Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-24 / 219. szám

fi L l. li N 7 É K 4 <vaoun í rím! eseu moszkvai uáía A&it Alt. Ipoca lél, lio()y ci a* ui Berlîui liuJdpcsiSuei kíi#el lio^ní ősszel ci tavon SOVATA (szeptember). \ liirdö már hal­■ loklilv. diába érkeznek s/.álliugü/va napon- .1 még uj vendégek. tv mái csak olyan, nini mikor a haldoklónak adják az utolsó ’.ír szérumot. hogy ideig idáig életben lart­■ .ik. Haldoklik a fürdölelep, a csinos villák mind haldoklónak, mog a tarka virágágyak, megadta a végső snjtást a dér, mikor nőm gon a/ cgvilv röggel ezüsllehérre l'oslollo a há/.totökol, a gondozott zöld gyopot. az ilak szelet, meg a t ii rdökabinok tetejét. Megadta a végső szúrást a nap sugara, mi­kor bágyadtan, os/i lankadtsággal bekukucs- kált a fák levelei közé oldalról, ahelyett, hogv a magasba szállott volna deleidre, meg­lepte a gyanútlanul zöldéin leveleket és oda* súgta nekik, hogy távozzatok, mert már fá­radt vagyok és az én fáradtságom a ti halá­lotok. A levelek elsápadtak és szállingózni kezdtek lefelé. Es az ö haláluk az. ősz s/iile- tését jelenti. Itt van az ősz. Borongós hangulatával jár­kál a sétányokon. Ha otthon ülne a hivata­lában és munkáját végezné, tán észre sem venné az. őszt senki. \em venné észre leve­lek halálát, madarak költözését, hisz. mit számit ez az embernek, kinek annyi más komoly gondja van. De itt muszáj észre venni, mert itt a fáknál vagyunk vendégség­ben. meg az énekes madaraknál, drága ha­vasi virágoknál és ha őket bánat éri. bizony mi is lehajtok a fejünk. Dkörnyál úszkál a levegőben, aranyosan csillog, ahogy a nap bágyadt sárga levelei megpihennek rajta. Két hatalmas bükkfa pirosló koronája közé van kifeszitve és megduzzad, mint a tengerekei szelő vitorla. A fürdőtelep katonazenekara játszik az emel­vényen. a hangfoszlányok ott úszkálnak a levegőben, a fák között, a villák falai közt, de mintha nem szórakoztatni akarnák az embert, hanem temetési indulók volnának a fák halálánál, a virágok, a tavak halálá­nál, az egész fürdötelep halálánál. Es az emberek. Szerény, meghúzódó em­berek, akik elkésve érkeznek mindenhová és akiket ez az elkésés nem nyugtalanít, hanem nyugodt jóérzéssel tölt el. ők nem tolongnak bizonyára az élet többi terén sem, hagyják a törtetőket, hogy menjenek előre és tombolják ki magukat, csak nekik ma­radjon meg a nyugalom és a csend, mire utoljára ők is odaérnek. Ezekkel az embe­rekkel volna jó együtt élni, akik ősszel men­nek fürdőre. Nem hivalkodásból, nem divat­ból jönnek, hanem mert a lelkűknek, vagy a testüknek szüksége van ezekre a hegyekre. A Medve-tó csendesen, álmosan nyújtóz­kodik, mint a medve, amikor téli álomra készül. Szinte hallani az ásítását. Nem za­varja semmi a tükrét, legtöbbször már csak a nap korongja fürdik benne, meg a part­széli fák karcsú alakja. Elcsendesedett, el­távoztak medréből a színes fürdőruhák meg sapkák, álmodozhatik róluk egy éven ke­resztül. Néha megborzong már a hidegtől, gyűrűk futnak szét a hátán karikában és beleütköznek csendben a parti homokba. Hideg a viz. Csak falevelek fürödnek ben*- ne. Néha megrázkódik a fölötte lévő hegy­oldalban egy-egy fa és mint valami vidám madársereg, repülni kezd lefelé egy raj le­vél. Csillog a fehér