Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-25 / 220. szám
( 2 ____________________________ SC\v?AvUHII—■illillT 1MMMBMWWWMW» MI r IR A ROMÁN SAJTÓ Alkotmánymódosítás. — Uj s.ijtótor- vcuv. 1 Anköiiy vek. Statisztika. UNIYI RSUL: bclwonyi toltuk, hogy most nem lehet alkotni áhymódoMtásról bcszélni, mert u bűnöknek és fwrcncsétlcnségoknck nem a-/ «1- kntminy, hanem a sok visszaélés s az alkotmánysértés az «ka. kifejtettük és bebizonyítottuk azt is, hogy nem javítás a célja a módosi- t Ásnak, de « polgárjogok megszorítás» s oly reformok behozatnia, melyek felzúdulást és ki. •.unitba tatílvn következményeket okozhatnak. 1908-bain az akkori konzervatív pá(rt reakciós s. Árnya nyílt harcot kezdett a demokrata szárnnyal s a part két részre szakadt. A demokrata tagozatok nagy része azonban Take Jor.eiscu- ítoz csatlakozott s télentrkeny eredményt érc cí a választások akut. Take Jonescunak is tettek abban ilyen reformra nézve ajánlatot, de ezt o elutasította. Az ország ma sem akar „melódrama- tikus kreációkat.“ PREZENTUL: Megváltoztatják a sajtórör\ énre. Úgy látszik, a kormány olyan intézkedések sorit akarja bához.nh melyek révén béklyóba lehet kötni ostromállapot nélkül is a gondolatot. Nem vagyunk olyan természetű emberek, hogy magától az uj sajtótörvény egyszerű hírétől megijedjünk. A történelem bebizonyította, hogy az 1 násszá.badság korlátozása mindig kedvezőtlen k ö ve ok ezmón y elek e 1 járt s társadalmi megmozdulásra is vezetett néha. — Sajtószolgálat hijján ugyanis aiaptaSaai hírek terjednek el s nincs, aki ezeket kellő módon megcáfolja. Ezenkívül határozottan szükséges a kritika egy olyan országban, hol túlteng a politika. Igaz, hogy ennek a fának száraz ágai is vannak. A sajtó-gangszterek a tömegek nevében beszélnek anélkül, hogy erre valóban hivatva volnának. így egyedül oly sajtó- alapszabálvra volna szükség, mely bajtársi alapon rendőri szolgálatot teljesítene az újságírók szervezeteinek körén belül s megjavítana a szolgálatot. Ezt keHene megcsinálni. Csak így lehetne a sajtó hibáit kiküszöbölni. Ege- oly uj törvény azonban, mely jót és rosszat kezén, lábán összeköt, csak pusztuláshoz vezet. Mert politikai hrr- gyártó mesterelv hatalmába kerül majd a jó újságírók szava. NAŢIONALUL NOU: Minden más iskolaév elején szőnyegre kerül a tankönyvek kérdése. — Évek óta tárgyaljuk ezt az ügyet s joggal kérdjük, hogy semmi kívánni valót sem hagy hátra a tankönyvek összeállítása? — A terjedelemmel, nyom tatással, képekkel, színekkel s nem a lényeggel vagyunk elfoglalva. Igen sok rossz tankönyvünk van forgalomban. Ezek a szerzők pénzéhessége folytán voltak kiadva. Külön fejezetet érdemel aztán; hogyan lesznek ezek a könyvek áruba bocsátva, mert a könyveladások körül egy .egy ellenőrzésre hivatott közeg állását valósággal „prostituálja“. — Ezek nagyrészt pártkiubok szolgálatában állnak. Nem folytatnak az egyetemen tanulmányokat, katedrákon sem tanítanak. nincsenek tekintettel az iskolákra, könyveket ki nem adnak, csak választási korteskedéssel foglalkoznak. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy egész sor oly tanfelügyelőnk és inspektorunk van, kik hadilábon állnak a jó érzéssel, erkölccsel és intelligenciával. Ez még nem volna nagy dolog. A szerencsétlenség akkor kezdődik, midőn ezek szerzőkké és kereskedőkké alakulnak. Egy tankönyv megírása hozzáértést, előkészületet. tehetséget követel. Hogyan lehet tankönyv szerzője egy analfabéta abban a pillanatban, midőn tanfelügyelői, vagy inspektori kinevezést nyert? Olyan ember, ki alig tudja a könyvet kezében tartani rendesen, aki egy mondatot sem tud helyesen leirni hogyan irhát hbUyaspn száz és száz oldalt? Borzalmas száz oldal természetesen. Mi értelme van azonban ezeknek a tiltakozásoknak, ha a kérdéses könyv eladása hivatalból van elősegítve és igy a lélek gyilkolás hivatalból van fenntartva? Láttatok valakit, aki szégyenkezett