Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-24 / 219. szám

o ruxn ELLENZÉK 193 9 szeptember 2 4. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ pár óra alatt nagyon olcsón fest az orszá­gosan KL ISMERT IWWWWWW^»W»W>W»M^Mirt^»>WWV % CZJNK- cég, Cluj KuUttr-riporl a székeiy fővárosból T retiscgi. ('somi. - Dköljog. Kulim kapo-o .ti. • LIMA: ke/linkbe került ogv levél, melyet ■ civilen er,vének Constantin Ktritcseu. re,ve­ni :jn.tr, kő'oktatásügyi ve/érlaliigvcló cimé­kiilJirk. aki o’nöke a/ érettségi bizutts.igm-k. , . ovii eveiben az „intellcktuc ek egyik ' c. o. •I" i.i ' ot teszi Iclelóssé a bukásokért azzal, „Duca sorsi jut, ha s/ny ruságát tovább \: ja, azaz, ha most a pótérettségin egyről­át nem engedi a jelenik./őket. k ráesett s .1 papírkosárba doh:a. A/, a t it last nem v es i komolyan. I o eg gvvaros, kb.tn felejtik el hamar a könyveket . ion\ ben r -.'estik a szórakozásokat. 1/ azon- M nem minden. Soraikba ma.-ok Kirakodnak, \k táji, va; lau es oszt ily Ivaréra uszítanak. — vknek semmi s, m c’ég. Minden eszközt fel— • ' i1 ■ t 1., Duca nicggv ikolása sem volt egyéb, • unt egy .el;escn a'apt.ian harcnak gyümölcse, ■.■kor a min''Ztercln>>k rendet és biztonságot ivart teremteni ar or.-zágban. Hogyan tanuljon óim.tg mádon pohtjkei gyűlésekre liivgík ••>>k. akik gyáván, névtelen levél mögé rejtő/, ek? Csak cl kell olvasni az érettségi irá b.Ji r.v.ikorlatokat és meggyőződhetünk arról, hogy rt ke l megszüntetni a mai káros állapotokat. UNIVERSUL: Franciaországban a rugvfor­, dmu városokban beszüntették azt, hogy a gép- ,öcsik éles jeleket adjanak. Chtappe volt párisi rendőrprefektust épp azért választottak meg pol­gármesternek, mert különös figyelemmel visúL .etett a közönséggel szemben. Utóda még inkább kar ügyelni a csendre Parisban. Ugyanez a , lyzct Itáliában. Egyetlen gépkocsinak sincsen ga arra, hogy őrülten hajtson és közben éles : zéssel megriasszon. Hogyan? — kérdik némc- \ . k. — Némán haladjanak a gépkocsik a ke­retező utón? Igen. Ez a csoda is megtörtént már s a statisztika a balesetek számának csök­kenését mutatja. Az idegen turisták csodálattal lelve tapasztalják Rómában, Nápolyban, Mi-ánó. bn, Genovában, Turulban a csöndet annak da­cára, hogy ezekben a városokban fordul meg a legtöbb gépkocsi O'aszcrszágban. Miért ne le­hetne megvalósítani nálunk is azt, amit az ola­szok megvalósítanak hazájukban? ADEVERUL: Costachescu egyetemi tanár fontos politikai nyilatkozatot adott Jasi-ban. Az alkotmánymódosítást i'S szóvá tette, ami miatt, bizonyos hazafiak nem tudnak aludni egy idő ura. Costachescu kijelentette, hogy a tervet nem tartja komolynak- „Alkotmányt akkor módosí­tanak, — mondotta — mikor erre feltétlenül szükség van, midőn az alkotmány oly törvény hozatalát akadályozza, melynek megszavazását az ország elsőrendű érdeke parancsolja. Mi vol­na a célja ma egy alkotmánymódosításnak?“ Tel- lesen igaza van Costachescunak. A szélsőségek kalandor politikájával szemben az alkotmányt és parlamentet fenntartó nemzeti.para'sztpártot ajánlja, miután az ököl jog csődöt mondott több országban. CURENTUL: Adrian Maniu azt indítványoz­za, dkpozzuk meg diplomáciai összeköttetésen túl is a jóviszonyt szomszédainkkal. A diplomá­ciai kötelékek ugyanis az érdekek parancsára könnyen szétszakadnak- Nem szakítottak telje­sen a kisországok a nyugati kultúrával. Diák­jaink párisi, berlini, bécsi, lipcsei egyetemekre járnak, ugyanakkor teljesen elhanyagoljuk egy­más művészétét, irodalmát, melynek úgyszólván egyenlő a színvonala. Melyik román intellektuel tudna tíz cseh, lengyel, vagy jugoszláv irodalmi müvet felsorolni? Vagy megfordítva, mennyi ro­mán mü terjedt t(T a szomszédos államokban? Megfelelően kell ezt előkésziteni. Nem ismerjük eléggé egymást. Csupán akkor kerül hozzánk egy lengyel, vagy cseh könyv, midőn hosszú időn át volt már a berlini és párisi kirakatokban. Épp igv történik