hasuk, nyárfalevelek. Rászállnak a vizre és úszkálnak, mint jó­kedvű vizi madarak. Aztán meghalnak, nem marad semmi. Fent újabb hatalmas raj száll a levegőben, ezek igazi madarak, vadrucák. Költöznek innen, menekülnek a tél elől, amely már itt leselkedik bálunk mögölt, a havason. Nemsokára elmegyünk mi is. Bözödi György. HÉTFŐ: CAPITOL-MOZGÓ: LELKEK A VÁLASZ­ÚTON. A szezon kimagasló filmesemé­nye. Főszereplők: Charles Boyer és Claudette Colbert. Film előtt: A legfris­sebb világhiradó. EDISON-MOZGÖ: Ilyen műsor még sohasem volt! I. ÖNGYILKOSOK KLUBJA. Edgar Allan Poe grand guignolja. Paul Wege- ner-el. Csak erős idegzetűeknek. II. EN VAGYOK A ZSUZSI. Lilian Harvey-el. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ VAGYOK, AKIT SZERETSZ. Főszerepben: Greta Garbo, Melvyn Douglas és Eric von Stroheim. Műsor előtt: Micky Maus, világhiradó. II. RIN-TIN-TJN, az élő csodakutya BOYAL-MOZGÓ: Szenzációs premier! Olcsó helyárakkal! JOSE MOJICA világhírű énekes: „ÁLMAIM ASSZONYA“ című slágerben. Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. BUCUREŞTI, szeptember hó. Filipeseu. :»/ ismert konzervnlitv politikus, érdekes kiilpoli likai cikkel irt lapjában, az Lpueabun „Ti tnleseii moszkvai ulja előtt“ címen. A cikk az utazással kapcsolatban felmerüli kölcsönös megnemtámadási szerződés hírével loglalko zik melyei nagyon aggasztónak tart. Abból indul ki, hogy a kisálltául államai szabad kezel tartottak lenn maguknak Oroszország- I hoz való viszonyukban s igy Románia Orosz ! országhoz való kapcsolata nem Ixdolyásolhat- ja a román francia szövetségei. Semmi va- lósziniiség nincsen arra irja I'ilipescu —, hogy Németország akár Franciaországot, akár Romániái megtámadná, ez a helyzet azon­ban Románia számára megváltoznék, ha a szóban forgó szerződést megkötné Orosz­országgal. Ha folytatja fejtegetéseit a konzervatív politikus Németország kapcsolatai Ma­gyarországhoz eddig nem váltak nagyon szo­rosakká. ez egyedül abból magyarázható, hogy Berlin mindaddig vonakodik végi g Bu­dapesthez kötni magát, amig meglehet a re­ménye, hogy nem ütközik össze Jugoszláviá­val és Romániával azon a területen, ahol ha­tárai kiszélesítéséi keresi. Abban a pillanat­ban azonban, amikor ezek az. országok Oroszországgal szövetkeznek, n német revi- ziőnizmiis Magyarországnak fog kezet nyúj­tani. Erdekünk-e létrehozni — kérdi Fili­Abesszin pcseu a német politika ilyen irányváltoz­tatását? Az utolsó belek tapasztalatai sajnos, azt bizonyítják, hogy a jelenlegi középeuró­pai politika súlypontja Olaszországban van. Ha látjuk, hogy a francia kormány milyen nehezen határozza el magái arra, hogy az angol olasz ellentétben végül is Anglia felé hajoljon, elképzelhetjük, hogy mi fog történ­ni akkor, ha Olaszország érdekei a kisnntanttal szemben kerülnek a mérlegre. Az olasz revizióniz- mtisnak rgg célja von: Dalmácia. Ha Ma­gyarország külpolitikája meg is változik, csak a spanyolfal tűnik el, ez a cél to­vábbra is megmarad. Anélkül, hogy francia barátainkat meg akarnánk bántani irja tovább Filipescu szükségesnek tartjuk, hogy nyíltan be­széljünk, meri szerelnénk, hogy olyan vi­szony jöjjön köztünk létre, amilyen jelenleg Paris és Varsó között van. Az Oroszország­gal 'való szövetség lekötné kezünket