Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-22 / 218. szám
/ I. L l: N / í: K-..iii i'JVtivi .i-Lkond ,»/ q;«/M>;cn vivőn MiviWfim s/áoníóiűa ja végén, kivetkezik a lEgészség csoportja, ahol kicíru! .1 uiiárlrxks kapuja, megtudjuk, liogy um lehet micgnuv..'ui, mii jelem u tuj-nc- nrwxA, inti vvar xj egészséges tahi cm varos, .i.- cgrsi/'xţyrs ország és a? csznriuvi ivépegeszscgiK.'a i szervezet! Sy.imLirabok xj egészség érdekében A társadalom leütiismerecének leléb- rs/tesével párhuzainKwan munkába állítják 1 v/ akembercket is? Igen, t udomán vos nagygyűlés üléseik majd egy egész héten át, melyre egybe- \ ülnek .íz ország összes járási és lis/n or- wx.ai. I nagygyűlésnek főcélja, hogy gyu- i.ori.Mi javasatok szülessaiek: í. népesedésit -:ka és telepítés; 2. a népélehne/cs és ne e.s összefüggése; 3. a jövő nemzedék • -ge-vségiigve; 4. a néphet:ogségek elleni kiiz- de ;vn és 5. az egészséges falusi építkezések üevében. Ezek a tőr ételek természetesen számos fontos ágra aszianak. Az „Egészség I lele" .dum a tudományos ér teke zésekkel egyidősben népszerű egé-szzégőigyi e őadáso kát is fogunk tartani a Városi Színházban, ahol egész ség ügyi utalásokkal megtűzdelt kis színdarabok között .1 mtgykcéönség li gyeltmét lontos egészségügy 1 tud rvi valók ra fogjuk ícllwvni. I ste pedig művészi fényfül- kében az egészségügyi ipar cégei lógnak be munitkozjii Budapest terein és utcáin.., Végül tíz. egész országban külön egészség-órákat nirtsuuk a diákoknak az. Egészség Hetével kapcsolatban... — Szóval összegezem a 1 rakottakat —, hatalmas roham indul az. egész országban a betegségek leküzdésére... Mi ennél is többet alkarunk! A Zöld Kérész* jegyében indulunk és a Zolid Kereszt világszerte a praevcmio, a betegség megelőzésének a jele. Ma még beláthatatlan az ut a fertőzött falutól, fülledt városoktól, rossz, munkahelyiségektől az egészséges országig, de a nehéz feladat tettre késztet és mi vállai fűk a munkát! Sz. Weress Jolán. STRADIVARI _ Szántó György regényének Kimbemutatója írta: P&ÁL JÓB Budapest, szeptember közepén. ötszáztizenhét oldal terjedelme van Szántó György Stradivari cărnii regén vének. Ha mind a két kötetet egyfolytában akarjuk kiolvasni, akkor is több napot kell erre szánnunk, a história egyre halványodó ködébe vesző évszázadokba nyuinak vissza a regény gyorsan gördülő fejezetei, országokon, népeken, népek erkölcsein száguld keresztül csapongva ennek a fantáziában annyira gazdag írónak csodálatos képzelete, a film pedig, amit most mutattak be először Budapestén, mindössze mástel óráig pereg a vásznon. Bolváry Géza, a zseniális filmrendező másfél óra szük- reszabott keretei közé volt kénytelen ösz- szepréselni azt, amit Szántó György aradi otthonának kattogó irógépjén ötszáztizenhét nyomtatott odalba irt le. Ennek a két ténynek egymásai való szembeállítása máris feleletet ad a kérdésire; miért nem lehetett a fi hm szalagjára vinni mindazt, amit Szántó György fantáziája az olvasók tízezreinek ajándékoz. Másfél óra alatt senki ezen a világon, nem tudja ekneséni azt a iörténetet, amah ez ötszáztizenhet oldalra van szükség. Mindennek ellenére a film, melyet zsúfolt nézőtér előtt