a zenemüvekkel is. Nem elég a sok ígéret. Nem elég az sem, hogy diákcsoportok járnak egyik országból, a másik országba. A Risanta-nt és Balkán-szövetség, midőn a konfe­renciák alkalmával a szövetséges országok közöt­ti kötelékeket megújítja, a kulturális közeledésre is gondolhatna. Ez segítségére lehetne aztán a diplomatáknak is munkájukban. Az országok összeköttetésében a művészek és irók többet je­lentenek az export és import adatainál. Rövid ideig még hönyvnapi áron : h mmm kséto irta és illusztrálta: Nagy Endre. A kabaré magyarországi története a legizgalmasabb re­gény s e regény hőse Vagy Endre. Hogyan került a dobogóra ő. aki vérbeli, iró, hogyan lett egy szegény fiatalemberből milliomos ■conferancier, erről ad számot ez a könyv, mely egyben tükörképe a hábomelőtti Ma­gyarország politikai és társadalmi életének. Kömjvnapi ára, amíg a készlet tart 96 lej, az Ellenzék könyvosztályában, Cluj Piaţa Uni­rii. Kérje a kömjvnapi szenzációk jegyzékét. Ä kisebbségi iiszíviselők gyermekeit sem lehet már felekezeti iskolába Íratni? l/j veszély a név és eredet elemzésén hiviit. — Jól indult az idei színházi szezon a székely fővárosban TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósi lójától.) A Református Kollégium elölt álló ekhóssze- kerek. kocsik, uniókról az iskolákkal szem- i Fen közömbösen viselkedő emberek is észre- j \eltellek, hogy kezdődik az iskolai év s az ősi falak közé megint összegyűli a diákboly. Az utcánál azonban még élénkebb volt a nagy korzó. A viszontlátás örömétől kigynlt gyermek arcok, kedvesen érdeklődő meleg beszélgetések. ;tz aggodalmaskodó szülök, az ti j kis nebulók vigasztalhatatlan keservükkel a legkülönbözőbb érzéseket váltották ki az éveleji látogatóból, amíg végig ment az in- ternátus folyosóján, keresztül ment a nagy udvaron. Knvlékezetes idő a diákság életében a naptárnak ez a napja, mikor a szülei bu- esuzkodástól elkezdve, önállóságát, kereske­delmi szellemét, önmaga elrendezését mind egyedül kell elvégezze az istenadta hány ki­lométerről iskolába küldött székely diák. Szinte azt lehet mondani, hogy Ar életrevalóság első próbája a: iskolai év kezdete. Nagy Endre: a kollégiumról Nagy Endre, a nagymulFu kollégium igaz­gatója, bizalommal néz az uj iskolai év elé. Diákjai száma nem kevesebb, mint a tavaly volt. Sőt az az örvendetes tény mutatkozik, hogy a bentlakó növendékek, mintegy húsz diák­kal szaporodtak az idén. — Úgy látszik, hogy megmozdult a falu — mondotta a kitűnő igazgató. A mult évhez viszonyítva nincs esés, de figyelembe kell vennünk, hogy az idei isko­lai év nyolc osztállyal kezdődik, a tavalyi héttel szemben. Tehát valahol mégis hiány mutatkozik. Meg is kérdezzük, hol vehető észre ez a hiány? Az alsó lagozalokban. Az első osztály lő 20 gyermekkel kevesebb diákot számlál, mint az elmúlt évben. Mivel a gazdasági vál­ság enyhült, azt kell mondanom, hogy kevesebb a gyermek és ezért mutatkozik a hiány. Lehetséges, hogy igaza van Nagy Endre igazgatónak, mikor azt mondja, hogy kevés a gyermek. De felmerül egy másik kérdés az első osztály diákjai számával kapcsolatban. Vájjon nem az állami intézmények vonják el gyermekeinket felekezeti iskoláinktól? Mert nemcsak a középiskola, hanem az elemi iskolák is lényeges apadást mutatnak. — Vannak-e hátralékos szülök? És meny­nyi kedvezményt tud nyújtani a kollégium? — Sok. nagyon sok az elmúlt évi hátralé­kosunk. Szinte minden szülővel külön kell megállapodnunk a hátralék-törlesztés és az idei fizetést illetőleg. Azért ar iskola a lehetőségekig a: arra érdemes tanulóit kedvezményben részesíti. Az idén például a bentlakás 120 tanulója közül 70 élvez kedvezményt. Tandíj kedvezményt pedig a diákság felének adott a kollégium. A legtávolabb menő lehetőségekig mindent megteszünk, hogy diákságunknak tanulási le­hetőséget biztosítsunk és a székelységnek ezt a hasiváját továbbra kultúránk szolgálatába tudjuk állítani. Nép felesednek elemi A Marosmentén még fokozottabb mértékben folyik a név­elemzés, mint mult iskolai évben. Hiába van a Borcsa Gergelv-féle semmitő- széki Ítélet, A buzgó állami tanítók nem vesznek tudo­mást róla. A szülei nyilatkozatok ellenére és anélkül, hogy bebizonyítanák a gyermekek román eredetét. megtagadják az állami iskolai tanitók által láttamozásra szükséges ,,dovódákat“, ami aztán a gyermek állami iskolába való beiratását ivonja maga után. Fia pedig a fe­lekezeti iskolák illetékesei a Tg.-Mures-i tan- felügyelőségen orvoslást keresnek, burkoltan, vagy nyíltan tudomásukra adják, hogy ,,a mi érdekeink“ szerint kell eljárni a megkeresé­sekben. Dr. Biró József, a magyar párt titkára a marosmenti faluk egész sorát említi fel, ame­lyek iskolai sérelmeikkel fordultak a tago­zat titkárságához. Saugheng de Mures, Alunis, Corunca, Pa- saseni, Beica de jós, Dileul mou, Capusul de câmpie s más községek mind panasszal for­dultak a Tg.-Mures-i magyarpárti tagozathoz. A név és eredet elemzésen kívül az állami tisztviselők és alkalmazottak gyermekeit is állami iskolákba ..........' Nyugdíjasok, utkaparók, éjjeli bakte­rek gyermekeit nem engedik felekezeti is­kolába. Indok: a szülők állami vagy községi fize­tést élveznek. Nagy veszteséget okoz az uj elemi iskolai törvény is, mely kimondja, hogy az 1—4 osz­tály 50 gyermekkel. a 5—7 osztály pedig 30 gyermekkel tanulhat egy tanerővel egy teremben. Min d n felekezeti iskolák műkö­dése e tekintet ben sok helyen kifogás alá esik. a gyermekek létszám fölötti számát kénytelenek átadni az állami iskoláknak. Így érthető, hogy elemi iskoláink növendékeinek száma, ha lassú is. de biztos apadást mutat. Megkezdődött a sziniévad Battyán Kálmán színigazgató társulata szeptember 17-én megkezdte a szini-évadot. A jó erőkkel szervezett együttes a Méder- szálloda termében játszik az idén. Az első előadások bebizonyították, hogy a válság, mely komolyan fenyegette a székely főváros színházi ügyét, megszűnt. A közönség szeretettel jár színházba. A szerényen, de Ízlésesen berendezett helyi­ség sok esetben kicsinek is bizonyul. Kár, hogy ennek a nagymid tu kidturváros- nak nincs olyan alkalmas terme, hol a magyar­ság kulturális ügyekben szórakozás céljá­ból találkozni tudna. Érdemül kell betudni Battyán Kálmánnak, hogy a szinház kérdését sikerült megolda­nia és hogy találkozási helyet tudott terem­teni a kulturális igényű és szórakozni akaró városi közönségnek. A sziniévadot Rejlő Jenő „Aki mer, az nyer“ cimii operettjével kezdte a társulat. A vidám és végig hangulatos operettel teljes mértékben sikerült megnyerni a közönség tetszését. Papp Ella, Agothay Hédi kitünően játszották meg szerepüket. Battyán Kálmán, Komái Sándor. Németi István is nagy meg­lepetést keltettek művészi játékukkal. A töb­biek is valamennyien jók voltak. Reméljük, a kezdet lelkesedése nem szű­nik meg az együttes sokatigérő tagjaiban és reméljük, hogy amilyen teljesítménnyel fog működni, ugyanolyan pártfogással fogja a közönség is támogatni a társulatot. Szabó Lajos. Ez már igazán olcsó : SPORTOK KÖNYVE irta Pluhár István. A: egyes fejezetek köveU kező sportágakat öleli fel: atlétika, asztaii- tennisz, birkózás, céllövés, evezés, gyephok- ki, hósportok, jégsportok, kerékpározás, mo­torsport, labdarúgás, olimpia, öttusa (mo­dern pentatlon), ökőlvivás, repülés, tennisz- torna, úszás, vizipóló, vívás. Minden fejezet kiegészítője az illető sportágban használt idegen szavak, terminus technikusok magya­rázata. A könyv függeléke a: Sportadntok tára, melynek tartalma: rekordok, világre­kordok. bajnokok, világbajnokok. Az ízléses vászonkötésbe kötött könyv könyvnapi áron még korlátolt példányszámban rövid ideig 99 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Kérjen könyvjegyzé­ket. Esperest látogatás az Aiud-i református egyházmegyében A bizottság Turda után Turen-i község felé folytatja útját