Közép- európában. A francia szövetség még szoro- I sabbá tétele, akár Moszkván ál is, ez. igen! ' De tisztán csak egy kihívást Németországgal szemben, hogy Mussolini önkényének le- I gyünk kiszolgáltatva, nem akarunk. Az Oroszországgal való szerződés aláírása előtt szükségünk van tehát arra, hogy biztonsá­gunkat Középeurópábun formálisan bizto­sítsák“. amazonok Oroszlánszívű, harcos asszonyokról beszél Mrs. Eve Dann, Dann angol ezredes világ­utazó felesége CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Bala­tonnál nyaralt az idén Mrs. Eve Dann s olyan szerencsés voltam, hogy jó darabig együtt utaztam vele Magyarországon s nem csak együtt utaztam, de sokat tanultam tőle idegen országokról. Megbízható, rendes angol nő volt Mrs. Dann és hál' Istennek, szere- ; lett beszélni. Mikor a kalauz az első osztály- ! ba telepített át. mert a másodikon nem volt hely — s udvarias bocsánatkérések között engedélyt kért a plédekbe burkolt összes Mrs. Dann lói — a hölgy úgy nézett rám a pléd közül, mint egy Olimpuson megzavart isten­nő s biztosra vettem, hogy néma és különc angol nő. mert. hogy angol, azt láttam az arcán, a ruháján, meg az angol újságjain. Annál jobban örültem hát, amikor megszó­lalt — magyarul. , — Tessék — és idenyujlotta a Daily Mir- j rort, amelynek (vágyódva tekintenem a cim- ] lapjára. Vonat-ismeretség így kezdődött az ismeretség, amely azzal I folytatódott, hogy Mrs. Dann elmondta, hogy j férje ezredes és hires vadász volt és hogy ő j most öregasszony létére egész életében csak utazik, ami nem ritka foglalkozás magános és dúsgazdag angol asszonyoknál. Sok van j belőlük, külön faj ez. csak angolul lúd s itt- I ott megtanul egy idegen szót. Otthon van a i Rue de la Paix-n s a líbiai homoksivatagon, j ismer minden nemzetközi vonatot és minden j luxushotelt, tárcája tele van a legkülönbö- I zöbb pénznemekkel, lírától svájci frankig, ut- j levele a sok pecséttel és bélyeggel külön lát­ványosság. Finom angol posztókabát, hotel- ciníekkel teleragasztott bőrönd és nagy-nagy biztonság a sokat utazó és mindenütt otthon levő ember biztonsága jellemzi őt még, Mrs. Dannt és a sok-sok Mrs. Dannt a nagy uj- ságlepedőkkel és kalandos, gyönyörű élettel. Színes élmények índiáról mesélt Mrs. Darin, Dél tengeri szi­getekről és Afrikáról, a nagy vadászatok színhelyéről. Persze Abesszínia érdekelt a legjobban, úgy, hogy Balatomfüredtől Pestig kizárólag Abesszíniáról mesélt a kedves Mrs. Dann s én engedet mével le is jegyeztem, amit mondott, tudva azt, hogy Abesszíniáról ma minden szó fontos és érdekes, mert Ke- letafrikának ez a távoli, exotikus területe az a hely, amelyről leglöbbet írnak és beszél­nek ebben a pillanatban a világon. Itt vannak a jegyzetek s hogy minden sza­vuk megbízható, azt Mrs. Dann cikkei garan­tálják, mert cikkeket is ir Mrs. Dann a Peg's Papernek s a Home-Notesnek London­ba. remekül fizető, komoly lapoknak. Abesszin nőkről . . . Abesszin nőkről s az abesszin vallásos­ságról beszél Mrs. Dann. A régi Elhiopiában, mielőtt Menelik (Sa­lamon király és Sába királynőjének fia) el­terjesztette a zsidó vallást, a napot imádták az emberek, a forró hatalmas napot. A napis­ten tiszteletén kívül egy törvény volt az éle­tükben: az anyjuk törvénye. A házasság egy­szerű szerződés volt s minden gyerek az any­ja nevét viselte. A hatalom minden közös­ségben a legidősebb asszony kezében volt és a családi (vagyon is a nőkre szállt át. Nőtisztelö ország volt Abesszínia, amely ma is visszatükrözi az ősi törvényeket. Ha egy férfi meghal, földjét nővéreinek gyer­mekei kapják. Ha egy férfi — mondjuk a piactéren — vita hevében csak a kezét teszi egy nő karjára — az abesszin dáma kárté­rítést követelhet a vakmerőtől. Szabad és büszke az abesszin nő. maga intézi pénz­ügyeit s a szava szent. Ahol a nő nem hazudik — Az abesszin nő nem hazudik — meséli Mrs. Dann — nem lebet és nem szabad neki. Szörnyű sors vár rá, ha mondjuk, hami­san tanúskodik. .4 helybeli borbély, oki mészáros és hóhér is egyszemélyben. le­vágja a haját s egy kis bőrt is hozzáad finoman. A vérző fejű nőt elvezetik — örök életére meg van bélyegezve. Ezért nem hazudhat, de nem is hazudik az abesszin asszony, aki­nek a primitiv bírósági tárgyalásokon (egy fa alatt ülnek ilyenkor a falu tekintélyes urai a sár-falu szalmaletős kunyhók között) döntő szava van. Persze, hogy igazat mond, mikor levágott hajjal az egész falu megveté- j sének tárgya, mindenki kerüli s nem marad j semmi más bátra, minthogy apáca legyen, j vagy, ha jó vadász, hogy csatlakozzon vala- j melyik kóbor, veszélyes életű rablóbandához, i Nők — a vadászaton — Hát jó vadászok az abesszin nők? — Hogy jó vadászok-e? Láttam asszonyt j leopárdot agyonlőni kisgyermekével a hálán, j Harcidalokat énekelnek, minden fegyverhez j értenek, minden másodiknak be vannak zsi- j rozva a hajfürtjei, ami annak a jele, hogy 1 késsel, vagy dárdával megölt valami vadál­latot. — A világ legrégibb keresztény országa Abesszinia, tele ősi és furcsa babonákkal. , Ilyen babonán alapszik a munkaeloszlás is. Nőnek nem szabad ekével bánni, vagy ara­tásnál segíteni. A vallásban is furcsa babo­náik vannak. Az ország védasszonya Szűz Mária, akinek templomába nő nem léphet s akinek papjainak a konyhájában tyuk. liba, de semmiféle nőstényállat nem szerepelhet a menün, sőt még az egeret fogó cica is csak him lehet a papok konyhájában. Ha háború lesz . . . — Mi lesz ott háború esetén? — kérdezem. — Mussolini katonái nőkkel fognak harcolni. Az abesszin férfi lusta és sokat beszél, fegyvert hord és kis napernyőt szalmából. De bátor. A nő kevesebbet beszél, mint bár­melyik más nője a világnak, de harcos, igaz­mondó és hallatlan bátor, akár fiatal lány, aki felfelé fésüli a baját, akár asszony, aki szoros kis fürtökbe rendezi fekete fürtjeit. (M. L.) Ib.tH szeptember 2 t. mummmmnmmmmmmmt um mnm hogy a budapesti Nemzeti S" in ház érdekes újításaid szolgál a színészeknek, akik ezen­túl szerepük mellé kis gépírásos tanulmányi kupitok, amelyben u figura jellemzéséi is ta­nulmányozhatják a szerep ábráz olásának megkönnyebbítésére. 