Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-22 / 218. szám

/ I. L l: N / í: K-..iii i'JVtivi .i-Lkond ,»/ q;«/M>;cn vivőn MiviWfim s/áoníóiűa ja végén, kivetkezik a lEgészség csoportja, ahol kicí­ru! .1 uiiárlrxks kapuja, megtudjuk, liogy um lehet micgnuv..'ui, mii jelem u tuj-nc- nrwxA, inti vvar xj egészséges tahi cm varos, .i.- cgrsi/'xţyrs ország és a? csznriuvi ivépegesz­scgiK.'a i szervezet! Sy.imLirabok xj egészség érde­kében A társadalom leütiismerecének leléb- rs/tesével párhuzainKwan munkába állítják 1 v/ akembercket is? Igen, t udomán vos nagygyűlés ülése­ik majd egy egész héten át, melyre egybe- \ ülnek .íz ország összes járási és lis/n or- wx.ai. I nagygyűlésnek főcélja, hogy gyu- i.ori.Mi javasatok szülessaiek: í. népesedés­it -:ka és telepítés; 2. a népélehne/cs és ne e.s összefüggése; 3. a jövő nemzedék • -ge-vségiigve; 4. a néphet:ogségek elleni kiiz- de ;vn és 5. az egészséges falusi építkezések üevében. Ezek a tőr ételek természetesen szá­mos fontos ágra aszianak. Az „Egészség I lele" .dum a tudományos ér teke zésekkel egyidősben népszerű egé-szzégőigyi e őadáso kát is fogunk tartani a Városi Színházban, ahol egész ség ügyi utalásokkal megtűzdelt kis színdarabok között .1 mtgykcéönség li gyeltmét lontos egészségügy 1 tud rvi valók ra fogjuk ícllwvni. I ste pedig művészi fényfül- kében az egészségügyi ipar cégei lógnak be munitkozjii Budapest terein és utcáin.., Vé­gül tíz. egész országban külön egészség-órá­kat nirtsuuk a diákoknak az. Egészség Heté­vel kapcsolatban... — Szóval összegezem a 1 rakottakat —, hatalmas roham indul az. egész országban a betegségek leküzdésére... Mi ennél is többet alkarunk! A Zöld Kérész* jegyében indulunk és a Zolid Ke­reszt világszerte a praevcmio, a betegség megelőzésének a jele. Ma még beláthatatlan az ut a fertőzött falutól, fülledt városok­tól, rossz, munkahelyiségektől az egészséges országig, de a nehéz feladat tettre késztet és mi vállai fűk a munkát! Sz. Weress Jolán. STRADIVARI _ Szántó György regényének Kimbemutatója írta: P&ÁL JÓB Budapest, szeptember közepén. ötszáztizenhét oldal terjedelme van Szántó György Stradivari cărnii regén vének. Ha mind a két kötetet egyfolytában akarjuk kiolvasni, akkor is több napot kell erre szánnunk, a história egyre halványodó ködébe vesző évszázadok­ba nyuinak vissza a regény gyorsan gördü­lő fejezetei, országokon, népeken, népek er­kölcsein száguld keresztül csapongva ennek a fantáziában annyira gazdag írónak cso­dálatos képzelete, a film pedig, amit most mutattak be először Budapestén, mindössze mástel óráig pereg a vásznon. Bolváry Gé­za, a zseniális filmrendező másfél óra szük- reszabott keretei közé volt kénytelen ösz- szepréselni azt, amit Szántó György aradi otthonának kattogó irógépjén ötszáztizen­hét nyomtatott odalba irt le. Ennek a két ténynek egymásai való szembeállítása már­is feleletet ad a kérdésire; miért nem lehe­tett a fi hm szalagjára vinni mindazt, amit Szántó György fantáziája az olvasók tíz­ezreinek ajándékoz. Másfél óra alatt senki ezen a világon, nem tudja ekneséni azt a iörténetet, amah ez ötszáztizenhet oldalra van szükség. Mindennek ellenére a film, melyet zsú­folt nézőtér előtt mutatott be Budapesten a Royal Apolló, tökéletes alkotás. Szántó György irói zsenije szakasztott úgy érvé­nyesül benne, mint Bolváry Géza utolérhe­tetlen rendezői tehetsége. Szántó György­nek, az Írónak megvan az Istentől adomá­nyozott nagy-nagy képessége, hogy minden írásban uj formákkal ajándékozza meg az olvasót, a Stradivari ’ formái is merőben újak, szerencsések is és ezek a formák tel­jes egészükben érvényesültek a filmen még akkor is, ha Bofiváry Géza kénytelen volt a regénynek nem. a feiét, nem a háromnegyed részét, nem a kilenctized részét, hanem ta­lán kiÜencvennyolc percentjét is kihagyni azért, hogy a filmre vitt két százalék an­nál döbbenetesebb és annál nagyobb diadal­lal vigye át a nyomtatott betűből a színész élő maszkjába, a hegedű húrjának felsíró melódiájába Szántó György éjszakáinak tar­ka és zabolátlan színekben olyan gazdag álmát. Az előadásról ennyit: moziban még talán soha nem vök akkora sikere egy darabnak, mint a Szántó György Stradivari-jának. A színház nem tud haladni a korral, ma sem nyújt többet technikában, rendezésben és fantáziában, mint nyújtott Shakespeare idejében, amikor papirosdarabra irt mondatok helve11esitérrék a mai színját­szás színes, de mégis csak papirosból készült kulisszáit. A szinház nem tud versenyezni a filmmel, egyszerűen azért, mert anyagi téren nem birja a versenyt. Egyedül a film képes ama, hogy Tápé, Curtic, Lökösháza, vagy Csűtörtökhely publikumának ugyan­azokat a világhírű sztárokat adja, mint Londonnak, vagy Párisnak és .akár harminc ftüíérérc, akár öt lejért, akár két cseh koro­náért abba a tökéletes illúzióba ringassa a nézőt, amiben Newyork vagy Chicago tíz­ezer személy befogadására képes mozija kö­zönségének van része. Ez az oka azután an­nak is, hogy a mozik publikuma elkényez­tetett, a konkurrenciű nagy, a kinók csak a leg­jobb darabokat veszik, a szereplőknek nin­csen közvetlen érintkezésük a publikummal, tapsot se kapnak: hiszen a moziban nincsen jelen az, akinek a taps örömei és gyönyö­rűséget okoz. Ritkaságszámba megy, hogy a mozi kö­zönsége tapsra verje össze a tenyereit és ép­pen ezért túlontúl nagy sikert könyvelhe­tünk el a Stradivari javára, ha hirül adjuk, hogy amikor vége volt az e dudásnak, az a publikum, amelyik máskor meg se várja az utolsó jelenetet, hanem ott tolong az ajtó­nál, hogy első legyen ruhatárban hagyott kalapjánál, vagy ernyőjénél, most ülve ma­radt, senkinek nem jutott eszébe, hogy si­essen, az emberek feledve mindent, ami oda- kinn. várja őket az é rtben, a ragyogó film hatása alatt állottak, olyan tapsvihar tört ki, mint egy sikerekben gazdag premieren, a VigszinHáz nézőterén, lel kellett huzni a fehér vásznat és a taps még írenetikusabb lett, amikor a vászon mögött, az igazgató által kézenfogva megjelent elegáns írakkjá- ban Szántó György, az író, hogy mélyen meghatottan megköszönje a közönség tet­szésének ezt az egyedülálló kitörését. A premierek előkelő közönsége ült a mozi páholyaiban. Bethlen Margit, grófnő Hatvani Lilli bárónővel jelent meg, József Ferenc főherceg a p.irancsőrtiszt- jével. Ott láttam Hóman minisztert, Né­meth Antalt, a Nemzeti Szinház igazgató­ját Somlay Artúrra , vitéz Somogy vári Gyula képviselő vezeiésével a rádió egész