emiatt? A közoktatásügyi miniszter 1934-ben oly rendelkezést vett fel az iskolai törvénybe, mely a könyv-kiadást az ellenőrzéssel megbízott tanügyi férfiaknak megtiltotta. Van egy szövetségünk is, mely azt a rendelkezést indítványozta. Mit tesz ez a szövetség ma? A tanítóság tekintélyének megvédése érdekében kérjük a közoktatásügyi minisztert, óvja meg a szerzők terrorjától a tanítói kart. TARA NOASTRA: Igen nehéz megállapítani, hány román lakik a mai Magyarországon, a hivatalos adatok ugyanis nagyrészt nem felelnek Megjelentek esz u\ kiadású Kemdray- Gázdac 2 ABC és l* o. Számiankonyvek l Kaphatók az Ellenzék könyvoszlályábtm, Chaj, Piaţa Unirii* ELLENZŐK meg a valóságnak miután r/ az ország ,1 nép számlálás körül meg nem engedeti eszközükkel dolgozott, melyekkel aztán eltüntette .1 nemzetiségek nagy részét a suuucnikátyJin. Az. 1920-iki népszámlálás 23.760 románt mutat ki, inely szám 0.5 százaléknak fehl meg. Kstzcrim 21.466 román van a failvukban és 2294 román a városokban. A statisztikai adatok szerint a románság száma ott 1910. óta 1920-ig 4742 veszteséget muI tat, ami 16.6 százaléknak felel meg. 1920—i9J°. I között aztán még nagyobb a veszteség, nuuun a románok szám» 7.53B lélekkel csökken ezen idő alatt, A románság száma tehát Magyarországon állandó csökkenést mutat s a magyar statisztika szerint 122X1 lelket tesz ki a veszteség 20 év akin. Más azonban a valóság. Az 1930. évi magyar népszámlálás s a mi /.limit ásunk között 30 40 ezer lélckrc tehető különbség van. Nyelvvizsgára áliffa az igazságügy- miniszier a Síisefeüségi hdzjcgyző- lielyeltcsehci is (iLUJ. (Az. Ellenzék tudósítójától.) A liberális kormány, amely demokratikus felfogással kérkedik és ti kisebbségek jogvédelmével szeret dicsekedni, valószínűleg közoktatásügyi miniszterének befolyására, egymás után olyan intézkedéseket foganatosít, inelvek a hirdetett elvekkel ellentétben állanak. Kiég, ha a sűrűn megismétlődő nyilvvizsgák- ra hivatkozunk, amelyek a kisebbségi élel- sorsokat pusztulással fenyegetik. Az még valahogy érthető, hogy az állam szolgálatában lévő tisztviselők nyelvtudását vizsgálják felül, ' i i , " ' . - - 1 . v - k y » 1 + . ■ * >» . —■ VOit-, li.* e, . y» k' - - M. « I t-' »’ 1 ţ, l l l >■ * »«.,*•• s'.ÍMiv As V*. Nem értjük azonban azt, hogy miért kell vizsgázni azoknak, akik nem állami tisztviselők, nem a kormány nevezi ki és eltartásukról nem is a kormány gondoskodik. Nincs szolgálati viszony köztük és az állam között és mégis az ő sorsuk felett a kormány, illetve a ívizsgáztató bizottság jóindulata vagy megnemértése dönt. Most újabb nyelvvizsgákat rendelt el a kormány. Városunkban élő igazságügyi miniszterünk adta ki a rendelkezést, hogy a kisebbségi közjegyzö-helgeiteseknek is nyelvvizsgára kell állni. Ezeknek a közjegyző-helyetteseknek jogi tudásával tisztában van az igazságügyi miniszter. Tudja, hogy jogi tudásuk tökéletes lehet azonban, hogy a román geográfiában és történelemben nem olyan járatosak, mint a professzorok, ezért tehát utasította őket, hogy a helyi ítélőtábla területén levő közjegyzőhelyettesek október elsején délután 4 órakor a: Ítélőtábla 48-as számú szobájában nyelvvizsgára jelentkezzenek. A kisebbségi közjegyzőhelyettesek azt sem tudják, ki előtt kell vizsgázzanak. Sejtelmük sincs arról, mH fognak tőlük kérdezni. Teljesen tájékozatlanoik és minden a vizsgáztató bizottságtól függ, mert ha a vizsgáztató bizottság úgy akarja, lehet bármilyen kiváló a mesterségében, feltétlenül el fog bukni és aztán ők is az utcára kerülnek, mint azok a kisebbségi tisztviselők, akik fölött a nyelvvizsga húzta meg a lélekharangot. BMEffll—l Mi van Dinu Braíianu Dej-i nyilatkozatainak hátterében ? Oly eltolódások történtek, melyek lényegében változtatják meg a helyzetet BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi hónapokban általános volt a hit, hogy a Tatarescu-kormányt maga a liberális párt s