TURDA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Aiud-i református egyházmegyében most lolynak a szokásos egyházi vizsgálatok. Biró Lajos, az egyházmegye esperese, a felülvizs­gáló bizottsággal sorrajárja az egyházközsé­geket és tüzetesen megvizsgálja az egyházak anyagi és lelki állapotát, valamint azok ve­zetését. A nagy munkát adó körút során a bizott­ság a napokban érkezett Turda-rn. amely szintén az Aiud-i egyházmegyéhez tartozik. A bizottság tagjai között Iliró esperes mellett dr. Horváth Miklós nyug. alispán, egyház- megyei fögondnok, Nagy Béla Giumburd-i lelkész, egyházmegyei főjegyző és Kováts Fe­renc Noulac-i lelkész, főszámvevő érkeztek Turdara. ahol az ó és uj város egyházi ügyeit vizsgálták felül. Mindkét helyen az esperes és a bizottság tagjai a pontos és lel kiismere­tes cgyházvezelést állapítottál: meg. A vizs­gálat során délelőtt az Ó-Turda-i református templomban tartottak alkalmi istentisztele­tet, melyeken Biró Lajos esperes mondott imát és tartott gondolatokban gazdag egyházi beszédet. A felülvizsgáló bizottság a Tureni felé folv- talla útját, az ottani református egyházköz­ségek ügyeinek megvizsgálása végeit. HA AZ ARCSZTNE FAKÓ, SZÜRKÉSSÁR­j GA és tekintete b-cvadt, ha szomorú, hangulata nyomott és nehéz á’mok gyötrik ha a bél túl­ságos rothadási folyamatai, gyomorfájás és epe. pangás kínozzák olyankor tanácsos néhány na­pon át -eggel éhgyomorra egy-eav pohár termé­szetes „FERENC JÓZSEF“ kejerüvizet innia. Az orvosok azért rende ;k már régóta a FERENC JÓZSEF vizet oly gyakran, mert ez a rosszullét okát rendszerint ?vor;an megszünteti és az egész szervezetet felfrissiti. Dönföfíeh az interimárok : Tsz n<ipon le kési boniapi a Ghelmtfe-i felekezeti iskolái TG.-SACUESC. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Ghelinte-i római katolikus elemi iskolá­val sokat foglalkozik az erdélyi sajtó. Még az 1934-es iskolai év befejezése előtt egy fel­jelentés alapján az időközi bizottság mint egészségtelen és rozoga állapotban lévő épü­letet használhatatlannak nyilvánította az isko­lát. a gyermekeket áz évvégi vizsgák előtt az utcára telepítette s az ajtókat lepecsé- teltettc. Az illetékes egyházi hatóságok közbenjárása mellett is, az iskolát a mult év elején nem lehetett megnyitni. A nyár folyamán bizott­ság szállt ki, hogy felülvizsgálja az iskola épületét. A bizottság megfelelőnek és hasz­nálhatónak találta és ennek alapján tette meg jelentését a felettes hatóságoknak. A bizottság azonban tovább hatalmaskodik. A pecsétek továbbra is az ajtókon marad­tak. Sokszori sürgetés után végül is október hó folyamán a közoktatásügyi minisztérium utasította a főtanhatóságot az iskola meg­nyitására. A főtanhatóság azonban megfeled­kezve a minisztérium utasításáról, nem to­vábbította az iratot és csak folyó év január havának vége felé adja ki dr. Gyárfás Ele­mér közbenjárására. Ekkor azonban az a furcsa helyzet adódik, hogy a minisztériumi engedély ellenére sem haj­landó az időközi bizottság az iskoláról a pecséteket eltávolítani, így kerül az ügy a Cinj-i revíziós bizottság elé. A bizottság elrendeli a pecsétek eltávo­lítását, de közben az iskolai év eltelik anél­kül, hogy az iskolát meg lehetett volna nyitni. Ismerve a helyzetet, mindenki tudja, hogy mi a következménye annak, ha a tanköteles gyermeket valamelyik iskolába nem iratnak be, valamint a Székelyföldön divatos azon szokást a gyermekek tanszabadságára vonat­kozóan. amely szerint az egyszer állami is­kolába beirt gyermekek a további évfolya­mokra felekezeti iskolába nem mehet. Ghelinte időközi bizottsága, amely az utóbbi időben sok göndör »Tsoí/oft a felettes hatóságoknak, most egy újabb fordulattal akarja megoldani a felekezeti oktatás kérdé­sét, elrendelte az iskola közegészségügyi szem­pontból tiz napon belüli lebontását. Ez a jogtalan határozat nagy feltűnést keltett és kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents