Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-21 / 217. szám
2 ELLENZ ÉK 1014 ni. eptern her 2 1. Omlik a pénz mióta a csodalátó pásztor feltűnt a láthatáron Helyszíni riport a hívők búcsujárásáról. — Meggazdagodnak az élelmes gazdák MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Hokrs elintézés. Italia. I datálok, OURINll 1: \ kormányok ,-gvmasután kö* •k v.i J. 'U.; paktumot ,i s. .is. okkJI, «kik íV>u;k eoven privilégiumoké; biztosítottak ma■ ikiiak S.b.u ban, Hr- o\ bin, Sighisoara-n es Médiáson, me \ ok valósággal szisz po tikai tula donnák vo’tik tekintve. Rrnd'.'cresen n.Uterbc .ontották a románságot. Nem volt . gyctlen \,i:i romín kezdeményezés, mely a sziszok ellenállásiba ne ütközött volna, li.i kupolát akar. ak építeni a román templomra, a szászok ezt is ■ .-nézték építkezési szempontból. Miután « omunsig kénytelen volt annak idején a város ../elén építkezni, ide .t c>atcrná/.i s a vi/.vo/etok nem ért, mert igv akartak a szászok, kik j vj- ros élén állottak. Határozott taktika volt ez a románság megailá/us.ira saját országában. S hogy ;ttt a privilégiumot b ztosttsák, minden választási paktumba telvették fenntartását azokban i v.íro- s kb-n, ahol nígy-.'ámban laknak. A kormányok .n.g voltak e égedve a szavazás eredményeve!, tekintélyről azonban nem lehetett beszélni ,ţ való. V,.ban. Egyetlen ut Bukovinában, meggyőzhet bárkit erről. Miért tartsák tiszteletben a kisebbségek az államot, ha a kormányok áruba vitték a nemzet érdekeit? A kormányok lemondásaival l őtt meg a bátorságuk. Egyetlen pártnak programjában smesen benne a „nemzeti állam" fogalma és jelentősége. Ha 16 év alatt csak románoknak adták volna az állami szállításokat, abban az esetben ma már jómódú román középosztályunk enne az uj területeken. Ezzel szemben a kisebbségek gazdagodtak meg az állami szállításokból. Miért ne támadják ily körülmények között évrol-évre jobban az államot? Sem a szabadságjogok megvonásához nem kehett volna nyúlni, sem erőszakhoz, csak . románoknak kellett volna fenntartani a szállításokat. Kisebbségitől semmit sem volna szabad vásárolni. T essék ultraminorirár alapon tanítani az iskolában, de a román állam nem vásárol kisebbségitől. Lássuk csak azt a szász mészárost, kitől hónapokon keresztül nem vásárol a hadsereg, — mennyi ideig fog ellenállni? Lássuk, hogy áilami megrendelés nélkül a kisebbségek által fenntartott ipmizemek nem fegnak-e csődbe menni? Ilyen körülmények között mi lenne a Scherg-céggel Brasov-ban? Egy év alatt mind behódolnának s csodálatos eredményt lehetne elérni. A nemzeti érzés nélküli á1 i:m adott bátorságot a kisebbségeknek. A nemzetközi szerződések arra köteleznek, hogy tartsuk tiszteletben a kisebbségi jogokat, nem köteleznek azonban arra is, hogy adjuk át nekik az állami rendeléseket. Szépen, békésen elintézhetnénk őket. De hol van az állam nemzeti je.lege a valóságban? NEAMUL ROMANESC (Jorga Írja): Mondók, hogy megegyeznek Gcnfben s nem háború utján intézik e! Abesszínia civilizációját. Valami mégis marad akkor is az óriási előkészületekből . Hatalmas távolságra nagy katonai erőt szállítottak az olaszok kitűnő technikai felszereléssel s annyira ügyelnek az egészségügyi viszonyokra, hogy jelentéktelen a veszteségük. Hadgyakorlac formájában ugyanakkor még nagyobb hadsereget vonultat fel, hadd lássák a „megfontolások“ hívei, mire várhatnak, ha majd védekeznie kell saját határán. Oly tengeri erőt látunk, mely ismét nehéz helyzetbe hozhatja az angol hadihajókat. Ilyen energiát még nem látott a világ s ilyen energia köré rég állt egy nemzet ilyen egységesen. A szorgalom és intelligencia jele ez, mely anyagi téren is meghozza gyümölcsét. ROMANUL (a liberális párt „fiatal“ szárnyának hivatalosa): Bátorító jelek tűnnek fel. — Mégis egyik percben arról beszélnek a jól értesültek (nekünk is vannak e’csetteink), hogy feloszlatják a párt „fiatal-csoportját“. Ez azonban nem sikerült. A fiatalok tovább folytatják munkájukat. Támadások érték lapunkat is, nincsenek tisztában azzal, mennyi anyagi áldozattal, menynyi nehézség között adjuk ki lapunkat. Mi csak a becsületet védjük s az érdem tiszteletben tartását hangoztatjuk. Ezek vagyunk és ilyenek maradunk. Azt nézzük, hogyan tudjuk legjobban szolgálni pártunkat. Ennek pedig csak egy módja van: fenntartjuk eddigi célkitűzéseinket s a harcot, melynek hasznát nem mi láttuk, tovább folytatjuk. Nem csinálhatunk azonban olyan politikát, melynek eredményében csak az unokák és dédunokák részesülnek. Fel vagyunk kellően készülve, miért szorítanak háttérbe erőszakkal? Jókai Mór olcsó könyvnap? kiadásai: AZ UJ FÖLDESUR, fiiive fífí. ízléses vászonkötésben 06 lej. AZ ARANY EMBER, kitűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk ingyenes jegyzékét. Egyik Timisoara-i lapnak, a Banater Deutscher Zeitungnak tudósítója személyesen elment Maglavuba, hogy a oso- dalátó pásztor falujáról beszámoljon. Egész sor érdekes riportot küldött « lapiának. I/ékből a riportokból vesz- sziik ki az. alábbi részletet: M.Uil.AVIT szeptember). Déli vonallal újra sokan érkeztek. A délutáni vonattal megint. Nem szűnik inog az emheráradat. Olyanok is. akiket a vonatból láttam, amint a sínek mellett törekedtek a falu felé, most vonulnak be Maglavilba. Ms minden újonnan jöllnek szenteli gyertyákat, füzelecskekcl és lényképeket adnak el a gyermekek. Óriási lármával teszik ezt, gyakran össze is verekednek a vevőkért. Az emberáradatot legkisebb részéig kidolgozol! szervezel fogadja, melv gondoskodik arról, hogy minden egyes mozdulat hasznot hajtson a falu lakóinak. \ szegénység és a gond régen kiköltözött Magiavitból. Hl virágzik az üzlet és csengő pénz gurul ebbe a fészekbe az ország minden részéből. V kukorica már régen megérett, aranysárga csöveit, melyek itt régebben megélhetést jelentettek, jó ideje le lehetett volna szedni. De egyetlen Maglavit-i parasztcsaládnak nincs erre ideje. Az apa idegeneket szállít a szekerén, az anya ennivalói. szőlőt, sajtot és kenyeret árul s a gvormekek rongyos ruhákban szaladgálnak az utak homokján és kis gyertyákat és szentképeket adnak el. A napi bevétel Este. mikor lakóhelyemre mentem kocsis házigazdámhoz, a napi bevétel összeszámolásának voltam tanúja. Gazdagon aratott ezen a napon a család. És egész bizonyosan a falu többi viskóiban, ahol még rövid idő előtt nyomor vigyorgott a lakókra, hasonlóan jól arattak. A kocsis vacsora előtt kiürítette a zsebét és gyermekei várakozó pillantása közben számolta meg a csengő rézpénzt. Háromé százhúsz lej. Tizennégy éves fia ezután száz- husz lejt tett az asztalra. A kisebbik fiú csak hatvanhét lejt keresett. Szigorúan is nézett reá az apja. Ezután jött a családanya, aki régebben hét falut végigkoldult, hogy vacsorára valót szerezzen. Napi keresetké- pen ő is száz lejt tett le az asztalra. A szép összegecske elégedett pillantások közben tiint el egy zacskóban, melyet a j kocsis elrejtett. A sózott branzából és kenyérből álló vacsoránál a családapa terveiről beszélt: — Ha lesz elég rá. veszek még egy szekeret és hozzá még egy lovat, vagy egy ökröt. — Azt akarja, hogy a fia is jól jövedelmező fuvarokat csináljon? — Még nem. Először a kukoricát kell betakarítani. Más falukban már rég betakarították. A mult években mi is betakarítottuk, alig ért meg, mert szükség volt a pénzre. De most . . . És kezével nadrágja zsebére ütött. Most van itt pénz! —• Később a fin is csinálhat fuvarokat. Szerencsés emberek. Nem kell törődniök sok munkájuk eredményével sem, melvet annyi izzadtsággal áldoztak a kukoricaföMJf jiikre. Egyelőre fuvart csinálnak és szentelt gyertyákat adnak el. Másnap A reggel nem hoz semmi újat. Tovább folyik az üzem. Ezernyi zarándok az erdő fái alatt aludt, reggel elsők a szent helyen. Szekerek nyikorogva mennek az állomás felé. Rövidesen itt lesz a reggeli vonat. Mag- lavit már, várja az újonnan érkezőket. Nyolc óra elmúlt. Megérkezett a vonat Craiova-ból. Tömegesen szállanak ki az uj pénzhozók. Nem tartozom az újak íközé, nyugodtan figyelhetem a kocsisokat, akik itt idegenvezetőkké is átalakultak. A esodalátó pásztor háza előtt megint nagy a tolongás. Éppen úgy. mint tegnap. Minden ugyanúgy megy, mint tegnap. Kocsis házigazdámnak egész család van a szekerén. Elégedetten vág felém a szemével, mikor meglát. Teljesen megértem őt. Ma este biztosan meg lesz a pénz arra, hogy a másik szekeret és lovat is megvásárolhassa. Szinte látom már a fiát is. amint bakon ül és hozza a Mag- lavit-ba érkező hívőket. Felrachc. Petraehe, csodalátó pásztor, milyen áldást is hoztál te erre a falura! A csodalátó pásztor is kijön később háza elé s újra megtartja előadását a látomásairól. IJj hallgatók nyelik szomjasan minden szavát. Uj szájak nyomulnak vágyakozva Petra- eho bárányból' kucsmájára, zsebkendőjére és a szentképek üvegfedeleire. Minden, minden pontosan úgy történik, mint az előző napon. Egy nap Maglavit-ban elég arra, hogy könyv nélkül tudjon mindent az einher. Csak. nyitott szemekre van szükség, hogy észrevegye az ember a sok adománygyűjtő perselyecskét. .. A nép csodál lát Egy szegény asszonynak ellopták a bu- gyellárisát. Sürü embercsoport tolakodik körülötte. Az asszony nem eseti kétségbe. Mivel fog hazautazni? — Isién vette el, majd ö fog segíteni. A szavakat egy Maglavit-i kapja föl. Talán ő a tolvaj. Halljátok? Isten vette el! Később a vonaton megint eszembe jut a dolog, mikor a inellettem lévő fülkében egy asszony mesélni kezd: — ... és egy jóasszonynak az Isten elvette a bugyellárisát.. . Egy másiknak visszaadta a szemevilágát. Igen — folytatta sóhajtva — egyiktől elvesz valamit, a másiknak adományoz. Hogy a bugyelláris eltűnt, azt mindenesetre én is láttam és hallottam. A meggyógyult vakról azonban most hallok először. A bugyelláris eltűnésénél előkerült különben egy csendőr is, aki papirt vett elő és fel akarta jegyezni a dolgot. A kártvalíó asszony erélyesen tiltakozott ellene. A csendőr végül is mérgesen otthagyta az egész jelenetet. Ez iránt is megszűnik rövidesen az érdeklődés. Az emberek megint zarándok kötelességeik felé fordulnak. Újra nagy számban adták ki a lejeket, hogy szentelt gyertyákat vegyenek és meggyujtsák azokat. A viasz szaga betöltötte a levegőt. Adventista, üssétek agyon! Felkeresem a kocsisom s az állomásra vitelem magam. A két ló nagy fáradsággal húz a homokban. Néha meg kell hátul támasztani a szekereket, hogy a lejtőn ne szaladjon vissza. Fönt embercsoport állja el az utat. Korbácsok emelkednek fenyegetőleg. Mi van itt? Ahol ennyi ember izgatottan kiabál, újságíró sem maradhat nyugodtan a helyén. Még mielőtt megállna a szekér., leugrom és odaszaladok a csődülethez. — Adventista... — ... üssétek agyon! — . . .az ördög írásait osztogatja. — ... üssétek agyon! A felbőszült emberek között szegény ördög áll. rongyosruháju parasztember, aki adventista röpcédulákat osztogatott az embereknek. De Aíaglavit lakói résen vannak. Ez az ember nagy veszedelmet jelent számuk- [ ra. Már majdnem baj van, amikor két csendőr kerül elő. a szerencsétlent kiveszik támadói kezéből és beviszik az állomásra. Itt egy kis szobában helyezték el, amíg künn tovább folyik a dühös kiabálás. Nem tudom, hogy juttatták el a vonatig. Bizonyosan nehéz volt a dolog. A Magla- vit-iak gyűlölnek mindenkit, aki legkevésbé is gyanús előttük arra, hogy malmuk felől elvezetheti a vizet. (—) PÉNTEK: CAPÍTOL-MOZGÓ: LELKEK A VÁLASZÚTON. A szezon kimagasló filmeseménye. Főszereplők: Charles Boyer és Claudette Colbert. Film előtt: A legfrissebb világhiradó. EDISON-MOZGÓ: Ilyen műsor még sohasem volt! I. ÖNGYILKOSOK KLUBJA. Edgar Allan Poe grand guignolja. Paul Wege- ner-el. Csak erős idegzetűeknek. II. ÉN VAGYOK A ZSUZSI. Lilian Harvey-el. MUNKÁS-MOZGÓ: AZ VAGYOK, AKIT SZERETSZ. Dráma. Főszerepben Greta Garbo. Műsor előtt Micky Maus és Híradó. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. Helyárak 10 és 12 lej. Szombaton, szeptember 21-én nincs előadás. ROYAL-MOZGO: Szenzációs premier! Olcsó helyárakkal! JOSE MOJICA világhírű énekes: „ÁLMAIM ASSZONYA“ cimii slágerben. Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné: I. AUTÓS BANDITÁK. II. NAGY SZENVEDÉLY. Kinevezték az őszi érettségi bizottságokat CLUJ. (Az Ellenzék tud.) Megírtuk, bog\ a közoktatásügyi minisztérium az őszi érHI ségizbdö bizottságok működési helyéül tizen öt várost nevezett meg az ország területén A 15 bizottságból Erdélyben mindössze négy fog működni. Mégpedig Cliijon, Sibiu ba n Ti- misoarán és Oradeán. Legújabb bucureştii jelentés most közli a bizottságok tagjainak teljes névsorát, valamint azt is, hogy az egyes bizottságok melyik tanintézetben fognak működni. Az erdélyi bizottságok összetétele a következő: A elnji 7-es szánni bizottság előtt a Gli. Baritiu líceumban a következő városok diákjai állanak vizsgára: (Juj, Itistrita, Nasa- iid. Dej, Gherla, Tg. Mures, Turda. Elnök: Gradine.seu A., Cluj. Tagok: Demian Áron, I. Steriopol, L. Sirca, I. Lupsa, T. Cristea, I. Marinca, Pamfil S. A sibiui 8-as számú bizottság elölt a Gh. Lazar iskolában: Sibiu. Sighişoara, Dumbrăveni, Mediaş, Blaj, Aiud, Alba-Iulia, Orastie és Brasov körzetébe tartozó középiskolák diákjai fognak vizsgázni. Elnök: S. Stoilor, Cernăuţi. Tagok: Gh. Banea, Albu Liviu, Brasey Hane, R. Demetreseu, Ar. Popovici, Dongorvzi I., Cl. Bolohan, A. Vlaicu. Oradeán a Gojdu állami iskolában Ionescu T. V. (Cluj) elnök előtt az Oradea körzetébe tartozó iskolák végzettéi állanak vizsgára. A bizottság tagjai: Th. Galcescu, V. Ghi- tescu, E. Constantinescu. Ion Lupu, Al. Don- ciu. M. Priscu, N. Aurelia. Timisoarán a C. D. Loga gimnáziumban a körzet iskolái C. Demionavici (Bucureşti) elnök előtt fognak vizsgázni. Tagok: A. Mosóin, L. Voieulescu. P. Stati, D. Mirodat, Olimpie Sandulescu, D. N. Popeseu, N. Tana sescu. Az érettségi vizsgálatok minden ellenkező híreszteléssel szemben szeptember 20-án megkezdődtek. GYENGÉLKEDÉS IDEJÉN, különösen ha » rosszuüétet szorulás vagy keresztfájás fokozza, aa enyhe és igen kellemes természetes „FERENC JÓZSEF“ kese rüviz mindig puha, könnyű szék- ürülést és kielégítő emésztése szerez. Becsületsértés — az ugatós kutya miatt. Érdekes pert tárgyalt tegnap a járásbíróság. Lumesan Lászlóné Pop-Cicio-utcai asszonv, akit a szomszédok csak a ..Patába rémének “ neveznek pletykálkodásai és hangos botrányai miatt, néhány Léttel ezelőtt a nyilt utcán megtámadta Hidegh Rozália szintén Pop-Cicio-utcai lakost, akit a járókelők füle hallatára a legsértőbb és legdurvább szavakkal illetett. Az utcai botrány oka. mint a tegnapi járásbirósági tárgyaláson kiderült, Hidegh Rozália kutyájának állandó ugatása volt. amitől Lumesanék állítólag nem tudtak aludni. A járásbíróság a harcias asszonyt 300 lej pénzbüntetésre ítélte. AZ ATHENAEUM UJ, 66 LEjES REGÉNYE! ttÓTíÓ KOT£T ■ N £ LTA l JENŐ I F 1 A Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje a teljes, sorozat ingyenes jegyzéké- !