elsősorban a párt elnöke: Dinu Bra- tianu fogja megbuktatni. Nemrég azonban, úgy látszik, változás állott be Bratianu felfogásában. Az aradi vadászaton való részvétel után a párt elnöke egészen más húrokat penget: , nem támadja a kormányt, nem is „semleges“ a kormánnyal szemben, hanem — amint hírlik és amint az néhány jelből megállapítható — azt valóban támogat- ja is. Ez a pálfordulás rendkívül érdekes és sok gondot okoz az ellenzéknek. Mi történt az aradi vadászaton, amelyről a Bucuresti-i lapok hallgatnak? Az etikett azt követeli, hogy arról a résztvevők a legteljesebb diszkréciót óvják meg és Bratianu Dinu amúgy sem fecsegő ember . . . Bizonyos azonban, hogy a liberális párt elnöke a Tatarescu-kormányt nem tekinti ma mór csak a párt kormányának, amelyet maga a párt vagy annak einöke könnyen megbuktathat. Hallhatott Bratianu Dinu olyan tényeket is, amelyeket Tatarescu vagy nem tudott, vagţ- amelyeket Tatarescu szájából nem fogadott el autentikusnak. Tény az. hogy az aradi vadászat után a kormány helyzete a pártelnökkel szemben is megszilárdult. Az ellenzék ezt a pálfordulást természetesen nem nézi jó szemmel. A gyanakvás a Ta- tarescu-kormánnyal már régen megvan és ha hónapokkal ezelőtt éppen a nemzeti-pa- rasztpárt volt az, amely megmentette a kormányt és talán a parlamentárizmust is, ma már a helyzet megváltozott. A nemzeti-pa- rasztpárt, amelyet az egyedüli komoly, kormányképes és kormánybuktató ellenzéknek lehet tekintenünk, kezd bizalmatlan lenni Tatarescuvnl szemben. Sőt, azt állíthatjuk, hogy a nemzeti- parasztpárt bizonyos mértékben a sötétben tapoga- tódzik és a helyzetet nem látja egészen tisztán. Minthogy már régebb idő óta nem volt alkalma egészen bizonyos információkat szerezni arról, mi történik a kulisszák mögött, inkább csak bizonyos információkra van utalva, amelyek valódiságában és helyességében nem bizhatik mindenkor. Ezért látjuk azt, hogy mig egyrészt november 14-re hatalmas népgyülés-t akarnak összehívni Bucures- tiben, amely hasonló lenne az 1928. évi emlékezetes gyűléshez, addig vannak egyes vezetők, akik a gyűlést helytelenítik, mig mások azon a véleményen vannak, hogy no- vember 14-én már a párt lesz kormányon. Lényeges változások? A nemzeti-parasztpártnak ez a tájékozatlansága természetesen erősen befolyásolja a politikai életet. Tatarescu azt szeretné, ha a nemzeti-pa- rasztpárttal fegyverszünetet köthetne és bi- zonyos kérdések megoldására még támogatásukat is óhajtja. Ezzel szemben a parasztpártiak azonban a legélesebb harcot hirdetik a kormány ellen, azonban tényleges akcióknak nem igen látjuk a nyomát. Az utóbbi hetekben a belpolitikában egészen bizonyosan olyan eltolódások történtek, amelyek az egész helyzetet lényegében változtatják meg. Jellemző, hogy a kis pártok nem kezdenek erélyesebb akcióba, kivéve Iunian radikális parasztpártját, amelynek vezére a tőle megszokott agilitással folytatja pártja megerősítését és népszerűsítését. Argetoianu, Fi- lipescu, Jorga egyelőre inkább várakozó állásponton vannak Ilyen körülmények között nehéz megmondani, meddig maradnak a liberálisok uralmon. A kormány elé a nehezebbnél-nehezebb problémák egész garmadája tornyosul. A pénzügyi- helyzet kétségbeejtő: a kormány nem tudja előteremteni a külföldi adósságok fizetéséhez szükséges devizamennyiséget, viszont a franciák és angolok ragaszkodnak a megállapodások betartásához, noha nem nagyon mutatnak készséget aziránt, hogy segítsenek is a kötelezettségek betartásának a lehetőségét nagyobb import felvételével megteremteni. A kereskedelem és az ipar ugyan virágzik, illetve azok az üzemek, amelyek nyersanyaggal el vannak látva és azok a kereskedők, akik belföldi árut adnak el, jó üzletet csinálnak, a raktárak üresek, a régi, visszamaradt áruk eladása is könnyű, de ez I a konjunktúra a lakosság csökkent fizető és vásárlóképessége folytán csak látszólagos és ideiglenes és sokban emlékeztet a háborút közvetlenül követő idők konjunktúrájához. Mindezek a problémák megoldásra várnak. Hogy a liberális párt meg fogja-e tudni oldani őket, hogy lesz-e ideje azokat megoldani, kétséges. A belpolitikában általános tájékozatlanság uralkodik és a határozatlanság reányomja bélyegét az egész közéletre. Dr. Kovács Jenő. 1 93 5 Hzeptemhcr 2 5. A NŐK és férfiak harcában a dolog tér rnészete szerint „semleges“ bíróság nem dönthet, mert ilyen még eddig nem született, török szultánok pedig már nincsenek, akik a természet rendjét kiigazítják s a Hitler „semleges“ tábora csak ezután kezdi meg működését. Így érdekelt félnek kell tekintenünk Eorli Guiseppet, az 50 éves rabot iv Mindamellett gondolkozóba ejti az embert az a lesújtó kritika, melyet a levegőre dobott élőhalott mondott a nőkről. 50 év elegendő ahhoz, hogy még egy ilyen egyszerű ember is észrevegye a nők boszorkányos „technikai“ haladását. Megengedjük, hogy a fehérnépek zömére ma is ráillik a „nő elnevezés“ —, bogy az öreg rab szavaival szemléltessünk —, de azoknak nincs idejük, se kedvük a piaci kirakat-versenyekre; akik pedig őket ott hangoskodva képviselik s a kiérdemesült fogoly szerint ..autót vezetnek, dohányoznak, isznak és dorbézolnak“, azoknál az élet mélységes jelentése és komoly feladata a divat és szórakozások féktelen üzésében merül ki. Itt valahol hibának kell lennie. S önagyságáékra nézve bir annyi fontossággal, mint a férfiakra nézve, hogy magaviseletükkel a napvilágra került penészivirágokat ne kényszerítsék vissza a börtön ökbe. AKIKNEK van egy kis megtakarított pénzecskéjük, fájdalmasan tapasztalják, hogy a leromlott gazdasági viszonyok között semmiféle vállaLalba nem tudják azt befektetni, úgy, hogy biztos jövedelmet hajtson. Annál nagyobb örömmel adjuk tehát tudtára a tőkepénzeseknek, hogy került egy olyan üzletág, mely minden körülmények között rentábilisnak mondható. A neve: „asszonyköl- csönző intézet“, mely — amint a cime is mutatja — különböző időtartamra pótfeleségeket kölcsönöz ki, a portékának megfelelő. szolid arákon. Szenzációs választék! Garantált elsőrangú minőség! — Nem hisszük, hogy — a hadigyárak kivételével — volna még részvénytársaság, mely olyan biztos alapokon és annyi kereskedői „tisztességgel“ dolgozna, mint ez. Részvényei árfolyamát nem ingatja meg sem a konverzió, sem a ■valuta-felár, sem kormányváltozások, sőt még a készülő olasz—abesszin kötéltmzó- verseny sem. — Tessék beszállni és jegyezni hölgyeim és uraim, azaz, hogy egyelőre csak az urak. mig egy ..férjkölcsönző“ intézet remélhető felállításával felvirrad a hölgyekre is a tűzálló részvények aranykorszaka. Omikron. •INFLUENZA, tspanyoljbrvány, torokgyuKfa- dás az orr és garat elnyáLkásodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok vagy tüdő- csucshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „FERENC JÓZSEF' ketserüviz használata áka] gyakran és alaposan kitisztittassanak. Mozoószlnházak műsora: KEDD: CAPITOL-MOZGÓ: LELKEK A VÁLASZÚTON. A szezon kimagasló filmeseménye. Főszereplők: Charles Boyer és Claudette Colbert. Film előtt: A legfrissebb világhiradó. EDISON-MOZGÓ: I. SZERELEM FARSANGJA. Strauss-operett. Fősz. Hermann Thi- mig, Dien Deyers. II. HALÁLOS SZERELEM. Dráma. Fősz. Frances Dee, Gene Raymond. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ VAGYOK, AKIT SZERETSZ. Főszerepben: Greta Garbo, Melvyn Douglas és Eric von Stroheim. Műsor előtt: Micky Maus, világhiradó. II. RIN-TIN-TIN, az élő csodakutya ROYAL-MOZGÓ: Ma, kedden utoljára 15 és 20 lejes helyárakkal Jose Mojica, a közkedvelt spanyol énekes az „ÁLMAIM ASSZONYA“ c. slágerfilm főszerepében. 3, 5, 7, 9 órakor. Istolai fOltStoIlÉ kitűnő gyártmányok már Kaphatók az ellenzék! könyv-osztályában Cluj, Piaţa Unirii j 9. szám. Telefonsz.: 109. Vidékre postán utánvét mellett azonnal küldjük ! A legnemesebb erdélyi bugyaaianyM képviseli és szolgaija a* EileuzeJU.