4újjászervezett Nem­zeti Színházban egyébként szorgalmasan fo­lyik a munka. Csorfns Gyula első fellépése a Vili. Henrik eirnü drámában lesz. Rajnay Gábor is érdekes feladatot kapott, Rostand Cyrnnójánuk főszerepét fogja eljátszani. Som­lai) Arthur pedig Shakespeare Athéni liman- jának főszerepét kapta; mindezekre n dara­bokra a szezon idején kerül sor; bogi) a budapesti Kamaraszínház a sze­zon legnagyobb sikerével, a 120-as leni pávai nyit, amelyben Dayka Margit szerepét a fia­tal Szombat helyi Blanka nette át, ugyanis Dayka a Vígszínházban játszik jelenleg; hagy ismét megnyílt Becsben az a parányi színház, amelyet a negyvenkilencek színhá­zának hívnak, ugyanis nézőterén mindössze negyvenkilenc ülőhely van. A fiatal és isme­retlen tehetségeknek ez! a pici színházát az idén Strindberg dnullájával a Julin kisasz- szonnyal nyitják meg; hogy a Nem élhetek muzsikaszó nélkül cimü uj magyar filmben Somogyi Erzsi, a kitűnő drámai színésznő, elériekli Lányi Vik­tornak egy keringőjét Deity Ferenccel s a felvételei; alatt bebizonyította, hogy ugyan­olyan jó dalénekesnő, mint amilyen jó drá­mai színésznő; hogy szeptember 20-án. azaz tegnap volt Hegedűs Gyula halálának negyedik évfordu­lója. A Budapesti Színész Szövetség tagjai megkoszorúzták a nagy művész szobrát a Vígszínház előtt s Kertész Dezső mondotta el az ünnepi megemlékezést; hogy Hunyadi) Sándor darabját, n Lova- yias ügyet, Bécsben a Deutsches Volkstheater játszó a nagyszerű Félix Bressarttal a fő­szerepben; hagy n Cluj-i Opera eredeti román darab­bal nyit, Andreescu—Skeletly—Eminescu fío- szorkánymesterek cimü dalművével; hogy az Ufa kulturosztálya által szervezett lengyelországi expedíciója visszatért. Schultz vezetése alatt havasi- és állatfelvételeket ké­szítetlek. Továbbá négy kulturfilmet forgat­tak Varsóban. Vilnában és a lengyel paraszt- és népünnepélyekről; bogy Pierre Benoit, az Academie Francai- se tagja irja a Greven produkcióju Ufa-film „Anato! városa“ francia drébuchját; hogy az utóbbi idők nagysikerű írói közül sikerült hármat az Ufónak a filmhez lekötni. Köztük Hans Faliadat, a világhírű „Mi lesz veled emberke“ cimü regény íróját; bogy ..Zenélnek neked“ a címe egy rövid Ufa-filmnek, melyet Paul Brauer, az ismert berlini román hegedűssel. George Boulanger- val. továbbá Lissy Arnavnl és von Rufinnal forgat. kötetei! Kevés pénzért, kitűnő regények! Claude Farrer: Titkárkisasszony. Strelisker: \ felelőtlen ember. Albérlőn: Mikor a köd eloszlik. Karin Michaelis: Az ügyvéd ur családja. Oppenheim: A fekete pásztor. Wodehouse: Forduljon Psmithhez. Minden kötet átlag 300 oldalon, Ízléses vá­szonkötésben csak 20 lej az Ellenzék könyv- oszlályában Cluj, Piaţa Unirii. Utánvéttel nem szállítjuk, csak pénz előre való bekül­dése mellett. Kötetenként 5 lejt kérünk por­tora. a r­Rövid ideig iarírS leszállítás igazi hönyvérléhehhól : Ehrenburg: Basic Roitschwartz (kötve) —-------— — Lei 66 Korber: Ruth és a harmadik birodalom (kötve)------Lei 66 Gold: Zsidók, ha nincs pén­zük (kötve) — — — — Lei 63 Hoel: Szerelem a strandon (kötve) — —------- — Lei 63 Ebermayer: Az ifjúság élni akar (kötve) — — — — — Lei 66 Dos Passos : 42*ik szélességi fok (kötve) — — — — — Lei 66 Irlen: Marxismus—Hitlerizmus (kart.) — — — — — — Lei 20 Werfel: Élhetünk e istenhit nél­kül (kart.)-----------— Lei 20 Coud-nhove: Stalin és társa (kart.)-------------------------Lei 20 Bük; Túl a marxismuson (kart.)-------— — — — Lei 20 Most vegyen, mert csak kevés példány van mindenből !! — Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, P. Unirii 9. Vidékre azonnal, szállítunk, utánvéttel is. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents