Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-22 / 218. szám
1935 a re pi e m hé r 2% mmamammmmmamam ELLENZÉK GÜTERMANN gép- ós gomblyulcsöly ©ns Gyári védjegy Varráshoz sokkal tarlósabb a selyemfonal, mint a pamutból készült cérna! Épugy, mintahogy a cipőn is (artósabb a valódi bőrtalp, mint a papendekli. Figyeljen a gyári védjegyre! } Ma seggei megkezdődtek az Írásbeli érettségi vizsgák A helybeli diákok a Reginat Maria líceumban vizsgáznak CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Tegnap reggel országszerte működésbe léptek az érettségiztető bizottságok. Az írásbeli vizsgák ma reggel kezdődtek meg, de még nem érkezett pontos jelentés arról, hogy az őszi vizsgálatokon hány diák fog elöállani. Városunkban a szomszédos városok intéze- leinek és a helybeli iskolák tanulói tegnap jelentkeztek Gradinescu A. helybeli egyetemi tanár-elnök előtt. A jelentkezők száma mintegy százat lesz ki. A vizsgák színhelye a Regina Mária leánygimnázium, mivel az eredetileg kijelölt Gheorghe Baritiu Líceumban nem állott a bizottság rendelkezésére megfelelő vizsgáztató helyiség. Ma reggel a román írásbeli vizsgák kezdődtek meg, délután kerül sor a francia Írásbelire, mig a jelöltek vasárnap délután latinból, illetve matematikából fogják Írásbeli dolgozataikat megirni. Előreláthatólag hétfőn vagy kedden kerül sor az Írásbeli vizsgák eredményeinek kihirdetésére. A szóbeli vizsgák az Írásbeli vizsgák eredményének kihirdetése után nyomban megkezdődnek. RipoHsorozal a SzélkeiyfötJr© Â ksselof&ségeílenes Bofa igazgatóról! ItiJerüft, hogy 6 Siósíapi börtösralíááBítetéssei tartwislc asz állanraraaSí. — BmbiöSí: és eréayelí a áegiei-aííézzea f©Iyó c$©ppreyi KasíaárabóS V. MteiOgaiűaságl gelenfés a rauresmeggel icrsííCisij- piocrás Buza: Változatlanul élénk kereslet, a kivitel kikötök felé tartós, jó árak mellett, 340 -345 lej feladóállomásokon. A nagy kivitel miatt előállhat az a helyzet, hogy decemberben áruhiány lesz ezen a vidéken és hozatalra lesz szükség. Tengeri: Kevés üzlet lanyhuló irányzattal, regáti uj áru nyomja az árakat. Vagononként és minőség szerint 24 ezer lej körül. Zab: Lanyha, árak esnek, 240—250 lej minőség szerint, egyelőre csak hadsereg részére vásárolnak kis mennyiséget. Árpa: Jobb áruban kereslet mutatkozik sörfőzdék részére, takarmányárpa lanyhább. Jóminőségü 270—280, gyengébb 240 lej mázsánként. Termény szövetkezetek: A megye területén csak a Ludus-i terményszövetkezet vásárol, mig a székely fővárosi „Solidaritatea14 a Szövetkezeti Központ megbízására vár. A Szövetkezeti Központ folyó hó 25-ére Clujra hívta egybe az Erdélyben működő összes román termény értékesítő szövetkezeteket, az egyes szövetkezetek működési területének kijelölése végett. A szövetkezetek a nyári idény alatt megalakult Centrala Cooperativa (CECOPAVA) irányítása melleit működnek, mely a liberális kormány üzleteit bonyolítja le. A kisebbségek bevonásától vonakodnak. Cukorrépa: A cukorrépatermelők szindikátusa pénteken délelőtt Maior Victor volt prefektus elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen kijelölték a répaátvevő állomásokhoz a megbízottakat. A helyi gyárhoz tartozó területen mintegy 30 ilyen átvevő állomás van. Az értekezleten a gyár meghízottja is megjelent a százsUékoIás megállapítása végett. Különösen a román vidékek kiküldöttei panaszkodnak a túl magas levonások miatt. A gyár felfogása szerint teljesen tiszta répa nincs és ezért az átvételnél mindenkinél 5 százalékot hoz levonásba. Ezen felüli levonás éri a termelőket az áru átadásánál, a százaiékoló megállapítása szerint. A mai értekezleten uj megállapodás jött létre termelők és gyár között, mely szerint az 5 százalék mint minimális levonás megmarad ugyan, de az beleszámítandó a százaiékoló által megállapított levonásba. CORUNiD. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Sóvidéknek kétségkívül a legérdekesebb faluja Corund, a hires fazékgyártók hazája. Messzi vidéken nincs még olyan község, ahol annyi érdekesség várná az idegent, mint itt. De nemcsak érdekessége van a falunak, hanem jó módja, gazdagsága is, mely a borzalmas szegénységgel küzdő többi székely faluk után elsősorban szembe tűnik. Valósággal kifolyik az útra a jómód és aki végigmegy a falun, már az utcáról felállíthatja a gazdagság fokmérőjét. Beszélnek a hatalmas házak, udvarok, csűrök, galambbugos kapuk és az egészséges, életerős emberek arcai. Jó itt az élet, jobb, mint máshol és ha a föld szegény, terméketlen, köves és agyagos is, százféle jövedelmi forrás biztosítja a bőséges életet. Agyagipar, aragonitipar, faipar virágzik itt, amelyhez most kapcsolódik a céltudatos gyümölcstermelés. A nép kereskedő szelleme a föld alól is előteremti a jólétéhez szükséges feltételeket, . ha otthon nem terem a föld, nagy a világ, I ezerféle lehetősége van a pénzszerzésnek. 5 Szekerével és lovával nyakába veszi a vilá- ■ got. Az ország legtávolabbi pontján is meg I lehet találni a Corund-i embert, amint fazekait, meg más cserépedényeit árulja. Jól esik látni, hogy ez a fáradságot nem ismerő munka mind azért van, hogy itthon épiteni, gazdagodni lehessen. Hogy szaporodjanak a gyönyörű uj galambbugos kapuk, amelyeknek itt egészen uj formáját találták ki. Hogy egymás mellé nőjenek ki a földből a hatalmas, cifra deszkadiszitésü házak és óriási csűrök, amelyek mintha a hét szűk esztendő számára készültek volna raktárnak. A pénz mellé még a büszkeség is hozzájárul, hogy kinek van szebb háza, szebb udvara, „élete" — ahogy itt mondják. Autón járnak és fotőjben ülnek a fazekasok — Szép falujuk van! — mondom egy atyafinak, amint szembe találkozunk. — Rengeteg pénzt fektetnek itt építkezésit i örökre letelepedtek, külön iskolájuk van, kettő is, meg templomuk és falujukba, alip- vá hivatalosan tartoznak, csak úgy járnak be, mint a szomszéd faluba. Magas szál emberrel indulok ki a „tanyára“, aki mellesleg a hegyi iskolaszék elnöke is. — Milyen az élet ott fent? — kérdem. — Nekünk sokkal jobb, mintha „lent“ laknánk — mondja. — Nem háborgat senki, legföntebb egy-egy medve látogat el felénk. Igaz, hogy a muH héten széjjeltéptek egy lovat, de a baj másfelé is megesik. — Gazdálkodnak? — Gazdálkodnánk kérem, de nem igen terem a föld. — Miből élnek akkor? — Inkább famunkából. Én szegény ember volnék, ha lent laknék, itt. fent pedig istennek hála nem panaszkodhatott). Nem sajnálom a hosszú úttal járó fáradságot, mikor fölérünk a, hegyre. Gyönyörű lapályos vidék, pár kilométerre a Gyergyói havasok láncolata. Szerteszét a fenyők között öt-hatszáz lépésre zsindelyes tetejű házak és gazdasági épületek tűnnek elő, sok- szor kilométereket mehetünk, mig házat érünk. Mindenkinek egy darabban van a háza körül a földje, 30—40 hold és az egész körülvéve deszkakerítéssel, hogy a lovak és tehenek kárt ne tehessenek a szomszéd földjén. Az épületek is mind fából meg deszkából vannak a zsindelyüktől a talapzatukig, hisz itt a deszkák és zsindelyek hazája a fenyvesekben. Itt fűrészelik őket és hatalmas szekereken viszik eladni Erdély minden részébe. A deszkások és földművelők sem maradnak gazdagságban a fazekasok mögött. Kétszáz-kétszázötven holdas gazdák vannak, istállójukban pedig 20—30 szarvasmarha és ló fogyasztja a szénát és növeli a pénzt. Soknak közülük külön juhnyája van, meg majorháza. Valóságos paraszt-nábobok, akik a pénzzel sem bánnak fukarul. Molnos András hegyi gazda egyedül vett a tanyaiak BIMM, Úszó? és iMdepsába legjobban bevált gyógyszere a Togal tabletta Kiválasztja a lmgysavat. Még ; elhanyagolt esetedben isgyó- Igyitó hatású! Használja fel jes bizalommal! Minden gyógyszertárban és drogériában. Lei 52’— és Lei 130'— Svájci készítmény ! be — válaszolja. — .Nézze meg ezeket a házakat, mindegyiknek mennyi sarka van és mekkora tornáca. — Szép, Ízléses diszités — mondom — mert éppen az előttünk álló ház homlokzatán a frissen gyalult sárga fenyődeszkákból hatalmas aggancsu ozpár van bámulatos ügyességgel kifaragva. De az atyafi nem erre gondol. — Hát tudja-e az ur, mért csinálnak any- nyi sarkot a háznak? Na látom, nem találja ki. — Nem én. Ha csak nem azért, hogy szebb legyen. — Azért, hogy sok csatornának legyen helye rajta. Látszodjék, hogy módja van a gazdának. Mikor épitnek, három-négy szekérre! mennek a városba csatornáért. Hát ilyen istállókat látott-e? Hatvan-nyolcvanezer lejt ölnek belé, pedig a legtöbbször fele ekkora is elég volna. — Bizony, más faluban örvendenek, ha húszezer lejt össze tudnak gyűjteni egy ház építésére. Ugv látszik, maguknak van módjuk. — Elrontotta a népet, hogy könnyen pénzt tud keresni a fazékból. Még a cigányok is úgy élnek, mint az urak. Mindegyiknek birtoka van, szerzett a fazékból, némelyik emeletes házban lakik, saját teherautója van. a házában pedig íofőjös szobák, mint egy igazi urnák. Tanyarendszer a havason A .Székelyföldön talán sehol sincs igazi „tanyai“ élet, csak itt a Corund-i havasokban, meg n tőle pár kilométerre lévő Varsagon. Itt nem csak nyáron költöznek fel az emberek a hegyekbe, hogy aztán az ősz közeledtével ismét lehuzódjanak a falukba, mint az a Székelyföld több helyén szokásos. számára épült templomba egy nagyharangot 25.000 lejért. Igaz, hogy ezt nem sokan tudnák utána csinálni. — Akinek most sok lova van, jól jár — mondja az egyik tanyai gazda. — No mondja csak miért, tán felment az ára? — Kell Abesszíniának a háborúba. Itt volt egy ur a múltkoriban a vásáron, az mind odaszedte. Azért ugrott úgy fel az ára. — De vájjon, hogy illik össze az abesz- sziniai fevék mellett a Corund-i havasi ló? Névelemzés A névelemzést Bota János volt helybeli iskolaigazgató honosította meg és gyakorolta. Bota a névelemzései akart érdemeket szerezni magának, hogy egyéb viseli dolgairól elvonja felettes hatóságai figyelmét, de. ez sem menthette meg és pár héttel ezelőtt királyi dekrétummal tették ki állásából. Kiderült ugyanis, hogy Bota igazgató urnák Í925-ből hat hónapi kitöltetlen börtönbüntetése van, okiratokat és aláírásokat hamisított. Mi sem jellemzőbb JBola ur viselkedésére és magatartására, mint az, hogy két évvel ezelőtt feljelentette úgy’ az unitárius. mint a római katolikus papot irredentizmus miatt. A feljelentés alapja az volt, hogy a templom falát fehérre meszelték, a torony abiakai pedig zöld színűre voltak festve, a tetőzet viszont sárgásvörös cserépből állott. Ez elég volt Bota urnák arra, hogy államellenességgel és iskolaellenességgel vádolja meg a papokat. Végül saját maga irta alá a vádjainak alaptalan voltáról szóló iratot. ■Őv-V leg ale öóbban Linolen m - nál Garantált prima minőség! 70 cm- széles Lei 95 90 cm. széles Lei 127 í20 cm. sxélets Lei 169 KEFELÁBTÖRLŐ prima kókusz Lei 99 Legnagyobb válcszíókl GYÁRI LERAKAT: „LINOLEUM» HââS LIPÖT Cluí, C. Heg. Ferdinand 6. Bő vérü és bő pénzű emberek A Corund-i ember sokat mulat és sokait verekedik, nem sajnálja a pénzt, sem a maga, sem a mások vérét. Ebben különbözik a környék többi faluinak népétől. Nem múlik el esztendő úgy, hogy egy-két halálos verekedés ne történjék. Tizenhárom kocsma van a faluban és vasárnaponként valamennyiben vigan folyik az élet. Sokszor két helyen is van táncmulatság egyszerre, ilyenkor aztán hamar előkerül a bicska is, aminek az a vége rendesen, hogy orvoshoz kell vinni valakit bevarratni. Néhány száz lejt elmulatni nem nagy dolog egy fazekas legény számára. Az egyik kocsmában vagyunk a tizenhárom közül, amikor egy iskolás gyermek jön be.* Széjjel sem néz, bátran előremegy a kocsmároshoz és lecsap egv százast az asztalra: ■!— Egy deci pálinkát adjon! — Kinek kell? — kérdi a kocsmáros és felénk pillant, ahol az egyik tanító is áll. — -Nekem! — válaszolja a gyermek. A tanító is beleszól. A vége az lesz, hogy a gyermek nem kap pálinkát. Bosszúsan néz végig az urakon, aztán felveszi száz.lejesét és kimegy. Egy másik kocsmába, ahol nincs ott a tanító ur, biztosan kap italt. — Ennél a gazdagságnál jobb volna a szegénység — mondja szomorúan a tanitó ur. Bözödi György. MEGALAKULT A DEM. DOBRESCU ÉS MIHAIL RELEA-FÉLE DEMOKRATIKUS CSOPORT HELYI TAGOZATA. Dobrescu De- iwetrie,“* volt Bucuresti-i polgármester és Mi- j hai! Ralea egyetemi tanár demokratikus cso- ! portol alakítottak, mely a fasizmus elleni j küzdelmet tűzték ki célul és országszerte hasonló alakulatok megszervezéséhez vezetett. Városunk több értelmiségi vezetője szintén csatlakozott a Bucuresti-i demokrata csoport célkitűzéseihez és megalakította a mozgalom bizottságát. Eddig a következők írták alá a csatlakozási ivet: Emi! Balint tanár, Oct. B-elln ügyvéd, dr. Boér László orvos, dr. Bogdán Károly orvos, dr. I. Costin ügyvéd, dr. I. Clujan ügyvéd, Dimoftachi mérnök. Gh. Dragos tanár, dr. T. Gherman, dr. P. Groza ügyvéd, volt miniszter, Victor Jinga egyetemi tanár, dr. M. Kaim ügyvéd, dr. Sabin O. Mayer ügyvéd, 1. Naidin tanár, Vladimir Nicoara iró. dr. Virgil Nistor ügyvéd, dr. I. N. Faliadé ügyvéd, dr. L. Peris ügyvéd, Siéviu Popoviciu ügyvéd, I. Porutiu tanár, dr. P. Rachilanu ügyvéd, dr. Valéré Tarnoveanu ügyvéd, Toan Vasúi szobrász. „es, A VÍVÓ CLUBBAN „ (Sir. I. Maniu 4.) — Vasárnap este: Marlene D lrlcfa és Tauber Richard utánzatokat ad ej Hienz ídeSlíw utolsó C!uj-i fellépése alkalmával!:
