Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-03 / 201. szám

m ff £3 a xépttw f> ar 9/ marnom—maB—BommMm ELLEPTÉK „Ha olyan szereiei uralkodna a világon, mini közöiiiink, nem volna iobbé békéitenség!** — mondotta a Székelykő aljában a cseb nemzeii egyház püspöke. — Látogatás az,,Egy az Isién*” falujában. — Lovas- bandérium®* Sogadtátásban részesiieiáéL a vendégekei A ns/f V^íií’ 'Üteg isÁrí difii UlJC ill n»v wÍAíI 10 J A napokban Hall Alfréd, a Szabadelvű Keresztények Nemzetközi Társulatának el­nöke és St ej scol. a cseh nemzeti egyház püs­pöke személyében előkelő vendégei érkeztek az Erdélyi Unitárius Egyházkerületnek. A nagynevű, külföldi egyházatyák sorra láto­gatják Erdély legjellegzetesebb unitárius egy­házközségeit, hogy a testvér-egyházak hely­zetét a maguk valójában ismerjék meg s hogy azt a kapcsolatot, melv az itteni és a világ különböző részein élő unitáriusok kö­zött fennáll, még jobban elmélyítsék Első látogatásukat dr. Boros György püspök, dr. Mikó Lőrincz egyháizkerületi titkár és Szent- Iványi Sándor teológiai magántanár társasá­gában, az aranyosszéki egyházközségekben tették a külföldi vendégek. Egy az Isten faluja felé Tegnap reggel két csukott gépkocsi és egy autóbusz indult városunkból az aranyosszé­ki egyházközségek látogatására. Az előkelő vendégek és a püspöki kíséret Remetea felé hal-adó útjukban Mihail Viteazul, Cheia és a Cornesti-i unitárius egyházak híveit látogat­ják meg. Az egyházközségek vezetősége mindhárom helyen diszbeöltözötten üdvözöl­te főpásztoruk társaságát. A rövid üdvözlé­sek után a templomokat mutatták meg a vendég főpapoknak, kikben különösen a Cheia-i, Balázs Ferenc lelkészsége alatt épült és sajábkezőleg festett mennyezetű, uj tem­plom szépsége hagyott feledhetetlen eszté­tikai emlékeket. Lovas bandériumos fogadtatás Az aranyosmenti és a Buni környéki gyö­nyörű helyek úgy tűntek fel a vendég püs­pökök előtt, mintha egy darab svájci terü­leten kanyarodnának a felkoszoruzott gép­kocsik. Alig hagyjuk el a sziklák között ve­zető utat, már újabb természeti szépség ko- morli'k elénk a: Székelykő. Vele egyidőben csodás öltözetű lovas csa- jmt is feltűnik előttünk, kikről csak ké­sőbb tudjuk meg, hogy a fogadtatásra elénk jött Remtea-i lovas bandérium. Közeledünk a falu felé. A porfelleget tá­masztó bandérium vágtatva halad előttünk, hogy megvigye érkezésünk hirét. Azt lehet mondani, hogy az egész falu vá­rakozott. A szomszéd Coltest-i egyházközség is nagy számban képviseltette magát a fo­gadtatáson és a délelőtti templomi ünnepé­lyen. A község piacán felállított díszkapu alatt volt az el*ő megálló, hol a fahi minden szépségét feltárta és meg­mutatta. A fehér harisnyáik, rókaprémes Iájbik, a birka-prémes sapkák, a kék varrottá s ingek, a gyönyörű párták, a fiatal menyecskék fe­hér fátyolai nemcsak a vendég püspökökben keltettek feledhetetlen érzést, de a mi meg­szokott szemeinknek is ritka látványt jelen­tett. A díszkapu alól a parókia udvarára haj­tottak a gépkocsik, hol kebli tanácsával Benczédi Domokos lelkész fogadta az érke­zőket. A lelkész beszédére Hall Alfréd, Stejscol és dr. Boros püspök válaszolt „Ha a szivek úgy megértenék egymást, mint mi itten és olyan szeretet uralkodna a világon, mint közöttünk, nem lenne több békétlenség és megszűnnének ellenségeske­dések lenni“ — mondotta Stjescol, a felújí­tott husziánizmus, a cseh nemzeti egyház püspöke. Hall Alfred, a szabadelvű keresz­tények nemzetközi társulatának elnöke biz­tató szavakkal válaszolt Bencédi Domokos fogadtatási beszédére. „Ne féljünk, mert húszmillión vagyunk a világon. Csak legyünk bizalommal és segít­sünk egymáson, mert akkor szebb és jobb napok fognak következni. Ezt kívánom a Remetea-i egyháznak is“. A vendég főpapok után dr. Boros püspök meleg szavakkal meg­köszönte híveinek, hogy olyan szép fogad­tatásban részesítették őket. „Elvégeztétek kötelességeteket, amikor ősi szépségű népviseletetekben úgy jöttetek elénk, ahogyan tiszta szivetek diktálta. 'Leg­alább lesz, amit magukkal vigyenek a mi kedves vendégeink“. A falu nevezetességei KIVÁLÓAN Az óriási befogadóképességű templom zsu­zstifolásig megtelt. Festői látványt nyújtott az istentiszteletre ősi viseletben össze­gyűlt hivek áhitatos serege. Először dr. Bo­ros püspök emelkedett szószékre. Az ősz fő­pásztor meleghangú imája után Hall Alfréd prédikált angolul. Az oxfordi mozgalom ta­nait igyekezett a lelkek.be elültetni, amikor az isteni gondviselés, a belső vezettetés ha­talmáról beszélt. Utána Stjescol cseh püs­pök imádkozott csehül ás mondott áldást. A tolmácsolást Szent-Iványi Sándor, a kitű­nő teológiai magántanár végezte. Istentisztelet után a Zsakó házban lévő Remeteaéi régi bútorokat és hímzéseket mu­tatták meg a magas vendégeknek. Majd Hall Alfred imát mondott és megkoszorúzta a hősök emlékét. Hazafelé Közebéd után elhagyjuk Remelea-t. Turda felé haladva a Moldovănesti, Văleni és a 'Plăesti-i egyházközségeket látogatják meg a külföldi vendégek és dr. Boros püspök kísé­retével. Este pedig a Turda-i unitárius tem­plomban volt jól sikerült vallásos estély a Turda-i dalkörök és a külföldi vendégek közreműködésével. Az előkelő vendégek és a fényes egyházi ünnepségekről a Foto-film készített filmfel­vételeket, amelyeket a helybeli mozikban valószínűleg vetiteni is fognak. (szí) JÓ SZER A „S O DIL"! Ntmcutk, hogy puhává teszi e vi­zet, de rendkívüli <x TISZTÍTÓ HATÂSA és ZSIROLDÓ KÉPESSÉGE. I iszfit minden háztartási eszközt: fém-, fa- és por- cellántárgyaf, &- dónyt, e v 6 e sz- közf, asztalt, mosdótálat, für­dőkádat, klozet- tel, ablakot, pad­lót, stb_. PRÓBÁLJA KI A AZ ISKOLAI ÉV K mindazt Á R US ITfUK amire gyermekének az i$kolas, míéxeil előkés sherifff $gúksé&® van! í Intéseit és Í&k&Í€§Í pepita szövetek sötétkék cheviot szövetek ágy- és fehérnemüvásznak pap’anok és pokrócok Î 3 részes madracok NAGY VÁLASZTÉKB ÉS speciálisan olaé árakban! Hă B.-T. GM CAL. REGELE FERDINAND § VaíamU tenni heti! H'agyszafBâsES mítstavásári rendez a jövő évbeo az iparkamara Erdély vezeie városának tenécsa tömogalja a mozgalmai CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az ön- kormányzat megvonása halálra Ítélte a csa­tolt területek vezető városait. Lassan, de biztosan sorvadt el mindenik. A halál bekö- zeledését még gyorsítja a kormány közpon­tosító politikája. Haldokolnak a csatolt terü­letek vezető városai és ezek között elsősor­ban koldusbotra jutott „kincses“ városunk, amelynek ma már alig van üzleti forgalma. A csatolt lerületek vezető városainak meg­mentése érdekében mindenütt mozgalom in­dult meg. Arad, Oradea, Timisoara már fel­Hat hete tar! mire sitten ffii&ros&aii a faipari monKasojt sitrafiija Még mindig nincs kiláiás a megegyezésre. — Szsmpéiia szirájkok Targu-Mures. (Az Ellenzék tudósítójától) Hat héttel ezelőtt sztrájkba ment mintegy 300 faipari munkás, 40 százalékos drágasági pótflók kiküzdése érdekében. A faipari mun­kások a kollektiv szerződés lejárta előtt már meginditották a bér-mozgalmat, de akadá­lyozza a megegyezést a kívánt béremelés mértéke is, melyet a munkaadók elfogadha? tettennak tartanak. Csütörtökön délelőtt az összes helybeli üzemek mnnkásai félórás szimpátia-sztráj­kot tartottak a sztrájkoló famunkások mel­lett. azonban más céljai is voltak a tünte­tésnek. Erről számol be a petróleumgyári munkások memoranduma, mely szerint a cukorgyári balesetnél szerencsétlenül járt 3 munkás öt órán keresztül orvosi kezelés nélkül volt az állami kórházban. A memorandum kitér a politikai foglyok helyzetére is, kérve, hogy a politikai elítél­tekkel szemben alkalmazzák a politikai fog­lyoknak kijáró kivételes eflbánásf. A munká­sak szimpátia-gyűlése, melyet a Meder-szál ló nagytermében tartottak meg, állásfoglalás volt a famunkások mellett és ezenkívül az összmunkásságnak a brasovi repülőgépgyár­ban szerencsétlenül járt munkásai ügyével szemben érzett szimpátiájának akart kifeje­zést adni. Több mint 4000 szakszervezeti munkás gyűlt össze a szervezet helyiségé­ben. A szaktanácsi vezetőségi elnök éppen meg akarta nyitni az ülést, mikor az állam- biztonsági hivatal kiküldötte betiltó rende­letre való hivatkozással, szétoszlatta a gyű­lést. A munkásság a legnagyobb rendben oszlott szét. A famunkások vezetősége nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy az a vád, melyet a faununk ások vezetősége ellen emel­tek, hogy tagjait verekedésre biztatná, nem felel meg a valóságnak. A sztrájk tartama alatt ugyanis többször fordult elő, hogy szakszervezeti munkások a sztrájktörőket megverték. Több munkást a rendőrségen is előállítottak. ébredt a halálos álomból s kezdenek gondol­kozni arról, hogy valamit tenni kell, mert hosszas betegségnek csak halál a vége. A gyakorlatias gondolkozást) szászok a töpren­gésen már túl vannak, már dolgoznak Ás ezt igazolja a legutóbb lefolyt sibiui minta­vásár pompás eredménye. Nálunk az ájult tétlenség még tart, pedig valamit tenni kell. Erdély vezető városának tényleg vezetnie kell. Össze kell fogni a város minden pol­gárának, minden gazdasági szervezetének, minden hatóságnak, hogy ezt a tespedést élet váltsa fel. A jó szándék mindenkiben megvan erre, csak a szikra hiányzik, amely lángra lobbantsa a szunnyadó erőket. Eletet kell varázsolni Erdély vezető városába, eb­ben mindenki megegyezik. Erről az évről már elkéstünk, a jövő évben 'azonban a hi­bákat helyre lehet hozni Mit mond az iprkamara vezetője? Az Ellenzék munkatársa beszélgetést foly­tatott e kérdéssel kapcsolatban városunk gazdasági szervezeteinek vezetőivel Először Borbély Istvánt a Kereskedelmi és Iparka­mara ideiglenes bizottságának helyettes el­nökét kereste fel. akinél az iránt érdeklő­dött. lesz-e és mikor lesz mintavásár. — A kamara elvben már elhatározta hogy az ország gazdasági köreinek bevonásával nagyszabású mintavásárt rendez a jövő év­ben, mert erről az évről már elkéstünk. En­nek azonban több előfeltétele van. Pénzkér­désen múlik elsősorban, mert egy ilyen nagyszabású vásár megrendezéséhez tekinté­lyes összeget kell befektetni. Ha pedig a mintavásárt megrendezzük, annak olyannak kell lenni, hogy Erdély vezető városához méltó legyen. Meg kell szerezni a gyáripar támogatását, biztosítékot kell, hogy kapjunk arra, hogy n mintauásáron résztvesz, mert enélkül nincs siker. A kamara az elmúlt év­ben súlyos pénzügyi válságon esett át. Már kilábaltunk ebből a betegségből, úgy, hogy költségvetésünk egyensúlyban van. Jövő évi költségvetésünkben a mintavásár rendezésé­re már feltudunk venni bizonyos összeget, ez azonban még nem elég A mintavásár megrendezése volfaképeii a város feladata lenne és elsősorban a városnak kellene ál­dozni erre a célra nagyobb összeget. Mi mindenesetre ébren tartjuk ezt a gondolatot és nem hagyjuk elaludni. A polgármester nyilatkozata Ezután dr. Drágán Nicolae polgármestert kerestük fel, akinek elmondottuk dr. Bor­bély elnökkel folytatott megbeszélésünket. Ismertettük a polgármesterrel a többi csa­tolt területek városainak mozgalmát és meg­kérdeztük, hogy ebben a tekintetben mi az álláspontja. — A legnagyobb örömmel támogatunk minden olyan mozgalmat, amelyből a város polgárainak haszna van. Minden erőnkkel támogatjuk az iparkamara beindított moz­galmát és annak sikere érdekében mindent el fogunk követni. Csak anyagi áldozatot ne kérjenek tőlünk, mert erre képtelenek va­gyunk. A város pénzügyi helyzete nem en­ged meg semmilyen felesleges kiadást, bár a mintavásár rendezésének költsége nem ne­vezhető felesleges kiadásnak, mégis kevés lehetőségünk van arra, hogy nagyobb ősz- , szeggel támogathassuk. A város tanácsa készséggel nyújt az iparkamarának segély- kezet s bizonyosra veszem, hogy nemcsak mi, hanem mindenki, aki e városban él, szivvel-lélekkel fogja a felmerült gondolatot támogatni. Ki viselje a mintavásár költségeit? Az iparkamara elnöke és a város polgár- mestere tehát megegyeznek abban, hogy a mintavásárt meg kell rendezni s csupán a költségek viselésében van közöttük nézetel­térés. Azt hisszük, hogy ezt az ellentétet kölcsönös jóindulattal könnyen ki lehet egyenlíteni. Lássuk most már. mit monda­nak a legközvetlenebbül érdekeltek: a ke­reskedők. Fodor Viorel, n Kereskedők Tanácsának ügyvezető igazgatója, munkatársunk kérdé­sére a leghatározottabban jelentette ki. hogy a felvetett gondolatot a helyi kereskedők nem hagyják elaludni. A kereskedők taná­csa a minta vásár megrendezésével állandóan foglalkozik s a közel jövőben nagygyűlésre hivja ösz- sze e tárgyban o kereskedőket Rózsa Mór, városunk kereskedő társa­dalmának vezető egyénisége hangsúlyozta munkatársunk elölt, hogy a mintavásárt fel­tétlen meg kell rendezni, ennek azonban olyan arái\yunak kell lennie, hogy láto­gatói a: ország egész ipari termelését meg­ismerhessék. A kereskedők nagyrésze — folytatta — még nincsenek tisztában azzal, hogy mit lehet be­szerezni az országban. Tájékozatlanságból aztán külföldről hoznak olyan cikkeket, melyeket nálunk is be lehet szerezni. A vá­ros kereskedő társadalma örömmel támogat­ja a mintavásár tervét ,és még anyagi áldo­zatra is hajlandó, mert annak nagy haszná­val tökéletesen tisztában van. FEJ-, VÁLL ÉS ÁGYÉKRHEUMÁNÁL, schiásnál, idegfáidalmakná'l. szaggatásnál és zSá­bánál. a természetes „FERENC JÓZSEF' kese­rű víz rendkívül hasznos háziszer. mert korán reggel egy pohárral bevéve, az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleniti. Egyetemi klinikákon szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a valódi FERENC JÓZSEF viz gyor, biztos és kellemes hatása luigysavfelhalmozódásnál éskösz- vényrohamoknál is kiválóan érvényesül. IVÖI DIVATLAPOK legnagyobb vi. lasztéka az Ellenzék könyvosztály ába:* Cluj, Plata Unirii. :

Next

/
Thumbnails
Contents