vezetősége, a Budapesten akkreditált követ­ségek valamennyijének sajtóattaséja, irók, művészek és mindenki meleg szeretettel, de meggyőződéssel tapsolt a darabnak, a szer­zőnek, a rendezőnek és a szereplőknek. A másfél órába összesüritett film törté­nete tele van a romantikával és az élettel. A regénytől annyiban különbözik, hogy amig a regényben a főszereplőt Szántó György Kurt von Thiessen-nek nevezi, ad- 1 dig itt a főszereplő neve: Teleky Sándor. ; A béke utolsó évének felejthetetlenül szép 1 ragyogásával, igazi és nem talmi pompájá- i val indul el! útjára a história. Az első je­ll lenest címéül csak ennyi jelenik meg a vász- \ non. MARGITSZIGET, 1914 BÉKE. És ; ebben a három szóban benne van minden. \ öreg platánok a világ legszebb virágoskert- I jében, redőtlen, gondok nélküli homlokok, . jókedv, pajzánság, szerelem, hajnali muzsika- I szó és a békének az a sok-sok áldása, amiből I egyedül talán a Margitsziget tudott meg- ! menteni valamit szomorú korunk még szo- í morubb fiai számára, i • * i Egy hegedű története: i ez a témája a darabnak. A jelenetek nagyré­sze fotomoncage. Nagyszerű technikával el­készítve. Emberek élete, szerelme, szerencsé­je és szerencsétlensége kapcs-olódik szorosan hozzá a hegedűhöz, amelyet Antonius Stra­divari, Amati maestro legkedvencebb tanít­ványa faragott ki virágillatban gzdag tava­szi éjszakákon és aminek tokján a Mediciek > ősi címere árü'.ja el az első gazdának a ne­vét. Amikor Antonius Stradivari az Amati Beatrice nevének kezdőbetűiét faragta bele ( ok­/ 0 i 5 szeptember 2 2, az éles kés hegyével .1 hegedű nyaltál) kor csókoló/on ,i Beatrice egy larkaköntö síi lovaggal, ezen a napon átkozta meg An­tonio a hegedül és azokat, akik a világiak akármelyik részén kezükbe vcsvik egykoron ezt a muzsikai át. ... fis clindulx uijána Stradivari hegedűje, hogy megássa koporsóját azoknak, akiknek sorsául1 rendelte a végzet ezt a hegedűt. Évszázadokon át visz magával egész légiója a történeteknek, Govak. vágtatnak harctere­ken, bomba robban a szentpétervári polöta dísztermében, vékony sugárban kiszivárgó pár csöpnyi vér árulja el halovinyra vdk emberi arcokon, hol távozott el örökre az élet, mozgósítási p!okátx>kat ragasztanak ki az utcán, fel 1 öbogózott várnátokon dalolva indulnak a tömegsírok felé annyi sok nyel­vet beszélő népei vén Európának, fedezéket ásnak a Piavé mellett és itt sir fel újra An­tonius Stradivari hegedű jenek burján a nó­tája annak a fekerchaju olasz lánynak, egyet- cnegy a hosszú láncon, akinek boldogságot hozott a megátkozott nótáid. ... Talán, mert o'asz volt..., talán, mert a hegedű visszatért újra oda, ahonnan három évszázaddal ennekdőtte elindult hányatott útjára... Ez a darab meséje. A mese telistele van szőve olyan jelenetekkel, amik lelkek mé­lyé.” meghatják azokat, kik a nézők ré­szére renJelt sorokban ülnek. Meghatotta a szerzőt is... Mert: Szántó György is lát/a a darabot. Hitvese szemeivel... DIVAT Rovatvezntő : JULES EROS. Hugo!ruhák, köpenyek és hoszlilmöh Az idei ősz méltó folytatása a forró nyár­nak és hosszúra nyúlt élettartama kellemes elodázása a rideg, zimankós télnek. Ily szép ősz évek óta nem volt és a divatdámáknak bő alkalmuk van átmeneti toiUerteik bemu­tatására. A Párizs divat-királyai — a. világ divatját irá­nyitó nagyszalionok —- élve a rendkívüli al- kaLommaii', olyan átmeneti divatot kreáltak, mellyel méltóan büszkélkedhetnek. Különö­sen a kabátok dolgoztaik oly bő fantáziával, hogy a különböző variánsok közüli egyet ki­választani —, melyre a legjobb jelzőt alkal­mazni lehet — teljesen lehetetlen. Árban és minőségben uezei a RADA u F U ZŐ SZ ALO N Budapest, IX., Ráday-utca 1. Kálvin-tér sarok. A legújabb párisi és amerikai mo­dellek. A buda­pesti kézmüves- tpar kiállításon ezüst éremmel kiiiintetve! Luden Leiong, Worth, Philipe ez Gaston, I am v tn, Patou Chanel 1 és Moiyneux egy­mást túlszárnyalva egészítik ki őszi kollek­ciójukat s hétről-hétre újabb modeli-szenzá- ciókkal gazdagítják a divatvilágot. A killekciókban a leszembecünőbb és leg­jobb darabok kétségtelené az angol ruháik, köpenyek és kosztümök. Ezek azok a ruha­darabok, amelyekre az első őszi napon a leg­kényesebb ízlésű és legnxsQidainebb divat- hölgynek éppen úgy szüksége van, mint a legegyszerűbb polgánasszonynak. Ha a kabátokat és szabásukat figyeljük, akkor sokféle vonalat fogjunk felfedezni. Legfeltűnőbb — taxán mert legtöbbször lát­ható —, a raglártszabás. Ez a szabás azonban mégsem mondható egyeduralkodónak az idén. Változatlanul visehk a bevarrott ujja- kat is. Egészen kiválóak az angol kosztü­mök, monoton, apró mintás férfiszövetek­ből, diagonál szövésű tweedekből. A kosztü­mök között találunk kasszikus szabású akar, rövid, herrenfazonos kabáttal, de találunk komplikáltabb szabású háromnegyedes tweed kosztümöket, egészen vékony jersey-bluzok- kal, vékony trikópólómgekkel, finom azsu- rozott krepdesin és szaténbbjzakat. Az ilyen tipusu kosztümök azok, amelyek sohasem lesznek divatjamúltak és ha nemes és jó anyagból készülnek, éveken át lehet viselni őket. Utazáshoz, sporthoz, őszi hűvösebb na­pokon a tweedköpenyek feibecsirlheteden jő szolgálatot tesznek és elengedhetetlenek min­den jólöközködő nő gardróbjából. Ezek mellett az angolos köpenyek mel­lett természetesen találunk a ko?ékdóban úgynevezett elegáns délutáni köpenykét is, finom fekete, sötétkék szövetből, komplikál­tabb szabással, olyan köpenyeket, amelye­ket az elegáns délutáni toaletthez lehet vi­selni. A köpenyek igen gyakran eosemhlét alkotnak a ruhával, u.gy, hogy bélésük ugyanabból a selyemanyagból készük, mint a toaíett. J. E. EURÓPA—ELLENZÉK ÉJ NYARALÁSI AKCIÓ lg Ote$ó utószezont ^ pausáS kúrák ^ Érvényesek szeptember hóban: Carmen Sylvában napi 180 lejtől kezdve Herkules fürdőn napi 210 lejtől kezdve Püspökfürdőn — napi 160 lej Szovátán — — 14 nap 2.235 lej Buziáson — — 14 nap 3.500 lej Tusnádon — — napi 200 lej Vízaknán — — napi 230 lej Fenti árakban következők foglaltatnak benne: Lakás a fürdőteiep legjobb szál­lóiban és villáiban, étlap szerinti étkezés a legjobb éttermekben, mindennapra szóló szabadfürdő, vagy kádfürdő, esetleg gyógy­fürdő, összes kiszolgálási illetékek, kur- taxák, zenedijak és adók. Indulni lehet bármely napon, mindössze indulás előtt 5 nappal be kell az igényelt időt jelenteni és szelvényfüzetet váltani az ELLBMZÉK uiasâss o$&tâSyâhan„ CLUJ, PIAŢA UNIRII NO. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents