminisztériumhoz fordul egy emlékirattal, melyben kimutatja az O. K. A. B. határozatainak a képtelenségét és jogtalanságát és a miniszterekre bízza a döntést. Az olvasó pedig joggal kérdezheti, hogy miért kedvesebb az Országos Központi Árlejtési bizottságnak E. Costinescu ur 187 leje, mint a Szendéé? Még gondolni sem merünk rá, hogy azért, amire gondolunk. Laer József. Rövid ideig tartó ár- leszállítás igazi könyvériékekből; Ehrenburg: Lasic Roítschwartz (kötve) — — — — — Lei 66 Körber: Ruth és a harmadik birodalom (irltva) — — L91 66 Gold: Zsidók, ha nincs pénzük (kötve) — — — — Lei 63 Hoel: Szerelem a strandon (kötve) — — — — — Lei 66 Ebermayer: Az ifjúság élni akar (kötve) — — — — — Lei 66 Dos Passos : 42-ik szélességi fok (kötve) — — — — — Lei 66 Irlen: Marxismus— Hiílerizmus (kart) — — — — — — Lei 20 Werfel: Élhetünk e istenhit nélkül (kart.) — — — — Lei 20 Coudenhove: Stalin és társa (kart.) — — —-------— Lei 20 Bük; Túl a marxismusoa (kart.) — — — — — — Lei 2> Most vegyen, mert csak kevés példány van mindenből !! — Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, P. Unirii 9. Vidékre azonnal szállítunk, utánvéttel is.