mutatott be Budapesten a Royal Apolló, tökéletes alkotás. Szántó György irói zsenije szakasztott úgy érvényesül benne, mint Bolváry Géza utolérhetetlen rendezői tehetsége. Szántó Györgynek, az Írónak megvan az Istentől adományozott nagy-nagy képessége, hogy minden írásban uj formákkal ajándékozza meg az olvasót, a Stradivari ’ formái is merőben újak, szerencsések is és ezek a formák teljes egészükben érvényesültek a filmen még akkor is, ha Bofiváry Géza kénytelen volt a regénynek nem. a feiét, nem a háromnegyed részét, nem a kilenctized részét, hanem talán kiÜencvennyolc percentjét is kihagyni azért, hogy a filmre vitt két százalék annál döbbenetesebb és annál nagyobb diadallal vigye át a nyomtatott betűből a színész élő maszkjába, a hegedű húrjának felsíró melódiájába Szántó György éjszakáinak tarka és zabolátlan színekben olyan gazdag álmát. Az előadásról ennyit: moziban még talán soha nem vök akkora sikere egy darabnak, mint a Szántó György Stradivari-jának. A színház nem tud haladni a korral, ma sem nyújt többet technikában, rendezésben és fantáziában, mint nyújtott Shakespeare idejében, amikor papirosdarabra irt mondatok helve11esitérrék a mai színjátszás színes, de mégis csak papirosból készült kulisszáit. A szinház nem tud versenyezni a filmmel, egyszerűen azért, mert anyagi téren nem birja a versenyt. Egyedül a film képes ama, hogy Tápé, Curtic, Lökösháza, vagy Csűtörtökhely publikumának ugyanazokat a világhírű sztárokat adja, mint Londonnak, vagy Párisnak és .akár harminc ftüíérérc, akár öt lejért, akár két cseh koronáért abba a tökéletes illúzióba ringassa a nézőt, amiben Newyork vagy Chicago tízezer személy befogadására képes mozija közönségének van része. Ez az oka azután annak is, hogy a mozik publikuma elkényeztetett, a konkurrenciű nagy, a kinók csak a legjobb darabokat veszik, a szereplőknek nincsen közvetlen érintkezésük a publikummal, tapsot se kapnak: hiszen a moziban nincsen jelen az, akinek a taps örömei és gyönyörűséget okoz. Ritkaságszámba megy, hogy a mozi közönsége tapsra verje össze a tenyereit és éppen ezért túlontúl nagy sikert könyvelhetünk el a Stradivari javára, ha hirül adjuk, hogy amikor vége volt az e dudásnak, az a publikum, amelyik máskor meg se várja az utolsó jelenetet, hanem ott tolong az ajtónál, hogy első legyen ruhatárban hagyott kalapjánál, vagy ernyőjénél, most ülve maradt, senkinek nem jutott eszébe, hogy siessen, az emberek feledve mindent, ami oda- kinn. várja őket az é rtben, a ragyogó film hatása alatt állottak, olyan tapsvihar tört ki, mint egy sikerekben gazdag premieren, a VigszinHáz nézőterén, lel kellett huzni a fehér vásznat és a taps még írenetikusabb lett, amikor a vászon mögött, az igazgató által kézenfogva megjelent elegáns írakkjá- ban Szántó György, az író, hogy mélyen meghatottan megköszönje a közönség tetszésének ezt az egyedülálló kitörését. A premierek előkelő közönsége ült a mozi páholyaiban. Bethlen Margit, grófnő Hatvani Lilli bárónővel jelent meg, József Ferenc főherceg a p.irancsőrtiszt- jével. Ott láttam Hóman minisztert, Németh Antalt, a Nemzeti Szinház igazgatóját Somlay Artúrra , vitéz Somogy vári Gyula képviselő vezeiésével a rádió egész vezetősége, a Budapesten akkreditált követségek valamennyijének sajtóattaséja, irók, művészek és mindenki meleg szeretettel, de meggyőződéssel tapsolt a darabnak, a szerzőnek, a rendezőnek és a szereplőknek. A másfél órába összesüritett film története tele van a romantikával és az élettel. A regénytől annyiban különbözik, hogy amig a regényben a főszereplőt Szántó György Kurt von Thiessen-nek nevezi, ad- 1 dig itt a főszereplő neve: Teleky Sándor. ; A béke utolsó évének felejthetetlenül szép 1 ragyogásával, igazi és nem talmi pompájá- i val indul el! útjára a história. Az első jell lenest címéül csak ennyi jelenik meg a vász- \ non. MARGITSZIGET, 1914 BÉKE. És ; ebben a három szóban benne van minden. \ öreg platánok a világ legszebb virágoskert- I jében, redőtlen, gondok nélküli homlokok, . jókedv, pajzánság, szerelem, hajnali muzsika- I szó és a békének az a sok-sok áldása, amiből I egyedül talán a Margitsziget tudott meg- ! menteni valamit szomorú korunk még szo- í morubb fiai számára, i • * i Egy hegedű története: i ez a témája a darabnak. A jelenetek nagyrésze fotomoncage. Nagyszerű technikával elkészítve. Emberek élete, szerelme, szerencséje és szerencsétlensége kapcs-olódik szorosan hozzá a hegedűhöz, amelyet Antonius Stradivari, Amati maestro legkedvencebb tanítványa faragott ki virágillatban gzdag tavaszi éjszakákon és aminek tokján a Mediciek > ősi címere árü'.ja el az első gazdának a nevét. Amikor Antonius Stradivari az Amati Beatrice nevének kezdőbetűiét faragta bele ( ok/ 0 i 5 szeptember 2 2, az éles kés hegyével .1 hegedű nyaltál) kor csókoló/on ,i Beatrice egy larkaköntö síi lovaggal, ezen a napon átkozta meg Antonio a hegedül és azokat, akik a világiak akármelyik részén kezükbe vcsvik egykoron ezt a muzsikai át. ... fis clindulx uijána Stradivari hegedűje, hogy megássa koporsóját azoknak, akiknek sorsául1 rendelte a végzet ezt a hegedűt. Évszázadokon át visz magával egész légiója a történeteknek, Govak. vágtatnak harctereken, bomba robban a szentpétervári polöta dísztermében, vékony sugárban kiszivárgó pár csöpnyi vér árulja el halovinyra vdk emberi arcokon, hol távozott el örökre az élet, mozgósítási p!okátx>kat ragasztanak ki az utcán, fel 1 öbogózott várnátokon dalolva indulnak a tömegsírok felé annyi sok nyelvet beszélő népei vén Európának, fedezéket ásnak a Piavé mellett és itt sir fel újra Antonius Stradivari hegedű jenek burján a nótája annak a fekerchaju olasz lánynak, egyet- cnegy a hosszú láncon, akinek boldogságot hozott a megátkozott nótáid. ... Talán, mert o'asz volt..., talán, mert a hegedű visszatért újra oda, ahonnan három évszázaddal ennekdőtte elindult hányatott útjára... Ez a darab meséje. A mese telistele van szőve olyan jelenetekkel, amik lelkek mélyé.” meghatják azokat, kik a nézők részére renJelt sorokban ülnek. Meghatotta a szerzőt is... Mert: Szántó György is lát/a a darabot. Hitvese szemeivel... DIVAT Rovatvezntő : JULES EROS. Hugo!ruhák, köpenyek és hoszlilmöh Az idei ősz méltó folytatása a forró nyárnak és hosszúra nyúlt élettartama kellemes elodázása a rideg, zimankós télnek. Ily szép ősz évek óta nem volt és a divatdámáknak bő alkalmuk van átmeneti toiUerteik bemutatására. A Párizs divat-királyai — a. világ divatját irányitó nagyszalionok —- élve a rendkívüli al- kaLommaii', olyan átmeneti divatot kreáltak, mellyel méltóan büszkélkedhetnek. Különösen a kabátok dolgoztaik oly bő fantáziával, hogy a különböző variánsok közüli egyet kiválasztani —, melyre a legjobb jelzőt alkalmazni lehet — teljesen lehetetlen. Árban és minőségben uezei a RADA u F U ZŐ SZ ALO N Budapest, IX., Ráday-utca 1. Kálvin-tér sarok. A legújabb párisi és amerikai modellek. A budapesti kézmüves- tpar kiállításon ezüst éremmel kiiiintetve! Luden Leiong, Worth, Philipe ez Gaston, I am v tn, Patou Chanel 1 és Moiyneux egymást túlszárnyalva egészítik ki őszi kollekciójukat s hétről-hétre újabb modeli-szenzá- ciókkal gazdagítják a divatvilágot. A killekciókban a leszembecünőbb és legjobb darabok kétségtelené az angol ruháik, köpenyek és kosztümök. Ezek azok a ruhadarabok, amelyekre az első őszi napon a legkényesebb ízlésű és legnxsQidainebb divat- hölgynek éppen úgy szüksége van, mint a legegyszerűbb polgánasszonynak. Ha a kabátokat és szabásukat figyeljük, akkor sokféle vonalat fogjunk felfedezni. Legfeltűnőbb — taxán mert legtöbbször látható —, a raglártszabás. Ez a szabás azonban mégsem mondható egyeduralkodónak az idén. Változatlanul visehk a bevarrott ujja- kat is. Egészen kiválóak az angol kosztümök, monoton, apró mintás férfiszövetekből, diagonál szövésű tweedekből. A kosztümök között találunk kasszikus szabású akar, rövid, herrenfazonos kabáttal, de találunk komplikáltabb szabású háromnegyedes tweed kosztümöket, egészen vékony jersey-bluzok- kal, vékony trikópólómgekkel, finom azsu- rozott krepdesin és szaténbbjzakat. Az ilyen tipusu kosztümök azok, amelyek sohasem lesznek divatjamúltak és ha nemes és jó anyagból készülnek, éveken át lehet viselni őket. Utazáshoz, sporthoz, őszi hűvösebb napokon a tweedköpenyek feibecsirlheteden jő szolgálatot tesznek és elengedhetetlenek minden jólöközködő nő gardróbjából. Ezek mellett az angolos köpenyek mellett természetesen találunk a ko?ékdóban úgynevezett elegáns délutáni köpenykét is, finom fekete, sötétkék szövetből, komplikáltabb szabással, olyan köpenyeket, amelyeket az elegáns délutáni toaletthez lehet viselni. A köpenyek igen gyakran eosemhlét alkotnak a ruhával, u.gy, hogy bélésük ugyanabból a selyemanyagból készük, mint a toaíett. J. E. EURÓPA—ELLENZÉK ÉJ NYARALÁSI AKCIÓ lg Ote$ó utószezont ^ pausáS kúrák ^ Érvényesek szeptember hóban: Carmen Sylvában napi 180 lejtől kezdve Herkules fürdőn napi 210 lejtől kezdve Püspökfürdőn — napi 160 lej Szovátán — — 14 nap 2.235 lej Buziáson — — 14 nap 3.500 lej Tusnádon — — napi 200 lej Vízaknán — — napi 230 lej Fenti árakban következők foglaltatnak benne: Lakás a fürdőteiep legjobb szállóiban és villáiban, étlap szerinti étkezés a legjobb éttermekben, mindennapra szóló szabadfürdő, vagy kádfürdő, esetleg gyógyfürdő, összes kiszolgálási illetékek, kur- taxák, zenedijak és adók. Indulni lehet bármely napon, mindössze indulás előtt 5 nappal be kell az igényelt időt jelenteni és szelvényfüzetet váltani az ELLBMZÉK uiasâss o$&tâSyâhan„ CLUJ, PIAŢA UNIRII NO. 9.